Álmos vagyok, nem kicsit, nagyon. Tegnap lezavartuk a Burger King projektet. Nagyon jó anyagok születtek. Meglátjuk, most megy éppen a prezi. Aztán ma nem sok minden van. Elvileg szombaton vizsgázom, persze a szokásos módon még semmit nem tanultam rá. Ez a vizsgaidőszakom olyan, mint valami túlélő tábor. Minden egyes vizsgára úgy készülök, hogy az utolsó pillanatban, és egyáltalán nem tudom rávenni magam, hogy hamarébb álljak neki.Most is sajtóközleményt kellene írnom, de nem bírom rávenni magamat.
A héten megyek kineziológushoz :)
Amúgy van egy nagy észrevételem magammal szemben. Ez nem tudom minek köszönhető, hogy az évek múlásának vagy a fejlődési folyamatnak, de rájöttem, hogy egyre inkább látom a helyzeteket objektívan, azaz külső szemmel. Ez egy nagyon hasznos dolog, mert tök fel tudom mérni saját helyzeteimet, meg sok esetben másokét is. Mikor otthon voltam, akkor is többszörösen sikerült látnom, hogy bizonyos emberi kapcsolatok miért nem jók (vagy miért nem működnek), néha olyan könnyű lenne, ha csak egy kicsit is kevésbé lennénk makacsak, vagy egyszerűen csak tisztelnénk a másik embert. Ösztönösen néha nem tudjuk mi a különbség a mellérendeltség és az alárendeltség között. Ilyenkor mit keverünk össze? A társunkat a beosztottjainkkal? És ilyenkor megint melyik alapvetésnél lyukadunk ki? Az egyensúly elméletemnél (amit mostmár valamikor egyszer szép részletesen leírok, mert rájöttem, hogy többször is példálóztam ezzel, de valójában sosem írtam le részletesen). Na jó nem merülök bele, mert ez megint egy végeláthatatlan gondolatkör lenne. inkább visszatérek a munkához. Hajrá Burger, hajrá Clair!
2 megjegyzés:
Ez észrevételed stornyai vagy pesti albis eset?
Határozottam nem ti lebegtetek előttem, mikor ezt írtam :), no para :)))
Megjegyzés küldése