Ismét vasárnapi meló

Én meg alig tudtam felkelni, és csak húzom az időt. nincs kedvem/erőm dolgozni, pedig muszáj, mert holnap két határidőm is van. De közeleg a július, közeleg a pihenés. Csak nem tudom elég motiváció-e hazamenni a fosba "pihenni" :/

Kibaszott perfekcionista vagyok mostanában. Onnan jöttem rá, hogy csinálom ezt a supermarketes anyagot, és látom mikor az ügynökség is hozzátesz valamit (pl egy anyagot küldtek, amiből termékeket kell majd kivennem, de már a kampány arculatommal csinálták), hibákat látok. Embereknél, akiket kurva jónak hittem, és felmagasztaltam azt látom, hogy kevesebbel is elégedettek, én meg csalódom bennük. Nem tudom hová vezet ez az út, de eddig egyetlen dolog, amiben még nem csalódtam, az saját magam, úgyhogy persze így fog tovább menni.

A héten visszamondtam egy új melót. Nah ilyen sem történt, hogy valamit ne vállaljak el, de úgy érzetem az elmúlt tapasztalataim után, hogy nemcsak az lényeg, hogy elvállalj egy munkát, hanem az is, hogy felelősséggel tedd. Így a supermarket kampány után úgy érzem, kell egy szünet. Kicsit pihennem kell. Át kell gondolnom mit akarok és azt hogyan, így most nem jó.

Pofára estem...

Kétszer is. Tegnap futás közben. Nem tudom milyen koordinációs problémákkal küzdöttem tegnap, de sikerült először a semmiben egy óriásit esnem, majd később Nikóba beleakadva ismét. Emlékszem, az első botlásnak indult, aztán már nem tudtam megakadályozni az esést, nem lett bajom, inkább csak ijedség, ahogy szupermen pózban fekszem a betonon. Alig volt égő. Aztán meg találkoztunk Nikóval és relatíve gyors sebességben végignyomtuk a Margitkört (külön, mert Nikó gyorsabb sebességben), aztán a végén összetalálkozva megbeszéltük sprinteljünk egyet, de ez nagyon szerencsétlenül jött össze, mert végül egymás mellett futottunk, és nekem nem jutott beton, csak a murva, és kezdtem megcsúszni rajta, és lassítottam, fel akartam lépni a betonra, és ahogy felléptem, elértem valahogy Nikó lábát, erre összeakadtunk, és én csak kicsit térdeltem be, de Nikó hatalmasat esett. Hát ez így jött össze. Úgy definiálom én vagyok a hibás, bár ha nem lépek fel, én akkor is estem volna... így meg mindketten.

Szóval Nikóval öregasszony korunkban lesz miről beszélni a Fény utcai piacon :)

És a kávé mellé üzenném a kérdést egy illetőnek, mikor találkozunk? :D

3. kampány

Idén kicsit erős évem van melóban. Most készítem a 3. kampányom, és még csak az év felénél tartunk. Júliusban fog indulni nagy márkának készül, nagy kampány lesz, ez most eddig a legnagyobb. Úgyhogy fáradt vagyok. úgy volt, hogy csak a kulcs vizuált csinálom én, de aztán úgy belelendültünk, hogy az egészet én tolom végül, a videón és a sorsjegyen kívül. Nem firtatnám milyen napjaim voltak a héten... olyan is volt, hogy éjfélkor végeztem és reggel 4-kor keltem. Elég sok holtpont volt, és nagyjából mindenkit irigyeltem, aki kicsit lazábban él. Viszont ez mindenképpen szükséges volt referenciának, mert hogy őszinte legyek bár a pénz is motivált, de első sorban a referencia értékén volt a hangsúly. Következő hét is még zúzós lesz, aztán elvileg júliustól indul az egyik legismertebb supermarketben.

Ezzel együtt lelkileg kicsit megint túllőttem a célon. Volt motivációm, de mára már csak megint a futás maradt. Ma 6.20 perc/km-el végigfutottam 8,3 km-t. utólag láttam csak, hogy mit műveltem, ez közel egy másodperccel jobb idő, mint az átlagom. Ma még pihenek, aztán hétfőtől ismét indul a zúzda, és még ha minden igaz reggel 10-re megyek egy logo projektet átbeszélni valahova a belvárosba (mert ugye nem vagyok még elég terhelt).

Nagyjából ennyi, aztán meg szeretnék pihenni. Valahol.

ERŐ

Nem vagyok olyan erős, mint amilyennek látszom.

Nike evolution

Szerintem ilyen a jó brand evolúció... persze ezzel most nem mondtam egy nagyon nagyot, csak véletlen találtam egy szemléletes gif-et.
(és "pipa" megáll ma már mindenféle szövegi támogatás nélkül)

TOMS

Új szerelem :) A fekete már megvan. Még egy kell... de vajon melyik? Nem tudok dönteni.