exOgilvy szeretjükegymástésösszetartozunkígyis buli

Űűűűű, mennyi mindenről kell számot adom. Zsufi hét volt ez és most úgy érzem nem is tudok kellő figyelemmel és résztletességgel megosztani mindent, pedig szeretnék... Először is ez a hét a remek programok és fantasztikus találkozások hete volt kezdve keddel, mikor drága csajaimmal Móval és Dorcival beültünk egy helyre sörözni. Nagyon egy a hullám... fél szavakból mindig és mindent :). Jól betequiláztunk leöblítve egy sörrel. Aztán párkapcsolatokról és mindenféle indiszkrét dologról őszintén. Azért mindig meglepődöm, hogy ezredszerre sem uncsi ez a téma, új tapasztalat mindig van, amit jó megbeszélni :).

Aztán csütörtök falmászás. Gergő kicsit csendes volt, de végig balettozta a falat sokszor. Én miután 24-en voltak rajtunk kívül, egy kicsit paráztam... talán klausztrofóbia és tér iszony keveréke érzés volt. Ahogyan egyre magasabbra értem, érzetem hogy remeg a kezem és a lábam. Féltem, h leesek és valakire ráesek és összetörjük egymást. Volt egy srác, akit Gergő elnevezett bicskának, mert elég fura flikk-flakkokat akrobatázott a falon. Gergő zárkózott volt. Nem tudom miért, pedig én tök szeretem és úgy örülnék ha nem lennének ilyen falak közöttünk, kb nem tud olyat mondani, amitől megváltoznának az érzéseim. Na mindegy bízom benne, hogy az idő megoldja ezeket a "falakat" :). Másrészt Rencsivel is egyre jobban olyan mintha egyetlen év sem telt volna el közép suli óta :).

Tegnap excéges buli a.k.a csoportos berúgás az exekkel. Hát én ilyet még nem láttam. Ez a csapat erősebb, mint amit feltételeztem. Vajon lehet ilyen még valaha más csapattal is? Vicces, de mióta nem vagyok Ogilvy-s még a maradék feszültebb szálak is oldódni látszanak. Érződik, hogy erős a kötelék és ez kell h maradjon. Aztán kivel közelebb kerültem, kivel távolabb, plusz pár ember azért érezhetően hiányzott. Azért ezt muszáj megosztanom, remélem senki nevét nem sértem meg vele, de sztem inkább büszkeség, mint bármi más (a kép a facebook üzenőfaláról):


Kívánom magunknak, hogy sok közös program legyen még, sok sok.

Ma meg angol volt, fejfájós, kialvatlan, szenvedős, másnapos. Miért utálom már ennyi gyakorlás után is a függőbeszédet? Kár, h nincs nyelv érzékem, sokkal könnyebb lenne az életem ha lenne, így meg csak a szenvedés van vele.

Összegezve nagyon klassz hetet zártam, boldog vagyok, hogy ilyen barátok és ismerősök vannak körülöttem. Nagyon jó a légkör és még ha a meló dolog még nem is megoldott, de azért ezek a feltöltő találkozások széppé teszik a napjaimat! Köszönöm mindenkinek!!!

szabadon

Azért jók a brutál kihívások, mert ha legyőzöd, szabad vagy és a sikerélmény előre visz. Én most valami olyasmivel küzdöttem meg, amit nem néztem ki magamból. De nem akarok olyan unalmas lenni, hogy csak a munkáról írjak, meg talán nem is akarok...

Inkább egy kis mese. Lányokkal hosszú-hosszú idő után beültünk csütörtök este egy helyre a Király utcához közel. Annyira aranyosak voltak. A mi kapcsolatunknak jót tesz néha egy kis szünet, mert így tényleg annyira bele tudunk lendülni, hogy élmény marad az egész. Már hetek óta ez a baráti tali inkább moziba fullad ki, amit szintén nem bánok, mert mozizni is imádok. Na meg meg kell mondjam, elég jó filmek mennek mostanában. A mostani talinkban is megtárgyaltuk a pasikat, hogy milyenek és h azért mindegyőnk hisz még a szerelemben, Mó és Dorci talán meg is találta már aki kell :).

Péntek, azaz tegnap ügyintézés. Besöpörtem a dicsérő szavakat a sikeres kampányainkért a cégnél, leadtam a papírokat és várom a folytatást... állítólag lesz még valami, hát várunk... (úr isten most akkorákat tüsszentek, hogy alig bírom tüdővel... és igen, az 5ödik). Aztán délután elmentünk Csabbal webezni kicsit egy ÜFhez. Jó volt, kifejezetten sikeresnek érzékeltem, na de ne ítéljünk előre :).

Ma meg ismét suli, házik készen, lassan készülődés... a menü: nyelvészet és politológia - fincsi!! :))

kemény kihívások...

...állnak előttem. Most egy kicsit bef_stam, de azért is megküzdök az aggyal (és a határidőkkel)!

Szombat, avagy a csúf igazság

Visszatértem a régi kerékvágásba - még ha lappangó gondolatokkal is - felpezsdült az életkedvem. Ma megyek Móval és Dorcival mozizni a Csúf igazság c. filmre. Voltam angolon is, szépen visszafejlődtem, de ma nagyon kedves volt a tanárnénim, kva sokat beszéltetett. Azért így jó, mert a végére már mertem is beszélni... úúú az eleje szánalmas volt :). Jövőhétre rengeteg dolgom lesz. Intézkednem kell munka ügyben is, lesz egy randim is, meg 23.-án is túlórázás lesz.

Most meg el kellene indulnom valami nagykabát félét venni, de lehet alszom egyet előtte, így az angol után, mindig le van szívva az agyam :).

ismét pozitív életkép

Egy hete dolgozom egy reklámügynökségnél. Eddig nem nagyon mertem írni semmit, mert nem tisztultak bennem le a dolgok, és ugye az ismerkedés... De már kezd kialakulóban lenni a véleményem és amin nagyon csodálkozom, hogy iszonyatosan pozitív a véleményem. Ugyan a cég vizuálisan nem néz ki olyan jól, mint az Ogilvy, de a belső struktúrája sokkal-sokkal dinamikusabb. Nem tudom, Ogilvynél talán a menedzsmenttel van a probléma, vagy a szerepek rossz elosztásával, vagy csak az én szemszögemből, mint layout oprátor tűnt így. Itt most egészen más a pozícióm. Itt gyakorlatilag Jr. Art Director-nak vettek fel, ami az elején kis keveredést okozott a fejemben is és a munkámban is. így most azt gondolom, hogy az Ogilvyben iszonyatosan le volt folytva kreativitás szempontból. Persze cserében védelem alatt álltam és felelősség vállalás nélkül, de a végére már ez nem igazán elégített ki (ha őszinte akarok lenni). Kicsit az volt az érzésem, hogy van egy szint amire eljutottam és most ott toporgok. Persze ezt csak így utólag tudom megítélni, akkor ez egyáltalán nem volt nyomasztó. Viszont az új helyen önálló projekteket kapok, önálló kampányokat, túlzás nélkül mondom, hogy most 4 kampányon pörgök és még hétfőn brief-elnek következőkre. Szal eddig állom a sarat, sőt saját magamon is meglepődöm, hogy milyen kreatív ötleteim vannak a legváratlanabb pillanatokban :)), valami elkezdett kattogni... a mai napot nagyon élveztem, teljesen önállóan kezdtem bele egy tervezésbe és úgy ment el a nap, hogy egyszercsak azt vettem észre, már senki nincs az irodában, vagyis csak páran vagyunk. Ami sajnos mindig kijózanít ebből az extázisból, hogy 1 hónap és vége. Utána persze nem tudom mi lesz, de az biztos, hogy szinte minden itteni anyagom portfóliós. Várom a hétfőt, hogy folytathassam a munkát :). Ja és ami nagyon fontos számomra, amitől kicsit tartottam: a csapat. Nagyonjó!!! Látszik, hogy rutinos és ami feltűnt, hogy sokkal lazább, mint az Ogilvyben. Lehet, hogy rosszul látom, de Ogilvyben sok volt a felesleges para... Nos ennyi a mai véleményem, vagyis inkább csak gondolataim. Jaaaaa, és utóírat a felhők fölé: jól jönne egy kis segítség onnan fentről, hogy ide valami véletlen folytán véglegesítsenek :)!

néha rám tör a magány...

...Pl. mikor meglátok egy kicsit romantikusabb filmet. Twilight-ot mindenkinek ajánlom, aki ilyen érzelmesebb típus (10/10 !). Rossz, h most egyedül érzem magam. Ma valahogy a barátaimat is távolabbiak. Hiányoztok! PRS, Rencsi, Gergő, Mó, Dorci...

Tegnap este moziztunk Rencsivel+Gergővel, nagyon aláteljesítettem. Szar hangulatom volt, anti humorérzékkel, fáradt voltam nagyon, unalmas vagyok ilyenkor. Csak az jár a fejemben, hogy velem mi történik, nem sikerült oldódnom. Este szegény PRSnak is ezzel tömtem a fejét, nemcsak Rencsiéknek. Félek, hogy így a barátaim is lassan elfordulnak. Pedig szükségem van rájuk nagyon.

Mó meg Párizsban van. Azt hiszem neki van most a legjobb dolga... a romantika városában... úú én mindig is arról álmodoztam, h ott kérjék meg a kezem, az Eiffel torony tetején, vagy a Szajna parton, a háttérben szinte hallom Párizs hangját és a város illatát. Érezd jól magad Mó, aztán majd lássuk a képeket :*

ámeneti új munka

Hát mit mondjak, mostanában nagyon kevés post-om van, ez egyrészt köszönhető annak, hogy szarul vagyok/voltam, másrészt meg, h nem sok időm van. Utóbbi pl az elmúlt 2 napomra maximálisan igaz. Új reklámügynökséghez kerültem, sajnos csak külsősként, ami tényleg csak egy átmeneti megoldás, míg nincs más. A mai napom nagyon kemény volt. Most szembesültem vele először, hogy magam maradtam. Ogilvynél azért mindig ott volt nekem Frigyes, akitől bármit megkérdezhettem, vagy ha nem volt valamihez rutinom, egyből segített. Nos itt most nincs senki. Mondja egy okos mondás: "teher alatt nő a pálma". Hát ebben lehet valami. Úgy belecsobbantam itt a közepében, hogy két napja azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány, de h őszinte legyek, a mai napom elég nagy sikerélmény, megcsináltam valamit, amiről én magam sem gondoltam, h képes vagyok rá. Délben még nagyon idegenkedtem mindentől, mert nehéz volt a feladat, kevés határidő, meg még a honvágy is rámtört az Ogilvy iránt, de aztán ahogyan sikerült megoldanom a feladatom és a kollégákkal is kommunikálgattam, változott a helyzet (szerencsére).

Ennyi mára, azért próbálok majd kicsit sűrűbben írni :).

2009.10.03-04. Exekkel @ Őrség

Nah a hétvégén aztán sikerült lazítani. ExOgilvys munkatársakkal kiruccantunk az Őrségbe.

(úti társak: Laci/Én/Krisz/Frigyeske)

Valójában csak másfél nap volt végülis, és a második nap kb azzal telt el, hogy pakoltunk meg utaztunk. Csodálkozom milyen jó a csapat, olyan mintha semmi nem változott volna, pedig valójában már szinte mindenki elosztódott másik ügynökségekhez.
Kaja: lecsó. Én világ életemben utáltam a lecsót, ehhez képest itt most 2 tányérral becsaptam. Frigyes volt a séf-mester, mi meg páran a konyhai asszisztensek. Apropó tábortűz, nem értem én ezt, 4-szer mostam meg a hajam és még mindig töményen füstszagú... mit lehet ezzel tenni?? Lakótársam már jótanácsolta, hogy vágassam kopaszra. Ha-ha-ha nagyon vicces. Szóval visszatérve a lecsóra, csillagos 5-ös volt. Ezt követően kezdődött a csoportos berúgás (Ogilvy módra), szerencsére nem hazudtolta meg magát senki, így másnap nem is égő már az egész :). Hogy őszinte legyek, van pár perc (vagy sok perc) amire nem is emlékszem egészen konkrétan. Amikor Frigyes tósztot mondott, hogy "mi egy nagy család vagyunk"... valahol akörül kezdett elveszni a vezérfonal. Állítólag készült csoportkép és én is szerepelek rajta... nos ez nincs meg, talán majd hiszem, ha látom. Zsuttival közösen dobtuk össze a fényképezőt (az ő fényképezője+az én külső vakum), hogy a lehető legjobb minőségben legyenek meg az "emlékek".
Azt kell mondjam nagyon jól éreztem magam... remélem nem ez volt az utolsó, és talán űberelhetjük még ezt az őszi (nem túl meleg) hétvégét :)

Képek következnek majd, amint le tudom nyúlni Frigyeskétől vagy zsuttitól :)

bye-bye Ogilvy

Nah... ma letettem a lantot. Féltem ettől a naptól, mert ismerem magam, attól féltem a legjobban, hogy a legváratlanabb helyzetben fogok majd elérzékenyülni. Tapasztalat: a multiknál igen gyorsan megy ez a leszámolás kérdés; pénzügy, egy rakás papír aláírás, belépő kártya leadás és csá, mehetsz. Elhatároztam, ha megvannak a papírok, megírom a búcsú levelem, kikapcsolom a gépem és elhúzok. Frigyes áthúzta a tervet, beelőzött, búcsú ajándékot adott nekem. A legendás teafőző edényét. Azt hiszem ez megtiszteltetés tőle, nagyon szép darab, nagyon fogok rá vigyázni. Ezután viszont visszatértem a tervhez: levél küldés és tűzés. Kikapcsoltam a gépem, majd Frigyi kikísért, csatlakozott hozzá Zsutti is, na ekkor valami nagyon mélyről előtört bennem, próbáltam visszafolytani, de nem nagyon sikerült, taknyom-nyálam egyben volt, egy épkézláb mondatot nem bírtam kinyögni, elrohantam. Ez olyan megható jelenet volt, hogy sosem fogom elfelejteni...

A búcsú levelemre is ugyanez a két ember írt választ, amire nem is számítottam:
Frigyest megsirattam :) - "mássehiányzottnekemTekis......megríkattál...."
...és zsuttitól egy sms, hogy majdnem megkönnyezte a levelem!

Hát így kerek a történet, volt eleje, közepe és vége. Nagy tanítómese volt ez nekem, folytatás, valahol máshol...
Egészen biztos vagyok benne, hogy Zsuttival és Frivel marad a kapcsolat és talán szegről-végről a többiekkel is :)

bye-bye Ogilvy, bye-bye

new look

így néz ki az új szemüvegem. Ma meglett végre... jól meg is könnyebbültem (főként anyagilag):

(photo by PRS)

szellemi megpróbáltatások

Bár lelkileg rom vagyok, tegnap mégis elmentünk Gergővel és Rencsivel szórakozni picit. Megnéztünk egy filmet... az életem első 3D filmjét: A végső állomást. Maga a technológia véleményem szerint még bőven tud fejlődni, de azért 10 évvel ezelőtt tuti nem tudtam volna elképzelni, hogy ilyen is létezhet valaha. Az este ismételten szuperre sikeredett. Rencsi és Gergő ismételten egy hullámon rezgett velem. Szeretlek benneteket srácok (L)...HEY! Mozi után összefutottunk PRSsal, így be is tudtam mutatni őket egymásnak, majd beültünk egy mekibe (hova máshova). A téma mindvégig teljes izgalommal töltött el, ugyanis a természet feletti dolgokról és a szellem világról osztottuk meg tapasztalatainkat és egyéb hiedelmeinket. A legérdekesebb mindenféleképpen ez a fénykép, melyek azóta sem sikerül megfejtenem:
Szerinted hány embert tartalmaz? Jól nézd meg!!! A helyes válasz kettőt (és egy szellemet?). Rencsi biztosan állítja hogy, ő csinálta a képet és csak két embert fotózott le, továbbá nem is volt rajta kívül lány még a környéken sem (pedig a képen jól látható, hogy a középső lány. Ezenkívül kicsi az üreg... hogy férne el a harmadik ember? Szal ha valaki egy kézzel fogható/okos választ tudna, azt nagyon kiváncsian meghallgatnám.

Ma meg agytágítás volt... extra kimerítő. 12 óra. Ezt az adag szellemi terméket nem tudom hova tenni... lehet lassan elkezd nőni a fejem?

egyre lentebb

Iszonyúan szar időszakot élek át, mióta felszámolták a munkahelyem. Köztudottan nem csak egy munkahelyet jelentett számomra az Ogilvy, hanem valamiféle szerelmet. Ahogyan Moncsi mondta, éppen azt élem át, mint egy átlag ember akivel éppen szakítottak. Eljött azaz idő, hogy fogalmam sincs mit kezdek magammal, mi a következő lépés. Hazajöttem Simontornyára, hogy gondolkodjak mit/hogyan kellene tennem lelkileg, hogy jobban érezzem magamat, de egyelőre azzal szembesülök, hogy (tudom h furán hangzik) egyrészt durván munkamániás lettem és már most félek a munka nélküli napoktól, másrészt félek, h túl kevés időt töltöttem a szakmában, hogy megfelelő kapcsolatrendszerem legyen. Ebben a válságos időben akinek jó a kapcsolata, az is nehezen tud elhelyezkedni. Lépten nyomon azt tanácsolják, hogy fel a fejjel, lesz még jobb is, de hogyan kell arra a szintre eljutni? És persze (nyilván panaszként) meg kell jegyeznem, hogy két elkezdett iskolát görgetek magam előtt... nyelviskola és főiskola, utóbbi félévente keményen pénzes, szal nem mondom, hogy fényes a helyzet. Valaki azt is mondta, hogy ami nem öl meg az megerősít, ebben is van igazság, de aki ezt modnta, nyilván nincs tisztában, hogy én honnan jöttem/mit éltem azelőtt át, és h mi az a szint ahová nem szeretnék visszaesni. Ennek tükrében egyelőre múltatom a napokat és próbálok mindenféle káros szenvedély és segédanyagok nélkül túllendülni az önsajnálat időszakon, hogy a saját agyam után megküzdhessek az univerzummal is :).

Misinek üzenem, ha esetleg visszatévedne az oldalamra, h köszönöm a biztató szavakat (mint mostanában mindenen) ezen is rendesen meghatódtam, az Őrség hétvégére meg mindenképpen szeretnék elmenni (bár a két sulim közül az egyikkel egész biztosan egybe fog esni), de tudom, hogy ez a csapat valszeg utoljára lesz így együtt ebben a formában :(.

Becstelen Brigantyk @ Moziünnep

Moziztunk Rencsivel(+barátjával)&Gergővel. Hát a film nézhető, de nem mondanám, hogy mégegyszer látni akarom. Egy jó 6/10-es. Részletek itt!

valami véget ér, valami fáj

Hosszú hallgatás után (ami megjegyzem nem véletlen volt), ismét itt vagyok. Felvázolom mi zajlott az elmúlt napokban. Szóval 2 hónapos küzdelem után elveszítettük legfőbb ügyfelünket a Pannont... az Ogilvy-re gyászos jövő vár, ami első lépésben annyit jelent, hogy éppen drasztikus mértékű leépítés zajlik. Ennek én is áldozatul esetem. A mai napon az én sorsom is eldőlt: Ki vagyok rúgva! Soha nem életem át még ilyent, és nem is szeretnék. Egyelőre próbálom magamat összeszedni, aztán ha már tudom mi lesz, ismét írok, addig is talán kell egy kis áramszünet... :'(

Ülj le, eGGYes!

Nem is tudom, hogyan bontsam részletekre az újonnan szerzett főiskolai tapasztalataimat... hm, azt hiszem vegyük a napokat. Persze ígérem nem fogom ilyen részletesen többé, de ez fölött most nem tudok elmenni.

Péntek. Évnyitó. Első előadás (nem túlzok 350 ember), szép kilátások. A mai szocializálódási arányom egyelő a nullával. Konkrétan mindkét próbálkozásom kudarcot vallott. Ennek egyik (és egyben fő) oka, hogy túlnyomórészt lányok vannak (itt is). Mostmár teljesen egyértelművé vált számomra, hogy képtelen vagyok lányokkal ismerkedni/közeledni. Balra tőlem kiszúrtam első ránézésre intellektuálisnak tűnő, szimpatikus, kicsit elvont gondolkodásúnak tűnő srácot, aki mellett ott volt egy buzi nagy objektív táska, és egy fényképező táska... ó gondoltam, ez az én emberem. Megkönnyebbülés, öröm. Leszólítottam (bízva benne, hátha jó beszélgető társ lesz). Nosch, szinte zokon vette, mikor megkérdeztem milyen fényképezője van, és még rontottam a helyzetem, mikor közöltem, én is fotózom. Majd mivel elég szűk szavú volt, én meséltem, hogy hobbiból, stb stb ... partyfotózom pont. Erre ő: az M1-nek dolgozik, nem foglalkozik ilyen nevetséges dolgokkal, mint parti (anyád, gondoltam). Szal gyorsan rájöttem, hogy ez egy nagyképű, köcsög gecifasz. Szegény azt hiszi, egy kategóriával feljebb van, de nem sajnos ugyanabba a padba ülünk kispajtás. Innentől, gyorsan lehet asszociálni, hogy rövidre záródott a kommunikáció, és én a kudarcot nyugtázva nem is próbálkoztam tovább.

Szombat. Azonkívül, hogy nagyon élveztem a pszichológia előadást, és már kicsit sikeresebb volt az ismerkedés is (bár még mindig nem találtam meg az én klikkemet) ismét rá kellett jönnöm, hogy az emberek idióták. Most velem van a baj? Komolyan néha azt érzem, hogy nekem nem erre a világra kellett volna születnem... Tudományos írásmód előadás. Már előre közölték velünk, hogy ez csak egy tréning és bár 3 előadás van, nem szükséges megjelenni, sőt jó lenne ha inkább a mai plusz egy alkalmon lenne mindenki és akkor kisebb csapat. Így a 120 embert le kéne osztani 2 részre, és akkor a main mindenki itt van, és ezenkívül még egyszer. A figyelem koncentráltabb lesz. Na erre egy okos benyögte, hogy akkor inkább legyen 3 csapat és akkor csak 1szer kell mindenkinek bejönni. Tanár egyből, oké. Na én már itt fogtam a fejemet, hogy akkor most szépen az lesz a következő problemtakia, hogy mindenki ma akar maradni... és lám igazam lett. Erre kitalálta a tanár, hogy a 3 padsor szerint leszünk a három dátumra szortírozva, van 5 perc a mozgolódásra. Na én ekkor már majdnem röhögőgörcsöt kaptam, mikor mindenki ment a mai napi padsorhoz... nemtok mást mondani OSTOBÁK! Így épp a cél nincs megint elérve. És fel se fogják, hogy közben a saját előadás idejük rövidül ezzel is. Én már az elején beírtam magam a következő alkalomra, mert (velük szemben) nekem ez nem élet-halál kérdés :))), viszont ismételten konstatáltam magamba, hogy az emberek 90%-a buta, következetlen, rövidtávú haszon hajhász... és ez van főiskolán, akkor mit várhatunk más területeken...

készíts képet magadról.

majdnem :)

Falra mászok tőletek!

Tegnap debütáltam a falon Rencsivel és Gergővel. Most viszont iszonyatos izomlázam van! Nagyon jó volt a hangulat, annak ellenére, hogy én a munkahelyi problémáimmal mindent megtettem annak az érdekében, hogy elrontsam (Bocsi srácok, ha dili voltam)! De szerencsére most is, kicsírázott, majd eluralkodott rajtunk a jókedv.

A résztvevők:

...majd mászás közben:
Jah, és természetesen az arc csere nem maradhatott el:
Remélem sok ilyen szuppper találkozónk lesz még! :*****

Bónusz video:

vesztettünk

Ma elvesztettük legfőbb ügyfelünket. Nem tudom hogyan tovább :'(

Ogilvy: bye-bye buli 100

Megint búcsú buli volt pénteken. Ezúttal egy minősíthetetlen helyen! Kuplung, ez a neve. Nosh, a legdurvább amit megjegyeznék, hogy ilyen kritikán aluli mosdó még a legcsövesebb helyen sincsen... még talán egy toy-toynak is jobban örültem volna. A lényeg, hogy most 4-5 kollégának volt egyszerre bulija, mert időközben szépen lassan majdcsak elfogyunk... Ami viszont nagyon elszomorított (és egyben a múltheti pánik rohamom oka is volt), hogy Misi (is) felmondott. Misi a példakép :(. Vele megint kitépett a sors a szívemből egy darabot, nem tudok mást mondani, meghatározó ember volt számomra! Sajnálom!
Visszatérve a bulira, rengeteg exOgilvys ismerős arc felbukkant. Jó közösség vagyunk(tunk)... sokat veszítünk minden egyes emberrel. Másrészt viszont még mindig próbálok optimistán hozzáállni a dolgokhoz és bízni a szerencsében és a legfőbb ügyfelünk döntésében... bízom benne eljön még a mi időnk és kisüt még a nap!

(a montázs alkotója: zsutti)

új séró, régi barátok :)

Elérkezett a várva-várt csütörtök. Rencsivel elmentünk Gergőhöz, hogy mindkettőnk haját megdizájnolja. Gergő sikeresen mindkettőnkből kihozta a maximumot... ő a legügyesebb fodrász, az egész világon. Miközben dolgozik, minden egyébre is odafigyel, például megjegyezte még régről, h én infarktust kapok, ha meglátom h egy 10 centis hajtincs távozik a fejemtől... persze ez most meg is történt, de kellett, hogy a forma tökéletes legyen :). Persze nemcsak ezért volt érdekes ez az este, hanem mert Gergővel és Renivel kb 2 éve találkoztunk így hárman legutóbb. Én nagyon féltem az estétől, mert a munkahelyemen teljes a káosz, pattanásig feszül a húr és hát ennek megfelelően nagyon felzaklatva érkeztem meg a szalonba. Viszont legnagyobb meglepetésemre ez a rossz hangulat legfeljebb 5 percig tartott. Nagyon jól megfogalmazta Gergő a blogjában az egész találkozónkat, azt hiszem ilyen tökéletesen én nem is tudom, de megerősíthetem, ugyanazt éreztem, mint ő. Feltöltődést, energiát, boldogságot és szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen barátaim vannak. Nagyon gyorsan oldódott a hangulat, egymás után röpködtek a poénok, mindhárman szakadtunk a röhögéstől. Olyan jó, hogy lesz folytatás és a twitternek köszönhetően napi szinten tudjuk tartani a kapcsolatot.

következő állomásunk, next szerda... falmászás :)

Találkozások

Tegnap este sörözés ürügyén találkoztunk Móval, kivel mostanában egyre ritkábban sikerül összehoznunk ezeket az élő talikat. Kiültünk a Duna partra a naplementében. Kellemes volt az időjárás is és a beszélgetés is. Mostanában nagyon felgyorsult az életem, így ha egy hét is kiesik, már egy csomó élményről kell beszámolnom.

Egyébként ma is kapcsolat tartó napom van: Uncsitesómmal ebédeltem. Nagyon jó kajázdát találtunk. A kilátás pazar (Parlament), a kaja is nagyon jó, és ahhoz képest, h Kossuth tér, még az árak is megfelelőek. Az a baj az ilyen kajálós talikba, hogy nagyon kevés idő van a beszélgetésre, és esetünkben most az egész nyarat be kellett pótolni... hát maradt téma jövőhétre is :). Viszont meghívtam Zsoltit már most az stornyai szüretre, aminek most is (mint ahogy tavaly is) nagyon örült.

Holnap Gergő+Rencsi tali lesz hajvágással egybekötve, és valamikor elvileg PRS is hazaérkezik már Ibizáról, ergó vele is lesz valami program. Pénteken meg lesz céges bye-bye buli. Úgyhogy program van bőséggel, csak energia is legyen hozzá :).

itt van az ősz, itt van újra...*

Ősz. Nekem erről mindig a megújulás jut eszembe. Friss erő, új tanév. Remélem nagyon gyorsan belém kötlözik ez az érzés, mert szükségem lesz rá. Egyelőre csak a fáradtságot, fásultságot érzek. Bár az igazi évszakváltás az időjárásban még nem nyilvánult meg, biztos ez is késlelteti az ősz érzést.

Csütörtökön megyek Gergőhöz fodrászkodni, várom már :), ma meg talizom este Móval.
*Petőfi Sándor: Itt van az ősz

belső előérzetek

mostanában sokat gondolkodom, hogy mi fontos, mit kell tennem, mi a legjobb a jövőmre nézve. Ilyenkor mindig arra jutok, hogy a főiskola+a nyelv tanulásom csak előnyömre lehet, viszont borzasztó idegessé válok, mikor arra gondolok, hogy a munkahelyem meg labilis, ezáltal az iskolákra fordítható pénz is az lehet (adott esetbe)...
Mióta itt vagyok hullámok vannak, mindig félünk valamitől. Vajon lesz olyan időszak, hogy minden oké? Lesz olyan, hogy biztos leszek benne, hogy még jópár évig itt tudok dolgozni? Mint ahogy azt máskor is írtam, én a szokások rabja vagyok, nagyon szeretem amit csinálok, szeretem az embereket, akik körülvesznek, szeretem az épületet és tényleg mindent. Jó lenne stabilizálni az ügyfeleinket és jó lenne, ha végre eljönne az alagút végi fény. Addig is dolgozás van, csak ennyit tehetünk, meg bízunk a "jószerencsében", és h végre egyszer a politika a javukra osztja a lapokat.

Más. Valszeg átkerül a blogom egy másik blogszolgáltató oldalra, ami sokkal szebb számomra és elvileg több a plusz funkció és jobban a saját ízlésemre tudom majd alakítani... de ez még jövő téma, csak bejegyeztem.

Hiányzik PRS! Remélem jó neki most Ibizán :)

visszajelzések

Speciálisan 2 visszajelzést szeretnék megemlíteni röviden. Mindkettő apa szülinapi post-jához érkezett. Egyik Gergő barátomtól, másik Hugitól (apa testvérétől). Kicsit szentimentálisnak tűnhet, de mindegyik úgy hatott rám, hogy meghatódtam, megkönnyeztem.

Nagyon köszönöm!

2009.08.26. - Karányi @ A38

Egy héten belül a második buli... sok ez már nekem, de most kollégákkal voltunk inkább... fél Ogilvy kivonult kb. Annyira jó képek születtek:

(Szóval jól vannak)(robot tánc)

(500 Ft-os lányok)

Zene:
Alapvetően nem az én stílusom, valami hip-hop elektróval indult. Lassú ütemek, abszolút nem pörgették a tömeget... bakker tömeg volt. Nem hittem volna, olyan 20 emberre számítottam és voltak vagy 4-500-an. Nagyon megszerettem Karolt és Zitát, a két Ogilvys gyakornok lányt... kár, hogy az utolsó hetüket töltik nálunk, nagyon fognak hiányozni! Viszont megbeszéltük, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot... ÚGY LEGYEN! Visszatérve, a fő DJ: Karányi. Nem maradt meg sok a zenéjéből, csak a végén egy... az én érzékeny pontom: Prodigy! Egy olyan gagyi Classzic house 2002-es mixet nyomott le belőle, hogy nemcsak hogy kiábrándultam, hanem be is idegesedtem... Na de mindegy... nem a zene miatt voltunk ott :)

"ügyes kutya"

A következő történt:
reggel tekerek melóba, mikor egy néni jön velem szembe egy kutyával (dagi városi kutya). A néni mondja a kutyának, miközben kikerültem őket: "ügyes kutya"! ...következő a gondolatom: hát bazz, mitől ügyes??? Attól, h tud menni??? vagy h nem jött nekem bambán??? ...konkrétan ilyen helyzetekben néha nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek?!!

2009.08.22. - Sander Kleinenberg @ Palace

Ejj de hosszú és tömény nap volt ez... Kistestvérem kitalálta - a kerti sütést kiheverve, felpörögve - szombat reggel, menjünk Vasiékkal balcsizni. Szupp ötlet, mert pont előző este beszéltem meg PRS-sal, hogy van egy plusz jegy a Palace-ba, így összejöhet a kellemes a kellemessel :). Az út Siófokig kicsit döcögősen ment, mert tesóm+barátnője nem voltak a toppon, de talán ahogy telt az idő, oldódott a hangulat... Ellenben Vasi barátnője már napok óta sugárzik, tele van élettel/energiával, nagyon sokat röhögtem rajta, nagyon aranyos, olyan mint egy duracell nyuszi :). Aztán ahogy odaértünk, az ég beborult és feltámadt a szél, volt egy fél órás fürdés a srácoknak, aztán egyértelművé vált, hogy módosítani kell a programot. Beültünk egy pizzázóba... 4. osztály :))). Kicsit gyanús volt ez a kiírás, de azért hátha. Nos végül jó volt a kaja (én egy pizzát toltam magamba), viszont a kiszolgálás kicsit fura, pár pillanatig azt hittük éhesen maradunk :). A vécé meg olyan szűkös volt, hogy azon gondolkodtam, hogy ezt vajon emberre szabták-e vagy inkább valami láb nélküli UFO-ra?! Na mindegy, nem finnyázunk, recesszió van :). Este 10 felé Vasiék úgy döntöttek hazamennek, én meg eltipliztem PRSsal a buliba. PRS + Sanyi + barátnője jött, akik között szintén volt valami mosolyszünet féle. Néha nem értem: bizonyos csajok miért nem becsülik a pasijukat? Olyan nehéz volna néha azt mondani: igazad van!?? ...tudom, hogy Sanyi néha egy kicsit hirtelen fellobban, de azért sztem a jó indulat mindig ott van a háttérben.

BULI (SH képek itt):

(Kleinenberg munka közben :) )

Felvezetésképp Toto(?), Chriss majd Pöli kezdett. Háááát SO-SO, nem hagyott maradandó nyomot, plusz egy kicsit zavart az eső is. Bekukkantottam a kisterembe, ahol Yvel-ék zenéltek, sztem egész jól. PRS szerint monoton. Nekem nem tűnt annak, én szeretem ezeket az ütemeket. Engem inkább a pára és a meleg zavart, aztán végül visszamentem a szabad térre. Jah, a lényeget majdnem kihagytam. 11-2-ig ingyen bacardi-cola... Nah, ez ám a hihetetlen! Ez vajon milyen költségvetésbe férhet bele? Nem tudom elképzelni így, hogy ez a buli nyereséges legyen... de persze biztos megvan itt a marketing politika...
So, 3-ig bírtam kábé. Kleinenberg meg késett. Nem tudtam megvárni sajna, kidőltem.

Így telt.

Kerti party 2.0 @ Simontornya

A múltkori jól sikerült kerti bulink után már egy ideje terveztük, hogy a nyáron még megejtünk még egy összeröffenést. És hát mit is mondhatnék... ismét jó "vót". Sajnos nem vittem haza fényképezőt, így a fényképek most elmaradnak. Egy biztos, a húspácolásban már profi vagyok, asszem próbálkozhatnék már valami nehezebb kaja alkotással is :)).

Szóval volt itt karaoké, kaja-pia, beszélgetés. Már most hiányzik a kiscsalád :((.

Apropó, Lizike kiskutyija nagyon aranyos, higgadt kutyabébi. Nagyon a szívemhez nőt... olyan csúnya, hogy már szép. Jó gazdinak, jó kutyája lesz... csak jönne már egy jelentkező :(.

Mó XXX. b-day party @ Mongolian

Ezen is túl vagyunk. Nagyon jól éreztem magamat, ezt azt hiszem többek nevében is mondhatom, de beszéljenek helyettem inkább a képek:

indul a kajálás, a hangulat még nincs a tetőfokon :) Jó barátok vagyunk borpajtással Enikő meg a MOJírtóvalhusik még nyersenazért volt választék (és ez csak az egyik fele)a csapat... (Úrsten, mind lány!)
Meglepetééééés!Taps, taps, taps.Hehehe, Mó ajándék képére is felkerültem, mint settenkedő poparazzi :)oldódik a hangulat...Boldog szülinapot Móóó!

A hely szupp: 10/10.

feltörő barátságok 2.

1. Taliztunk ma Rencsivel. Naggggyon jó volt. Onnan folytattuk ahol anno abbahagytuk :). Ez az igazi barátság. Nagyon örülök neki... és még Gergőt nem is láttam, de alig várom már, hogy a hármasunk ismét "fellobbanjon". A falmászás meg szuper lesz. Nagyon várom már :)).
   
   
2. Megérkezett Móni a két hetes nyaralásól. Gyorsan virtuálisan megosztottuk egymással a tapasztalatokat plusz az elmúlt rövid időszakot. Hétfő szülinapi buli. Szeretném, hogy emlékezetes legyen, de mivel én leszek a fotós, lesz soksoksok fénykép is :).
   

Szóval rájöttem, lételemem a barátaim :)... maradjatok mindig meg nekem!

feltrörő barátságok

Tegnap este megkeresett Gergő, a Tópartis grafika osztályos egyik legjobb barátom, hogy fel kellene elevenítenünk a trió barátságunkat (Rencsi-Gergő-Kata) példul egy konstans havi egyszeri közös programmal. Rencsi meg ő már jár egy ideje falat mászni és engem is invitálnának. Az egyetlen kis probléma csak a tériszonyommal van, de le szeretném győzni... Hihetetlen örülök nekik. Mi hárman nagy különcök voltunk anno, az osztályunk mindig csak találgatta, hogy épp mi az aktuális hülyeségünk. Azt a közös nevezőt ritka megtalálni, bár megjegyezném külön-külön lány és fiú oldalról van mellettem két pontosan ilyen ember (PRS és Mó személyében).

Boldog szülinapot Apa!

Kicsit körbevesznek az oroszlánok :))))

Ma lennél 59 éves. Mostanában sokszor gondolok rád, az jut eszembe, hogy mennyire nem értékeltem bizonyos dolgokat, amiket csendesen, észrevétlen kaptam tőled. Hihetetlen milyen természetesnek tűnt a hozzátartozás, hogy volt kiben bízni, aki mindennap segít ha kell. Azóta csak sodródom. A család meg zavarossá vált, ahogy a családi kapcsolatok és kötelezettségek is. Sokszor azt érzem, hogy veled együtt a "család érzésem" is elmúlt. Ez meg talán már túl kegyetlen kijelentés.
Vannak dolgok, amikre szívesen emlékszem, amiket te tanítottál, mint a fűnyírás meg a halpucolás (utóbbiból persze azóta se debütáltam). És a sok jó tanács: hogyan kell kezelni az embereket, kit és mit kell lesz_rni. Eszembe jutott, hogy néha mennyire utáltam a otthoni zenei próbátokat (dübörgött a ház a basszus gitártól), de ma már arra is jó emlékként gondolok... volt élet, nem is kevés :).

Móniünnep

Hétfő 19:30-tól Mongolian Barbecue.

Ma új

életet kezdek!

újabb bicaj történet...

PRSsal megbeszéltük, hogy ma kicseréljük a szülinapi ajándék bicajos kesztyűjét egy mérettel nagyobbra, mert ugyebár sikerült M-est vennem, pedig tudjuk, hogy neki mindene L-es :D, na mindegy induláskor belebotlottunk egy exkollégába és lezajlott egy számomra nagyon röhejes jelenet. Bemutattam egymásnak őket: Ő piros, ő zöld :D... és kezet fogtak... szóval találkozott a két szín :))))... még most is röhögök, ha visszapörgetem magamban, sztem ők is mosolyogtak.

Nah, aztán ezerrel tekertünk a Blahától az Örs felé. Az Aréna plázánál, ahol nekünk LÁMPA jelezte, hogy zöld azaz mehetsz (és mi tekertünk is gyanútlanul kb 25-30-al), ránk kanyarodott egy NŐ és simán majdnem elb*szott. Ez h*lye p*csa, satu fék , PRS ordít, a nő meg továbbmegy... talán az első falnak... mert kb sztem az orráig (se) lát... felháborító, és még a bicikliseket szapulják egyfolytában. No comment.

vacsi a tortán avagy a halcsata

A híres Tv2 és RTL klub tévéműsorok inspirálásból kitaláltam, hogy mi lenne, ha mi - barátnők - is csinálnánk egy ilyen főzős versenyt. A szépsége a dolognak, hogy nemcsak hogy nem tudok főzni, nem is szeretek. A cél az volna, hogy megszeressem a témát és kajáljunk jó nagyokat. A legnagyobb meglepetésemre eddig mindenki egyöntetűen beleegyezett a játékba. Sőt továbbmegyek, én már a menüt is kitaláltam nagyjából. A lényeg, hogy mindenki őszintén és nem részrehajlóan fog pontozni és csak a végén fog kiderülni a nyertes. Izgi nagyon :). 4-en fogunk részt venni, a nyeremény eddig egy oklevél, melyet én fogok megtervezni (amihez már megvannak a magam kis ötletei :))) ). A közvetítés persze a blogomon is meg fog történni, mind szövegben, mind képekben :)!

Más. Szintén kaja téma :). Moncsikámnak szülinapja alkalmából szervezünk egy kis kaja partit egy étteremben. Még nem tudjuk pontosan hova, de már szervezés alatt áll az ügy. A lényeg, hogy fix összeges, és korlátlan kaja-pia fogyasztásos legyen. Ha van bárkinek bármi ötlet, szívesen fogadom :).

Mó 30. B-day

Moncsi! Nagyon boldog szülinapot kívánok ezúton is! <3

Szőlőlé

imádom azt az érzést, mikor hirtelen (pl. éhgyomorra) kesernyéset/savanyút/fanyar dolgot iszom és az állkapcsomnál pár pillanatig behúznak az izmok. :))

in front of Parlament

PRS továbbra is a 30-at ünnepeli:én meg úgy teszek mintha véletlen ülnék ebben a pózban:

az üzleti világ

igen kemény néha. Főleg a mi szakmánkban... Akik egyszer "barátaink" voltak, más ügynökségnél már "ellenségeink" lesznek? Meglehet találni a középutat, mikor az embernek a léte a tét...?!

Mire jó 1 szabanap Stornyán?

...háááát, nem sok mindenre :). Meglestem az "újszülött" kutyinkat, ami azt hiszem mégsem boxer-német juhász keverék... de vajon akkor mi lehet és főleg kitől? A színe: szürke... ha ember lenne tuti a Kvazimódó nevet kapná. Megpróbálom lencse végre kapni, de egyelőre Lizike nagyon őrzi... meglátjuk.

Szombaton végre volt angol. Szenvedtem is a szenvedő szerkezettel, meg a tanárnénimmel is. Na mindegy, már nagyon unom a banánt... kár, hogy nem lehet a tudást tölcsérrel beleönteni a fejembe... Legalább a főisi ennyivel jobb, ott tejelsz ezerrel és előbb-utóbb megkapod az áhított diplomád. Amúgy ez most aktuális is, aug. 20-ig ki kell fizetnem az első félévet (laza 180 000), plusz elindultak a járulékok, itt egy diák ig. pénz, ott egy ügyintézési díj, és ez még csak a kezdet. G_ci jó voltam, hogy mostanra időzítettem a szemcsi témát is, na mindegy, még bírom...

Kéne intézkednem OTP-be, csak lustaság van, asszem inkább alszom egyet :)

(szerk.)
délután anyával szakszerűen talpmasszáztunk, azaz kitapintottuk (a jegyzetek alapján) az összes szerv idegvégződés-pontját. Kb olyan 80%át megjegyeztem... azt hiszem érdekel egy kicsit a téma :)... talán érdemes lenne gyakorolni :)))

fatboy slim

Gabesz és én napokig mesterkedtünk PRS meglepetés bulijának szervezésén, ami konkrétan nem is volt könnyű feladat, mivel PRS viszonylag nagyon gyorsan észre veszi, ha valami a háta mögött zajlik... nemtom talán ösztön :). Szal Hétfő-kedd nagybevásárlás + PRS lerázása telefonban... hivatkozás kedden: "Moncsival találkozom" (amit Moncsival az alibi miatt egyeztettem is), hétfőn meg csak szimplán: "dolgom van" :) - magyarázatok nélkül. Szóval megbeszéltük Gabesszel, hogy meló után egyből elmegyek hozzá, és mire PRS megérkezik, én elrejtőzőm, G egyből bekapcsolja a "happy Birthday..."-t és én előugrom a gardrobe-ból. Nos, minden pengén a terv szerint ment. Szerintem PRS kicsit zavarba is jött, de olyan aranyos volt, ahogy ott csomagolgatta ki az ajándékokat s közben megtáncoltatott engem, meg a Gabeszt :) is. Szal jó érzés volt. Kicsit a bicajos kesztyűvel kapcsolatban vannak ellentétes érzéseim, az nem biztos, h betalált, de a baseball sapka a 79-es számmal (amit mellesleg ő nézett ki magának) tuti, meg sztem a pink Mtv-s Zara póló is okés :).

BOLDOG SZÜLINAPOT PRS!

Fatboy slim:

hivatalos és

publikus lett a hír a Pannon-nal kapcsolatban: klikk. Szomorú vagyok.

Megérkeztek az utóDOG

Drága szeretett kiskutyánk, Lizike végül úgy döntött, nem hordja tovább terhét, tegnap kaptam a hírt, hogy néhány nappal ezelőtt világra hozott 5 kiskutyát (pontosan ahogyan pár post-al ezelőtt megtippeltem), "sajnálatos" módon csak egy volt életképes, a többi elpusztult. Nos, az apa Péter - a boxer, az anya Lizike - a német juhász; kettőjük szerelméből gyönyörűséges eredmény született... :)

Szóval, ha bárki igényt tart rá, nagyon szívesen, ingyen és bérmentve megkaphatja, most ajándék házhoz szállítással, amíg a készlet tart. Az akció időtartama augusztus végétől október elejéig érvényes!

(kép hamarosan!)

2009.07.24. - KecelFest @ DTD Kiskunhalas

...akkor rekonstruáljuk az eseményeket :). Először is ugyebár azt tudni kell, hogy ez a rendezvény nem csak a buliról szól, mert a bulit megelőzi egy elég hosszú DJ konferencia, mely tavaly is érdekes vagy legalábbis tanulságos volt, idén nem kevésbé. Először is objektívan mondhatom, hogy az egész előadás jellemzője, hogy nagyon panaszkodik az ipar és ha én most Dj palánta lennék, tutira nem kezdenék el nyomulni ebben a szakmában. Az egyetlen része - véleményem szerint - amiben van némi fantázia, talán a zeneírás, de ott viszont iszonyú jónak kell lenni, hogy megvegye a közönség. Ezenfelül az egész konferencia egy kicsit öncélú volt a rendezők részéről, ugyanis nagyon szépen látható volt Janikánál (aka James Cole) pl az ívelten felépített önpromózás, a saját image bemutatásától egészen a szociológia-történész diplomájáig (mely az intelligenciáját támasztja alá?). Hehe, Janikából jó szónok válna és kíváló grafikus, a flyer előtt le a kalappal. Egyébként meg az a véleményem az egész szakmáról, mint a sportról (vagy sportolókról): szép, jó egy ideig, aztán múlnak az évek, öregszünk, kiégünk, egyszercsak észrevesszük ezt nem lehet folytatni, és olyankor mi van? Újrakezdjük a karrierépítést? Amúgy az éjszakában dolgozni szerintem a legrosszabb dolog a világon, ez viszont tapasztalat a partyfotós életemből. Ezt követően a licence díjakról szóló 1 órás előadás Jeszenszky Zsolt (Mahasz) részéről szóról-szóra ugyanaz volt mint tavaly... Nos egy dolog kiderült számomra, a "birodalom" (Fame) egyre csak nő, a többi csapat ennek arányában egyre csökken, aztán meglátjuk ki-meddig bírja... Egy biztos: szegénység van, az emberekből nem fognak egy buliért több pénzt kiszedni, innentől meg már csak csiki-csuki az egész, hogy kinek a zsebét tömi a közönség már rég nem a zene minőségétől függ.

A party:
hááááát. Zseniálisan indult, míg TINI minimált játszott (ami később átcsapott deep house-ba sajna), jah és életembe nem láttam ilyen profi vizuált. RESPECT. Ennek nagyon odaraktak (ahogy hallottam a ledfalhoz pár milliót is). Én kb 20 percig egyfolytában a vizuált néztem, mert nem tudtam levenni róla a szemem, mint egy tökéletesen megkomponált művészfilm (Zsutti látnod kellett volna), és mindez úgy, hogy két iszonyú nagy ledfalra és 5 plazma tévével összekötve. Nekem ütött. Mondjuk az aggregátorok néha felmondták a szolgálatot, ez vicces is volt, mert ez úgy nyilvánult meg, hogy hirtelen elsötétült a ledfal, illetve a zene halkabb lett. Abban a másodpercben mikor ez a fő időben megtörtént, a tömeg egy pillanat alatt elkezdett szétszéledni... türelmetlenül, nem túl megértően. Kár, hogy 2-ig minden helyszínen Deep House ment, túl monoton volt. Meg amit még nem értek, hogy Lee Burridge miért hajnali 5-kor kezdett... mert hiába érdekelt, már csak a kocsiban pihenve bírtam hallgatni, mert egyszerűen kipurcantam. Sok volt a DJ (óránként DJ váltás), sok volt az inger... ezáltal magas kötségvetés, talán ennyire nem kellett volna túlspilázni. De azért megérte, jövőre ugyanitt, ugyanígy :)!

Képsorom itt!

FEL-VET-TEK

ősztől ismét isizek... angol decemberig, főisi egy kicsit tovább :)

Szemüveg vásárlás - 2. kör

Fejlődések az ügyben, hogy megvan az optika üzlet, megvan a szem vizsgálat, megvan az árajánlat, és megvan a keret (elméletben). Nos, ami hiányzik, a kivitelezés :), ugyanis:

1. nem rendelkezem átlagos szemekkel, ami annyit jelent, hogy körülbelül száz emberből egynek van ez a típusú érték együttállása. A Dioptriám szinte teljesen tökéletes: -0,25; -0,5, a tengelyem nem teljesen átlagos, dehát az velem született konstans érték: 90°(ez normális) és 135°(ez nem normális), viszont a cilinderem egyedi eset: -2,75 és -1. A -2 felett durván rendellenes, és ez főleg látás zavarokban jelentkezik. Pl mikor fáj a fejem, akkor iszonyú rossz érzés távolba nézni, mert akár a szoba másik oldalát is kicsit homályosan látom (szemüveggel). Vagy pl ha egész nap szgép előtt ülök, képtelen a szemem átállni a távolra fokuszálásra, ugyanakkor pl reggel mikor megpihen, szemüveg nélkül is relatíve jól látok. Szal fura, érdekes és ijesztő. Ha még egyszer élhetném az életem, tuti h a látszerész hivatás mellett döntenék. Szóval a lényeg, hogy ez az együttállás csiszolás szempontból nagyon drága és egy pár lencse 46 000 HUF és itt pont, ebből nincs mit alkudni... itt jönnek a bajok, hogy vajon érdemes ehhez a drága lencséhez egy ócska keretet választani?
   
   
2. Keretválasztás... na igen, egy hosszadalmas agyalás, nyomozás, közvélemény kutatás, próbálgatások (lásd előző blogbejegyzés) eredményeképp a minőség mellett döntöttem. 53-55 000 HUF lesz a keret. A márkája Silhouette. És most nem akarok reklámozásba bocsátkozni, de azt hiszem, hogy a "keret nélküli keretek" gyártásában ez a csúcs. Kb 7 évet garantálnak, ami az előző keretemhez képest 5 év lenne pluszba, mivel az 2 évet is alig bírt ki.
   
   
3. A dizájn:Láthatóan visszatértem a "keret nélküli keret" koncepcióhoz, aminek az oka oly egyszerű, kicsit a nőiességem vágyik rá, hogy ne csak a szemüveg látszódjon a fejemből, hanem maga az arcom is. Ennek a keretnek a valódi árán kívül még az a különlegessége, hogy külföldről kell megrendelni, így egy hónap átfutási ideje van az egész előkészületnek.

Magyarán mondva: a legjobb úton haladok afelé, hogy egy hónap múlva akár legyen egy klassz szemüvegem, "aranyárban".

Dáji* és a simi-hát

Ildinél alvós, gyantázós péntek volt. Amiről mesélni fogok az csak egy életkép/szösszenet. Dávid ült a dohányzó asztalon egy bugyiba, miközben Ildivel virágnyelven beszéltünk, mert ugyebár egy négy éves kölyöknek nem kell mindent tudnia... ettől független Dávid figyelme nagyon élénk volt és érdeklődő. Ekkor jött az én kis ötletem. Elkezdtem Dávid hátát simizni-karcolgatni, úgy h kellemes legyen... Dávid pillanatok belül a rogyott hátból kiegyenesedett. Már akkor mosolyra állt a szám és abbahagytam, erre olyan aranyos volt, megszólalt: Kataaaa, vakard még a hátam, úgy viszket :). oké-oké, simiztem még egy picit, majd ahogy abbahagytam ő megint csak megszólalt, viszket még a hátam... hehehe... konklúzió: a jó az jó, akárhány éves az ember :).

*Dáji=Dávid, azaz barátosném (nem) pici fia.

pár észrevétel a blogommal kapcsolatban:

egy orosz-magyar szakos barátnőtől: "Túl sok a káromkodás és a dizájn irritálja a szemet". Szal, ha bármelyiket is megerősítené még valaki, akkor módosítok rajta. Mondjuk a nyelvezeten mindenképpen finomítok, mert ha már így feltűnt, akkor biztosan így van (persze ez itt nem egy irodalmi alkotás...), viszont a dizájnnal kapcsolatban érdekelne pl Zsutti kolléga véleménye is meg persze mindenki másé, akinek van véleménye!

Köszönettel!!!

"Jobb ma egy szemüveg, mint holnap egy üvegszem"*

Szóval szemüveg vásárlás. Tudom mire gondolnak (hehehe, nemtom honnan jutott eszembe Magnum - Tom Selleck - szövege), bemegy az ember egy Optika üzletbe, óhaj, kiszolgálás, elintézve, pipa. Csakhogy nálam nem ilyen egyszerű... egyéni elképzeléseim vannak (mint mindig). Mégpedig először is, vagy legyen titkárnős fekete keret (amit esetleg feldob az oldalán valami kis flikk-flakk - mittomén fém berakás stb, de a strassztól pl kiráz a hideg), vagy legyen keret nélküli, mint az előző volt. Sőt konkrétan arra gondoltam, hogy az előzőben kicserélem a lencsét, aztán csá. Így "olcsó lenne" (kb 25 000)... és most jön a DE. Szóval nem cserélnek lencsét, csak saját felelősségre, és nekem lepattant a festék egy pici helyen, azzal nem tudnak mit kezdeni... na anyád. Akkor ez így nem nyert. Akkor esetleg legyen új "keret nélküli keret", az meg kb 60 000 HUF... tehát mindennel együtt olyan 85-90 000. Kösz, ennyire meg nem élek nagy lábon. Úgyhogy akkor van azaz opció, hogy titkárnős, és itt is jön a DE. Még egyetlen egyet sem találtam, ami jól állna, pedig kb 10 üzletben jártam Ofotért, Vision Express és így tovább.
Úgyhogy a türelem fogy, a keresés folytatódik.

*father közmondás :)

kezdek röhögni magamon :))

a szgépen nyitott ablakok előttem jelenleg:

1. lotus notes
2. twitter
3. msn
4. mail (3 db)
5. blog

Reggeli blőe

BKV-vel jöttem ma. Már a buszmegállóban leizzadtam... de nemcsak én, hanem egy csöves is a buszon, és pechemre pont oda sikeredett felszállnom, ahol ő ült. A busz tele, émelygés a gyomorban (a szagtól). Egyszercsak gondolt egyet a csövi és felállt. Odajött az ajtóhoz (mert köv. megállónál le akart szállni), konkrétan már majdnem elhánytam magam, ott öklendeztem vagyis visszafojtottam az öklendezésem és próbáltam úgy állni, hogy még véletlenül se érjen hozzám. Úgy éreztem megállt az idő, és mi van ha elájulok és Ő akar majd mesterségesen lélegeztetni?! ...és persze mindenhol pirosat kaptunk, már átkoztam magam, hogy miért nem jöttem bicajjal. És egyszercsak megtörtént a CSODA. Bus stop a láthatáron. Én úgy szálltam le, mint akit puskából lőttek ki :)

Amúgy mindenkinek jó reggelt :)

Példaképek

Pár napja kevereg a fejemben néhány gondolat ezzel kapcsolatosan, plusz ezzel egyidejűleg leveleztem párat egy ismerősömmel. Ezt írta nekem: "ha nem nő lennél, akkor mondanám, hogy te vagy a példaképem..." ( :) Bocs az idézésért, de kb ekkora dicséretet még soha, senkitől nem kaptam... úgyhogy muszáj volt.) Olyan fura, hogy valaki ezt gondolja rólam, mert én pontosan tudom, hogy milyen vagyok vagy milyen nem vagyok...

Egyébként fontos az, hogy megfogalmazzuk ki a példaképünk? Előre visz a fejlődésünkben? Őőő, asszem igen. Sokszor észreveszem magamon, hogy hullámszerűen működöm. Pl van olyan időszakom, mikor minden érdekel, olvasok, tanulok, figyelek és van mikor egyszerűen csak szimplán tengődőm (aktív és passzív korszak?). Ha lebegnek célok előttem (avagy példaképek), jobban aktívkodom talán!?

Néha agyalok rajta, hogy mit kellett volna másként csinálnom az életemben... hát jah, vannak elbszások, de szerencsére (az én kitalált élettervemhez képest) nem helyrehozhatatlan, csak nem túl könnyű nekivágni a pótlásoknak. A neheze a bátorság, nehéz lépni... és sokszor az ELSŐ LÉPÉS hiányzik. Félünk az ismeretlentől, félünk saját kudarcainktól, pedig szerintem nagyon is igaz azaz elmélet, hogy az élet pontosan annyit ad vissza, amennyit belefektetünk...

Szóval példaképek... elgondolkodtató... nekem ki lehet? Furcsamód nem tartott sokáig kitalálnom... Elárulom: Misi (az egyik) kreatív igazgatónk. Rossz, h nem a szülők közül választhattam, hiszen az lenne a valóban igazi, de sajna ilyen téren nálunk nem úgy sikerültek a dolgok, ahogyan kellene. De visszatérve Misire, nagyon röviden össze tudom foglalni, hogy miért is ő az. Egyszerűen pontosan úgy él, ahogyan én szeretnék. Becsülettel, tisztességgel, humorral és harmóniával. Azt figyeltem, hogy mindehez olyan iszonyat nagyságú empátiával rendelkezik, amilyennel ritkán lehet találkozni. Az emberek milyenségét, sokszor krízis helyzetben lehet jól megítélni. Egy jó példa: a múlthéten volt egy meeting kreativoknak, ahol is a CEO kicsit befosatta a csapatot és Misi ezt észrevette és bár már nem feladata, de mégis mondott pár gondolatot, amivel egyből oldotta a feszültséget. Azaz felismerte, hogy eredmények NEM a félés következtében fognak születni... de ez csak egy a sokból. Ez a tulajdonság valamelyest bennem is megvan, de még eléggé gyermek cipőben, viszont asszem viszonylag gyorsan kiszúrom, hogy ki-milyen. Nagyon sajnálnám, ha Misit elsodorná az élet, mert ő a legjobb főnök, akit eddig valaha is ismertem.

TwiKING lettem

Mától megtalálható vagyok a Twitter-en. Még a funkciója nem teljesen világos így az Msn, közösségi portálok és a Blog mellett, de meglátjuk... csak lassan az idő lesz kevés mindenhez :))

Törökbálint projekt

Na ma reggel elmaradt a kbszott angol. Az angol tanár egyszerűen nem jött be. Kérdés: Ezt így megteheti? 2 hete nincs már angol, mert nyaralgat, most meg egyszerűen közölte, hogy egész júliusban nem lesz. Már bocs, de kurva sokba került így is, és még tolerálni kéne a linkségeit úgy, hogy közben mi meg próbálunk készülni időről-időre? Váááááááá, piccs.

Nah, végülis hasznosan töltöttük az időt, mert (csoporttárs) Krisztivel kitaláltuk, ha már így összeröffentünk, tanuljunk egy kicsit, majd menjünk el vásárolni. Oké, de akkor már kössük össze a kellemest a kellemessel: menjünk ki Törökbálintra és fotózzuk le a BillBoard-omat is, meg beugorhatunk az Outletekbe... hátha. Nos ez annyira "hátha" lett, hogy egy gatyával lettem gazdagabb (szegényebb)... Retro, szép, relatíve olcsó (5000 HUF!).

Majd miután meglett a "zsákmány", beültünk egy óriási fagyikehelyre... hmmmmmmmmm de finom volt. Aztán irány TörökBé. Íme a mű, a Frigyóval közös gyermekünk:

(törökbálinti Pannon székház költözés Billboard)

this&that

Helyszín: Ráday utca,
Történés: heti dumaparti a lányokkal.

Azért olyan jó, hogy ezt az egyet legalább tartjuk, mégha néha nem is gazdaságos anyagilag, de ennyi lazulásra azt hiszem szükség van. Ráadásul most találtunk egy tök jó helyet, ami még a pénztárcánknak is megfelel (a Ráday utca elején van az Ibis hotel bejáratnál). Egy pizza 990 Ft (a többi helyen 1500-tól indul). Na jó, nekem nem tetszett a zene, de ez az én egyéni leszűkült zenei igényeim miatt van, a többieknek sztem ez is oké volt.

Amúgy a lányokkal egy új projektet találtunk ki magunknak (a tesóm barátnője inspirálásával): ANYAJEGYELTÁVOLÍTÁS. Már megvan a doki, megvan a hely, csak az időpont képlékeny... de kb olyan 2-3 héten belülre terveződhetne... Ennek nem feltétlen hiúsági oka van, hanem inkább az egészségügyi, hadd ne részletezzem a mai szennyezett világban milyen EÜ problémákat okozhat.

"Az élet...

...klaviatúráján az egyik ujjad mindig az ESC billentyű felett legyen."

:)

Egy meglepő mail ma :)

"teljesen véletlenül...elolvastam majd az összes blogbejegyzésed,
így, kb egy éve az utcazenés találkozás örömére..."

Óriási köszönet és bÓdogság, hogy olvasod(tad) a blogomat, nagy öröm, hogy valamelyest érdekes lehet egy régi ismerős számára. Remélem minden oké felétek és lesz még lehetőség "utcazenés" találkozásra :).

ST(tiv-)ORNYA parti

Életem első gasztronómiai bejegyzése. Ez azt hiszem némiképp sejteti, hogy mennyire vagyok konyhatündér. De ezt most szépen lépésről-lépésre archiváltam, hogy csoroghasson mindenki nyála :).
Szóval a küldetés: gárden parti... ergo pácolt hús. Serc perc alatt összedobtam a páclét, kb az összes fűszert beledobtam amit otthon találtam, különös tekintettel a fokhagymára, borsra és mustárra.

(a döcögős kezdet)

(itt már nem én, hanem a husi a pácban)

(már majdnem kész)

(ez már csak történelem...)

Azért az esti karaokézást nem feltételeztem volna magunkról... a repertoire-omból: őőő kis respect Jacko-nak (Heal the World), Robbie Williams (Angel), Beatles (Yesterday)... a többire nem emlékszem már :D...és leglelkesebb olvasómnak, Erikának sok pussz Szfehérvár környékére! :***

120 km

Szokásos vonat... könyv a kézben, szem az ablakra tapadva. Kb tanulni is így szoktam anno :).
Aztán otthon. Meglátott Lizike (a kutyi), izomból elkezdett futni felém, ajajajaj itt valami nem stimmel, robog a talaj, mindjárt földrengés lesz... kicsit meghíztunk vagy mi a szösz... talán 5 in 1 (szemre ultrahanggal) kutya lettél? Anyám azt mondta, ne is gondolkodjak ilyeneken, mert a kutya nem lehet terhes, hiszen 6000 HUF-os fogamzásgátlót etetett meg vele... hehehe asszem ez nem jött össze... A káposzta is elfogyott és a kecske is éhes maradt :). Lizike okos kutya :D.

Majd chill a számítógép előtt... mert hol máshol. OMSZ weboldal, online időjárás:

(itt még minden átlagos)(és megjelent az önkéntes póksrác)(aki negyed óra alatt beszőtte a terepet)

szakadok a röhögéstől :D, mekkora jó arc.

bocs!

CRLS, bocs h ilyen idióta vagyok. Asszem ma van az uccsó egy cégnél dolgozott napunk, úgyhogy írok pár sort. Szóval nem ismerjük olyan rég egymást, vagyis tök jól eldolgozgattunk egymás mellett majd egy évig úgy, hogy a "heló"-n kívül kábé egy szót sem váltottunk, míg egyszer egy céges buliban véletlen egy asztalhoz ültünk. Nem sok maradt meg abból a buliból, mert atom készen voltam, csak pár pillanat... viszont az emlékezetes. Én már akkor rájöttem, hogy Te jó arc vagy, meg eredeti. Kevés ilyen van manapság és sajnálom, h elcsesztem. Nem tudok mást mondani, remélem dolgozunk együtt még az életben, sok sikert, szárnyalj a képzeleted útján ;). És ne feledd az Ogilvy mindig "közel hozzád".

Szerda - (olcsó)Mozi - SE!

...és ezzel össze is van foglalva a tegnapi mozi élmény. Ó én kis naiv, réten szaladgáló vidéki szőke lány, hogy azt hittem sikerülhet a pénzünkért megnéznünk egy filmet... de SE! Télleg recesszió van! Mindenki a szerdai occsó mozira feni a fogát... szóval így is harcoltam az idővel, hazabicajozás melóból (kb új rekord részidő született), majd gatyából ki, fürdőbe be, ruha fel, kaja 0, békávé, Deák tér, negyednyóc (még épp jókor), meglesz az a félnyolcas mozi, Gabesz (no gebasz) padlógáz, Aréna pláza, rohanás fel, és a látvány: ameddig a szem ellát tele emberrel, kígyózó sor, ilyen szamárvezető szalag kacskaringózott és vezette a népet. Ekkor veszett el az esély a fél nyolcas filmre. De jött a nagy ötlet PRS fejéből, akkor legyen fél kilences a WCC-ben. Oké, ismét mosoly. Kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, kettesbe be (végre eszembe jutott a híres Belga is:) ). És teleportálódtunk egy szempillantás alatt. Nos, itt már a hasam nagyon jelzett, valami a délután nagyon kimaradt, úgyhogy közöltem a srácokkal, hogy én itt most enni fogok, addig áldozzák fel magukat sorbanállásilag. Így is lett, de állítólag itt még durvább volt a sor (majdnem azt írtam sör... ez a megszokás?). Úgyhogy inkább kajáltunk egy nagyot, és kimentünk a két srácommal romantikázni a Duna partra. Szerencsére ők ketten nekem már önmagában is mozi műsort nyújtanak, úgyhogy nincs bennem hiány érzet szikrája sem.

Gödörben

De most már nem lelkileg, inkább ez a tegnap esti sörözés helyszínét jelenti. Moncsival és Hildával elég spontán jött az ötlet, hogy elmenjünk vásárolni, majd üljünk be valahová. Én tök céltalanul mentem, erre persze Murphy, hogy én találtam először cuccot. Aztán kiültünk a Gödörhöz. Nem nagyon szoktunk oda menni, max PRS-sal, bicajjal, fűre ülni. Az értékelésem egy jó közepes... mert műanyag pohárban szolgálnak ki, koszos, cigis-hamus minden. Viszont nagy a nyüzsi, és relatíve olcsó.

Ma meg mozizunk Gabesszal, holnap meg irány Stornya :))))

Holnaptól ÁFA változás.

Hatásai? Vajon süllyedni kezd majd az életszínvonal? Kafatéria? Sztem az lesz, mint mindig... felfelé tartjuk a fejünket, köpünk egy kibaszott nagyot, és csodálkozunk, h csupa nyál lesz az arcunk... mert a gravitációval, mint fizikai törvénnyel nem számolunk.

Szt&RE*

Szombat.
Elég jó nap volt 0-24-ig. Pircsikével kiruccantunk, mert végre volt idő. Bár az időjárás csak részben kedvezett, de azért volt pár kellemes pillanat.

(azonos vagy kontraszt? :) )

(PRS és a mikró-makróóó)

(ez a legkedvencebb... véletlen és mégse)

(Piacoztunk, nyám-nyám málna)

(Kata harcos vezér)

(photographer)

(photographer II.)

(és a tourista)

Talán majd csinálok egy fénykép galériát is, de ez még várat magára...

* Szentendre

Hibák

Nem tudom miért szaladok ugyanabba a csapdába többször. Nem tudom miben hiszek ilyenkor... a csodában.(?)

A magyarázat talán félúton. köszi Mó:
"Semmire nincs garancia az életben, még a holnapra sem, de ha nincsenek érzések, élet sincs; álló vízben megposhad az ember!"

FelpróbáLAKK

Gabesznál voltunk. Ezek őrültek, de sztem lassan én is. Gabesz titokban egész brutál felszerelést tart otthon. Ennek részleteivel szép lassan, minden alkalommal találkozom. Most előkerült a dominafelszerelés... amit persze én nagy lelkesen egyből magamra öltöttem:
(egyszer mindent ki kell próbálni alapon). Hozzátartozik a dologhoz, hogy olyan magas sarkú a csizma, hogy konkrétan nem tudtam benne kiegyenesedni.

Misi meg (meló nagyfőnök) békát tenyészt. Már négy van neki otthon (medencében), egyszercsak beköltöztek és osztódnak :).

peace Jacko.

mélypontON túl

Egy hete depressziós vagyok már, vagyis úgy igazán ez csak tartós rossz kedv... Egy biztos, lefogytam a csúcs súlyom, de talán már kifelé tartok a gödörből, a mélypont 2 nappal ezelőtt volt.

(szerk.)
Voltam munka után Moncsinál dumálni, nem bírtam nélküle tovább :). Ezt követően landoltam PRSnál, eljött elém a Ferenciek terére, majd ronggyá áztunk...
Esőfénykép, PRSnál (by PRS).
Kifeküdtünk az ablakba, kitalálta PRS, hogy esőt kéne fotózni, én meg h esőcseppet, ahogy cseppen.

átrendezve - átszervezve

megtörtént a költözés. Rájöttem, nem is maga a költözés para, hanem a cuccolás be-ki.

Na ki a sunnyogó statiszta a képen?? :D PRS, bír-LAKK!

(picture by Berta S.)

"Lúzerekre szükség van!"

Ez az idézet Csernus dok könyvében található. Ez a hétvégém kábé erről a könyvről szólt. Meglehetősen sokszor mosolyogtam.
Kis kitérő: Csernus dokit már nagyon régóta követem, már a "Drogma" c. könyve előtt óta, pedig az sem most volt, kb 6 éve. Nem is a médiából vagy a könyveiből ismertem meg, hanem egy páciense volt akkor az egyik barátnőm... gazdag szülők elkényeztetett gyereke volt, fü problémákkal küzdött (amúgy állítom, hogy a csaj ma is füvezik). Szal az Ő pszichológusa volt Csernus doki, és én először csak azt hallottam, hogy mennyire egy fasz, mert egy agresszív köcsög. Majd a következő héten már azt hallottam a csajtól, hogy ő halálosan szerelmes Csernusba. Na ez már kíváncsivá tett, hogy mit tudhat ez az agresszív köcsög. Aztán pont akkor megjelent az első könyve. A megjelenés után rögtön elolvastam. Iszonyúan megragadott, pedig nem drogozom és mégis magaménak éreztem mindent, amit leírt. Azóta felkapta a média, szinte mindenki ismeri. Megosztó figura... bakker most angolon beszélgettem a tanárnénimmel a könyvről és hihetetlen, hogy neki is az jött róla át, hogy egy agresszív média-kurva. Szerintem meg nem. Szerintem egy átkozottul szelíd ember, nagy toleranciával, hiszen hülyébbnél hülyébb alakok gyógyítására esküdött fel. Az egyetlen dolog, amit nem tolerál: a hazugság. Megfigyeltem, hogy addig nyugisan beszélget, míg nem jön a kamu... abban a pillanatban, hogy megérzi, elkezd támadni, egyre durvábban, míg porig alázza a pácienst. Szeretem ezt a támadást és látni azt, hogy a legerősebbnek tűnő emberek is egy fostalicskává válnak. Kurva egyszerű a módszer és a végső döfés, hogy közli, hogy Ő csak örül, ha nem változik a páciens, hiszen lúzerekre is szükség van, jót tesz a relativitásnak, hogy milyen nem szeretne lenni. Hehehe... számtalanszor mosolyra állt a szám, ahogyan olvastam. Lehet, hogy csak egyszerűen én is kegyetlen ember vagyok? Nehezen hiszem. Szerintem csak bizonyos szempontból őszintébb vagyok, mint sokan mások, és erre büszke vagyok, számtalan olyan lépést meg mertem már lépni, amit saját anyám nem mert (persze ez rossz példa, kár őt belevonni), de ettől független a megalkuvás az nem az én asztalom. Persze rengeteg gyengeségem van, amitől próbálok megszabadulni, de majd idővel. Ma délután volt egy több órás beszélgetésem Dorcival. Mostanában rájöttem, hogy a személye őszinteségi rohamot vált ki belőlem. Ugyanazt a folyamatot látom Dorciban, mint amit én produkáltam pár éve. Ez egyrészt a beszélgetéseink következményeképp egy óriási sikerélmény, másrészt egy óriási felelősség, hiszen ő mindösszesen 22 éves és a személyiség fejlődésének azt hiszem a legfontosabb szakaszában áll... pláne, h óvónéninek készül. Visszatérve Csernushoz, olyan szimpatikus példákkal találkoztam a könyvben, mint a Mátrix elmélet, ami nekem is kurvára tetsző elmélet volt, és említett egy írót "Richard Dawkins"-t, és egy könyvét, "Önző gén" címmel. A könyv mellesleg az ősöktől hozott génekről szól, de a lényeg, h bazzeg ismerem az írót. Olvastam tőle egy nagyon brutál könyvet, amit talán fel sem fogtam egészében "Az isteni téveszme" címmel.Iszonyat nehéz olvasmány, az én intelligenciám kevés hozzá. A vallásban kételkedő időszakom meghatározó könyve volt. Egészen biztos, hogy az "Önző gén", lesz a következő könyv, amit megszerzek... kíváncsivá tett. Összesítve a lényeg annyi, hogy én is az őszinteségben hiszek. Próbálok olyan emberek közelében lenni, akik be merik vállalni ugyanezt, mert tényleg ha erre képes vagy, akkor hiteles vagy.

Amen.

eSSő

Mi ez az anti emberbarát köcsög buzi időjárás? (BOCS)

Egyébként meg a héten dupla rekordot állítottam fel korán kelés szempontból... a mai 6:30, oh jee, köszi isi...


Ha már így kicseszett a mai programommal az időjárás, elkezdtem archiválgatni a családi fotókat. Eszembe jutott drága első szerelmem. Találtam pár cuki-ari-édi-bédi képet.

Figyelem! A következő képek
megzavarhatják Önt és nyugalmát :)(valamikor 2000 körül)

(valamikor 2003 körül)

költözés 2.0

Mekkora szívás... este elmentünk lazulni Moncsiékkal, nem kicsit megcsúszva, most meg már 8:40kor itt ülök melóhelyen. Mondanom sem kell, hogy még nincs senki és még vagy egy órán keresztül nem is lesz.
Tegnap bakker hoztam a jól megszokott formámat. Szervezés az nulla. Meló után elmentem Dorcihoz filmeket másolni, jobban mondva megosztani, mert ugye én is vittem párat, miközben Hilda hozott nekem vacsorát, de a tripla csavar kedvéért Moncsihoz vitte, mert ők együtt jöttek. Mi meg szarakodtunk a töltögetéssel, majd mire végeztünk, abban állapodtunk meg, hogy majd a Liszten találkozunk valahol. Na én persze ebéd óta egy falatot sem ettem, vártam a halacskámat (by Hilda), csak éppen lemaradt a számításból, hogy így már Hilda nem cipelgeti nekem a Liszre. Így konkrétan éhgyomorra piáltam tegnap. Mostanában elég sok probléma van a melóhelyen, meg a lelkivilágomban is, úgyhogy nem fogtam vissza magam.
Kábé most úgy ülök itt a gép előtt, mint egy rakás szar. Jól megoldottuk elméletben az élet nagy problémáit ismét, habár a véletlen/sors téma most is bukott. Az egész Isten/sors elméletre, továbbra is egyetlen érv van, ami megdönthetetlen: ez pedig maga az élet. Boncolhatjuk ezt az ősrobbanástól, a mikroorganizmusokig, akkor is... egyszer csak a nem élőből (kvázi halottból) élő szervezet születik. Erre nincs magyarázat. Vagy ha van, azt nagyon figyelmesen meghallgatnám. Nah mindegy, persze ez most nem számít, ettől még szarul vagyok. Ráadásul annyira bekészültem, hogy hazatekerni sem bírtam... azaz bírtam volna, de az egy életveszély lett volna. Így PRS-nál aludtam, aki szerencsére a belvárosban lakik. Konkrétan ez az oka annak is, hogy most itt ülök már "hajnalok hajnalán".
Ma meg megint költözik az iroda. Januárban lentről fel, mostmeg fentről le. Na ennek meg mi értelme... számomra kezd nevetséges lenni ez a folyamatos átszervezés. Ráadásul utálok költözködni. Én a szokások rabja embertípus vagyok, nem nagyon bírok gyorsan asszimilálódni. Na mindegy, majd megszokom, ahogyan máskor is. Dobozolás yeah!

sors vagy véletlen?

ebben a kérdésben még nem világosultam meg :)

Persze, ha visszatekerném életem filmjét és lassan elölről végignézném, megvolna a logikai vonal, de persze ez lehet azért van, mert alapba minden mindennel összefügg. De azért nekem tetszene a "nagy terv elmélet".

Vitaminpótlás

Nem akarok minden post-ban a biciklizés témával kapcsolatosan írni, de olvasgattam a neten és érdekes dolgokat találtam, miután észrevettem magamon pár tünetet. (Példul tüneteim: izomgörcsök, szemrángás, esetenként látászavarok.) Arra emlékeztem, hogy ez valamelyik vitaminnak a hiánya.

A sportolás következtében az embernek fokozottan figyelnie kell a szervezetére, ugyanis nagyon durva adatokat olvastam. Pl. dupla mennyiségű vitaminra van szükség! Az én esetemben - aki ezer éve nem mozogtam semmit és most hirtelen bicó - ez különösen érvényes. A szervezetem jelez.

Szemrángás: tipikus tünete a kalcium hiánynak.
Izomgörcsök: ugyanígy a magnézium hiánynak. Sőt a magnézium hiány még stresszt és alvászavarokat is okozhat.
Ezenkívül, most elkezdtem étel kiegészítésképp vasat szedni... ebből bajom nem lehet.

női sofőrök

...kevésbé előzékenyek, mint a férfiak. Mióta bicajozom megfigyeltem, hogy figyelmességet női sofőrtől ne várj. Sőt, ha mobil van a kezébe, akkor rettegj, mert simán eléd kanyarodik, hiszen konkrétan észre se vesz. Ez a figyelmetlenség, talán abból is adódik, hogy megszoktuk, hogy az ajtónál is előreengednek minket?! Persze vannak kivételek (...akik erősítik a szabályt)!

AXA bankügyek kipipálva :), már csak TAJ kártyát kell csináltatnom.
Héten várható programok: egy lányos este (Móniékkal), meg egy fiús este (PRS+Gabesszel).

Évfordulás van ma

Ehh, épp a munkaidőm végén jutott eszembe, hogy ma vagyok egy éve a cégnél. Kérdezte Zsutti: nem írok róla blogot? Mondtam neki: max annyit írok, hogy ma vagyok egy éve... Erre ő: csak ennyi?... hááááát végülis, ha belegondolok: NEM. Nemcsak ennyi... sokkal-sokkal több, hiszen egy éve változott meg gyökeresen az életem.

Emlékszem, alapvetően ez egy nagyon nehéz döntés volt, mert ugye nekem volt egy szarul fizető, ám de stabil grafikus állásom. Ha konkrétan ki kell fejeznem a pozíciót, asszem DTP operátor lehettem. Utólag jöttem rá, hogy mennyire nem voltak jogaim, életem. Volt, hogy éjszaka is dolgoztam, meg hétvégén, lófasz pénzért. Most ha néha belegondolok, h egy 200 oldalas kiadványt 40 000 (azaz igen, jól olvasod negyvenezer) ft-ért csináltam meg, úgy hogy 3 nap határidővel, éjjel-nappal dolgozva, és lelkiismeret furdalással, ha csúsztam akárcsak egy órát is. Szabadság nem volt. Táppénz nem volt. Bejelentés csak a végén. Kaja jegy, BKV bérlet nem volt. ÚÚÚ bazz így utólag, ez gyötrelmes... szal megtapasztaltam, mi a szar. Első tapasztalatom Ogilvynél, hogy mindenki olyan problémátlan. Egy nagy közösség szinte naiv, rendes emberekből. Igen ezt elmondhatom, a kollégáim mind rendes, jó emberek. A másik, hogy nagyon sok könnyebbedést jelentett jó körülmények között dolgozni. Eleinte még annak is örültem, hogy céges vizet kapunk, meg van saját telefon mellékem, saját user nevem, és a nyomtatónál ezt kiírja a nyomtató. Így most már ez vicces, de akkor nekem mind-mind több volt, mint ami addig volt. Aztán 2 hét laza meló után jött a "feketeleves". A pannonra tendert írtak ki. Ott egy világ dőlt bennem össze, hogy otthagytam az állásom önként és most itt is elveszíthetem. Ez a szorongás 2 hónapig raktározódott, majd pszichoszomatikus tüneteket produkáltam. A nyakamon lett egy nyirokcsomó. (amiről tudni kell, hogy olyan, mint a mandula: a test őrzője, ha jelez, utána már durvább következik). So, lett egy műtétem, ami következtében átértékeltem, hogy mi valójában a fontos az életemben. Onnantól lazultam be. Majd megnyertük a tendert. Az életem egyik legboldogabb napja. Akkor rájöttem, hogy ez a cég sokkal többet jelent nekem, mint egy átlag embernek a saját állása. Én szeretem ezt csinálni, és tényleg hivatásból csinálom, nem muszájból. Szeretem ezt a szakmát, szeretem, hogy a vezetőimtől rengeteget tanulhatok és iszonyúan felnézek rájuk (rád is Zsutti). Megváltoztam, mert nyilvánvalóan más dolgok lettek fontosak számomra és más emberi tulajdonságok is. Azóta átéltük még a recesszió kezdeti hatásait is, konkrétan két zúzós leépítést, egy felköltözést majd most (következő) hétvégén egy leköltözést. Rengeteg faszság ügyfélkommentet, melyet menthetetlenül teljesíteni kellett, de sztem mindegyikünk épült tőle. Ha máshogy nem is, legalább empatikusan. Hiszen néha a legnehezebb dolog más ízlésébe beletalálni, vagy eldönteni, hogy mi fontosabb: a határidő vagy a minőség. Szal Zsutti köszönet neked még ezerszer is.

Úgyhogy ennyi, kívánok még ebben a szakmában magamnak vagy 35 évet, és akkor elégedett leszek :)

A nap kérdése:

DVajon miért van két teljesen ugyanolyan billboard egymás mellett a Dagály fürdőnél?

2009.06.13. - Evil9 @ MokkaCuka

Hazaértem. Imádok így este bicajozni. Ilyenkor kivételesen jól érzem magamat egyedül is, pedig általában durván bedepiződöm egyedül akár fél nap alatt is. Viszont bicózás közben olyan boldog vagyok. Amúgy fura ez, de olvastam, hogy a boldogság érzés alkotóeleme alapvetően nem feltétlen egy személyt jelent, hanem egy életérzés inkább vagy nem tudom (biológiailag endorfin termelődés, de azt ugye ki is kell váltani valamivel). Ettől független mostanában sokszor érzem magamat egyedül. Nem szeretem ezt az érzést, ehhez hozzátesz a bizonytalanság érzés, és h mostanában sokszor eszembe jut fater is. Hiányzik. Tegnap szemtanuja voltam egy autóbalesetnek, ahol több kocsi ütközött (Tatai úton) és egy kisfiút elgázoltak. Szegény kisfiú olyan védtelenül feküdt ott. Egyből az jutott eszembe, mit fog majd ezután átélni az anyukája, ha ezt megtudja... valszeg halott volt már. Ennyi egy emberi élet. Egy pillanat műve és mindennek vége. Én is átéltem. Apánál. Mostanában többször is eszembe jut, hogy milyen jó lenne tanácsot kérni, és olyan konyhai beszélgetéseket folytatni, mint anno. De sajna soha nem lesz már több ilyen. Ide kívánkozik, hogy ma végül megvettem az új Csernus könyvet (A férfi). Nos, ő apám helyett is apám, vagy (plátói) szerelmem, vagy nem tudom micsodám...apa komplexusom talán. Hiszek benne. Sokak utálják a stílusa miatt. Én meg azt mondom, hogy kábé sok ember ezt érdemli, amit kap, mert sajna a szép beszéd egyik fülön be, a másikon ki. Így talán szerencsés esetben van foganatja, bár sokszor még így se. Az emberek nagy része sötét, a többi meg sznob :D. A maradék meg a barátom :)... úúúú ez de bölcs volt. Most röhögök magamon. Visszatérve Csernusra, nekem minden szava szentírás és maximálisan próbálok úgy élni ahogy ő "tanítja", de tudom h bennem is van probléma, hiszen a normális felnőtt emberek párkapcsolatban élnek Én meg SE. Pedig mennyire igényelném... állítólag egy embernek egy nap 17 érintésre van szüksége, ezt olvastam (Albert Györgyi: Miért pont Én?), nos ebből a nulla valszeg nem elegendő az átlag élethez. Ez van. Valszeg az én hibám. Félek. Azért jó lenne helyrehozni az arányt. És itt le is zárom a tragédiázást.

Tegnap voltunk Evil9-on. Úristen de édespofa azaz ember. Mintha csak horizontálisan összenyomták volna, de egy halál aranyos véreredmény sikeredett belőle, 2 méter magas és mindene olyan hosszúkás :). És a zenéje ott van. Ha már zene, akkor talán megpróbálom kronológiai sorrendben értékelni az estét. Először is Palotai srác vezette be az estét, ami külön meglepetést okozott, mert most nagy tömeg előtt elég szépen kitett magáért. Átélhető volt és éreztem rajta, hogy ma talán ő is élvezi amit csinál... persze ez az arcán ismételten nem látszódott. Tudom, hülye vagyok, h nézem a dj-k fejét. Mert amúgy nem kellene számítson, de sztem az arcra minden le van írva, csak olvasni kell belőle. Nos, Palotait 10 perc erejéig Bergi követte, aki gyorsan elrontotta a felépített "gyomorbanérzemazenét" fílinget, majd szerencsére megérkezett Evil9. Nem vagyok egy reggelig bulizó típus, de míg ott voltam élveztem, és a tömeg is, mert azt már nem is mondom, hogy kurva sokan voltak. Én még ennyi embert MokkaCukában nem láttam. PRS és Én közös sorunk Soundhead-en nézhető. És ezzel zárom is ezt a nem túl rövidre sikerült post-ot, ma esküszöm nem bírok kifogyni a szóból. Megyek olvasok egy kis Csernust, holnap meg feldolgozom még a maradék partiképet...

sárvédő/sárhányó

Lett.
...BLŐŐŐŐŐŐŐŐEEEEEEEE, már most utálom.

betört...

a lábujjamon a köröm.

fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck fuck.

Dugó

Egyszerűen kivagyok tőle, hogy az emberek mennyire tudják használni a kreativitásukat a reggeli dugóban (vezetés közben). Ma reggel mentem körmöshöz és bámultam kifelé a villamosból. Azt már egyszer PRS-sal megbeszéltük, hogy simán újságot olvasnak az emberek, úgyhogy a kormányra van rakva az újság és mikor indulni kell, akkor rutinos egyujjas mozdulattal tekerik/akrobatáznak a kormánnyal. De hogy a reggeli sminkelést is araszolgatás közben csinálja pár egyén, ez már talán kicsit sokKkK. Ezenfelül ma reggel láttam falatozgató egyént, vén faszt+plázacicát (biztos true love).
Másrészt iszonyúan idegesít, hogy mennyi olyan kocsi van, amelyben csak egy ember ül. Úgy vagyok vele, ha egy ember miatt képesek kocsizni (akármilyen rövid/hosszú távot), akkor meg is érdemlik, hogy ott üljenek órákig, és bohócot csináljanak magukból (a sminkelésükkel pl).

Céges Örség kiruccanás vs. Angol+Evil9+vasárnapi meló

Nah, vajon melyikre esik a választás?
Bármennyire is szeretnék menni Örségbe, ez most sajna kiesik. Azért kárpótol az Evil9 (buli), de talán most a kötelezettségeim fontosabbak. Így csak féltékenykedve hallgatom majd hétfőn a sztorikat... ez van.

2009.06.06. - AltTrend2009 @ Gumigyár

Először is én a részemről imádom az indusztriál bulikat. A helyszín töKkKéletes volt. PRS-sal ismételten sztereóban fotóztunk. Ez a Soundhead-nek nem kifizetődő, mert ugye egy ember munkája kiesik, viszont kb én így semmit nem keresek belőle, szal az igazi vesztes én vagyok... ennek megfelelően a fotózás részét is jól ellinkeltem. Mostanában kicsit úgy veszem észre, hogy nem is veszem annyira komolyan az egészet, mint ahogy azt kellene. most is mit csináltam? Nagyjából szórakoztattam magamat, meg találkoztam pár kolléga arccal (2.), velük is dumáltam, meg a koncentráló PRS-t is szórakoztattam. Apropó PRS... ő állvánnyal jött fotózni (1.). Ezzel lekőrőzve az eddig valaha élt partifotósnemzedéket :D. A koreográfia sosem lehet elég :))), de ezt az exhibicionizmust bírom benned, szal PRS ne változz meg soha plíz :))).
Zene:
A dárenbéz garázs kifejezetten jó volt. Ismerem ezt a dj gyereket (4.), voltam már egy olof palme házos bulijába is... ott is tetszett és itt is. Bár PRS szerint szegényke ilyen "elő- vagy utózenekar", sose fő dj. Palotai (3.)... jézus, bakker most már nem tudom minősíteni. Úgy néz ki, mint egy mozgássérült. Ezenfelül a feje is ilyen szétunt és a zenében is megnyilvánult ugyanez. Tudom! Mindenki Palotain nőt fel, tisztelni kell, na de akkor is, tudni kell(ene) a csúcson abbahagyni.
A többi helyszínen nem töltöttem sok időt, úgyhogy no comment.

és íme a dárenbéz táncom:

Jaaaa, és a képsor nézhető, klikk.

53 kg

Túlszárnyalva az eddigi (52 kilós) versenysúlyomat, 53 kiló lettem.

Oral-b rezgő-bigyó

Új fogkefém van. Mostmár van elektromos, manuális és ez az "átmenet". Tegnap Ildinél aludtam. Tőle szoktam a szájápolás cuccosokat szerezni (mert egyik rokon valakijének a valakije tudja beszerezni), így most is. Nah, szóval a legújabb szerzemény egy manuális fogkefe, melyen a kis lapátkák elektromosan rezegnek. Megjegyezném valszeg sok értelme nincsen a kis erőtlen gumi lapátoknak, de legalább így el lehet adni, mint innováció... és nem occsó: 1300 HUF keményen!

Előkaptam angolon, mivel a fogdoki volt az óra egyik részletének témája, és asszem mindenkinek bejött a kis haszotalan cucc. Egy srác meg is jegyezte, hogy ez valójában a fogkefének álcázott hordozható vibrátorom, ne tagadjak... hehehe nakösz.

Persze, a T reklámban is legyen puzzle... véletlen(?)!

vs.

Róna

...valaki hallotta már ezt a sörmárkát? Mert én krvára nem. Szóval tegnap mentünk lányokkal Ráday utcába kiülni, és mivel kicsit kikészítő napom volt, úgy gondoltam legurítok egy sört (hehe, ez most nem kicsit hangzott úgy mintha atom alkesz lennék :))) ).
Nos, itt csak "Róna" márkájú sör volt csapolva... hadd ne mondjam, hogy az íze milyen fos volt.

A meló helyemen is csak a bonyodalom van. Mióta itt vagyok hullámszerűen 2 havonta van egy ilyen félelem időszak... STABILIZÁLÓDÁST szeretnék már, csak egy kicsit.. hogy nemá penge él legyen egyfolytában.

És itt az első panaszom a Mac-re. Munkámban is, otthon is Mac felhasználó vagyok, és eddig biztonsággal állítom, hogy nem volt semmiféle kompatibilitás beli gáz a Mac-kel (mert ugye ezzel riogatják az embereket). Viszont most egyéb befolyásoló tényezők következtében bankot váltottam és úgy gondoltam, hogy igénybe veszem az iternetbanki szolgáltatásokat, mert ugye így majd mennyivel könnyebb lesz az élet... Hát a nagy szrt. Egyelőre a AXA intenetbank programját nem optimalizálták Mac-re, így se melóba, se otthon nem tudom aktiválni. Bár van egy laptopom, ami PC, de az meg ugye Stornyán van. Szal így most megy az agyalás mi legyen, mert én akkor is internet bakos felhasználó akarok lenni :S

egy picit otthon

otthon? Úgy értem Simontornyán otthon. Pár dolog nyomott hagyott bennem mostani kiruccanásomon, pedig akár átlagosnak is mondhatnánk... de persze nem volt az, vagy csak a felfogásom változott... vagy korral jár, franc tudja. Régebben, iskolás koromban, heti több alkalommal is feljártam Pestre, így napi volt a vonatozás, most viszont azt érzem, hogy egy-egy ilyen kirándulós kör elég komoly lelki felkészülést jelent. Hiába, már én sem vagyok a régi. Viszont mikor már ismerős tájakat látok (már amennyit sötétben :) ), belső boldogsággal telik meg a szívem. Ezt az érzést nem tudom másként leírni, csak ilyen szentimentálisan. Mikor leszálltam a vonatról megcsapott a tipikus vidéki tavaszi illat, amit mindig is úgy imádtam, és most először nem törődve senkivel mosolyra állt a szám. Talán emlékek törtek fel, vagy csak szimplán egy feelingel azonosultam, nem is tudom. Otthon végre nem a civakodás várt. Szinte már furán idilli (azóta sem tudom, hogy miattam erőltette meg magát kiscsaládom vagy mostanában így élnek-e), végre olyan érzésem volt, hogy jó helyen vagyok, itt feltétel nélkül szeretnek.
Szóval aktív pihenős. Ma meg már jöttem vissza, reggel, álmosan, vonattal. Végig az arcomba sütött a reggeli nap. Ez is kellemes volt, csak bámultam ki és süttettem az arcomat, mikor kibírtam nyitni a szememet (a fénytől), akkor a tájat néztem.

Hát így telt.


Mától visszajött egy layout operátor terhességből, így már ketten vagyunk, bízom benne, h minden okés lesz és jól alakul, de ugyanakkor félek is, hogy mitől? attól, h majd félnem kell.

109. utas (Passengers)

Nem is tudom mit mondjak, megszólalni sem tudok szinte, friss az élmény még. Amilyen gagyi filmnek indult, olyan borzongató lett a vége. Végén van egy meghökkentő tripla csavar. Feelinges mikor így a filmtől elmerengek... Az uncsi eleje ellenére is adok neki egy erős 8,5/10-et, hisz még mindig a hatása alatt vagyok.

Grill "party" with Sanyi+PRS @ Vecsés

Sanyival már nem találkoztam egy fél éve kb. Ezáltal hát, hogy is mondjam, finoman fogalmazva döcögősen indult az este.... olyan feszült volt a hangulat, hogy már majdnem feladtam. Persze ez a hangulat egy kezdeti beszólássorozatból adódott, ahol éppen egy üzleti titkot nem fedtem fel és ez irányú elköteleződésem ellenreakciót váltott ki. Majd szó esett a multi cégek kizsákmányoló-droidtartó-agymosó magatartásáról és mindezt tetőzte, hogy "Kata, te ma ingerült vagy"... Oké-oké van benne valami, noha Sanyi sem különb. Sztem PRS pontosan azért az összetartó kapocs, mert ő a nyugalmával lelassultságával kiegyensúlyoz minket. De azért meg lehet találni az egyensúlyt, mert kb az este felénél megjött a hangulat. És onnantól kezdve már háttérbe szorult az atrocitálódás. PRS jellegzetessége az este: a minden elhangzó kérdésre válaszolás :). Még arra is, amelyik nem is neki lett címezve... sőt főleg arra. Először fel sem tűnt, aztán a végére már csak nevettünk rajta... meg PRS is. Mindentől függetlenül Sanyi kecója nagyon ízléses és szép, igényes... Grat neki, jól csinálja amit csinál, még ha néha ütközik is az én elveimmel. Na és a kaja: hát isteni volt. Pácolt csirke mell meg kolbász rúd, görög sali, sütőbe sült krumpli. Jó, hogy néha van ilyen is, azt hiszem nálam ez az aktív pihenés :) (és ezzel mindent elmondtam).

2009.05.23. - Ildikó & Vadi ESKÜ @ Tác

A sztori:
Céges buli után enyhe másnappal a fejemben keltem erre a szép napra, majd egy gyors készülődés után időben kilőttük magunkat Tác felé... azért mondom, h felé, mert első úticélunk Biatorbágy, Outlet. A terv az volt, hogy itt most aztán "jóljárunk" és szét vásároljuk magunkat. Hát ez annyira nem jött össze, mármint nem a vásárlás része, hanem a "jóljárás" része, mivel 30% kedvezmény volt általában. Szörnyű!!! Ezért nem érdemes kimenni (vagy csak akkor érdemes, mikor a városban is leárazás van, mert akkor talán kilehet fogni 70%-ost is).

Kb időben megérkeztünk az Esküvőre is, sőt még várakoznunk is kellett a menyasszonyra. Aztán volt: leánykérés, polgári esküvő, templomi esküvő, meg mindenféle ilyenkor szokásos játékok. Remélem Ildi barátnémnak összejön az élet... Mindenféle boldogságot kívánok neki, ha olvassa. Én meg csak irigykedve néztem és sokszor eszembe jutott, remélem egyszer nekem is lesz, ami bár kicsit rendbontóbb lesz, de azért vágynék rá, hogy legyen.
Alkottam fotókat, csatolok párat:

Az ifju pár :)))

...és még egy pár kiemelt pillanat:
A héten megyünk Sanyihoz grill sütni, meg Moncsiékkal kiülni egy italra...

Bandi Búcsú A.K.A. újabb céges buli

Bandika búcsú bulija volt pénteken, melyet megelőzött egy túlórázás kollektívan majdnem az egész csapatot érintően, de én azért szerencsére az előbb távozóak között lehettem. Majd haza bicajoztam, aztán irány vissza to Pántlika. Túl sok dologról nem tudok beszámolni. Taliztunk pár EXogilvyssel, meg ittunk/pofáztunk. Én megpróbáltam korán lépni, mert szombat NAGY NAP, Ildi esküvő... és ez lesz következő beszámolóm tartalma is :).

Ha Zsutti esetleg letudná konvertálni kisebbre Bandi ajándékát (ami egy mini film), akkor azt még becsatol(nám)om, mert nagyon brutál :)

mai napi tapasztalat - A SZOKNYA

A világ legkényelmetlenebb viselete!!! Álmomban sem képzeltem, hogy ennyire lehetetlen benne az élet. (ebből is látszik a "nagy" tapasztalatom a témában)

Kábé tyúk lépésben közlekedtem egész nap, mint aki beszart és egyfolytában igazítani kellett, hogy ne csússzon jobbra/balra/fel/le/betűrni/kitűrni szal BLŐEE. Egy biztos, ennek az áldozatnak az eredményeit kizárólag a férfiak élvezik.

mai napi tapasztalat 2.0

Soha ne vásárolj (jobban mondva ne akarj) olyan könyvet, amely még nem került piacra :). Na én így jártam ma "Csernus: A férfi" c. könyvével. Természetesen Én azt hittem, hogy már lehet kapni... csak egy kicsit "röhögtek körbe" az Alexandrában, mikor rákérdeztem.

mai napi tapasztalat

Soha ne indulj el sárvédő és esőkabát nélkül biciklivel munkába, ha már indulás előtt borús az ég, és már esett is néhány perce pár csepp*, mert úgy jár(hat)sz mint én:

KÉTSZER RONGGYÁ ÁZTAM, MÍG BETEKERTEM!

(* és soha ne tévesszen meg a hirtelen napsugárzás!)

2009.05.16. - Hairy pres. Mike Huckaby @ Corvintető

PRS és Kata közös képsor már nézhető itt.Amúgy normálisak vagyunk:))

részleges búcsú...

...Zsuttitól.
Hál'isten nem végleg, csak egy pár asztallal odébb költözött az új szövegírójához. Zsutti bazz, innen nagyon fogsz hiányozni... kitől kérdezek ezután PS vagy ILU-s dolgokat? Meg amúgy is... ez lesújtott ma :(

Angyalok és Démonok - FILM (2. rész)

7,8/10.

Tegnap láttam a filmet, de máris tele vagyok megvitatott véleményekkel/ellenvéleményekkel. Egyet szögezzünk le, és ezzel sztem mindenki egységesen egyetért, látvány elemekből és hang hatásokból nincs hiány ebben a röpke 2 órában. Szóval ha mást nem is, legalább a magas költségvetést díjazzuk :).
Persze a személyes véleményem ettől kicsit különbözik, mert én a történetet önmagában zseniálisnak tartom, és talán a filmhez fűződő reményeimet is túlszárnyalta a látvány világ. Azt azért sajnálom, h nem teljesen kaptam vissza a "verseny az idővel" érzést és az ebből adódó feszültséget, de még így is kaptam cserébe egy meglepő élményt... és ez pedig maga a tripla csavar volt, mert hát bevallom elfelejtettem... mondjuk vicces, h pont a fő poént felejtettem el és olyan részletet, mint a Miki egeres karóraórát, meg simán vágtam, dehát ez így irónikus :)

Egyébként van még pár támadható dolog/tény a filmben, de én már régen rájöttem, alapvetően nem a hibákat kell keresni, hanem hagyni magunkat sodorni az érzéssel.

Zsutti/Móni: remélem nektek is alapvetően hasonló a véleménytek, de ha írnátok róla, utólag idelinkelem :))

Angyalok és Démonok - KÖNYV (1. rész)

Első körben a könyv vélemények:
Kb. 2 évre kell visszanyúlni... emlékszem, alig tudtam letenni, 3 nap alatt kivégeztem (pedig vagy 700 oldal).

Maga a könyv a gigantikus/drámai elemeivel megmozgatta a képzelőerőmet és mivel ez volt az első Dan Brown könyv (amit olvastam), így még kiszámítani se tudtam az eseményeket. Ami még tetszik benne, így két év után is, hogy tele van rejtélyekkel, szimbólumokkal... egy olyan történetet fantáziált az író, ami akár igaz is lehetne... sőt állítom, h bizonyos részletei valóban igazak is. Imádom a vallás és a tudomány harcáról szóló elméleteket, szeretek rajta gondolkodni és talán attól még izgalmasabb, h ez egy olyan misztikus kérdés, amit valójában soha, senki nem tud bebizonyítani. Amúgy én sem mondhatnám, hogy e témában szilárd elveim volnának, hiszen a sokszor azt sem tudom eldönteni, h miben hiszek. De itt jön képbe a neveltetés... engem világ életemen Kereszténynek neveltek. Sajnos a Keresztény elmélet viszont sok sebből vérzik... nos, nem akarok ebbe mélyebben belemenni, mert ez most így nagy elkanyarodás lenne, de majd egy megihletett pillanatomban kivesézem ezzel kapcsolatban az érzéseimet, könyv élményeimet.

A vélemény összefoglalva tehát annyi: hogy az író egy Zseni! Már csak azért is, mert ez egy kerek történet... és ma nagyon várom a filmet is és remélem nem csalódom :)

Agyhalál

...ez a szó pontosan illeszthető arra, amit most érzek. A munkahelyemen teljesen kikészültem idegileg, és ez sajnos az estémre is rányomta a bélyegét. Lányokkal beültünk egy "Czukor" nevű helyre, de se a poénokat nem vettem, se poénokat gyártani nem bírtam. Hát van ilyen... szerencsére elég ritkán, viszont hazafelé kicsit elkalandoztam a BKV-n...

...példul azon, hogy mennyire kellene örülnöm, hogy egyáltalán embernek születtem. Hiszen egyetlen élőlény sem képes ilyen fantasztikus dolgokra, mint az ember. Feltalálunk mindenféle gépeket, egy kitalált hierarchiális rendben élünk, közösségeket alkotunk, melyet kényelmessé teszünk és így tovább... ...reklámokat gyártunk... valamelyest néha ezt is művészi szintre emeljük (csakhogy gyorsan körbeérjek magam felé). Szal igazából örülni kéne. És nemcsak ezért: hisz egészséges vagyok, van fedél a fejem felett... ha belegondolok, h csak egy milliárd ember mondhatja el ezt a 6 milliárdból (mely a földön él), akkor még mindig jó vagyok! És mégis, sose, semmi nem elég... több és több kell, pedig csak azt kéne felfognom, hogy szinte kiválasztott vagyok, hogy most itt blogot írok. Nos ennyi mára, ezt az ömlengést azonnal befejezem...

Ogly-G / OVI / Ogilvy buli @ múlt hét

A partyból pár szösszenet:

Kánikula májusban?

Azon kívül, h gecimeleg van májusban (ami lássuk be fura), túl vagyunk (sajnos) a hétvégén.

Nos lássuk a hétvégi eredményeket :)
Péntek este Hildáékkal "muszáj" volt kiülnünk a Lisztre kajálni, mert mindegyikünknek húzós volt a nap. Én közel álltam a kiboruláshoz, de így legalább sikerült megnyugtatnom a lelkivilágom. Buli szempontból lapos volt a hétvégém, mert most direkt buliböjtöt tartok, ugyanis kicsit sok(k) volt mostanában. Ettől függetlenül hétvégén Corvintető lesz (csajok készüljetek!!!). Szombaton angoloztam, tanárnénim megkínzott már megint, és egy rakás új szót kell a héten magamévá tennem... előre látom, h érdekes lesz :)))

Visszatérve a szombati napra, most már lassan szokásos program lesz délutánra a bicajozás. Megint Gabesszal (+PRS-sal) mentünk, őrültködtünk, meg a Margitszigeten frízbiztünk. Úbasszus, hogy az nekem mennyire nem megy... A dobó technikám eléggé vicces, főleg h a célzás sem az erősségem... szegény srácokat jól megfuttattam :D.

Na kb ez volt, vasárnap meg a szokásos plusz melós. Ma meg nemcsakhogy Hildával ebédeltem, hanem beugrottam az irodába hozzá KV-zni is. Csudijó irodában dolgozik, de főleg nem is az iroda nyűgözött le, hanem az egész környezet, ami az épület komplexumot körbeveszi :)

Moncsi blogja

Moncsikámnak blogja született ma (nézhető itt)! Már úgy vártam :))))
Holnap jövök a hétvégével... meg pár fotóval is :)

88 perc

Mai filmünk: a "88 perc", Al Pacino főszereplésével. A film is nagyon jó volt és a színész is nagyot alakított. Olyan 7.9/10-es. Rég láttam már ilyen thrillert. A végén van egy triplacsavar... ;)

Step Change

Ez volt a tegnapi céges buli címe. No meg délután tartozott hozzá egy 2 órás prezentáció is, amit már kevésbé élveztem. Ezalatt konkrétan eldöntöttem, hogy nem megyek a buliba. De egész végig éreztem, hogy nem fog ez nekem sikerülni, tutira így vagy úgy nem úszom meg. Na és bumm. Mikor éppen akartam kiszivárogni az épületből, Misiék kocsija várt az ajtó előtt, ahol éppen volt még egy hely, egy potya utas számára :). Nos, így nem kérettem magam, mégis elmentem. De utólag végülis nem bántam meg. A kaja jó volt, a hely igényes és még egy cowboy csapat is a szolgálatunkban állt, akik country zenére próbálták szórakoztatni a táncolni vágyó vállalkozó szellemű kollégákat és killeginákat. Aztán funky stílusú zene (ilyen diszkózás féle), amitől persze én behányok, úgyhogy felmentem beszélgetni. Az a durva, h ezeken a bulikon ismerem meg saját kollégáimat, akikkel valójában már lassan egy éve együtt dolgozunk. Végül 1 után mentem haza... ezzel lekörözvén saját magam terveit :). De jól éreztem magam... és remélem a Lépésváltásnak is lesz értelme (ami a céges meeting lényege volt).

...és persze utólagosan Moncsikámnak szeretnék boldog névnapot kívánni (ez úton is)!!! :***

búcsú...

...ismét egy kollégától, ráadásul most Banditól, aki egy nagyon értékes gyöngyszeme volt az ügynökségnek :(
Búcsúzóul, azért hagyott valamit, amit egészen biztos, h meg fogok venni a napokban.

Menza (with Bódi Sylvi)

Tegnap lányokkal összedobtunk egy szokásos talit a Liszten. Kiültünk megfagyni :).
Hildácska kicsit lehangolt volt, de egyébként jól elvoltunk. Plusz rendeltünk egy fokhagyma levest lángossal. Amennyire emlékszem rá, nagyon fincsi volt. Jah, és h a címre is utaljak, a Bódi Sylvi ült kettővel mellettünk egy faszi társaságában. Egy nem jól kinéző, ám de annál gazdagabb pasiként konstatáltam :).
lefotóztuk "nem" feltűnően :)

Meg Dorothy lefotózott Moncsit és engem is. (Persze én már megint fura arcot vágok.)

Bicajtúránk, ahol többet chilleztünk, mint amennyit tekertünk

PRS és én döglünk:



A kép címe: szemüveg

...Gabesz és PRS ennyire szereti egymást :)

Ezeket a filmeket nem ajánlom senkinek:

Firewall (Harison Ford), 5/10
Égető bizonyíték (Brad Pitt, George Clooney), 2/10

úgy látszik mostanában nem sikerül beletalálnom a jó filmekbe, a héten 2 filmet is megnéztem, de kettőből kettő egy kalap szart se ért (bocs).

bulihegyek :)

Péntek:
ez a hétvége odabaszott rendesen, hogy vulgáris legyek :)
...akkor szaladjunk gyorsan az elejére: péntek céges buli (bye-bye). Erre
a bulira kettős, sőt hármas érzelmekkel indultam eleve, hiszen a
bérelt hellyel kapcsolatban egy ismerősöm felhívta a figyelmemet, hogy
nem biztos h olyan lesz, mint a képeken, másrészt meg volt egy
lezáratlan ügyem Mónikával, harmadrészt meg mégiscsak egy búcsú buli.
Na de tulajdonképpen a végére mondhatom, hogy minden a legjobban
alakult a lehetőségekhez mérten. Moncsival kibékültünk és nagyon jól
éreztük magunkat, végig röhögtünk. Nélküle őszintén szólva halálra
untam volna magam. Ja és a helyről csak annyit, hogy tutira nem lesz
életem törzshelye, de azért egy estére megfelelt fogjuk rá.

Szombat:
először is szokásos angol, majd utána elrohantam PRShoz, majd
felpattantunk a biciklikre és irány Újpest. Apropó, találtunk egy
nagyon jó útvonalat Rákospalotán keresztül, tisztára úgy éreztem
magam, mintha csak Simontornyán bicóznék. Aztán miután meglettek a
fotós cuccaim irány visszafelé. Útba ejtettünk a város ligetbe egy
lángosost is épp zárás előtt az utolsó lángosok egyikét sikerült megszereznem :).
Este buli. Lupa. Az egyetlen baj, hogy hulla fáradt voltam addigra.
Még buli előtt beugrottunk PRS barátaihoz (ja igen, most végre
megismertem PRS másik legjobb barátját is). Viszont ezt a bulit kb
végighisztiztem, mert olyan fáradt voltam, hogy egyáltalán nem bírtam
bulizni, pedig még fotóznom se kellett. Szegény PRS, bocsika :).

Vasárnap:
Délelőtt meló :(. Így konkrétan lemaradtam a Critical Massról, ahol állítólag 30 000 ember részt vett. Este viszont a lányokkal beültünk (azaz kiültünk) a Liszten egy sörre. Hát Isteni idő volt, jól esett a sör :). Kitárgyaltunk mindent, és végre úgy érzem Hildához is közelebb kerültem... mármint a valódi pajzsába kicsit beengedett. Hilda üdvözlet az éteren át :)

Nos röviden ennyi, tartalmas volt és egy igazi jó hétvége :)

péntek este

Na ma már harmadszor ebédeltem Hildával. Tök jó, ez így működik :). Nagyon közel van a melóhelyünk egymástól, így egy ebéd mindig belefér :)

Este Mónikával talizom, meg céges buli, ez most 2 in 1. Mert a pántlikába szerveződik mindkét esemény. Remélem a legjobbakat ;)

Benjamin Button különös élete

Ez most meglepő lesz...
Értékelésem 6,3/10. Az a baj, hogy iszonyúan vontatott és így 3 órás. Túl sok, és simán lehetett volna rövidíteni és ezáltal gördülékenyebbé tenni. De azért a mondanivalója eljutott... és hozzátenném elég érzékeny téma az idő múlása nálam is :(

Új külső

kicsit dizájnoltam a blogom vizuálján (mert volt rá időm), de persze ez még nem biztos h a végleges...

Nyuszi

Szombattól keddig Simontornyán voltam pihenni. Jó volt találkozni a családdal is, meg egyébként is kikapcsoló volt a friss levegő, meg a nyugi. A program az ilyenkor szokásos szerint, körbelátogattuk a családot. Az egyetlen szomorú hír, hogy megdöglött az egyik kutyánk (Bundi). Megmérgezték szegényt :(. Nem értem, hogy juthat el addig egy ember, hogy megöljön egy kutyát :S

Megjött Angliából Kotyó, vele is taláztam... mesélte a terveit, szorítok neki, hogy jöjjön össze a 9 éves terv :). Ezenkívül sikerült megint felkelteni az érdeklődésem egy téma iránt: a Gerilla marketing. Tegnap el is kezdtem nézelődni a neten a témában és találtam egy könyvet, melyet a téma szülő atyja írt (és eddig 41 nyelven jelent meg). Tegnap PRSsal Biciklizés közben be is ugrottam az Alexandrába, hogy megvegyem.

Csumpi a.k.a John B. @ Cha Cha Cha

kb 2 éve voltam John B-n először.
Most PRS volt az ötletadó, mert nyert 2 belépőt a Cha Cha Chába... ami amúgy egy pince... valahogy nem szeretem a pincehelyiségeket, mert olyan levegőtlenek és ált. túl sokan vannak kicsi helyen. Pl most mikor John B kezdte a szettjét már abszolút megközelíthetetlen volt. Hát nagyon bírom, jó arc DJ. Dnb az enyhébbik kivitelben. Pár éve közös fotó is készült vele... most sajna ez is tök sansztalan volt. Viszont volt egy kis élményem is a bejáratnál. Csak Piros volt akkreditálva az én nevem sehol... na hát én ezt meg is jegyeztem, erre a srác már mondta is a nevemet: király Kata??? Hehe... akkor esett le, hogy ezt a gyereket ismerem, csak szemüveges lett azóta, még a fresher bulikat szervezték anno az A38-ra és nem mellesleg az Elle magazin egyik fotósa is. Zsutti ha olvasod, te is ismered: Inoksz névvel :)).

És persze a képsor megnézhető itt (klikk)
... és az elmaradhatatlan fotó:

21 - Las Vegas ostroma

Nagyon tetszett ez a film, de legfőképpen a főhős :)! Ez kifejezetten a szórakoztató kategória! 7,7/10
Ha jó filmet szeretnél lazításhoz, ami nem vígjáték, akkor ez egy remek választás (2008-ból).

Szolárium

A héten megkezdtem nyári barnulásom. Tavaly kicsit talán előbb elkezdtem mint idén, de most meg elég intenzíven nyomom :)

Holnap angol után húzok haza, úgyhogy reszkessetek stornyaiak mert érkezem!
Remélem jó lesz ez a pár nap, mert már nagyon ki vagyok merülve, ezenfelül tényleg régen voltam otthon.

Ma este meg John B!!! Előreláthatólag holnap angolon majd jól haldoklom a fáradságtól, na meg a leckém is baromira nincsen kész, de most ezt itt húsvét előtt be kell vállalnom :), és John B egy élmény! Kb 2 éve voltam és akkor nagyon jau volt :)

Szép reggel!

Hú ma mekkorát tekertem melóba. Már kész fürdőszobát és öltözőt rendeztem be az irodában. Nos ez úgy néz ki, hogy minden reggel biciklis ruhába indulok el otthonról sport cipővel, hátitáskával - melyben viszem magammal a kistáskámat :). Mikor beérkezem irány a mosdó, ahol a sport cipőt és a ruhát átcserélem, meg persze valamennyire letisztulok... Szép kis procedúra. Bakker már a fiókjaim egy részét erre rendeztem be. Dehát valamit valamiért... ahogy Hilda is mondta volt :)

Kicsit izgulok, ma este üzleti tárgyalás lesz. Nem saját üzletet intézek, de azért szeretném h sikerüljön.

(szerk.)
üzleti tali elmarad... és miután a második tali van lemondva, sztem az üzlet is?!

Lánybuli helyszín

Ha lesz lánybuli javaslom ide menjünk. Ez egy nagyon édi hely és állítólag olcsó is! klikk ide!

beszámoló

Most megpróbálom összefoglalni a múlthetemet. Bár vannak részek amiket nem szeretnék leírni, de alapvetően nagyon pörgős hetem volt. Az első és legfontosabb, hogy mostmár rendszeresen bicóval járok dolgozni, sőt nemcsak dolgozni, hanme azthiszem mindenhova. Úgyhogy minden egyes nap arra kelek, hogy (a jó értelemben) fáj valamim :).

Pénteken volt itt Vasi! Ezúton s pusszantalak, ha olvasnád.. Nos, erről most nem tudom mennyit akarok mesélni, mert ellentétes érzések keringenek bennem ezzel kapcsolatosan. De az biztos, hogy ahhoz képest, h nem miattam szerveződött az egész, egy elég nagy áldozat sorozatot kellett meghoznom, úgy hogy végül akiért hoztam az áldozatot, úgy cserbe hagyott mint a huzat! Én meg még másnap is szoptam miatta, kezdve azzal h kialvatlanul mentem angolra, majd délután még el kellett másznom a biciklimért a váci utcába. Szó se róla, az ember a barátaiért tesz szívességet és én is szívesen teszem. Csak néha el kellene dönteni, hogy a kapcsolat egyáltalán baráti-e vagy asszisztensi. Azaz a viszony mellé- vagy alárendelt-e?

PRS nyert két jegyet, péntekre John B-re :). és én vagyok a szerencsés, akit visz magával. Köszi-köszi. Ellövök egy fotó sorozatot ott asszem.

Ezenfelül van még egy futó projekt, de talán erről érdekesebb lesz kicsit később beszélni, amikor már konkrétumok is lesznek :) ...elöljáróban, hogy meló lehet belőle, ha jól összejön.

Új cipő Tiszáéktól

Kicsit megritkultak a beírások a héten, ami nem azt jelenti, h semmi nem történt, sőőőt inkább túl sok dolog történt csak idő nem volt :S

Kezdésnek a heti termésem:ugye szép? :)

Szombati teljesítmény :)))

Hát főleg csak képekben szeretnék beszámolni :)

Biciklizés Mónival és PRSsal:
Van itt erő-izom (persze ez csak Photoshop)
Criticalmass póz :) (ami már nem Photoshop)és Móni is.
és Pircsikével is :)

Első biciklis munkanap

Ma jöttem először biciklivel munkába. Szombat van és munkanap, itt kihaltság van és túlélés.

Gettómilliomos

Nagyon szép film! De igaziból valszeg többször nem fogom megnézni, de elsőre nagyon hatásos, hogy is mondjam... átélhető! Azért nem véletlen kapott ez ennyi Oscar díjat! 9/10.

Nől a

bölcsességfogam és fáj is.

Lányok, lányok :))

Na tegnap ismételten sikerült jól megcsúsznunk :). Végülis így utólag annyira nem volt vészes, de azért érzem ma reggel a hatását :). Most már lassan lehet azt mondani h a szokásos kis csapattal taláztunk (de most kiegészültünk Brigivel is, így 5-en). Persze Mónikát és engem sosem tudnak túlszárnyalni mennyiségben. A szokásos témáink voltak (ismételten), kiegészülve egy új pasizási módszerrel, ami talán a 21. sz-ban meg is állja a helyét... és ez a NET-en keresztül - virtuálisan. Kérdés: biztos h akarjuk, hogy ez irányba menjen már ez a kérdés is? Legutóbbi talink óta a helyzet senkinél se változott, de persze elvben nincs olyan probléma, amit mi ne tudnánk megoldani :)). Szóval, bárki jöhet hozzánk tanácsért... mi megoldjuk :)))
Egy tanács 100 Ft.

Amúgy felhívom az olvasóim figyelmét egy átverési módszerre, amit a Ráday utcában szívesen alkalmaznak: Koktélnap - minden koktél félár, nagyba ki van írva az ajtóra. De persze mikor hozták a számlát, már teljes árat kellett fizetni, és h mi a magyarázat erre? Az h csak 7től 8ig áll az akció... véleményem: azért erre illett volna felhívni a fegyelmünket nem? Nemcsak óriási betűkkel kiírni, hogy koktélnap. Na mindegy. Én pont nem koktélt ittam (bár azért elgondolkodtam rajta), mert egyik ismimre hallgatok aki azt mondta, hogy a koktélnak megvan a feelingje, egyrészt nyári pia, másrészt meg nem mindegy hol fogyasztod... és milyen igaza van!

Ma meg péntek, és holnap is munkanap. Kb sztem én leszek az egyetlen ember aki holnap a Pannon teamből bejön dolgozni.

(szerk.)
Móni, ne feledd a holnap délutáni biciklizést :))), jön egy PRS ismi csaj is, de ő nagyon jó arc!

Lush - új felfedezésem!

Legújabb felfedezésem és egyben a környezet tudatos életmódom kiteljesedésének egyik lépése :)

A Lush, egy olyan márka, amely termékeiben nem tartalmaz vegyszereket és teljes mértékig környezet kímélő. Olyan termékeket gyárt, mint szappan, sampon, testápoló, habfürdő stb. És mindezt lehet folyékony formában is, de a környezet kímélés miatt szappan formában is (így kevesebb tartósítószert kell hozzá használni) és pl samponnál meg kell mondjam egyáltalán nem zavaró, sőt nagyon jó használni szappan formátumban. Még konkrét tapasztalatokkal nem rendelkezem, mert csak egyszer használtam, de az tuti h a hajam szép tőle és selymes.

Egy kis infó az én termékemről:
(klikk a képre és látod nagyba is!)

Kedd esti

Kicsit rég írtam már, de talán azért mert engem is elért a tavaszi fáradtság, no meg olyan sok dolog nem is történt, ami szót érdemelne. Tegnap este Katánál aludtam, és borozgattunk egy jót a fincsi vacsija után.

Ma kicsit szeles az idő, és hideg. Mikor jön már meg az igazi tavasz? Már biciklivel akarok járni dolgozni!!!

Az én művész barátném

Hát én akkora egy hülye vagyok! Itt a nagy önzőségemben csak azzal vagyok elfoglalva hány embert rúgnak ki a cégtől, pedig a legrégebbi/legjobb barátnőmnek 16-án hétfőn volt a szülinapja.

Zsuzsikám a főműve előtt (diploma munkájával):
Szóval ő az én leges legelső barátnőm az életemben, akivel szinte már nem is barátságnak tekintem, hanem sokkal erősebbnek és véglegesebbnek, mint egy rokon-tesó/unokatesó. Sajnos elég messze sodort minket egymástól az élet, de a barátság és a kapcsolat állandó és örökre szól!

És megkésve is nagyon boldogságos szülinapot :***

Megcsináltuk!

Ebben a pillanatban végeztünk Fri'vel a Ferihegyi cuccokkal (a meló titkossága miatt most nem részletezném, de majd ha meglesz a a kihelyezés idecsatolom képekben). Lehetetlennek tűnő feladat volt mert hétfőtől szerdáig határidővel, de megcsináltuk :).

Néha ráz a hideg, néha melegem van, de amúgy minden oké és örülés :)

elbocsájtások 2.0

Megérkezett a második ütem. Ma elbocsájtottak (tudtommal) 11 embert a cégtől, köztük nagyon tehetséges Art Directorokat is. Az ok: BAT elveszítése (British American Tobacco).

Milk

A kategóriájában 8,5/10.
Ahogyan ezt beszélgettük uuncsitesómékkal, nemcsak Sean Penn-nek adtunk volna Oscart, hanem pár mellékszereplőnek is, mert azért valljuk be, nem egy könnyű karaktereket kellett megformálni. Sean Penn nagyon bájos esetlen képviselőt meleget játszott (aki a melegek érdekeit képviselte). Már az első másodpercekben megcsillogtatta színészi képességeit, úgy lekapott egy másik faszit mint a huzat... na már akkor leesett az állam, pedig az még csak a kezdet volt. Noha ez nem egy akció film, mégis a végére teljes átéléssel néztem és nehezen hagytam el a moziszékem (ezzel nem voltam egyedül... még így is elsők között hagytuk el a terepet).
Olyan embereknek ajánlom, aki nem feltétlen akcióra éhes és nem is humorra, mert az aztán végképp nincs. Mélyebb filozófiai és politikai, történelmi tartalmakkal bír, összességében örülök, h elmentem rá :).

És a társaság is nagyon jó volt, uncsitesóm és Judit (anyukája) személyében. Felnézek rájuk, a lazaságukra, ugyanakkor a tájékozott, tanultságukra. Bárcsak egyszer én is hasonlítani tudnék... inspiráló, ez a legjobb szó!

Megint péntek 13.

Kurva élet, már megint beteg leszek??? Fáj a torkom már 3. napja. Elegem van ebből a betegeskedésből!!!
Ma este mozi rokonokkal... megnézzük a Milk-et uncsi tesómmal Zsoltival meg anyukájával. Holnap meg ismét angol. Tegnap este tanultam rá, meg még ma is szeretnék, ha fent bírok maradni :)

Ma van S. Ildi barátnőm szülinapja. Ez úton is boldog szülinapot kívánok!

(szerk.)
holnapi angol - tanár néni betegsége miat - elmarad! Úgyhogy hazamegyek Stornyára.

Döntések avagy az "eltántorítók" kísérletei

Ez a post-om kicsit lélektanibb lesz mint a többi, mert egy ideje már foglalkoztató dologról szeretnék beszélni. Ez a post nevek és személyek nélkül fog megíródni, mert nem haragról és bármily fikáról van szó, hanem egyszerűen csak rólam, tehát nem a "ki?" kérdése a lényeges, hanem a felvetülő kérdések megismerése, és talán miután kiírtam magamból, ezek megválaszolása... a mai napon ért pár inzultusnak nem nevezhető inger az életem döntéseivel kapcsolatosan és ez igencsak elgondolkoztatott, hogy vajon ennyire nem tudok szocializálódni és másként látom a saját világomat mint "mások"?! Persze kapásból tudok is egy önigazoló érvet hozni, hiszen nem kell továbblátni csak nézzük meg az életünket "másokkal" (boldogságunkat - a szónak a NEM párkapcsolati értelmében). Ha ebbe belegondolok egyből önigazolást látok, hogy nem hibázom, mert alapvetően jól érzem magam és tiszta-/őszinte lélekkel érzem jól magam és egyébként is felvetül, h "nem az a lényeg mit mond, hanem ki mondja".
Csak h sztorija is legyen a dolognak, annyit elárulhatok, hogy jelen pillanatban több fontos projektem is van ahol döntések elé kerültem, innen indul minden.
...Beszélgetésekről beszélek, bizonyos személyekkel, ahol most már több ízben igen érdekes reakciókkal szembesültem. Első körben megosztanám a legmeghökkentőbbet, amit egy családtagom mondott rólam: "nekem már túl sok az önbizalmam". Ez igaz? Hát elárulom, hogy nem, hiszen ellenkezőleg: kóros önbizalom hiányban szenvedek, inkább ezt a szót behelyettesíteném egy mondatra: vannak tapasztalataim, amit saját bőrömön súlyos árral fizettem meg, így kikerülök bizonyos buktató helyzeteket... ez nem önbizalom, pusztán erős öntudat. A fejlődési szakasz egy bizonyos lépcsőfoka, ami megkülönböztet egy buta embert egy némiképp "gondolkodó" embertől. Következésképp nem feltétlen becsülöm azt az embert, aki nekifutásból fejjel rohan a falnak, néha naivitás azt hinni h van kiskapu, mert néha nincs... butaságnak tartom keresni és erre fordítani az energiánkat.
...Következő tapasztalatom egy bizonyos fokú vakmerő bátorságról szól, egyesek az én életemben tapasztaltabbak, mint én magam. Nehéz példa nélkül beszélni. De itt olyan dologról van szó, amit mindenki megélt már...egyszerűen egyáltalán nem értem, hogy oly bátor módon hogyan minősíthetjük egymást, hogy "ne tedd, mert nem lesz jó neked", vagy "tedd mert ez meg ez fog történni"... és legfőképp egy dolgot nem értek, miért hiszik XYZ azt h egyszerűen kiszolgáltatott helyzetben élek. Max akkor lennék abban, ha szándékosan alárendelném magam, pont ebből szeretnék kitörni. Bárhonnan nézem, nem érzem kiszolgáltatottnak magam és kockáztatónak sem.
Akkor adódik a kérdés, mit hallgatok más véleményére? Hát az a röhej, kezdem azt érezni, hogy nem is hallgatok, és mióta ez így van, kevesebb a hiba és több a siker. Ez nagyképűnek hangzik így, pedig nem annak szánom, csak egyszerűen úgy érzem, egyre kevesebb az olyan ember aki igazán ismer és aki előtt nem kell a hülye gyereket játszanom. Mióta a munkámban sikeresebb vagyok, elindult egy más jellegű kasztrálás is, amit most nem részleteznék, csak egyáltalán megjegyzem, hogy van.

So... nem tudom, a mai megoldás elmarad, a barátok megmaradnak, a vélemények szelektálódnak.
És a végén alig várom már a rossz döntéseket követő legbarátibb imádott mondatot: "Én megmondtam"! ...hehehe köszi :).

Szerencsebambusz

...-t kaptam tegnap PRStól nőnapra. Már évek óta vágytam rá, mert olyan különleges. Moncsinak 3 is van és mindig csak irigykedtem. Azonban nem vehettem magamnak, mert van egy szabály: a szencsebambusz csak akkor hoz szerencsét, ha kapod valakitől.

Mekkorát tekertünk!

...az új biciklimmel:

Dr. Chen patika

Ma tettem egy lépést ez egészségem megőrzése érdekében, az alábbi terméket rendeletem meg kollégától protekciósan Dr. Chen-től :).

Különböző kínai gombákat tartalmaz, erősíti az immunrendszert és C valamint B2 vitamint tartalmaz.

Nem kellesz eléggé

Hát ez volt a tegnapi film, amit a csajokkal néztünk. Tulajdonképpen egész jól ábrázolja a mai pasi-csaj viszonyt :). A célja mindenképpen a "női nem" biztatása és nem mellesleg bemutatja a legelvetemültebb pasizási módszereket is... na de minden példa igaz és jellemző. Ez a film egyértelműen nőknek készült habár - a privát véleményem - a pasik többet tanulhatnak belőle. Szal egy esti DVD-zést simán megér.

Az értékelésem 6,8/10.
(Mónika teljesen független értékelése 7/10, úgyhogy sztem reális)

Peeros nap - Piros nap

A mai nap egy évforduló. Ma egy éve vagyunk PRSsal spanok (barátok?). Ma egy éve görkoriztunk először. Jesszus, őszintén, nem gondoltam volna h ilyen sokáig húzzuk :). A mai időkben már nem divat a feltétel nélküli barátság, és jól meg kell őrizni ha van ilyen. Én szerencsés vagyok, nekem több is van. Na de a mai nap PRSról szól.

Megismerkedésünk a Soundheadnek köszönhető, mint a jelenlegi állásom is pl.
Egy Merlines bulira csaptunk le mindketten és így indult a levelezésünk, ami később talizás lett és a mai napra barátság!
Boldog szülinapot és még sokat, ha lehet :)))