2019. december 29., vasárnap

Az évnek azon szakasza...

....mikor minden a helyére kerül.

Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert ez tényleg így is van. Elfogytak a munkák, napok óta csak ünnepelünk, és vendégezünk. Még olyanok is megfordulnak nálunk, akik Angliában élnek... sőt még olyan is, aki valahol Peru környékén hajózik. Otthon nem sok időt töltöttünk, de azt intenzíven. Idén először képeslapokat is készítettem, remélem eljutnak már végre a címzettekig... sajnos a posta hiába adtam fel még karácsony előtt 2 munkanappal, nem kézbesítette eddig őket.


Voltunk kisunokatesójánál is (pontosabban másod unokatesójánál... Marci 8 hó, Dorka pici másfél)


Lassan elengedjük ezt az évet. Csodálatos, ugyanakkor nagyon fárasztó volt. Most így visszagondolva csoda, hogy nyáron nem kattantam meg, túléltem a nehéz részét. 36 évesen anya lettem... azt hiszem, ehhez nem is kell semmit hozzáfűzni, hálás vagyok.

Diétázom továbbra is (karácsonykor 2 napot hagytam ki), nagyon lelassult az alakulás és a két nem diétás nap nagyon visszavetette, mert ugye diéta közben fokozott a hízás veszély, ha kicsit megbillen az ember. Most úgy látom, hogy ha ebben a tempóban haladok, akkor nyárra leszek kb meg. De ez is a célom kb.

Tegnap bejelentkeztem szemműtétre, ugyanis úgy néz ki, hogy Marci szoptatásának végérvényesen vége. Nos úgy néz ki, hogy még erre is várni kell, mert 3 hónap míg kiürülnek a hormonok teljesen, így újra kell majd jelentkeznem az alkalmassági vizsgára, de addig is fogok kapni valamilyen tájékoztatót postai úton. Kissé félek tőle, mert azért na... mégis csak a szem. Lassan, ha lejártak az ünnepek fogászatra is bejelentkezem fogszabályzó ügyben... persze a két még bent lévő bölcsesség fogam szinte rettegésben tart, mert tudom, hogy azokat el kell távolítani, és az előző kettő eltávolítása mind testi, mind lelkileg brutális trauma volt (nem beszélve, hogy egy hónapig elég rendesen fájt). Eleve jó lenne valahogy altatásban, mert ráadásul az alsó teljesen bőr alatt van, szóval azt kb ki kell műteni.

BÚÉK, sztem idén már ne fogok tudni írni, jövő évre hasonlókat kívánok! Több barátunknál is várható babaáldás, úgyhogy nekik külön előre is sok-sok erőt kívánok :)

2019. december 17., kedd

Szülés után a test

Konkrétan megfogalmazódott bennem egy gondolat. Ami szintén olyan, hogy közhelyként hallunk róla mindenhonnan, de valójában mélyen szar ez a része. És ez pedig a test visszaállítása a régi kerékvágásba. Biztosan vannak persze olyan nők, akiknek automatikusan visszalaposodik a hasa, és semmi nem látszik abból, hogy előtte albérletet adott a pocakján egy babának... de nálam ez nem így van. Nálam olyan testi változások álltak be, mint azelőtt soha. Ha még egyszer terhes lennék, én biztosan az elejétől figyelnék, hogy valahogy ne hízzak sokat, csak amennyi a baba (plusz magzatvíz stb). Most nem mértem meg magam pontosan, de sztem kb 8 kiló felesleg lehet rajtam a tavalyi súlyomhoz képest. És míg zajlik a szoptatás nem is igen lehet fogyózni, mert a tej egyből csappan. Ennek ellenére én most nekiálltam egy visszafogottabb, vagyis jobban mondva cukormentes életvitelnek, és persze kevesebb a mennyiség is, így nagyon bízván, hogy mostmár kezdenek indulni a dolgok lefelé, mert én így bizony nem érzem jól magam. És szakmailag az önbizalmam rendben van, de mint nő az önbizalmam kb a béke feneke alatt. A szoptatás csodálatos dolog ilyen testi lelki kötődés téren, de míg tart, addig gyakorlatilag egy vegetációs időszakban vagyunk. Se diéta, se gyógyszerek, és bizonyos kajákkal, kávéval is csínján kell bánni. És azért ebben 8-10-12 hónapot végig vinni nem olyan kevés. Nekem konkrétan emiatt van parkolón a szemműtétem, a fogszabályzóm is.

Viszont mivel most második nekifutásra álltam neki folytatni ezt a postom, így látom egy hét utáni változásokat. Egy hete diétázom és valami brutál mennyiség lement már. Szinte tudom azt mondani, hogy egyharmada annak, amit le akartam adni. Még nem állok mérlegre, azt megfogadtam, hogy majd csak újévtől, de az biztos, hogy nagyon látszik, és kizárólag hasról. Marcit még úgy ahogy tudom is szoptatni, szóval még ezen oldalról sem gáz. Mondjuk valami biztosan változott, mert Marci már este nem tud belealudni a szopcsiba, úgyhogy vagy a minőség vagy a mennyiség másabb mióta nem fogyasztok cukrot/szénhidrátot, de az is lehet, hogy csak ennek jön el az ideje, mert a szervezetem már egyébként is visszaállt a régi kerékvágásba, így ez is kiválthatja (megváltoztak a hormonok).

Úgyhogy végre van egy kis előre mozdulás, aztán remélem jövőre visszakerülök a régi formámba és futkározni is vissza tudok állni, mint azelőtt.