#1yearold

1 éve. Már egy éve, hogy megváltozott az életünk. Eszméletlen gyorsan elment. És ezzel együtt megértettem, mikor azt mondták nekem valamikor, hogy a gyerekeden látod mennyire gyorsan telik az idő. És tényleg. Ilyenkor azért visszaemlékezik az ember, hogy milyen borzadalmas volt maga a szülés, és a kezdetek, persze természetesen a rengeteg szépség mellett, de azért nem akarok elmenni az mellett, hogy nehéz. Az anyaság nem úgy nehéz, hogy egy napra lebontva sok, hanem állandó, nincs kiszállás, pihenés, nem akkor csinálsz valamit, amikor akarod.

De maga a csoda. Én már sokszor megyek át szentimentálisba, pl mikor a gyerekem nevet, főleg ha rajtam (vagy velem) elpityergem magam, jó érzés, hogy boldoggá tudom tenni már kicsi törődéssel is.

Nagyon sajnálom, hogy egyelőre nem adhatok meg neki mindent, se saját kis birodalom, se kerti kis birodalom, de minden tőlem telhetőt próbálok. Most volt a kis születésnapja, kapott tortát és meglepetésből Dorothytól (szigorúan tartva a korona ajánlásokat) egy hatalmas lufi kompozíciót. Sajnos a család nem volt itt velünk, de videó és egy csomó kép készült, úgyhogy az emlékezetünk mellett digitálisan is meglesz.

Munka továbbra is gyenge, viszont úgy néz ki Zsoltinak sikerült a Bud Airportos interjú, szóval, ha elfogadja, akkor ő egy elég csinos váltást tud csinálni, majd GYED után. Ügyes, büszke vagyok rá, annyira jó az angolja, plusz jó a kisugárzása, hogy itt Magyarországon kapkodnak utána. Eddig itthon összesen két interjúja volt, és mindkettő helyre felvették. Tényleg büszke vagyok rá.

Ezt pedig csak itt hagyom magamnak emlékeztetőleg :)

Diploma, nyelvvizsga nélkül

Ez fog történni velem :) Már 8 éve csücsül a diplomám a volt sulimban úgy, hogy nálam csak egy oklevél igazolja, hogy államvizsgáztam, ugyanis nem készítettem el a nyelvvizsgát azóta sem. Ha a szívemre teszem a kezem, a jelenlegi életemben nem is láttam volna ilyen időszakot, hogy valaha is fogok ezzel már foglalkozni, így most ez egy hatalmas ajándék nekem az államtól. Persze eddig is már úgy éreztem, hogy én ezt elvégeztem, hiszen tényleg leállamvizsgáztam, de azért a papír a papír. És valahol nekem ez fontos volt mindig is. Soha nem lehet tudni, hogy mikor, milyen kontextusban lesz még szüksége rá az embernek, és hát valahol ez mégiscsak egy társadalmi értékmérő (még ha nem is tükrözi az ember valódi értelmi képességét), társadalmi besorolásban meghatároz. Szóval örülök nagyon, ezzel együtt furcsa, hogy egy ilyen tragikus helyzetben, mint a COVID vírus én mégis hasznot húztam valamiből.

2020 Húsvét 🐰

Ez a húsvét kicsit más, mint a többi. A Corona vírus miatt önkéntes karanténba töltjük, viszont én mégis úgy érzem, hogy nagyon sok pozitív élményem van. Egyrészt alapvetően azokkal vagyok, akiket a világon a legjobban szeretek, persze a tágabb család is hiányzik, és persze a húsvéti élmény, de szerencsésnek érzem magam, mert végülis mindenkivel tartjuk a kapcsolatot.

 Én tulajdonképpen most, hogy kevesebb a munka, kaptam egy kis betekintést, milyen igazi családanyának lenni, mikor sütsz-főzöl-takarítasz stb, családért vagy. Nagyon jól esik. Szeretem ezt a pozíciót és szeretek örömet okozni.
Marci a napokban lesz egy éves, úgyhogy rendelünk neki egy tortát, amit majd jól szétmaszatolhat :)
Nagyon ügyesen eszik, pedig még egyetlen foga sincs. Sőt most nagyon sok és nagy fejlődések vannak nála, így most már 2 hete szabályosan mászik, feláll, bútor mellett lépeget, ül (végre), és nagyokat alszik. Beszédfejlődése szerintem még nem nagyon indult meg, még csak a "nem" szót használja rendeltetésszerűen, meg persze a kis szótagokat (ba-ba, bab, ava, meme stb), de ezeket nem érzem még tudatosnak. Dehát neki még nem is kell beszélnie, hiszen még egy éves sincsen. Szóval most jelen pillanatban beérte a korosztályát.

Sajnos a kevesebb munka eredménye kevesebb jövedelem. Sajnos ezzel is számolnunk kell folyamatosan, ami sajnos - mint ahogyan már írtam is - engem nagyon rosszul érint, mert hát a ház terveink emiatt biztosan tolódni fognak (kivéve, ha nem lesz nagyon ingatlan ár csökkenés). Sőt most azon kezdtünk el morfondírozni, hogy esetleg, ha volna majd egy nagy telek ár csökkenés, akkor még majd azelőtt rá kell mozdulni mielőtt helyre áll a gazdaság. Egy bizonyos szerencsénk azért van, mert van némi nemű tőkénk, így egy ilyen helyzetet esetleg meg tudnánk lovagolni. De persze ez egyelőre csak egy elvi kérdés, ugyanis egyáltalán nem látok még ingatlan ár csökkenéseket. Egyelőre csak azt látom, hogy totálba befagyott a piac. Nem mennek az árak lefelé, nem cserélődnek a hirdetések. Ami érvként amellett szól, hogy esetleg majd elindulnak lefelé az árak, hogy jelenleg nincsenek befektetők. Peresze nem tudom milyen mértékét adták ki az eladatott lakások számának, de az biztos, hogy most ezek nem lesznek egy ideig, illetve külföldi vásárlók sem. A CSOKosok maradnak talán, meg persze akik alapban is rendelkeznek annyi tőkével, hogy építkezzenek, vagy lakást vásároljanak. Hitelesek sem lesznek most szerintem egy darabig, mert ugyan most fizetési moratórium van, de azért a hitelezési kedvet ez most szerintem elvette. Meglátjuk... ezek csak elméletek.