22. hét

22. hét

Brendoban babakocsi leárazás van, így megrendeltük az első dolgot a babucinak, a babakocsit. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz az első dolog, amire beruházunk, de így most megtakarítottunk 40 000 HUF-ot. Ettől független ez még nem azt jelenti, hogy most aztán beindulok és innentől hétről-hétre vásárolunk, mert őszintén, még fiatal terhesnek érzem magam így a 22. héten, még azért történhetnek komplikációk, és nem szeretek előre szaladni dolgokkal, viszont már lassan tisztulgatnak, hogy miből mit szeretnék (légzésfigyelő, babaőr, matrac stb-stb).



És mielőtt elfelejtem BÚÉK, mert ma Szilveszter napja van :)

Igen.

Ez volt a válaszom, Zsolti megkérte a kezem :)

21. hét

Kellemes ünnepeket mindenkinek! A mi legszebb ajándékunk már a pocakomban van :)
Különleges karácsony ez nekem, mert egyben az első leendő anyaként, és egyben az utolsó még kettesben (ha minden rendben lesz). Semmihez nem fogható érzés, nagyon várjuk a kis csodánkat. Nagyon aktív baba, ha ő felkel, akkor indul parti odabent, amit én imádok, olyankor mindig jó érzéseim vannak, hogy jól érzi magát, és hogy működnek a kis funkciói.

Most a következő napok a család látogatásokkal fognak zajlani, így csak egyetlen egy dolog van, amitől kicsit tartok, a náthás vírusok, remélem meg tudom védeni magam, mert így terhesen nem tenne jót, illetve biztos, hogy gyógyszer kellene, amitől tartózkodom.

A pocakom megint húzódós stádiumba lépett, olvastam is róla, de ténylegesen is érződik, hogy most a picurikám megint drasztikus hízásnak indul és kell neki a hely. Lassan de biztosan hízom. Bár tudom, hogy ez a rendje, de azért nem jó a tudat. Minél többet hízom, annál több melóm lesz ezzel szülés után.

Megérkezett a várva-várt...

...festmény :)
Az én ízlésemnek nagyon gyönyörű lett. Zsuzsi barátnőm készítette, és bár egy bő évet vártunk rá, de megérte. Így lett teljes a nappali.

Reggeli fényekkel

Szemből

20. hét

És most már tényleg. Az évre tulajdonképpen már semmi dolgunk nincsen. A legközelebbi babás történés január 10-én lesz, védőnőnél. Aztán nőgyógyász szeánsz, aztán a 3. genetikai vizsgálat, majd a laborok ismét. Ebben az évben babukának egyetlen dolga van, hízni és fejlődni, nekünk meg karácsonyozni :)
Imádom így elengedni az évet. Ami biztos, hogy aztán jövőre indulhatunk ezerrel baba dolgok vásárlásával, mivel nagyon sok dolog kell és nem szeretném, ha egyszerre szakadna minden ránk.

Félidős vagyok, de már óriás szerelemben vagyok a fiammal (mikor ficánkol ilyen szeretet hullámok törnek rám), ezenkívül már nem magamon agyalok, hanem hogy ha család leszünk mit tudok neki adni, ő már a legeslegfontosabb. Egyébként szombat óta már éjszakai manó lett, és este mikor már én aludnék, ő még rendesen ficánkol bentről.

Ma bejelentettem ügyfelemnek várandósságom, és persze, hogy folytatom a munkát, mert Zsolti jön haza GYED-re. Ilyenkor félelmek vannak bennem, de ez természetesen indokolt is, hiszen rajtuk múlik szinte az életszínvonalunk. Elvileg jól fogadták a hírt, és a kommunikációs igazgató azt válaszolta, hogy természetesen megoldjuk, úgyhogy pozitív összességében eddig.

A héten tényleg csak már a karácsonnyal szeretnék foglalkozni, és csüt-péntek meg már csak a vásárlással/takarítással, addig meg még 2 nap kemény menet, de aztán jön az édes pihenés. Egyébként  táplálkozásban most extrán ráhúztam a vitamin bevitelekre, reggel zöldturmixal, délután smoothie-val, mert most nagyon jó lenne ha elkerülnénk a vírusok.

Imádom ügyfeleim

Most hozta a DPD. Egyik ügyfelem küldte, nekik terveztem nemrég: reklámtáska, füzet, képeslap. Ah tök meghatódtam :)

Advent 2018

Mindjárt vége az évnek, lassan kéne írnom egy évösszesítőt, de egyelőre még odázódik a dolog. Hétvégén elkezdtük megvenni a karácsonyi dolgokat, így gyökeres fenyőfát is, meg én már az ajándékaimat is. Ezenkívül már kezdem összetervezni, hogy milyen sorrendben fogunk családlátogatni, meg hasonlók, szeretném, ha ez a karácsony most remekül összeszervezett lenne. Azért itt a háttérben sok esemény zajlik. Jó kis év ez. Idén nincs adventi koszorú, csak egy kis kovácsolt vas gyertya, de sztem ez is dizájnos, nekem tetszik a maga egyszerűségében.

Még másfél hetet dolgozom idén. Ez az év legjobb időszaka, mikor bűntudat nélkül pihenhetek egy huzamosabbat. Erre nekem szinte minden évben meg kell várni az évvégét, persze jó így, mert egyelőre még van erőm, meg szeretem is csinálni, amit csinálok, és büszke is vagyok rá. Szeretnék majd most a pihenési időszakban azzal is kis időt tölteni, hogy a jövő évet valahogy megtervezni, mert nem lesz egyszerű évünk. Még talán egy kocsi váltás is lesz benne, ha úgy alakul, de ez még a jövő zenéje, az biztos, hogy a jövő évre megvannak a motivációim.

Kapcsolatunk idei évi mérlege, hogy szerintem az összecsiszolódásunk teljessé vált, szerintem már Zsoltival tökéletesen érezzük egymás rezgéseit, hálistennek a konfliktusok továbbra is kerülnek minket, ez persze köszönhető Zsolti extra nyugodt természetének is, meg hogy valójában biztonság van körülöttünk és kiszámíthatóak vagyunk egymás számára, nincs semmilyen bizalmi törés, és az alapvetés a szeretet, mindig minden körülmény között, egy napra sem elfelejtve. Én mindig is erre vágytam, csak nem voltam biztos benne, hogy létezik ilyen. A kapcsolatunk már teljesen lenyugodott állapotban van, ami nem azt jelenti, hogy nincs szerelem, vagy unalmas, hanem inkább hogy kiegyensúlyzott, a gyermekemet pont ilyen környezetben képzeltem el.

20. hét, ami ismét 19. hét

Indulhat a második félidő :)
Eseménydús napok. 3 fontos topik is volt.

1. Infectológusnál jártam bőrgyógyászati infectológiai szakvéleményen, a herpesz kapcsán, ugyanis csak nem hagyott a gondolat, hogy esetlegesen gyógyszert szedek rá, és nehogy károsítsam a kisbabám. Ez a belgyógyászatnak egy iránya, ami kifejetetten a fertőző betegségekkel foglalkozik, vírus kockázatbecsélesekkel, várandósoknak tanácsadás stb. Itt megnyugtattak, hogy semmilyen módon nem kell aggódnom a herpesz miatt, mert nem tud kapcsolatba kerülni a magzattal, és a gyógyszer miatt se aggódjak, mert nem árt, nagy vonalakban ennyi, de ennél többet már bizonyosan nem tehetek az ügyben, elvittem a maximális szintekig a dolgot.

2. Védőnő szeánsz. Ezúttal nem talált cukor ürítést a vizeletemben, úgyhogy végre nem nézett rám gyanús szemekkel. Súlyom 61,4 kg, amiért megint lecseszett, de azért azzal meg is nyugtatott, hogy a vékonyabb testalkatú emberek többet híznak általában. Illetve meghallgattuk a cuncilla szívét. Édesem már most tudja, hogy a néni nem jó fej, úgy elbújt, hogy esküszöm még a hasam is kisebb volt mint szokott. De azért meglett a pici szívének dallama. 150-et vert ma, ami számomra már most azt sugallja, hogy a szíve tiszta anyja :D én vagyok ilyen heves szívű.

Nem tudom, hogy más is így érzett-e ebben az időszakban, de én már annyira imádom a kisfiam, a kis egyéniségét, hogy már a pocimban bealakít :)
A minap Zsolti beszélt hozzá a pocakomba, és reagált neki, elkezdett rugdosni a kis drágaságom.

A hétvégén mivel félidőbe léptem, mi elkezdtük kicsit jobban beleélni magunkat, és elmentünk a budaörsi Brendonba babakocsikat és cuccokat nézegetni. Babakocsival nem sok vaccilálási dolgunk van, ugyanis én ugye futni is akarok majd vele, így meglehetősen leszűkült a kör a márkák körében a futóbabakocsik körére. Ezen felül is már nagyon régen elhatároztam hogy 3 kerekű babakocsit szeretnék, úgyhogy a THULE márka mellett le is tettük a voksot. Színt illetően szürkében gondolkodom (max fekete jöhet szóba). Nagyon menő hosszúkás forma, és nagyon könnyű, ugyanakkor masszív nagyon. A nagy kerekekkel tökéletes terepre is, illetve van fent kézifék (futás miatt gondolom), és egy mozdulattal csukható, kerekek egy gombnyomásra kiszedhetők, ha nagy lenne még úgy is.

Őt választottam:

Mózeskosár is THULE lesz, hordozó meg valszeg Maxi-cosi vagy Cybex... ezekkel a legkompatibilisebb. Rencsi felhívta a figyelmem a mózeskosár fontosságára, hogy első félévben figyeljünk rá, hogy ha lehet ne a hordozóba babakocsizzuk, mert a gerinc olyankor még nagyon sérülékeny, ezért fontos a mózeskosár fél évig. És majd csak utána tudok vele futni is, mikor már magától fel tud ülni.

3. Egyben legfontosabb topik, hogy voltunk 2. genetikai vizsgálaton. Egy szó, mint száz minden tökéletes, viszont a méretek alapján ismét 19. hetes lettem, konkrétan a tényleges fogantatáshoz képest egy nap előny van a méretben. Egészen meglepett, mert én itt már éltem a kis 20. heti kettővel kezdődő életem :D. Na mindegy, végülis ez csak egyetlen dologban változtat, méghozzá a baba születésének időpontjában, így ismét májusi babának néz ki, most a legaktuálisabb szerint május 5.
Gyönyörű kis eleven baba, nagyon mozgékony volt. 5 hét múlva megyünk a harmadik genetikai vizsgálatra, és a szonográfus nő megnyugtatott, hogy amúgy akkor készülnek a legszebb képek, szóval ne aggódjunk. Ez január 21-e lesz egész pontosan. Pörgetném az időt :)

19. hét

Lassan érkezik a félidő. Jövő héten megyünk genetikaira, ami miatt nagyon izgulok. A héten egyébként babukánk úgy döntött, hogy jelzi bent van. Pár napja egyszercsak elkezdtem érezni, hogy nagyon finoman elkezdett bentről kopogtatni. Ma délelőtt már kintről is éreztem, ahogy a kezem rátettem a hasamra. Úgy látszik minden történéssel pontosan időben vagyunk, mert ezt a jelenséget pontosan erre a hétre írták. Egyébként tüneteim nincsenek azonkívül, hogy hízom. Most mintha fenékre is elkezdett volna, úgyhogy már előre látom, hogy ezzel még sok dolgom lesz szülés után.

Ezenkívül vettünk a héten kocsiba övterelőt. Ezt is pont a hétre pillantottam meg valamelyik oldalon, hogy most már kezdi javasolni, így most már a Brendonba beregisztráltak minket, és kaptam két katalógust. Kicsit levert a víz mennyi mindenre szükségünk lesz a babához. Amúgy elkezdtünk cuki baba ruhákat nézni. Persze tudom, hogy nem kell sok, meg gyorsan nő majd, meg hát végülis nyár lesz, úgyhogy első körben ebből a szempontból szerencsések leszünk. Aztán majd ha már bennünk lesz a rutin, akkor már úgyis fogjuk tudni, hogy mi kell.

Tele vagyok félelemmel. Leginkább a bőgyógyászati dolgom miatt, hogy ha gyógyszert szedek, azzal nehogy ártsak, vagy valamilyen rendellenességet okozzak. Nagyon várjuk már őt, és már egyre többen tudnak róla. Baráti kör már persze régóta, így hát haladunk egyre szépen a külső kör felé. Hamarosan ügyfeleknek is tervezem bejelenteni, csak még ki kell találnom ezt az egészet, hogy miként és hogy biztosítom őket, hogy én a szülés utáni két hetet leszámítva dolgoznom rendületlen.
Ezt előre látom, hogy nehéz lesz, de Zsolti hazajön gyedre, így talán ha mindketten térben egy helyen vagyunk sikerülni fog.

Aztán magamnak több körös rehabilitációt tervezek. Egyrészt persze fel kell épülnöm szülés után majd, de aztán szeretném elkezdeni ismét a futást, aztán nyár közepén fogászatot is folytatni, illetve végül eldöntöttem, hogy megműttetem a szememet. Szóval lesz projekt bőven. Nem szeretném elhanyagolni magam.

18. hét

Nem sok tünetem van, van erőm, a fáradtság is múlt kicsit, és hányinger már teljesen elmúlt. Ez tényleg egy könnyű időszak. Elvileg babukám a héten elkezd már hallani, úgyhogy most már érdemes neki is válogatni zenéket, így a Vivaldit javasolják például, de majd szerintem nyomok neki egy kis karácsonyit is, mert hát közeledik. Hihetetlen, hogy most karácsonykor már hárman leszünk (mármint baba a pocakban). Vettem is már fénykép keretet, amibe szeretnék majd ilyen családos, pocakos képet "hármunkról".

Egyébként nem volt dolgom a héten, így önszántamból elmentem fogorvoshoz, a fogászati checkre a kiskönyvbe. Jó alaposan végignézte a doki nő a fogam és az ínyem. Nem látott semmilyen elváltozást, fogaim épek, fogkő nincs. Megemlítette hogy látja még a két maradék bölcsességfogam, hogy majd azt terhesség után esetleg lehetne folytatni (mármint az eltávolításukat), és persze mondtam is neki, hogy miazhogy, még fogszabályzót is szeretnék.

A hétre sincs semmi. A legközelebbi dátum a genetikai UH lesz, december 11-én, aztán utána várhatóan a második körös labor.

Viszont elkezdtük a neveket összegyűjteni és egyúttal szűkíteni a kört, így most 11 névre van szűkítve egyelőre, és mivel van időnk még bőven, így nem sietünk a szűkítéssel sem:

Ádám

Áron

Benedek

Gergely

Hugó

Bertalan

Márk

Martin

Vencel

Olivér

Nimród
Rajmund

Pirosak a kedvenceim, de ez még nagyon képlékeny, és nem tettem le semmilyen konkrét voksot :)

Álmok és álmok...

Jó időszakot élek meg most, mind szakmailag mind a magánéletemben, és most itt napközben jó érzések törtek rám, hogy érdemes álmodni, mert talán meg is tudnak valósulni, egy rossz szavam nincs, ez az évem csodálatos volt, persze voltak nehéz pillanatok, de kimondhatom, hogy soha életemben nem voltam ilyen boldog, és hogy rákanyarodtam a nagy tervekre, nagy álmokra. Persze aztán az mindig kérdés, hogy sikerül-e megvalósítani, de én vallom, hogy a nagy álmokra szükség van, mert ösztönösen elkezdünk dolgozni érte. Én most jelen esetben már egy távolibb tervet dédelgetek, mert bár szakmailag már a karrierem csúcsa felé érzem magam, de tudom az eszemmel, hogy ez nem tart örökké, hiszen egy olyan szakmát űzök, ahol fontos a megújulás, a trendek és a stressztűrő képesség. Olyan optimistán 10 évet jósolok magamnak, utána szerintem már egyszerűen nem leszek alkalmas, meg nem is akarom csinálni. Addig feladatom kialakítani valami olyan vállalkozást, ami majd utána nélkülem is fut, na persze nem azt mondom, hogy nyugdíjba szeretnék vonulni 45 évesen, de radikálisan vissza szeretnék venni, és inkább csak a vállalkozásom szeretném koordinálni, mint mindennap dolgozni. De addig még persze van egy csomó idő, és a ház projekt is, ami családdal ugye majd mindenképpen prioritás volna. Tulajdonképpen így is hálás vagyok, eddig magamtól eljutottam, de még érzem, hogy több is van bennem, és ahogy haladok ezek megvalósításában egyre nagyobb a biztonságérzetem és a lelkibékém is, mert én ezeket a dolgokat nem csak úgy megkaptam, hanem mindenemért megdolgoztam. Két új húsvér példakép emberem lett. Azért írom így, mert a környezetemben vannak ezek az emberek. Egyik a bőrgyógyászom -  Stelich Gábor doktor úr - aki nemcsak a gyógyításban és a szaktudásban példás számomra, hanem mert ő alapította a Mátyásföld klinikát is. Sztem fantasztikus lehet egy ilyen családias, ám mégis professzionális kertvárosi klinikát létrehozni és nap mint nap bejárni gyógyítani, és ami a leges legjobb lehet az ő szintjén, hogy már nem is a pénzért dolgozik, hanem mert gyógyítani akar. Egyébként nagyon hasonló a másik példaképem - Terényi Ágnes szájsebész doktornőm, aki mint most tapasztaltam szintén egy kis alagsori/garázs fogászatból költözött most át egy két szintes komplexumba, ezzel megalapítva a Terényi klinikát. És mivel emlékezett rám most, mikor mentem fogászati csekkre, muszáj volt gratulálnom neki. Ők ketten. Én nem tudom még pontosan a távoli álmom, de jó volna létre hozni valami hasonlót... persze nem klinikát, hiszen nem vagyok orvos, de valami olyat, ahol megvalósíthatom önmagam, és utána már nem a pénz szerzés az elsődleges, hanem valami olyat tenni, ami valóban hasznos és értelmes.

Ma viszont nagy nap van ismét a kis életemben, ugyanis egy több éves vágylistás dolgot pipáltunk ki szerelmemmel, mégpedig egy automata kávéfőzőt. Ehhez egyet bizonyosan tudtam, szart nem veszek, ezzel gyorsan le is csökkentettem az opcióimat egyetlen márkára a kávéfőzők mercédeszére a Jurára. A márkacsoporton belül volt igazából vívódás, hogy melyiket vásároljuk, aztán végülis vettem egy nagy levegőt, és mivel tudom, hogy ezt nem fogom még annyira sűrűn se váltani, mint a számítógépem vagy a telómat, így a házi gépek körül egy elég frankót sikerült megvásárolni itt a black friday keretein belül. Ez is óriási lépés, és hálás vagyok érte.
Névnapomra kaptam Zsoltitól virágot, olyan szééééép:

16. hét, ami 17. lett

Na mert itten beütött egy anomália, ami végül nem olyan nagy anomália, csak hát nekem most furcsa lesz, hogy gyakorlatilag nem voltam 16. hetes :D 15-ből egyből ugrom a 17-be. Na mert ez úgy történt, hogy már a genetikai UH-n a papíromra az került felírásra, hogy egy héttel előrébb van a picike a méretek szerint, és így a szülési időpontot is már úgy láttam, hogy május 6. helyett április 28. Viszont ma megerősített a doki, hogy erre az a protokol, ha egy hét különbség lenne a kettő között, akkor a genetikai UH az irányadó, úgyhogy így esett, hogy én egy héttel közelebb kerültem a szüléshez, és nagy hirtelenséggel betöltöttem a 17. hetet. Pocakom mérete alapján egyébként már többektől hallottam, hogy ennyi idősen még nem volt ekkora a pocakja, de így akkor most ez értelmet nyert, babukám jólfejlett babus. Láttuk megint pici lábikóit, kezecskéit, és mindent, kivéve a kis fütyköst, mert azt nem akarja mutatni. Vagy a combját mutatja, vagy a köldökzsinort, már most tudja, hogy ezt a testrészét védeni kell :D

Én egyébként jól vagyok, kicsit letisztult, hogy talán már inkább csak hasra hízom, nem elosztva. A múlt héten végig nyúltak az izomszálak, erre több esetben éjszaka is felébredtem. Ma amúgy ismét randiztam bőrdokival is, nődokival is, úgy látszik, hogy nekem a kettő együtt van most már.

Amúgy a mai álláspontot nézve betöltöttem a 4. hónap terhességet, pár hét és rákanyarodok a félidőre.

Büszkeség falam

Most már lejövök erről, hogy postolagtom a HVG-s dolgaim, ez az uccsó, ezt a csomagot kaptam ma. Nagyon korrekt cég, szívből örülök nekik. Ha lehetne egy szót használni, nekem a német precizitás jutna eszembe róluk.

Hamarosan most már másról is fogok írni, csak most már jussak el odáig :)

Rencsi szülinap + EXTRÁK

Eltelt egy év, és azt hiszem most volt a legizgalmasabb közösen töltött szülinapja Rencsinek. Más mint a többi több okból is, de számomra a legkedvesebb ok, mivel már egy babuci is velünk van, és hát még egy extrát rádobtunk, úgymond egy kis gender partyt, aholis a többiek számára és Zsolti számára is kiderült, hogy kisfiúnk lesz.

Íme a torta :)

Hozzá tenném, iszonyatosan örültem Rencsinek is és semmit nem vett le a szülinapja fényéből, csak egyszerűen boldog voltam, hogy együtt vagyunk, az egész nekem egy életre szóló élmény volt, nagyon szeretem őket, Rencsit is, Gergőt is, boldog vagyok, hogy ebben a fontos pillanatban jelen lehettek :)

Készült közös kép is természetesen, nekem kicsit előnytelen (mert ennyire még azért nem vagyok élőben buflák), de nem számít, a lényeg a lényeg, hogy megmarad emléknek.

15. hét

Megvásároltam első speckó kismama dolgaim. Egy kismama nadrágot és egy speciális kismama pulcsit (mely követi a has növekedését), mivel már olyan szinten nő a hasam, hogy egyáltalán nem férek bele a régi cuccaimba, így azt hiszem, itt volt az ideje.

Ezen kívül szintén emiatt, idejébe szerettem volna kezdeni a stria elleni kezelést is. Mivel már olvastam rém történeteket, hogy terhesség alatt nem látszott, de szülés után tiszta csíkos volt az anyuka hasa, így ezt megint egy hosszútávú dolognak, prevenciós befeketésnek érzem. Nem a legmagasabb minőséget, de egy olyan terméket választottam, amiről azért nagyon sok jót lehetett olvasni. A Vichy-nek a stria elleni testápolóját. Teljesen natúr, és érezhetően zsíros állagú krém, ami tényleg órák múlva is érezhetően puhává teszi a bőrt, szóval benne van minden reményem.

Közérzetemről. Egész héten nyúlnak az izomszálak a méhem körül, a napjaim nagy részében érzem, hogy húzódik. Hányinger, émelygés már csak nagyon ritka. Esti kidőlés továbbra is egészen korán megtörténik, alvási pozícióim már le vannak redukálódva az oldal fekvésre, ugyanis a hasamat már se behúzni nem tudom, se hason feküdni nem tudok, mert nem esik jól.

Immunrendszerem elég gyenge, ezt érzem, mert miden vírus egyből támad, ha okot adok rá, így hát nagyon kell vigyáznom magamra, emiatt van egy általános szorongás bennem, és sokszor eszembe jut, hogy csodálom azokat a nőket, akik a terhességüket az éltük legjobb időszakának élik meg, én folyamatosan félek és szorongom, hogy mivel ártok és mivel nem. De ugyanakkor minden egyes nap hálás vagyok és alig várom, hogy kezemben tarthassam kisfiamat.

Voltam ma védőnőnél is, sajnos a vizeletemben gyenge cukor mennyiség található, úgyhogy intő jelként teljesen kinézőben van a terhes diabétesz. Kell rá figyelnem, illetve volt mérlegelés is, 58,8 kg vagyok, így megszereztem az 5. kilómat is. Ezúttal a védőnő azt mondta, hogy a gyarapodás most teljesen jó volt.

14. hét

Tegnap töltöttem be.

Kisfiam lesz! Tudtam, vagyis éreztem. Egész életemben erre készültem, és éreztem, hogy fiús anyukának kell lennem. Természetesen, ha lány lett volna is ugyanilyen boldogságot éreztem volna, de így egy kicsit a sorsom is benne van, az érzéseim is. Ez a természet!

Megérkezett a Nifty teszt, amiért egy komolyabb vagyont fizettünk. Ebből megtudható, hogy semmilyen kimutatható kromoszóma rendellenesség nincsen a magzatunknál, tehát a jelenlegi információk alapján egészséges, mint a makk :)

A lényeg:

21-es triszómia (Down-szindróma) 1 : 8 230 055 733 

18-as triszómia (Edwards-szindróma) 1 : 7 770 458 054

13-as triszómia (Patau-szindróma) 1 : 2 468 197 838

Nagyon vártam már az eredményt, és így a nyugalom, és így ezennel publikussá vált, kismami vagyok.

Tele van velem a HVG

Boldog szülinapot Makika!

Isten éltessen! Úgy szeretlek, ahogy vagy ‹3

Fehér cipőket szereti a legjobban

13. hét

Viszlát első trimeszter, hello második trimeszter! :)
Ez egy csoda volt. 12+3 héten voltam genetikai UH-n és megtörtént a kombinált teszt és a nifty teszt is. Egyelőre még csak a genetikai UH eredményének vagyunk birtokában, úgyhogy még mindig várat magára a postolás, de eddig tökéletesen alakult minden. Ez egy nagyon különleges élmény. Persze az elején tele voltunk félelemmel, már legalábbis én, emiatt iszonyatosan feszült voltam, mert én még azt is beképzeltem magamnak, hogy már ott sincs a babóca, aztán mikor elkezdte a szonográfus nő a nézelődést és egyre-egyre mondta, hogy mit ellenőriz és minden normális, egyre nyugodtabb lettem. Ahogyan láttam a pici kis combocskáit, én ismét megint azt éreztem, hogy ennél aranyosabb látvány nem létezik a világon. Kaptunk egy csomó képet, meg videót is pendrive-on, de csak párat töltök fel, de ezen is látszik, hogy áll a kis drágaságunk.

Súlya/nagysága alapján 13+4 napos lennék, tehát előnyben van picit, de ezek itt persze csak milliméterek. Most CRL: 7,45 cm, súlya kis 30 grammos :)

Fejlődik szépen, és szép az orrcsontja, meg a tarkóredők is rendben vannak, ezek a down-kór miatt fontos infók. A szervek szépen működnek, végtagok is megvannak. Szíve 157 bpm-el ver.

Én is kicsit megkönnyebbültem, a múltheti róka óta mondhatom, hogy egyre ritkább a hányinger és egyéb rosszullétek, illetve volt már egy olyan nap is, amikor minden tünet elmúlt... őszintén az meg a másik véglet, és azon kezdtem aggódni, hogy nehogy baj legyen.

Összességében virgonc kis baba, imádatos látni, ahogyan ficánkol, és végre berendelhetem az első kismama dolgokat is, mint biztonságiöv terelő, meg gatyák végre. Boldogok vagyunk és hálásak, hogy eddig minden rendben zajlik.

Téli üzemmód

Átkapcsoltam. Elkezdtem figyelni a karácsonyi dekorációk kínálatát, és minden este teázom, igazából ma már napközben is. Idei karácsonyi dekor színünk a piros és a fehér lesz. Fehér dolgaink már vannak, pirosat meg inkább ilyen textil formában szeretnék, mint asztali futó, meg díszpárna. Már ki is választottam. Ezen felül szeretnék négy ágú gyertyatartót, és függöny alá kicsi izzósorokat, persze nem akarom giccsig túltolni. Ünnep van ma, Zs természetesen dolgozik, mert ez csak nekünk magyaroknak ünnep, ő meg ugye az angol csapatban van, így valszeg napközben én is dolgozom kicsit, de most még visszafekszem a kis teámmal és nézek pár részt az egyik sorozatból.

Jó végre megállni kicsit, erős melós időszakom van, és ahogyan nézem erős évem is, annyi ügyfél van szinkronban (hál'isten), hogy a munkanapokon kb fél óra kiesés sem fér bele, mert akkor elkezdenek összecsúszni a dolgok, volt pár ilyen napom, olyankor mindig feszül a nap vége.

Voltunk otthon, felmerültek ötletek ingatlan témakörben, érdekes hogy egy szimpla beszélgetés eljut odáig, hogy elkezdesz ténylegesen gondolkodni benne. Az ötlet, hogy esetleg ha eladnánk a lakásunk és hozzátennénk, akkor az agglomerációban új építésű házunk is lehetne... aztán persze jött egyik ötletből a másik, hogy tulképp már Pesten belül is találnánk új építésű sorházat ennyiért (kb 85 m2), mi lenne ha... nem tudom. Ugyanakkor bennem van még így másfél év távlatából is, hogy milyen nagy herce-hurca volt, és hogy utána pár év múlva volna még egy ugyanilyen, mert hát nem ez volna a végső cél. Melyik jobb, a szép lassan lépegetés, vagy a kivárás és nagyobbat lépés? És ha lesz család, akkor elég lesz a mostani lakás? Szóval ezeken gondolkodom, és végül mindig a biztonság felé hajlom, mert ha most lépnénk egyet, akkor anyagilag ismét kiszolgáltatottá válnánk, és olyankor a biztonság érzet csökken, ami stressz. Szóval valszeg nincs még itt az idő, úgyhogy talán egyelőre nem ez volna a prioritás, főleg mert kettőnknek pontosan elég az 50 m2, mint rezsi, mint takarítás téren. Az egyetlen, ami mindig is hiányozni fog, az a kert. Egyébként elégedett vagyok így is, és igazából az évek kivárása sem okoz törést, ugyanis én mindig is az "életpálya modell" híve voltam, hogy legyen folyamatos fejlődés, nem fontos egyszerre minden. Szeretem,  ha a dolgok kialakulnak, megfontoltak, átgondoltak, és ugyan egy életünk van, de mint ezt közhelyekből is tudjuk nem a cél a lényeg, hanem az út, és aki ezt összetéveszti, az talán nem fogja az értéket és a katarzist érezni.

Meglátjuk... ez most még csak ötlet volt, vagyis még annyi se, csak egy beszélgetés, nem ez a prioritás jelenleg, csak hát ugye, az ötletekből lesznek később a nagy dolgok :)

12. hét

Ma betöltöttem. A hét végén átlépek elvileg a második trimeszterbe. A héten rengeteg dolgunk van. Most lesz a nagy genetikai UH és hát nem tudom, hogy a Nifty teszt is, ez még majd ott derül ki, hogy azt lehet-e már most, olvasmányaim szerint igen, ebben a védőnő bizonytalanított kicsit el.

A múlt héten bár én már azt hittem végig viszem a terhességet hányás nélkül, ha már a terheléses cukor vizsgálaton is vissza tudtam gyűrni, de végül nem sikerült. Szombat reggel váratlanul kb a semmiből rám jött, ráadásul Zs a wc-n ült, úgyhogy szégyen szemre a mosdókagylóba kellett bonyolítanom, és még odáig sem jutottam el...

Azt mondják ez a hét közérzet szempontból is fordulópont lesz. Tulajdonképpen úgy ahogy már javul a közérzetem úgy általánosságban, de ezek a hirtelen rosszullétek, hashúzódások azért még meg-meg érkeznek.

Más úgy nem volt az elmúlt héten. Nagyon sokat dolgoztam, így sokszor fáradt voltam, jellemzően este 10 előtt ágyba kerültem, mert nem nagyon bírtam fent maradni. A héten nagyon izgulok a vizsgálatok miatt, és ha minden rendben lesz, akkor valszeg postolom is az eddig megírtakat, mert azt mondják innentől publikus a dolog, innentől lehet egy kicsit hátradőlni. Adja Isten, hogy így legyen.

Egyik első hirdetésem :)

Egyenesen Annától, Bentről a HVG-ből! Azt hiszem ilyenkor kell kicsit megállni és megélni, örülni :)

#lovemyjob

11. hét

Ma betöltöttem. A terheléses cukor hete van mögöttem. Fejfájás csillapodott. Herpesz ismét bujkál bennem, az első bizsergéstől nyomom a telvirant, ugyanis voltam bőrdokinál és személyesen is átbeszéltük, hogy azonnal szedni, mert a vírus ilyenkor iszonyú gyorsan osztódik, és a gyógyszer azonnal tudja stoppolni. Viszont a hét a terheléses cukorvizsgálat hete, illetve megvannak az időpontok. Október 25 az ominózus genetikai UH, okt. 27 EKG.

És hát a nagy döntések időszaka, hogy milyen vizsgálatot is szeretnénk. Van választás, kombinált teszt, integrált teszt, Nifty-teszt. Árban úgy néz ki, hogy az első kettő 20-40 000 között, a Nifty 185 000. Tulajdonképpen az összes vizsgálat a legfontosabb kromoszóma elváltozásokat vizsgálja (Down-kór, Patau-szindróma, Edward-szindróma), illetve a Nifty egy sokkal kiterjedtebb és pontosabb vizsgálat mint az előbbiek, más szisztémával, ugyanis itt anyai vérből vizsgálnak, és 99,9%-os pontosságú eredményt kapunk a végén, kiegészítve nagyon sok egyéb kromoszóma elváltozás vizsgálatával, koraszülés esély vizsgáltalával, illetve meg tudják határozni a gyerek nemét is.

Szóval nagyon sok mérlegelés után mi végül felvállaljuk ezt a vizsgálatot. Ezek nem könnyű döntések, illetve ez az a kategória, amit mindenki maga dönt el, nincs másnak joga bírálni, hogy melyiket döntöd, de mi mivel minden kockázati tényezőben benne vagyunk (35 év felettiek, vetélésen túl), így szerintem egyáltalán nem váratlan a döntés.

Dokim véleményét kikértem ez ügyben, és ő azt mondta, hogy nem szeretne befolyásolni, ugyan most felemelték a kockázati kort 35-ről 37 évre az elmúlt években, de véleménye szerint nem véletlen volt eddig az a 35.

Visszatérve terheléses cukor. Ez az a vizsgálat, amire nem kaptam háziorvostól beutalót, ugyanis ő kicsit viccesen felülbírálta a nődokimat, hogy erre még most nincs szükség, csak a huszon valahányaik héten, így én ennek tükrében mentem vissza a dokimhoz, aki be is pöccent a háziorvosra, ugyanis szó szerint azt mondta, hogy ő viszi a felelősséget, hadd döntse már ő el, hogy milyen vizsgálatok kellenek, ezenfelül benne van az orvosi protokollba, hogy 30 felett már indokolt a terheléses cukor vizsgálat az első trimeszterben. Úgyhogy felkínálta a lehetőséget, hogy házon belül is el tudják készíteni, emiatt nem szükséges még egyszer beutalóért, majd az SZTK-ban sorban állni. Így kedden el is készült. Én nagyon féltem, mivel reggeli hányingeres vagyok, hogy majd most is rosszul leszek a sok cukor bevitele után, és hát nem is tévedtem. Kb 15 perc után olyan erős hányingeres rosszullét jött rám, hogy konkrétan csapzottam az izzadságban és hát a nyálam már egybefolyt a mindennel, de végül vissza tudtam szorítani magamban. A laboros és a recis nő nagyon rendesek voltak (Mátyásföld klinikát ez úton is ajánlom továbbra is mindenkinek), kiköltöztettek a levegőre és negyedóránként jöttek megnézni, hogy vagyok, majd végül megtörtént a második vérvétel is, és az eredményeim szerint nincs inzulin problémám, jók az eredmények.

Első hivatalos kismama képem, egy picit már látszik. Majd tervezem a normális fotókat is, de 3 hónaptól, azaz 12. héttől, ha esetleg elkészülnek a genetikai dolgok.

Ma voltam védőnőnél, 57,9 kg-os vagyok. Ezennel 4 kilót felszedtem. Az első trimeszterben 3 klió az átlagos, úgyhogy vehetem intő jelnek, és annak is veszem. Védőnő prognosztizálta már előre a terhes diabéteszt, úgyhogy innentől kezdve kicsit kevésbé fogom magamnak megengedni, hogy azt egyek, amit kívánok, hízékony lettem, azt hiszem... hiányzik a futás, más ez az életmód így.

Új ügyfél inda hausz

Még mindig csak félve merem leírni, de már a 3. munkámat is leadtam egy új ügyfélnek, méghozzá nem más mint a HVG. Egy account havernőn keresztül érkezett a lehetőség, és hát csináljuk is ezerrel. Szeretnék nekik megfelelni, eddig nem rossz a belépő. Magas a léc, szigorúak a marketing osztályon, de talán összecsiszolódunk hamar.

És hát ahogyan tavaly is, októberrel megérkezett a sok melós időszak. Megint be-be esik egy kis hétvégi meló. Nem baj, de azért ilyenkor eléggé el tudok fáradni, és ugye ilyenkor jönnek azok a hétvégék mikor még ráadásul ledolgozós szombat is van, szóval semmiképpen nem tudom azt mondani, hogy unatkozom. Ezenkívül készülünk Rencsi szülinapjára is. Már alig várom, idén nagyon különleges lesz már előre tudom, és nemcsak az extra torta miatt :), de ez már november, addig még Zsolti szülinapja is lesz, ami szintén nagy ünnep nekünk, már a harmadik szülinapját fogjuk közösen tölteni, ezt is alig várom. Ki is találtam már az ajcsiját, csak még nem akarom leírni, nehogy olvassa. Aztán jönnek az ünnepek, számomra elképesztő, hogy ilyen gyorsan eltelt egy év. Nemrég hallottam, hogy nem véletlen azaz érzet, hogy az ember minél idősebb, egyre gyorsabban érzi elszaladni az éveket, nem emlékszem magára a tudományos hipotézisre, csak hát a tényre, tényleg egyre gyorsabbnak érzem. Ez a nyár mintha nem is lett volna. Aminek örülök, hogy az éves terveimet cakkra pontosan tudom hozni, ami nem elkiabálva, de néhány év múlva akár azt is jelentheti, hogy házunk lesz, na persze addig még ezer változó beüthet, de mi erre a szintre tettük az álmainkat, és hát minél magasabb a cél, annál többet tud az ember megvalósítani.

Zajlik az élet, kicsit kevesebbet írtam mostanság, rengeteg dolog kimarat. De az emlékek élmények az írástól független velem maradnak. Nem vagyok túl "filozófus" mostanában, kevés időm marad, vagy franc tudja, lehet egyszerűbb lettem, kevesebb vagy letisztultabb gondolatkörben mozgom. Ennyi, most a HVG miatt boldog vagyok, talán munkaügyi szempontból ez az évem fő eredménye.

És hát persze idén is elkészült a naptár a már visszatérő FOOD BASE ügyfélnek :)

10. hét

Megtörtént az UH, amitől féltem már hetek óta. Hát ez valami csodálatos volt. Hatalmasat fejlődött a kis magzatkánk. Megvan keze-lába, persze még nem látszottak az ujjacskák, csak maga a végtagok. Nagyon kis cukorfalatka volt, és lüktetett a szíve ezerrel.

Mérete 3 cm kereken, ami 10+0-ás méret, miközben mi ezen a napon 9+3-n voltunk, de ez teljesen normális, és doki szerint az csak jó, ha inkább picit előrébb van, mintha hátrább lenne.

Aludt, majd mondta a doki, hogy akarjuk, hogy felébressze? Mondom egyből persze, és bejátszotta a saját szívhangját neki... persze ő gondolom csak a rezgést érzékelte és felébredt. Elkezdett ezerrel járni a kis keze-lába, nem tudom leírni az érzést, amit éreztem. Valahogy leesett két dolog, egyrészt, hogy ő tényleg él és már vannak kis funkciói, másrészt meg leesett, hogy ő már érzékel mindent, ha zaklatott a környezet felébred, ha nyugi van alszik stb, felelős vagyok már érte is, hogy nyugodtan fejlődhessen.

Viszont van egy érdekesség, ami egyáltalán nem tudatos, nem tudom talán a rosszulléteim váltották ki, vagy nem tudom, de sokkal kevesebb kávét iszom. Eredetileg napi 3 kávé volt az adagom lattéban, és ez most lecsökkent napi max 1-re, de általában még az egyet sem tudom meginni, ma is fele ott maradt.

Hangulatom/közérzetem változékony. Az elmúlt hétben 7 napból 5 nap fájt a fejem, migrénes és tenziós váltakozásában, nagyjából sztem 50% arányban. Hányingereim tetőfokon. Én már látom a pocakomat és hát következő héttől vagy a 12. heti UH-tól kezdve fotózni is fogom.

9. hét

Az elmúlt héten visszajött a hányinger erősen, minden napos és ma reggel már ahogy kinyitottam a szemem, egyből. Éjszaka fájt a hasam, mesni szerűen és kisugárzott a combomig, úgyhogy elég ramaty éjszakám volt. Az időjárás közben teljesen őszire fordult, úgyhogy lassan kellene őszi dolgokat venni... na de mit vegyek? Merjek már kockáztatni és kismamis dolgokat? A héten megyek bőrgyogyóhoz és nőgyógyászhoz is. Utóbbitól félek rendesen, mert tulképp 3 hete nem látott senki, és ugye volt közben a herpeszem. Zsolti kénytelen volt beavatni a főnökét, hogy eltudjon jönni velem, így egészen más a hozzáállás. Ami nagyon jól esik, mert hát nagyon nem szeretnék egyedül menni... a téli tapasztalatok miatt.

Múlt héten volt nálunk védőnő, semmi extra, csak lakásnéző, meg egy kérdőív. Leleteim elvileg kész, ma elkellene menni értük.

Elkezdtek szűkösek lenni a ruhák, főleg a hasamnál. Nem tudom megállapítani, hogy sokat eszem-e, mert bár először azt gondoltam zabálok, de aztán inkább rájöttem, hogy nem eszem nagyon sokat, hanem inkább folyamatosan telítettség érzetem van, meg puffadás szerű feszülés, így kicsit összekeveredik a jóllakott napközis állapottal. Zsolti látja már a pocakom alakulását, valójában én is, és szerencsére eddig úgy látszik, hogy nem szélességre terebélyesedem, hanem hasirányban, de persze ez még változhat. Következő hét körül elkezdem csinálni a hasfotókat is. 

Jó lenne túllenni a heti vizsgálaton, félek tőlük, ettől független a rosszulléteim valamelyest visszacsatolnak, hogy valami még van.       

8. hét

Ez is megértük. Bejelentkeztem háziorvoshoz, illetve megtörténtek a laborvizsgálatok pénteken, ez volt tulajdonképpen összefoglalva a hét lényegi eseménye, illetve a herpeszem lassú gyógyulása, ami miatt eléggé depresszív volt az alapból végig.

Közérzetem pénteken rettenetes volt, iszonyatos migrénem volt, émelygéssel és általános gyengeséggel, plusz elég erősen allergikus tüneteim is voltak, orrfujás és szemviszketés, szinte jártányi erőm nem volt, úgyhogy a fele napot végig feküdtem.

Mostantól már a kis emberióm nem embrió többé, hanem magzatnak hívják, és már alakulnak a kis testrészek is, jövő hétre már látszani fognak elvileg a kis végtagocskák. Jövőhéten egyébként jelenésem van nődokinál és bőrdokinál is.

Pisilési tünetem erősödtek, éjszakánként már 2-4-szer is felkelek. Mellem hiper érzékeny érintésre is, hasamon még csak háj van, én már látom hogy nő, de inkább jóllakott napközis, mint terhes has. Holnap jön a védőnő lakáscsekkolásra... nem tudom mi fog történni :)

@®© 2018

Ma hirtelen ötlettől vezérelve kinéztünk az idei ARC kiállításra, idén nem a Hősök tere mellet, hanem (hozzánk még közelebb) az Árkádnál kapott helyet (a BKF épülete mellett). Ez az a kiállítás, amit szinte minden évben megnézek. Ez a három volt a kedvenc:

Rám mindenképpen igaz, hogy általában az tetszik, ahol a "kevesebb több".

7. hét

Ma pontosan. Eddigi legeseménydúsabb hét van mögöttünk. A szívhangnak szóló boldogságunk csak rövid ideig volt felhőtlen, ugyanis kedden a nem túl rég diagnosztizált betegségem ütötte fel az arcát, a herpesz. Na erről tudni kell, hogy veszélyes a magzatra akkor, ha először jön elő rajtad. Konkrétan  (ebben az időszakban) vetélést, illetve idegrendszeri károsodást, agyhártya gyulladást stb okozhat. Úgyhogy felhívtam a doktoromat, hogy mit csináljak, ha bedurvul. Ő azt mondta, hogy amíg nem látok külső jeleket, addig semmit, de ha elkezdi a vírus ürítést, azaz sebessé válik, akkor gyógyszer (Telviran... minden herpeszes legjobb barátja). Na ez a hét erről a vívódásról szólt, hogy merjem, vagy ne merjem, mert ugye a legérzékenyebb hetekben járunk. Állítólag akinek már nem először jön elő, a szervezete termel ellenanyagot, mely védi a magzatot, de van kockázat, mert ha eléri a magzatot, akkor vetélés következik... Néha van olyan gondolatom, hogy a testem nem alkalmas egy egészséges terhesség kihordására. Ezek depresszív gondolatok, de rettegek attól, hogy esetleg az én egyéb betegéseim miatt esetleg ne legyen egészséges a baba, ő nem érdemli meg. Szóval sokszor érzem emiatt rosszul magam, rettenetesen féltem őt, bármit megtennék, hogy neki ne essen baja.

Testileg nincs még változás, a héten felerősödtek a rosszullétek, már ami a hányingert illeti, erőssé váltak és egésznapossá. Szurkák továbbra is vannak, nem határozottan egy helyen, inkább itt-ott mikor hogy. De a hét legfontosabb tünete mindenképpen a hányinger (ami már több mint émelygés).

A héten találkoztam a védőnővel, kiállította a kiskönyvet, így mondhatjuk, hogy terhesgondozásba kerültem. 53,8 kg került felrögzítésre. Jövő héten bejelentkezem háziorvoshoz, ezzel együtt át is költözik a háziorvosi orvosi szolgáltatásom Simontornyáról Budapestre, majd ha minden jól megy akkor laborra is eljutok.

6. hét

Ma töltöttem. Egy eseménydús hét van mögöttünk, ugyanis ismét kórházban kötöttünk ki 5-én, ugyanis egész napos erős has fájásom volt, és így az előzményekből kiindulva úgy döntöttünk, hogy inkább megyünk dokihoz, minthogy aztán valami baj legyen. Úgyhogy ismét Flór kórház. Ott megállapította a dokinő, hogy minden rendben van. 12 mm a petezsák, szíkhólyag látható. 5+4 hetesen ez teljesen normális. Úgyhogy nem volt más dolgunk mint várni a mai napot, amikor is első jelenésem volt 6+0 hetesen (legálisan) a nőgyógyászomnál.

Kicsit félve mentem, de ezúttal napi szintű minden tünetem, szóval az volt bennem az erősebb, hogy rendben vannak a dolgok. És megtörtént a csoda! Dokim szépen vezette fel, először mutatta, hogy ott van a petezsák (szép nagy), majd benne a szíkhólyag, és végül a kis embrió, aholis a szívcső pulzál, de mindjárt felhangosítja, és akkor saját fülünkkel is hallottuk. Ő már él :)

A boldogság és katarzis érezése leírhatatlan, ahogy a szorongás egy pillanat alatt oldódik, és hirtelen az eddig ködös jövőkép tisztulni kezd.

A magzat mérete (CRL) 5 mm, dobogó szívvel :)
Innen indul a terhesgondozás. Következő lépés bejelentkezni a védőnőhöz I. terhességi laborra és OGTT (75 g-os cukorterhelésre), és a rákszűrés, ami kész.

3 hét múlva, október 4-én megyek ismét doktorhoz és akkor már be kell jelentkezni  a I. genetikai UH-ra + a kombinált tesztre. Azt hiszem innentől gyorsulnak az események, és innentől veszik az embert valójában terhes számba :)

Egyébként érzetre jól vagyok, émelygés a nap bármely szakaszában rámtör, jön és megy, a pisilési tünetek általában akkor aktívabbak, mikor húzódik a hasam, mert egyébként sokszor érzem, hogy húzódnak az izomszálak, de ez normális. Őszintén minden tünetemnek örülök, mert addig is míg érzem őket, addig is tudom, hogy a kis babóci velünk van. Mellem eléggé növésnek indult, ez kettős érzést vált ki, mert szeretem én a kis méreteimet :)

18+ tartalom

A kis tárogató bajnokom kényelembe helyezte magát :D IMÁDOM!

5. hét

Mai napon töltöttem. Hát kissé eseménydúsabb volt az elmúlt hét, mint amit reméltem. Alapvető tüneteim továbbra is a pisilés, ez a legdominánsabb. Mikor mentem a könyvelőhöz szinte már fél útnál a dugóban alig bírtam. Aztán vannak beémelygéseim teljesen logikátlan időpontokban, és csak nagyon kevés ideig. Ezenkívül két napja mell érzékenység, és egy péntek éjszakai kaland a Flór kórházban. Ugyanis éjszaka megfájdult a hasam jobb oldalt lent, ilyen szúrószerűen, és ez olyan méreteket öltött, hogy felkeltem rá éjszaka. Mivel még nem voltam nődokinál, így a méhen kívüli terhesség is benne volt a pakliban (meg nekem még a vakbél gyanú is eszembe jutott), úgyhogy nem volt mit tenni, elmentünk. Nagyon jó doktort sikerült kifogni, úgyhogy ebből a szempontból nagyon nagy szerencsém lett. Alaposan végig vizsgált, illetve megultahangozott. Saját szememmel láttam a pici petezsákot, hogy jó helyen van, és 6 mm (ami ebben az időszakban teljesen optimális méret). Ami még nagyon fontos információ, hogy nincs szabad hasi folyadék (előző terhességemben folyamatosan volt). Szóval a doktor azt mondta, hogy a hasfájás nem hozható összefüggésbe a terhességgel, úgyhogy ilyen téren nyugodjak meg. Úgyhogy hazamentünk és én sokkal nyugodtabban lelkileg tudtam is utána aludni. Másnap valamikor múlt el, ha jól emlékszem olyan este felé. Egy hét múlva fogunk többet tudni, mikor megyek nődokihoz, és nagyon bízom benne, hogy esetleg addigra már lesz is szívhang.

Még nem felhőtlen az öröm, mert még nem léptük túl a szívhang megjelenését. Érzelmileg mindentől félek, de már nagyon ragaszkodom a kis embriómhoz, minden ösztönömmel szeretném, hogy baba legyen belőle, bár tudom minden pillanatban, hogy ez még nagyon képlékeny állapot, és mikor jön egy kisebb hasizom görcs, az elveszítés félelme nyilal belém.

Könyvelésileg

Így néz ki 4 év a cégemben :) És a könyvelő váltási projekt végre teljesen lezárult.

4. hét

Betöltöttem. A hétre nincs túl sok teendőm, csak bejelentkezni nődokihoz, de az előzőből tanulva ezzel sem kell sietni, mert előzőleg annyira korán mentem, hogy még nem látott semmit, még a terhesség tényét is csak feltételesen állapította meg. Szóval várás. Azt már most érzem, hogy a terhességem természete egészen más mint az előző, ugyanis egyáltalán nincs hasfájásom, ami az előző esetben nagyon karakteres volt, illetve tegnap elmentünk bevásárolni, és úgy terveztük, hogy majd nézelődünk még boltokban, de én annyira rosszul lettem, hogy haza kellett jönnünk. Émelygés, és utána fejfájás (ami meg is maradt). Pisilés továbbra is a legfőbb tünetem. Teszt már nem első vizeletből is határozottan kimutatja, úgyhogy egyelőre a HCG termelés rendben zajlik. Más nincs.

Szerk.: Szeptember 10-re lett nődoki időpontom

Vége a nyárnak?

Ma érzem először azt, hogy ismét itt a vége, és jön ismét a komor tél. Persze azért még van egy kis nyári utóhatás majd, amit őszintén szólva szeretek is, de ma már eszembe jutott a tavaly tél, mikor már kezdett kint hideg lenni és bent illatgyertyáztam, teáztam, meg gyűjtöttem a kis kedves otthoni tárgyakat. Igen, valahogy ilyenkor érzem azt, hogy jó az otthoni kuckó. Már nincs úgy kedvem mindenhova menni, hanem csak otthon kuckózni. Azért persze ez nem tragédia, mindennek meg van a romantikája. Lelkileg teljes békében vagyok, nem jellemző mostanában semmilyen szélsőség és ez így most jó.

Egyébként relatív eseménytelenek a napok, dolgozom, inspirációt gyűjtök, terveket szövögetek a jövőre.

0-3. hét

Igen. Kismama vagyok. Kimondhatatlan boldogság. Sikerült másodszor is összehozni (igen másodszor, mert az első sajnos év elején Missed ab-bal és műszeres befejező műtéttel zárult). Ez idő alatt már volt időm saját ciklusom megfigyelni és mondhatom, hogy szinte óramű pontossággal próbálkoztunk. Tulajdonképpen így második hónap alatt sikerült is ezúttal. Ehhez én nagyon szakszerűen utána néztem a neten, hogy hogyan csinálják a rutinosok ezt a hőmérőzés dolgot, és letöltöttem egy appot, amivel annyira jól lehetett látni a dolgokat, hogy már abban a hónapban terhes lettem, mikor elkezdtem használni. Csatolom a hőgörbém, amiben tökéletesen látszanak a dolgok:

Szóval nyaralás közben nekem már elkezdtek jönni a jelek, még igen összetéveszthető formában, de én már felfigyeltem rá, és aztán a teszt előtt 2 nappal megéreztem azt a bizonyos szurkát + sűrűbben jártam mosdóba... így akkor már erősen éreztem, hogy itt baba lehet a levegőben. Így az erős gyanú végett elmentem Rossmannba és vettem egy érzékenyebb tesztet, és mit látok?

Ott a két csík :)
Egyelőre ennyi. Itt tartok. Szedem a vitaminokat már egy jó ideje folyamatosan: Inofem, Femibion 1, D vitamin, C vitamin, Vas, Cink, Omega 3 + E vitamin, Magnézium, esetiben Kalcium.

És várom az idő múlását, hogy megmaradjon a bébi, kettős érzések uralkodnak bennem, félve tervezek, de azért egy-egy pillanatban engedek az álmodozásnak.
Hasam szurkál, de már egyre kevésbé, sokat pisilek, este gyorsan elalszom, éjjel néha virrasztok (tegnap pl 4:30-tól talpon voltam) és pillanatokra van kis émelygés, de gyorsan múlik, más nincs egyelőre.

Alapvető különbség a két terhességem között, hogy előzőben az első perctől kezdve visszatérően fájt a hasam. Most csak úgy érzem a jelenlétét, de nincs fájdalom. Így utólag el tudom képzelni, hogy nem tudott jól beágyazódni és ez volt a probléma, de ez már csak "mi lett volna, ha...", soha nem fogom megtudni.

Balaton 2018

Nem akarom a világ legszánalmasabb közhelyét elcsattintani, pedig annyira adja magát... Na de mégis: "nekünk a Balaton a..."

Szóval nem tudom hány év után kimondhatom, hogy igazi nyaraláson voltam, mikor nem kell csinálni semmit, nem kell nézni az órát, nem kell nézni a maileket, nincs semmi dolgom, csak amit csinálunk magunknak. Alapvetően a helyszín szerintem mindegy is ilyenkor, ugyanis teljesen más életritmusba kerülsz bele, és még az időszámítás is megváltozik. Mi idén a Balatont választottuk. Nem, nem, nem költség hatékonysági szempontok miatt, mert éppen minden elmondható, csak az nem, hogy olcsó volt. Egészen egyszerűen Zsolti erre vágyott 11 év Angliában élés után. Vágyott a Balatonra, így megszerveztük. Van még egy terv ha sikerül összehozni, idén még mennénk Amsterdamba és akkor lesz még egy hosszú hétvége, de ha nem akkor sem görcsölünk. Idén nagyon sok helyre mentünk 1-2 napos kiruccanásokban, úgyhogy csekély hiány érzetem sincs, és most úgy érzem, hogy fel is vagyok töltődve. Tetszett minden. Csatolok pár képet, amik így jobban kifejezik az érzéseimet.

Annyira retró, mintha csak a 80-as években járnánk

Óriáskerék és mi

Naplemente

Naplemente és mi

Tihany

Kompozás

Siófok Óriáskerék - én csinálom az anyagaikat,
pl ezt a kreatívot is, csak sajnos pont ráragasztottak egy extra nyitvatartási matricát aug 20. miatt

Dohányzóasztal - PIPA

Elkészült, szuper lett! Pont így képzeltem, a magasságán kell még állítani:

Közben Zsoltival mi betöltöttük 2 éves évfordulónkat, írtam is róla, de mivel nem fejeztem be még, így még nem postoltam.

Címszavakban a havi történések:

• Könyvelő folyamat elvégezve 
• Nyaralás megszervezve
• Dohányzóasztal elkészítve
• Egészségügyi szűrések elkészítve

Az utóbbi pár nap meglehetősen felpörgött munkaügyileg, úgyhogy valszeg most már nyaralás után remélem részletesen is ki tudom fejteni.

Citológia 2018

Idén is túl vagyok a szűréseken, minden rendben van... egy évre ismét nyugalom :)
A műtétem óta (2012) minden évben ez egy fontos dolog számomra, kiemelten és óriási parával.

Természetesség

Egy elég érdekes észrevételem van magamon. Elkezdett nagyon tetszeni az a fajta természetesség, mikor egy nő a természetes szépségével hat, szinte smink nélkül. Ez nem egyenlő az igénytelennel, csak valahogy észrevettem, hogy azok a nők kezdtek tetszeni, akiken nem látványos a smink, nem használnak mindenféle lakkokat körömre stb. Biztos ez is a korral jár, vagy csak szimplán egy korszak :D

Könyvelő kérdés

Megint egy nagy váltás van a levegőben. Nagyon nehezen veszem ezeket a változásokat, még akkor is ha hosszútávon ez a megoldás. Szóval most eljött az idő, hogy könyvelőt váltsak. Több oka is van, de azt hiszem nem a hibákat szeretném most felsorolni, hanem azt, hogy miért lesz igazán jó ez a váltás. Azt hiszem megtaláltam azt a könyvelőt, akivel megvan a kémia (ráadásul ismerjük egymást már régóta). Azt vettem észre, amikor jó dolgok történnek, akkor bennem (lelkileg) mindig jó érzés van. Ezúttal teljesen egyértelműen így történik. A váltás kézenfekvő, egy sokkal közelebbi ismerős lesz az új, akinek az élethez, munkához való hozzáállása teljesen azonos az enyémmel. És nem mellesleg kevesebbe kerül. Számomra nagyon fontos a bizalom, és hogy akivel együtt dolgozom - vagyis fizetek a munkájáért - lelkiismeretes legyen... én is így dolgozom. Ha ezt nem érzem, törik a bizalom, és az ilyen fontos kérdésben, mint a pénzügyeid nem hiszem, hogy megengedhető.

A folyamat elindult. Lezárni a dolgokat nehéz, és kell erő. Viszont szeretnék előre nézni akármi lesz. Őszintén mondom, hogy ezzel a lépéssel most már a munkakörnyeztemnek minden szereplője jó érzést kelt bennem.

Tiszteletjegyek

Ma reggel kaptam egyik ügyfelemtől ajcsit, tiszteletjegyeket az óriáskerékre... 3 éve dolgozom nekik, ez most így nagyon jó érzés :)