2009. december 29., kedd

Megvan...

...a politológiááááááám: 3. :)))

2009. december 25., péntek

Nyugodt ződ*

*fater mondása.
Nem is tudom, most azon gondolkozom lassan érdemes lenne összegyűjteni apám aranyköpéseit, mert meglehetősen sokszor táplálkozom belőlük és olyan szellemesek és igazak. Ilyenkor rájövök, hogy mit keresek az életben: az egyéniséget. Kevés olyan ember van, aki más vagy aki látja benned, hogy más vagy. Büszkeséggel tölt el visszaemlékezni apára, ki hihetetlen egyéniség volt. Egy dolgot sajnálok, hogy nem ismerhettem belőle azt a szeletet ami őt eljuttatta odáig, hogy bevállalja magát, nem ismerhettem a sikereit, pedig valószínű ez jellemzi őt igazából. Amit én ismertem belőle már csak a maradék, a lecsúszás. Bár én azt is szeretem benne, az elejtett igazságokat. Sokszor szeretném, h az életben legyen egy logika vagy egy megfejtésre váró rejtvény, de tudom h ennél sokkal egyszerűbb az egész, tudom h az én fantáziám túl kombinál. Ez jellemző rám egészben. Egy álom világban élek, és tudom, h sosem fogok felébredni, vagyis ha felébredek ott vége lesz valaminek, így inkább becsukom a szememet.

Nos ennyi mára, holnap folytatjuk a családi ebéd témát, aztán irány haza...

2009. december 24., csütörtök

2009. december 23., szerda

2009 összegezve

Ez már a második összegző Post-om, mióta blog-ot írok. Drámai évet zártam, izgalommal, küzdéssel, szívással.

De kezdjük az elején. Január 5, kedd. Helyszín: Ogilvy. Borzasztó perceket éltünk meg, jópár ember mailt kapott a CEO-tól. Vajon miért? Csoportos leépítés. Kb 15 embert kirúgtak. Ijesztő volt. És ott rájöttem ennek fele sem tréfa. Szerencsém volt, maradtam. Egy dolgot tudtam: dolgozni kell, jól dolgozni és akkor talán nem lesz baj. Aztán felköltöztünk a második emeletre. Így utólag az volt a legjobb része Ogilvy-s létemnek. Akkor kezdtem oldódni, és onnan datálom, hogy kezdett rutinná válni a Pannon-os meló. Hirtelen sok munka lett, de nem volt baj, mert szerettem csinálni. Aztán jött a kósza ötlet, el kéne kezdeni fősulizni... elkezdtem keresgélni. Majd végül a Zsigmond Király Főiskola mellett döntöttem. Így utólag megjegyzem, hogy remek választás, a sulinak magas a színvonala, mind oktatás, mind technikai szempontból. Na de ugorjunk egy kicsit. Március/Április újabb leépítés Ogilvyben a BAT (British American Tobacco) elveszítése miatt. Szerencsém volt, ezt is megúsztam. Nyár következik. Felvételt nyertem fősulira, örülés boldogság, azonban ez nem sokáig tartott, ugyanis bombaként robbant a hír, tendert írtak ki legfőbb ügyfelünkre, a Pannon-ra. Óriási a tét, ha elveszítjük az egész Pannon team-nek mennie kell (15 ember kb). Nos, küzdés volt. Még külföldről is jöttek Ogilvy-s szakemberek, hogy mentsék a helyzetet... de nem volt mit megmenteni. A Pannon menni akart. És jött a fekete leves. Életem legszörnyűbb hete. Kiértékelések sorozata. Misi (kreatív igazgató) önként távozott, többieket kirúgták, beleértve engemet is. Vége volt mindennek, amiért másfél éve éltem. Nehéz volt felállni, mert nemcsak hasra estem, hanem előtte még a térdem is megrugdosták. Azóta küzdés folyik. Emlékeztet az élet, hogy farkas törvények uralkodnak, hogy becsüld meg amid van, hogy néha jobb csendben maradni, ha egyáltalán azt akarod, h foglalkoztassanak. Küzdés a mindennapokkal, a fennmaradással, az új lehetőségekért. Sok munka, köszönet nélkül, ez jellemez. Külsősködöm vak ígéretekért, interjúzom reménytelen... küzdök a hatalmas túljelentkezéssel. Szal maradnak a remények. Marad a tanulás... aztán bízom benne, hogy igaz a mondás: "Örökre nem eshet"...
Vizsgáim szépen alakulnak, eddig szebben mint gondolnám és új tervek fogalmazódtak meg, egyelőre ez még legyen titok, aztán idejében úgyis leírom!

(szerk.:)
Amit majdnem elfelejtettem, miközben az egyik legfontosabb történés idén, ismét rátaláltam régi-kedves-igazi barátaimra: Gergőre és Rencsire! Sok szép és vidám percet köszönhetek nekik és tökéletes támogatoim voltak a nehéz időkben! Nehezen ment volna nélkületek, Köszönöm!
És itt jegyezném meg PRS, és Dorci nevét is, akikre szintén mindig és mindenben számíthattam! Szeretlek benneteket, családomként tekintek rátok! :***

Szép karácsonyt mindenkinek!

2009. december 21., hétfő

Próbameló leadás, HEY!

Sikerült határidőre elkészülnöm a próbamelóval, nem kis meló volt ez... konkrétan egy teljes arculat tervezés, szövegírás , szlogen (thx a segítségért Laci) és hozzá kampány tervezés, egy hét meló a tanulás mellett - tök ingyen, és ha nem vesznek fel, tök ingyen övék egy mázsa ötlet... jessz. Csatoltam a Key Visual-t, plusz a ha sikerül valahogy feltöltenem, a kampánytervet is hozzáférhetővé teszem, hátha érdekel valakit.

Íme az 1/1-es Key visual:
Mindentől függetlenül érdekes kihívás volt és élveztem az elejétől a végéig.

u.i: Filozófia vizsga 4-es :))))

2009. december 19., szombat

AVATAR

10/10. Lenyűgöző ez a film. Azoknak is ajánlom, akik nem szeretik a sci-fi műfajt. Arról nem is beszélve, hogy a történet néhol megható, néhol feszült, de a látvány minden képzeletet felülmúl. Próbáltam az átélés mellet szakmai szempontból is nézni, és hát respect. Grafikailag műremek. Bennem elindult bizonyos inspiráció, hogy milyen irányba is kellene elindulni szakmailag.

Tökéletes alkotás.

(Sam Worthington)

Hoppá!!!

Kultúrtöri szóbeli: 5.
Társadalom rétegződés szóbeli: 5.

:)

2009. december 18., péntek

Puskailag

Tegnap vizsgáztam filozófiából. Bakker kabaré a csoportom. Írásbeli vizsga: fél osztály hátra ült egy nagy kupacba. Na ezt én nem értem, nekik ha tanárok lennének, ez nem lenne levágós (puskázásilag)??? Amúgy a filó tanárom a világ legaranyosabb embere, a humora kicsit hasonlít fateréhez, kicsit önirónikus és már messziről látszik, h jóindulatú. Csinált a vizsgába egy full mentő kérdést, válassz ki egy filozófust és írj róla... magyarul írd le amit tudsz :). Szal sztem bukta nem lesz. Kétszer kiment és feltünően nem figyelt a puskázásra. Ez a tanár egy igazi jólélek. Mellesleg ilyenkor dühít a legjobban az a visszaélés, amit az osztály művel. Jelentem, én nem puskáztam. A mellettem ülő csajt viszont legszívesebben felrúgtam/lefejeltem volna. Még mindig nem vagyok elég toleráns az osztálytársakkal... mondhatnám filozofikusan: uralkodik bennem a szkepszis :).

Aztán ma is tanulás van ezerrel, mert szombat 2 vizsga lesz, mindkettő szóbeli: Kultúrtöri és Társadalom rétegződés.

2009. december 15., kedd

várva-várt karácsonyi érzés

Megérkezett végre. Feldíszítettem a lakást karácsonyi izzókkal, karácsonyi rádiót hallgatok és gyertyázom. Mit jelent a karácsony? Számomra az egyetlen ünnep, amit bármily körülmények között méltóan ünnepelek. Idén sem lesz ez másként. Rohanó ez a világ, szinte élni sincs idő, pedig néha meg kell pihenni...

2009. december 14., hétfő

vasárnaPI CSAlódás - Fame

1/10. Én még így nem osztályoztam filmet, de ez valami katasztrófa volt. Gergővel mentünk el megnézni, de se neki se nekem nem jött be. Azt sejtettem, hogy ilyen táncos/énekes film lesz, na de azt nem gondoltam, hogy ennyire nem tudják felfűzni egy épkézláb sztorira. Idegesítő volt az összefüggéstelen részek egymás után következése. A helloween bulit még azóta sem tudom, hogy jön a képbe és h abban a részben minek kell örülni... na mindegy. Az uccsó 10 perc hatásos volt, legalább megpróbáltak arra rámenni, hogy az uccsó érzés odaverjen, de ez édeskevés ahhoz, hogy a maradék másfél órát alig bírtam túlélni.

Ma tanulok, meg várom a második fordulós próba melót, ja mert nemtom hogy írtam-e, de átjutottam (az állásinterjún) az első fordulón. Taps-taps-taps.
Aztán jövőhét ilyenkor már otthon lógatom a lábam és várom a karácsonyt és nagyokat kajálok. Jah, és most már körvonalazódnak a szilveszteri tervek is. Napközben dolgozom Dorcival, aztán estére is valami közös program félét ejtünk meg. Nemsokára meg kell írnom az éves összegzésem... izgi lesz, de sajna nem éppen happy end-es.

2009. december 11., péntek

Nem...

...tudom. Közömbös vagyok. Elég sokminden iránt. Igazából egész évben tudtam, hogy tanulás szempontból durva lesz az évvége, de talán mégsem gondoltam elég komolyan vagy komolyan gondoltam, csak nem sejtettem, hogy még a munka kérdés is társulni fog hozzá. Útvesztő az egész. Sodródás, levegőben lógás. Ilyenkor rossz, mert úgy érzem értéktelenül folynak a hónapok. Nulla vagyok, pedig mellette tudom, hogy a belefektetett munka (elvileg) megtérül. Csak igazságtalan. Valaki nem is gürcöl csak egyszerűen belepottyan az ölébe. Pedig sok álmom van. Ráadásul zavar, hogy mostanában sokkal kevesebb dologgal tudok foglalkozni, mint régebben... akár gondolati szinten is. Jaja, most nem érzem magam értelmiségnek, inkább ilyen vegetálónak. Szeretnék egy háziállatot. Bent a cégnél van egy srácnak egy irtó kedves kiskutyája. Lejka, így hívják. Kis keverék kutya, ha jól tudom menhelyből származik. Hűséges, még a vécére is követi a gazdáját és vár az ajtó előtt. Olyan kis okosak ezek a kis "dögök". Az alapvető funkció annyira megvan náluk. Tudnak szeretni, jobban mint mi emberek. Talán mert feltétel nélkül működnek. Jó lenne következő életben kutyának születni, csak nem csavargónak, hanem olyannak, akit szeretnek. Úristen milyen agymenésem van, mondjuk jobb mintha hasmenésem lenne... na jó befejezem, ez egyre rosszabb. Boldog hétvégét mindenkinek!

2009. december 7., hétfő

Politika-Politológia-Polinemtökmindegy?

Apám, hülyét kapok ha nem megyek át a politológia vizsgán. Hát ez egy sz*r. Sose bírtam magolni, leülni egy seggre és 5 órán keresztül tanulni, és sajnos azt érzem, hogy ez most sem fog már megváltozni. Szal hétvégére nagy adag drukk kellene meg ugyanennyi szerencse a vizsgához :).

Az angol tanárnénim felvilágosított, hogy lassan lejár az angol tanfolyamom. Jeah, érett leszek a nyelvvizsgára... hát ezt jelenleg kimondani is nevetséges, mert egy antitallentum vagyok nyelvek szempontjából.

Holnap állásinterjúra megyek egy kisebb ügynökséghez. Még nem írok róla, mert nem akarom, hogy elkiabálós legyen. Jó lenne, ha jó lenne...

7 napja itthon vagyok. Betegen (azaz már gyógyulóan). Vajon mennyire épülhettem le emberileg? Tuti, hogy ennek van valamilyen mértéke, márcsak azért is, mert aki nem fejlődik, az visszafejlődik a mondás szerint is. Jah, és ilyenkor törnek elő a szakmai ártalmaim, pl hogy InDesign-ban gyártottam meg a puskámat. Valahogy nem volt kérdéses számomra, hogy Word vagy InDesign :).

Szerdától küldetésben leszek külsősségileg, ezért is most nem nyomkodnom kellene a billentyűzetet, hanem tömni az agyamat tudással :). Apropó politológia: rájöttem eszme szempontból, bal oldal párti vagyok. Ez mostmár legalább letisztult bennem, sőt kategorikusan ellenzem a jobb oldali eszméket, kérdés érdekel-e ez valakit, és az újabb kérdés vajon hányan tudják mit jelent valójában a bal oldal. Kb a magyar politikának sincs fingja róla, úgyhogy ne aggódjon aki most hirtelen üveges szemekkel pislog :). Nah, ennyi a mai észosztásom.

Egyébként nem történik velem semmi érdekes, így nincs miről beszámolni... evvan. Ahogy látom már az írás sem megy, borzasztó... remélem túl sok szövegíró nem olvassa.

2009. december 3., csütörtök

Pizza ízű Mozzarellás csirke, avagy a túró-rudis muffin

Amellett, hogy beteg vagyok és a mai napot szinte teljesen átaludtam, azért vannak élményeim. Elhasználtam egy zsák zsebkendőt, plusz legalább5 liter folyadékot legurítottam.

Szerda este meglátogatott Rencsi és Gergő. Főztünk. Most egész komolyan beszélgettünk, szeretem az ilyen beszélgetéseket, mert tényleg közel hoz. Rencsi muffinjáról fotó bizonyíték is van:
Nagyon finom volt, Gergő sztem legalább 6-ot megevett a Mozzarellás csirke után, amit szintén közösen követtünk el :).

Azt az egyet sajnálom, hogy míg beteg vagyok nem nagyon tudok tanulni, egyfolytában majdnem bealszom a füzet fölött, amint elkezdem olvasni. Pedig most aztán minden körülmény adott volna a nyugis tanuláshoz. Állás kérdéssel nem tudom mi van. A héten nem dolgoztam és egy hangot sem hallottam, hogy mikor kellene mennem legközelebb. Nyomasztó? Hát nem kicsit.

Vészesen közelít a karácsony. Az a baj, hogy nem érzem azt, hogy idén nekem jó karácsonyom lehetne. Valahogy minden olyan kusza... ami nem is lenne baj, ha én nem egy rend szerető, rendszerben gondolkodó ember lennék. Így kicsit nehéz kezelni és kézben tartani a dÓgokat.. Jó lenne ha minden probléma még idén megoldódna, utálnám, ha jövőre kellene átvinni megoldatlan problémákat.

2009. december 1., kedd

1 mázsa multivitamin

Asszem kicsit lebetegedtem. Hihetetlen, hogy így egyik pillanatról a másikra történik ez. Alig tudok kimászni az ágyból. Sőőőőt most is álmi vagyok. Állítólag az egyik vizsga időpontom tolódik egy hetet, FcUk.

PRS mai alkotása. K Ö S Z Ö N J Ü K.

2009. november 30., hétfő

VizsgaidőSUCK

Ma leadtam az évfolyamdogám... úgyhogy izgulás van és kettesre hajtás :). Amúgy meg egész nap tanulok a hétvégi szóbeli vizsgára. Igencsak benne vagyok a közepébe, nincs menekvés, szorul a hurok :S.

2009. november 28., szombat

Blogolni Jó - már egy éve!

A héten egy különleges évforduló volt, amit mindvégig szemelőt tartottam, de mégis csak utólag írok róla. Szerdán, 25-én, a névnapomon a blogom 1 éves szülinapját is ünnepeltük. Repül az idő. Mondanom sem kell, hogy mennyi minden történt azóta. Azt hiszem mikor indítottam az egészet nem is gondoltam rá, hogy 1 év múlva is írom még.

A héten elkezdtek sűrűsödni a nyakamon a dolgok. Konkrétan egy hetem van a vizsgaidőszak kezdetéig. Elvileg kitaláltam magamnak a tanulási tervet. Úgy állítottam össze a vizsga időpontokat, hogy ne üssék egymást és a lehető legoptimálisabban tudjak készülni. Nem az 5-ösre hajtok, hanem h meglegyenek a vizsgák. Kb minden vizsgára 3-4 napot tudok készülni.

Ma reggel majdnem a Vácira készültem, kicsit időzavarban vagyok... hiszen ma fősuli lesz :)

2009. november 23., hétfő

Soundhead 9. B-day @ Grand Hotel Royal

Kb 3 és fél éve vagyok Soundhead közelben. Első másfél évem nagyon aktív volt, ez idő alatt kb 60-70 bulit megjártam. Aztán a kedv apadni kezdett. Míg mostanában már csak rendhagyó eseményekre járok. Így ez a buli is. Sajnos az én társaságom szervezés és érdeklődés hiányában a szokásosként alakult. PRS és Gabesz lett végül, ami jó mert mindkettőjüket bírom, viszont rossz mert látom, hogy a barátaimnál már kevés az érdeklődés bármilyen megmozdulás felé is.

Csatolom a képeket, a srácok persze nem hoztak rám szégyent :)
No Comment, Gabesz kihozza belőlem az állatot :))
Kata+Peti beszélget (vagy éppen kussol) - Poparazzi fotó by PRS
Gabesz+PRS művészkedése
Talált nekem PRS egy gyűrűt, azóta használom is (T-mobile színű a kisujjamon)
...a tükör a lényeg, és amit benne látunk :)
Soundhead fever and forever
Gabesz+Kata... erre a képre sehogy sem bírok visszaemlékezni
Gabesz kaszanova

2009. november 21., szombat

Brigis Las Vegas puzzle by kATA


A Las Vegas és a művészet jegyében alkottam Brigiről, és meg is valósult puzzle formájában... kihívás volt a fotózástól a nyomtatásig :))

2009. november 20., péntek

Péntek van

Huuuu, de rég volt ilyen, hogy meló közben írtam. Nos, fejlődnek a munka megbeszéléséseim, de még mindig nem értem célt, legalább mostmár tudom, hogy akarnak, csak nemzetközi akadályok vannak. Létszám stop és ilyenek!

Fáj a fejem.

Ma lesz a nagy Soundhead buli, aholis a 9. évfordulót ünnepeljük. Sajna nem tud jönni, mert nagy erőkkel dolgozik. Viszont én végre el tudtam csábítani az új lakótársunkat is.

Lassan kezdődik a vizsga időszak. Évfolyam dogám félig kész állapotban, a hétvégén kitűztem célul, hogy befejezem.

Közben voltam állás interjún az Akció NXS-ben. Nagyon jó arányok vannak (pejoratív értelemben)... 300 önéletrajzot kaptak, 25 embert hívtak be, és egy pozícióra kell majd egy ember... csúcs. Így eléggé kicsik az esélyeim, már önmagában az is eredmény volt, h behívtak :D

Peerossal kicsit keveset találkozom mostanában, hiányérzetem van! Még jó, hogy együtt megyünk ma este buliba!

2009. november 9., hétfő

i-GAZSÁG

miért van az, hogy azt szeretnéd, hogy valaki a legközelebb legyen hozzád, miközben az egyetlen helyes megoldás, ha minél távolabb van tőled?!

2009. november 5., csütörtök

exOgilvy szeretjükegymástésösszetartozunkígyis buli

Űűűűű, mennyi mindenről kell számot adom. Zsufi hét volt ez és most úgy érzem nem is tudok kellő figyelemmel és résztletességgel megosztani mindent, pedig szeretnék... Először is ez a hét a remek programok és fantasztikus találkozások hete volt kezdve keddel, mikor drága csajaimmal Móval és Dorcival beültünk egy helyre sörözni. Nagyon egy a hullám... fél szavakból mindig és mindent :). Jól betequiláztunk leöblítve egy sörrel. Aztán párkapcsolatokról és mindenféle indiszkrét dologról őszintén. Azért mindig meglepődöm, hogy ezredszerre sem uncsi ez a téma, új tapasztalat mindig van, amit jó megbeszélni :).

Aztán csütörtök falmászás. Gergő kicsit csendes volt, de végig balettozta a falat sokszor. Én miután 24-en voltak rajtunk kívül, egy kicsit paráztam... talán klausztrofóbia és tér iszony keveréke érzés volt. Ahogyan egyre magasabbra értem, érzetem hogy remeg a kezem és a lábam. Féltem, h leesek és valakire ráesek és összetörjük egymást. Volt egy srác, akit Gergő elnevezett bicskának, mert elég fura flikk-flakkokat akrobatázott a falon. Gergő zárkózott volt. Nem tudom miért, pedig én tök szeretem és úgy örülnék ha nem lennének ilyen falak közöttünk, kb nem tud olyat mondani, amitől megváltoznának az érzéseim. Na mindegy bízom benne, hogy az idő megoldja ezeket a "falakat" :). Másrészt Rencsivel is egyre jobban olyan mintha egyetlen év sem telt volna el közép suli óta :).

Tegnap excéges buli a.k.a csoportos berúgás az exekkel. Hát én ilyet még nem láttam. Ez a csapat erősebb, mint amit feltételeztem. Vajon lehet ilyen még valaha más csapattal is? Vicces, de mióta nem vagyok Ogilvy-s még a maradék feszültebb szálak is oldódni látszanak. Érződik, hogy erős a kötelék és ez kell h maradjon. Aztán kivel közelebb kerültem, kivel távolabb, plusz pár ember azért érezhetően hiányzott. Azért ezt muszáj megosztanom, remélem senki nevét nem sértem meg vele, de sztem inkább büszkeség, mint bármi más (a kép a facebook üzenőfaláról):


Kívánom magunknak, hogy sok közös program legyen még, sok sok.

Ma meg angol volt, fejfájós, kialvatlan, szenvedős, másnapos. Miért utálom már ennyi gyakorlás után is a függőbeszédet? Kár, h nincs nyelv érzékem, sokkal könnyebb lenne az életem ha lenne, így meg csak a szenvedés van vele.

Összegezve nagyon klassz hetet zártam, boldog vagyok, hogy ilyen barátok és ismerősök vannak körülöttem. Nagyon jó a légkör és még ha a meló dolog még nem is megoldott, de azért ezek a feltöltő találkozások széppé teszik a napjaimat! Köszönöm mindenkinek!!!

2009. október 31., szombat

szabadon

Azért jók a brutál kihívások, mert ha legyőzöd, szabad vagy és a sikerélmény előre visz. Én most valami olyasmivel küzdöttem meg, amit nem néztem ki magamból. De nem akarok olyan unalmas lenni, hogy csak a munkáról írjak, meg talán nem is akarok...

Inkább egy kis mese. Lányokkal hosszú-hosszú idő után beültünk csütörtök este egy helyre a Király utcához közel. Annyira aranyosak voltak. A mi kapcsolatunknak jót tesz néha egy kis szünet, mert így tényleg annyira bele tudunk lendülni, hogy élmény marad az egész. Már hetek óta ez a baráti tali inkább moziba fullad ki, amit szintén nem bánok, mert mozizni is imádok. Na meg meg kell mondjam, elég jó filmek mennek mostanában. A mostani talinkban is megtárgyaltuk a pasikat, hogy milyenek és h azért mindegyőnk hisz még a szerelemben, és Dorci talán meg is találta már aki kell :).

Péntek, azaz tegnap ügyintézés. Besöpörtem a dicsérő szavakat a sikeres kampányainkért a cégnél, leadtam a papírokat és várom a folytatást... állítólag lesz még valami, hát várunk... (úr isten most akkorákat tüsszentek, hogy alig bírom tüdővel... és igen, az 5ödik). Aztán délután elmentünk Csabbal webezni kicsit egy ÜFhez. Jó volt, kifejezetten sikeresnek érzékeltem, na de ne ítéljünk előre :).

Ma meg ismét suli, házik készen, lassan készülődés... a menü: nyelvészet és politológia - fincsi!! :))

2009. október 19., hétfő

kemény kihívások...

...állnak előttem. Most egy kicsit bef_stam, de azért is megküzdök az aggyal (és a határidőkkel)!

2009. október 17., szombat

Szombat, avagy a csúf igazság

Visszatértem a régi kerékvágásba - még ha lappangó gondolatokkal is - felpezsdült az életkedvem. Ma megyek Móval és Dorcival mozizni a Csúf igazság c. filmre. Voltam angolon is, szépen visszafejlődtem, de ma nagyon kedves volt a tanárnénim, kva sokat beszéltetett. Azért így jó, mert a végére már mertem is beszélni... úúú az eleje szánalmas volt :). Jövőhétre rengeteg dolgom lesz. Intézkednem kell munka ügyben is, lesz egy randim is, meg 23.-án is túlórázás lesz.

Most meg el kellene indulnom valami nagykabát félét venni, de lehet alszom egyet előtte, így az angol után, mindig le van szívva az agyam :).

2009. október 14., szerda

ismét pozitív életkép

Egy hete dolgozom egy reklámügynökségnél. Eddig nem nagyon mertem írni semmit, mert nem tisztultak bennem le a dolgok, és ugye az ismerkedés... De már kezd kialakulóban lenni a véleményem és amin nagyon csodálkozom, hogy iszonyatosan pozitív a véleményem. Ugyan a cég vizuálisan nem néz ki olyan jól, mint az Ogilvy, de a belső struktúrája sokkal-sokkal dinamikusabb. Nem tudom, Ogilvynél talán a menedzsmenttel van a probléma, vagy a szerepek rossz elosztásával, vagy csak az én szemszögemből, mint layout oprátor tűnt így. Itt most egészen más a pozícióm. Itt gyakorlatilag Jr. Art Director-nak vettek fel, ami az elején kis keveredést okozott a fejemben is és a munkámban is. így most azt gondolom, hogy az Ogilvyben iszonyatosan le volt folytva kreativitás szempontból. Persze cserében védelem alatt álltam és felelősség vállalás nélkül, de a végére már ez nem igazán elégített ki (ha őszinte akarok lenni). Kicsit az volt az érzésem, hogy van egy szint amire eljutottam és most ott toporgok. Persze ezt csak így utólag tudom megítélni, akkor ez egyáltalán nem volt nyomasztó. Viszont az új helyen önálló projekteket kapok, önálló kampányokat, túlzás nélkül mondom, hogy most 4 kampányon pörgök és még hétfőn brief-elnek következőkre. Szal eddig állom a sarat, sőt saját magamon is meglepődöm, hogy milyen kreatív ötleteim vannak a legváratlanabb pillanatokban :)), valami elkezdett kattogni... a mai napot nagyon élveztem, teljesen önállóan kezdtem bele egy tervezésbe és úgy ment el a nap, hogy egyszercsak azt vettem észre, már senki nincs az irodában, vagyis csak páran vagyunk. Ami sajnos mindig kijózanít ebből az extázisból, hogy 1 hónap és vége. Utána persze nem tudom mi lesz, de az biztos, hogy szinte minden itteni anyagom portfóliós. Várom a hétfőt, hogy folytathassam a munkát :). Ja és ami nagyon fontos számomra, amitől kicsit tartottam: a csapat. Nagyonjó!!! Látszik, hogy rutinos és ami feltűnt, hogy sokkal lazább, mint az Ogilvyben. Lehet, hogy rosszul látom, de Ogilvyben sok volt a felesleges para... Nos ennyi a mai véleményem, vagyis inkább csak gondolataim. Jaaaaa, és utóírat a felhők fölé: jól jönne egy kis segítség onnan fentről, hogy ide valami véletlen folytán véglegesítsenek :)!

2009. október 10., szombat

néha rám tör a magány...

...Pl. mikor meglátok egy kicsit romantikusabb filmet. Twilight-ot mindenkinek ajánlom, aki ilyen érzelmesebb típus (10/10 !). Rossz, h most egyedül érzem magam. Ma valahogy a barátaimat is távolabbiak. Hiányoztok! PRS, Rencsi, Gergő, , Dorci...

Tegnap este moziztunk Rencsivel+Gergővel, nagyon aláteljesítettem. Szar hangulatom volt, anti humorérzékkel, fáradt voltam nagyon, unalmas vagyok ilyenkor. Csak az jár a fejemben, hogy velem mi történik, nem sikerült oldódnom. Este szegény PRSnak is ezzel tömtem a fejét, nemcsak Rencsiéknek. Félek, hogy így a barátaim is lassan elfordulnak. Pedig szükségem van rájuk nagyon.

meg Párizsban van. Azt hiszem neki van most a legjobb dolga... a romantika városában... úú én mindig is arról álmodoztam, h ott kérjék meg a kezem, az Eiffel torony tetején, vagy a Szajna parton, a háttérben szinte hallom Párizs hangját és a város illatát. Érezd jól magad Mó, aztán majd lássuk a képeket :*

2009. október 8., csütörtök

ámeneti új munka

Hát mit mondjak, mostanában nagyon kevés post-om van, ez egyrészt köszönhető annak, hogy szarul vagyok/voltam, másrészt meg, h nem sok időm van. Utóbbi pl az elmúlt 2 napomra maximálisan igaz. Új reklámügynökséghez kerültem, sajnos csak külsősként, ami tényleg csak egy átmeneti megoldás, míg nincs más. A mai napom nagyon kemény volt. Most szembesültem vele először, hogy magam maradtam. Ogilvynél azért mindig ott volt nekem Frigyes, akitől bármit megkérdezhettem, vagy ha nem volt valamihez rutinom, egyből segített. Nos itt most nincs senki. Mondja egy okos mondás: "teher alatt nő a pálma". Hát ebben lehet valami. Úgy belecsobbantam itt a közepében, hogy két napja azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány, de h őszinte legyek, a mai napom elég nagy sikerélmény, megcsináltam valamit, amiről én magam sem gondoltam, h képes vagyok rá. Délben még nagyon idegenkedtem mindentől, mert nehéz volt a feladat, kevés határidő, meg még a honvágy is rámtört az Ogilvy iránt, de aztán ahogyan sikerült megoldanom a feladatom és a kollégákkal is kommunikálgattam, változott a helyzet (szerencsére).

Ennyi mára, azért próbálok majd kicsit sűrűbben írni :).

2009. október 5., hétfő

2009.10.03-04. Exekkel @ Őrség

Nah a hétvégén aztán sikerült lazítani. ExOgilvys munkatársakkal kiruccantunk az Őrségbe.
(úti társak: Laci/Én/Krisz/Frigyeske)
Valójában csak másfél nap volt végülis, és a második nap kb azzal telt el, hogy pakoltunk meg utaztunk. Csodálkozom milyen jó a csapat, olyan mintha semmi nem változott volna, pedig valójában már szinte mindenki elosztódott másik ügynökségekhez.
Kaja: lecsó. Én világ életemben utáltam a lecsót, ehhez képest itt most 2 tányérral becsaptam. Frigyes volt a séf-mester, mi meg páran a konyhai asszisztensek. Apropó tábortűz, nem értem én ezt, 4-szer mostam meg a hajam és még mindig töményen füstszagú... mit lehet ezzel tenni?? Lakótársam már jótanácsolta, hogy vágassam kopaszra. Ha-ha-ha nagyon vicces. Szóval visszatérve a lecsóra, csillagos 5-ös volt. Ezt követően kezdődött a csoportos berúgás (Ogilvy módra), szerencsére nem hazudtolta meg magát senki, így másnap nem is égő már az egész :). Hogy őszinte legyek, van pár perc (vagy sok perc) amire nem is emlékszem egészen konkrétan. Amikor Frigyes tósztot mondott, hogy "mi egy nagy család vagyunk"... valahol akörül kezdett elveszni a vezérfonal. Állítólag készült csoportkép és én is szerepelek rajta... nos ez nincs meg, talán majd hiszem, ha látom. Zsuttival közösen dobtuk össze a fényképezőt (az ő fényképezője+az én külső vakum), hogy a lehető legjobb minőségben legyenek meg az "emlékek".
Azt kell mondjam nagyon jól éreztem magam... remélem nem ez volt az utolsó, és talán űberelhetjük még ezt az őszi (nem túl meleg) hétvégét :)

Képek következnek majd, amint le tudom nyúlni Frigyeskétől vagy zsuttitól :)

2009. szeptember 30., szerda

bye-bye Ogilvy

Nah... ma letettem a lantot. Féltem ettől a naptól, mert ismerem magam, attól féltem a legjobban, hogy a legváratlanabb helyzetben fogok majd elérzékenyülni. Tapasztalat: a multiknál igen gyorsan megy ez a leszámolás kérdés; pénzügy, egy rakás papír aláírás, belépő kártya leadás és csá, mehetsz. Elhatároztam, ha megvannak a papírok, megírom a búcsú levelem, kikapcsolom a gépem és elhúzok. Frigyes áthúzta a tervet, beelőzött, búcsú ajándékot adott nekem. A legendás teafőző edényét. Azt hiszem ez megtiszteltetés tőle, nagyon szép darab, nagyon fogok rá vigyázni. Ezután viszont visszatértem a tervhez: levél küldés és tűzés. Kikapcsoltam a gépem, majd Frigyi kikísért, csatlakozott hozzá Zsutti is, na ekkor valami nagyon mélyről előtört bennem, próbáltam visszafolytani, de nem nagyon sikerült, taknyom-nyálam egyben volt, egy épkézláb mondatot nem bírtam kinyögni, elrohantam. Ez olyan megható jelenet volt, hogy sosem fogom elfelejteni...

A búcsú levelemre is ugyanez a két ember írt választ, amire nem is számítottam:
Frigyest megsirattam :) - "mássehiányzottnekemTekis......megríkattál...."
...és zsuttitól egy sms, hogy majdnem megkönnyezte a levelem!

Hát így kerek a történet, volt eleje, közepe és vége. Nagy tanítómese volt ez nekem, folytatás, valahol máshol...
Egészen biztos vagyok benne, hogy Zsuttival és Frivel marad a kapcsolat és talán szegről-végről a többiekkel is :)


bye-bye Ogilvy, bye-bye

2009. szeptember 28., hétfő

new look

így néz ki az új szemüvegem. Ma meglett végre... jól meg is könnyebbültem (főként anyagilag):
(photo by PRS)

2009. szeptember 26., szombat

szellemi megpróbáltatások

Bár lelkileg rom vagyok, tegnap mégis elmentünk Gergővel és Rencsivel szórakozni picit. Megnéztünk egy filmet... az életem első 3D filmjét: A végső állomást. Maga a technológia véleményem szerint még bőven tud fejlődni, de azért 10 évvel ezelőtt tuti nem tudtam volna elképzelni, hogy ilyen is létezhet valaha. Az este ismételten szuperre sikeredett. Rencsi és Gergő ismételten egy hullámon rezgett velem. Szeretlek benneteket srácok (L)...HEY! Mozi után összefutottunk PRSsal, így be is tudtam mutatni őket egymásnak, majd beültünk egy mekibe (hova máshova). A téma mindvégig teljes izgalommal töltött el, ugyanis a természet feletti dolgokról és a szellem világról osztottuk meg tapasztalatainkat és egyéb hiedelmeinket. A legérdekesebb mindenféleképpen ez a fénykép, melyek azóta sem sikerül megfejtenem:
Szerinted hány embert tartalmaz? Jól nézd meg!!! A helyes válasz kettőt (és egy szellemet?). Rencsi biztosan állítja hogy, ő csinálta a képet és csak két embert fotózott le, továbbá nem is volt rajta kívül lány még a környéken sem (pedig a képen jól látható, hogy a középső lány. Ezenkívül kicsi az üreg... hogy férne el a harmadik ember? Szal ha valaki egy kézzel fogható/okos választ tudna, azt nagyon kiváncsian meghallgatnám.

Ma meg agytágítás volt... extra kimerítő. 12 óra. Ezt az adag szellemi terméket nem tudom hova tenni... lehet lassan elkezd nőni a fejem?

2009. szeptember 21., hétfő

egyre lentebb

Iszonyúan szar időszakot élek át, mióta felszámolták a munkahelyem. Köztudottan nem csak egy munkahelyet jelentett számomra az Ogilvy, hanem valamiféle szerelmet. Ahogyan Moncsi mondta, éppen azt élem át, mint egy átlag ember akivel éppen szakítottak. Eljött azaz idő, hogy fogalmam sincs mit kezdek magammal, mi a következő lépés. Hazajöttem Simontornyára, hogy gondolkodjak mit/hogyan kellene tennem lelkileg, hogy jobban érezzem magamat, de egyelőre azzal szembesülök, hogy (tudom h furán hangzik) egyrészt durván munkamániás lettem és már most félek a munka nélküli napoktól, másrészt félek, h túl kevés időt töltöttem a szakmában, hogy megfelelő kapcsolatrendszerem legyen. Ebben a válságos időben akinek jó a kapcsolata, az is nehezen tud elhelyezkedni. Lépten nyomon azt tanácsolják, hogy fel a fejjel, lesz még jobb is, de hogyan kell arra a szintre eljutni? És persze (nyilván panaszként) meg kell jegyeznem, hogy két elkezdett iskolát görgetek magam előtt... nyelviskola és főiskola, utóbbi félévente keményen pénzes, szal nem mondom, hogy fényes a helyzet. Valaki azt is mondta, hogy ami nem öl meg az megerősít, ebben is van igazság, de aki ezt modnta, nyilván nincs tisztában, hogy én honnan jöttem/mit éltem azelőtt át, és h mi az a szint ahová nem szeretnék visszaesni. Ennek tükrében egyelőre múltatom a napokat és próbálok mindenféle káros szenvedély és segédanyagok nélkül túllendülni az önsajnálat időszakon, hogy a saját agyam után megküzdhessek az univerzummal is :).

Misinek üzenem, ha esetleg visszatévedne az oldalamra, h köszönöm a biztató szavakat (mint mostanában mindenen) ezen is rendesen meghatódtam, az Őrség hétvégére meg mindenképpen szeretnék elmenni (bár a két sulim közül az egyikkel egész biztosan egybe fog esni), de tudom, hogy ez a csapat valszeg utoljára lesz így együtt ebben a formában :(.

2009. szeptember 20., vasárnap

Becstelen Brigantyk @ Moziünnep

Moziztunk Rencsivel(+barátjával)&Gergővel. Hát a film nézhető, de nem mondanám, hogy mégegyszer látni akarom. Egy jó 6/10-es. Részletek itt!

2009. szeptember 17., csütörtök

valami véget ér, valami fáj

Hosszú hallgatás után (ami megjegyzem nem véletlen volt), ismét itt vagyok. Felvázolom mi zajlott az elmúlt napokban. Szóval 2 hónapos küzdelem után elveszítettük legfőbb ügyfelünket a Pannont... az Ogilvy-re gyászos jövő vár, ami első lépésben annyit jelent, hogy éppen drasztikus mértékű leépítés zajlik. Ennek én is áldozatul esetem. A mai napon az én sorsom is eldőlt: Ki vagyok rúgva! Soha nem életem át még ilyent, és nem is szeretnék. Egyelőre próbálom magamat összeszedni, aztán ha már tudom mi lesz, ismét írok, addig is talán kell egy kis áramszünet... :'(

2009. szeptember 11., péntek

Ülj le, eGGYes!

Nem is tudom, hogyan bontsam részletekre az újonnan szerzett főiskolai tapasztalataimat... hm, azt hiszem vegyük a napokat. Persze ígérem nem fogom ilyen részletesen többé, de ez fölött most nem tudok elmenni.

Péntek. Évnyitó. Első előadás (nem túlzok 350 ember), szép kilátások. A mai szocializálódási arányom egyelő a nullával. Konkrétan mindkét próbálkozásom kudarcot vallott. Ennek egyik (és egyben fő) oka, hogy túlnyomórészt lányok vannak (itt is). Mostmár teljesen egyértelművé vált számomra, hogy képtelen vagyok lányokkal ismerkedni/közeledni. Balra tőlem kiszúrtam első ránézésre intellektuálisnak tűnő, szimpatikus, kicsit elvont gondolkodásúnak tűnő srácot, aki mellett ott volt egy buzi nagy objektív táska, és egy fényképező táska... ó gondoltam, ez az én emberem. Megkönnyebbülés, öröm. Leszólítottam (bízva benne, hátha jó beszélgető társ lesz). Nosch, szinte zokon vette, mikor megkérdeztem milyen fényképezője van, és még rontottam a helyzetem, mikor közöltem, én is fotózom. Majd mivel elég szűk szavú volt, én meséltem, hogy hobbiból, stb stb ... partyfotózom pont. Erre ő: az M1-nek dolgozik, nem foglalkozik ilyen nevetséges dolgokkal, mint parti (anyád, gondoltam). Szal gyorsan rájöttem, hogy ez egy nagyképű, köcsög gecifasz. Szegény azt hiszi, egy kategóriával feljebb van, de nem sajnos ugyanabba a padba ülünk kispajtás. Innentől, gyorsan lehet asszociálni, hogy rövidre záródott a kommunikáció, és én a kudarcot nyugtázva nem is próbálkoztam tovább.

Szombat. Azonkívül, hogy nagyon élveztem a pszichológia előadást, és már kicsit sikeresebb volt az ismerkedés is (bár még mindig nem találtam meg az én klikkemet) ismét rá kellett jönnöm, hogy az emberek idióták. Most velem van a baj? Komolyan néha azt érzem, hogy nekem nem erre a világra kellett volna születnem... Tudományos írásmód előadás. Már előre közölték velünk, hogy ez csak egy tréning és bár 3 előadás van, nem szükséges megjelenni, sőt jó lenne ha inkább a mai plusz egy alkalmon lenne mindenki és akkor kisebb csapat. Így a 120 embert le kéne osztani 2 részre, és akkor a main mindenki itt van, és ezenkívül még egyszer. A figyelem koncentráltabb lesz. Na erre egy okos benyögte, hogy akkor inkább legyen 3 csapat és akkor csak 1szer kell mindenkinek bejönni. Tanár egyből, oké. Na én már itt fogtam a fejemet, hogy akkor most szépen az lesz a következő problemtakia, hogy mindenki ma akar maradni... és lám igazam lett. Erre kitalálta a tanár, hogy a 3 padsor szerint leszünk a három dátumra szortírozva, van 5 perc a mozgolódásra. Na én ekkor már majdnem röhögőgörcsöt kaptam, mikor mindenki ment a mai napi padsorhoz... nemtok mást mondani OSTOBÁK! Így épp a cél nincs megint elérve. És fel se fogják, hogy közben a saját előadás idejük rövidül ezzel is. Én már az elején beírtam magam a következő alkalomra, mert (velük szemben) nekem ez nem élet-halál kérdés :))), viszont ismételten konstatáltam magamba, hogy az emberek 90%-a buta, következetlen, rövidtávú haszon hajhász... és ez van főiskolán, akkor mit várhatunk más területeken...

2009. szeptember 10., csütörtök

készíts képet magadról.

majdnem :)

Falra mászok tőletek!

Tegnap debütáltam a falon Rencsivel és Gergővel. Most viszont iszonyatos izomlázam van! Nagyon jó volt a hangulat, annak ellenére, hogy én a munkahelyi problémáimmal mindent megtettem annak az érdekében, hogy elrontsam (Bocsi srácok, ha dili voltam)! De szerencsére most is, kicsírázott, majd eluralkodott rajtunk a jókedv.

A résztvevők:

...majd mászás közben:
Jah, és természetesen az arc csere nem maradhatott el:
Remélem sok ilyen szuppper találkozónk lesz még! :*****

Bónusz video:

2009. szeptember 8., kedd

vesztettünk

Ma elvesztettük legfőbb ügyfelünket. Nem tudom hogyan tovább :'(

2009. szeptember 6., vasárnap

Ogilvy: bye-bye buli 100

Megint búcsú buli volt pénteken. Ezúttal egy minősíthetetlen helyen! Kuplung, ez a neve. Nosh, a legdurvább amit megjegyeznék, hogy ilyen kritikán aluli mosdó még a legcsövesebb helyen sincsen... még talán egy toy-toynak is jobban örültem volna. A lényeg, hogy most 4-5 kollégának volt egyszerre bulija, mert időközben szépen lassan majdcsak elfogyunk... Ami viszont nagyon elszomorított (és egyben a múltheti pánik rohamom oka is volt), hogy Misi (is) felmondott. Misi a példakép :(. Vele megint kitépett a sors a szívemből egy darabot, nem tudok mást mondani, meghatározó ember volt számomra! Sajnálom!
Visszatérve a bulira, rengeteg exOgilvys ismerős arc felbukkant. Jó közösség vagyunk(tunk)... sokat veszítünk minden egyes emberrel. Másrészt viszont még mindig próbálok optimistán hozzáállni a dolgokhoz és bízni a szerencsében és a legfőbb ügyfelünk döntésében... bízom benne eljön még a mi időnk és kisüt még a nap!

(a montázs alkotója: zsutti)

2009. szeptember 4., péntek

új séró, régi barátok :)

Elérkezett a várva-várt csütörtök. Rencsivel elmentünk Gergőhöz, hogy mindkettőnk haját megdizájnolja. Gergő sikeresen mindkettőnkből kihozta a maximumot... ő a legügyesebb fodrász, az egész világon. Miközben dolgozik, minden egyébre is odafigyel, például megjegyezte még régről, h én infarktust kapok, ha meglátom h egy 10 centis hajtincs távozik a fejemtől... persze ez most meg is történt, de kellett, hogy a forma tökéletes legyen :). Persze nemcsak ezért volt érdekes ez az este, hanem mert Gergővel és Renivel kb 2 éve találkoztunk így hárman legutóbb. Én nagyon féltem az estétől, mert a munkahelyemen teljes a káosz, pattanásig feszül a húr és hát ennek megfelelően nagyon felzaklatva érkeztem meg a szalonba. Viszont legnagyobb meglepetésemre ez a rossz hangulat legfeljebb 5 percig tartott. Nagyon jól megfogalmazta Gergő a blogjában az egész találkozónkat, azt hiszem ilyen tökéletesen én nem is tudom, de megerősíthetem, ugyanazt éreztem, mint ő. Feltöltődést, energiát, boldogságot és szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen barátaim vannak. Nagyon gyorsan oldódott a hangulat, egymás után röpködtek a poénok, mindhárman szakadtunk a röhögéstől. Olyan jó, hogy lesz folytatás és a twitternek köszönhetően napi szinten tudjuk tartani a kapcsolatot.

következő állomásunk, next szerda... falmászás :)

2009. szeptember 2., szerda

Találkozások

Tegnap este sörözés ürügyén találkoztunk Móval, kivel mostanában egyre ritkábban sikerül összehoznunk ezeket az élő talikat. Kiültünk a Duna partra a naplementében. Kellemes volt az időjárás is és a beszélgetés is. Mostanában nagyon felgyorsult az életem, így ha egy hét is kiesik, már egy csomó élményről kell beszámolnom.

Egyébként ma is kapcsolat tartó napom van: Uncsitesómmal ebédeltem. Nagyon jó kajázdát találtunk. A kilátás pazar (Parlament), a kaja is nagyon jó, és ahhoz képest, h Kossuth tér, még az árak is megfelelőek. Az a baj az ilyen kajálós talikba, hogy nagyon kevés idő van a beszélgetésre, és esetünkben most az egész nyarat be kellett pótolni... hát maradt téma jövőhétre is :). Viszont meghívtam Zsoltit már most az stornyai szüretre, aminek most is (mint ahogy tavaly is) nagyon örült.

Holnap Gergő+Rencsi tali lesz hajvágással egybekötve, és valamikor elvileg PRS is hazaérkezik már Ibizáról, ergó vele is lesz valami program. Pénteken meg lesz céges bye-bye buli. Úgyhogy program van bőséggel, csak energia is legyen hozzá :).

2009. szeptember 1., kedd

itt van az ősz, itt van újra...*

Ősz. Nekem erről mindig a megújulás jut eszembe. Friss erő, új tanév. Remélem nagyon gyorsan belém kötlözik ez az érzés, mert szükségem lesz rá. Egyelőre csak a fáradtságot, fásultságot érzek. Bár az igazi évszakváltás az időjárásban még nem nyilvánult meg, biztos ez is késlelteti az ősz érzést.

Csütörtökön megyek Gergőhöz fodrászkodni, várom már :), ma meg talizom este Móval.
*Petőfi Sándor: Itt van az ősz

2009. augusztus 31., hétfő

belső előérzetek

mostanában sokat gondolkodom, hogy mi fontos, mit kell tennem, mi a legjobb a jövőmre nézve. Ilyenkor mindig arra jutok, hogy a főiskola+a nyelv tanulásom csak előnyömre lehet, viszont borzasztó idegessé válok, mikor arra gondolok, hogy a munkahelyem meg labilis, ezáltal az iskolákra fordítható pénz is az lehet (adott esetbe)...
Mióta itt vagyok hullámok vannak, mindig félünk valamitől. Vajon lesz olyan időszak, hogy minden oké? Lesz olyan, hogy biztos leszek benne, hogy még jópár évig itt tudok dolgozni? Mint ahogy azt máskor is írtam, én a szokások rabja vagyok, nagyon szeretem amit csinálok, szeretem az embereket, akik körülvesznek, szeretem az épületet és tényleg mindent. Jó lenne stabilizálni az ügyfeleinket és jó lenne, ha végre eljönne az alagút végi fény. Addig is dolgozás van, csak ennyit tehetünk, meg bízunk a "jószerencsében", és h végre egyszer a politika a javukra osztja a lapokat.

Más. Valszeg átkerül a blogom egy másik blogszolgáltató oldalra, ami sokkal szebb számomra és elvileg több a plusz funkció és jobban a saját ízlésemre tudom majd alakítani... de ez még jövő téma, csak bejegyeztem.

Hiányzik PRS! Remélem jó neki most Ibizán :)

2009. augusztus 30., vasárnap

visszajelzések

Speciálisan 2 visszajelzést szeretnék megemlíteni röviden. Mindkettő apa szülinapi post-jához érkezett. Egyik Gergő barátomtól, másik Hugitól (apa testvérétől). Kicsit szentimentálisnak tűnhet, de mindegyik úgy hatott rám, hogy meghatódtam, megkönnyeztem.

Nagyon köszönöm!

2009. augusztus 27., csütörtök

2009.08.26. - Karányi @ A38

Egy héten belül a második buli... sok ez már nekem, de most kollégákkal voltunk inkább... fél Ogilvy kivonult kb. Annyira jó képek születtek:
(Szóval jól vannak)(robot tánc)
(500 Ft-os lányok)

Zene:
Alapvetően nem az én stílusom, valami hip-hop elektróval indult. Lassú ütemek, abszolút nem pörgették a tömeget... bakker tömeg volt. Nem hittem volna, olyan 20 emberre számítottam és voltak vagy 4-500-an. Nagyon megszerettem Karolt és Zitát, a két Ogilvys gyakornok lányt... kár, hogy az utolsó hetüket töltik nálunk, nagyon fognak hiányozni! Viszont megbeszéltük, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot... ÚGY LEGYEN! Visszatérve, a fő DJ: Karányi. Nem maradt meg sok a zenéjéből, csak a végén egy... az én érzékeny pontom: Prodigy! Egy olyan gagyi Classzic house 2002-es mixet nyomott le belőle, hogy nemcsak hogy kiábrándultam, hanem be is idegesedtem... Na de mindegy... nem a zene miatt voltunk ott :)

2009. augusztus 25., kedd

"ügyes kutya"

A következő történt:
reggel tekerek melóba, mikor egy néni jön velem szembe egy kutyával (dagi városi kutya). A néni mondja a kutyának, miközben kikerültem őket: "ügyes kutya"! ...következő a gondolatom: hát bazz, mitől ügyes??? Attól, h tud menni??? vagy h nem jött nekem bambán??? ...konkrétan ilyen helyzetekben néha nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek?!!

2009. augusztus 23., vasárnap

2009.08.22. - Sander Kleinenberg @ Palace

Ejj de hosszú és tömény nap volt ez... Kistestvérem kitalálta - a kerti sütést kiheverve, felpörögve - szombat reggel, menjünk Vasiékkal balcsizni. Szupp ötlet, mert pont előző este beszéltem meg PRS-sal, hogy van egy plusz jegy a Palace-ba, így összejöhet a kellemes a kellemessel :). Az út Siófokig kicsit döcögősen ment, mert tesóm+barátnője nem voltak a toppon, de talán ahogy telt az idő, oldódott a hangulat... Ellenben Vasi barátnője már napok óta sugárzik, tele van élettel/energiával, nagyon sokat röhögtem rajta, nagyon aranyos, olyan mint egy duracell nyuszi :). Aztán ahogy odaértünk, az ég beborult és feltámadt a szél, volt egy fél órás fürdés a srácoknak, aztán egyértelművé vált, hogy módosítani kell a programot. Beültünk egy pizzázóba... 4. osztály :))). Kicsit gyanús volt ez a kiírás, de azért hátha. Nos végül jó volt a kaja (én egy pizzát toltam magamba), viszont a kiszolgálás kicsit fura, pár pillanatig azt hittük éhesen maradunk :). A vécé meg olyan szűkös volt, hogy azon gondolkodtam, hogy ezt vajon emberre szabták-e vagy inkább valami láb nélküli UFO-ra?! Na mindegy, nem finnyázunk, recesszió van :). Este 10 felé Vasiék úgy döntöttek hazamennek, én meg eltipliztem PRSsal a buliba. PRS + Sanyi + barátnője jött, akik között szintén volt valami mosolyszünet féle. Néha nem értem: bizonyos csajok miért nem becsülik a pasijukat? Olyan nehéz volna néha azt mondani: igazad van!?? ...tudom, hogy Sanyi néha egy kicsit hirtelen fellobban, de azért sztem a jó indulat mindig ott van a háttérben.

BULI (SH képek itt):
(Kleinenberg munka közben :) )
Felvezetésképp Toto(?), Chriss majd Pöli kezdett. Háááát SO-SO, nem hagyott maradandó nyomot, plusz egy kicsit zavart az eső is. Bekukkantottam a kisterembe, ahol Yvel-ék zenéltek, sztem egész jól. PRS szerint monoton. Nekem nem tűnt annak, én szeretem ezeket az ütemeket. Engem inkább a pára és a meleg zavart, aztán végül visszamentem a szabad térre. Jah, a lényeget majdnem kihagytam. 11-2-ig ingyen bacardi-cola... Nah, ez ám a hihetetlen! Ez vajon milyen költségvetésbe férhet bele? Nem tudom elképzelni így, hogy ez a buli nyereséges legyen... de persze biztos megvan itt a marketing politika...
So, 3-ig bírtam kábé. Kleinenberg meg késett. Nem tudtam megvárni sajna, kidőltem.
Így telt.

Kerti party 2.0 @ Simontornya

A múltkori jól sikerült kerti bulink után már egy ideje terveztük, hogy a nyáron még megejtünk még egy összeröffenést. És hát mit is mondhatnék... ismét jó "vót". Sajnos nem vittem haza fényképezőt, így a fényképek most elmaradnak. Egy biztos, a húspácolásban már profi vagyok, asszem próbálkozhatnék már valami nehezebb kaja alkotással is :)).

Szóval volt itt karaoké, kaja-pia, beszélgetés. Már most hiányzik a kiscsalád :((.

Apropó, Lizike kiskutyija nagyon aranyos, higgadt kutyabébi. Nagyon a szívemhez nőt... olyan csúnya, hogy már szép. Jó gazdinak, jó kutyája lesz... csak jönne már egy jelentkező :(.

2009. augusztus 18., kedd

Mó XXX. b-day party @ Mongolian

Ezen is túl vagyunk. Nagyon jól éreztem magamat, ezt azt hiszem többek nevében is mondhatom, de beszéljenek helyettem inkább a képek:
indul a kajálás, a hangulat még nincs a tetőfokon :) Jó barátok vagyunk borpajtással Enikő meg a MOJírtóvalhusik még nyersenazért volt választék (és ez csak az egyik fele)a csapat... (Úrsten, mind lány!)
Meglepetééééés!Taps, taps, taps.Hehehe, ajándék képére is felkerültem, mint settenkedő poparazzi :)oldódik a hangulat...Boldog szülinapot Móóó!

A hely szupp: 10/10.

2009. augusztus 15., szombat

feltörő barátságok 2.

  1. Taliztunk ma Rencsivel. Naggggyon jó volt. Onnan folytattuk ahol anno abbahagytuk :). Ez az igazi barátság. Nagyon örülök neki... és még Gergőt nem is láttam, de alig várom már, hogy a hármasunk ismét "fellobbanjon". A falmászás meg szuper lesz. Nagyon várom már :)).

  2. Megérkezett Móni a két hetes nyaralásól. Gyorsan virtuálisan megosztottuk egymással a tapasztalatokat plusz az elmúlt rövid időszakot. Hétfő szülinapi buli. Szeretném, hogy emlékezetes legyen, de mivel én leszek a fotós, lesz soksoksok fénykép is :).
Szóval rájöttem, lételemem a barátaim :)... maradjatok mindig meg nekem!

2009. augusztus 14., péntek

feltrörő barátságok

Tegnap este megkeresett Gergő, a Tópartis grafika osztályos egyik legjobb barátom, hogy fel kellene elevenítenünk a trió barátságunkat (Rencsi-Gergő-Kata) példul egy konstans havi egyszeri közös programmal. Rencsi meg ő már jár egy ideje falat mászni és engem is invitálnának. Az egyetlen kis probléma csak a tériszonyommal van, de le szeretném győzni... Hihetetlen örülök nekik. Mi hárman nagy különcök voltunk anno, az osztályunk mindig csak találgatta, hogy épp mi az aktuális hülyeségünk. Azt a közös nevezőt ritka megtalálni, bár megjegyezném külön-külön lány és fiú oldalról van mellettem két pontosan ilyen ember (PRS és személyében).

Boldog szülinapot Apa!

Kicsit körbevesznek az oroszlánok :))))

Ma lennél 59 éves. Mostanában sokszor gondolok rád, az jut eszembe, hogy mennyire nem értékeltem bizonyos dolgokat, amiket csendesen, észrevétlen kaptam tőled. Hihetetlen milyen természetesnek tűnt a hozzátartozás, hogy volt kiben bízni, aki mindennap segít ha kell. Azóta csak sodródom. A család meg zavarossá vált, ahogy a családi kapcsolatok és kötelezettségek is. Sokszor azt érzem, hogy veled együtt a "család érzésem" is elmúlt. Ez meg talán már túl kegyetlen kijelentés.
Vannak dolgok, amikre szívesen emlékszem, amiket te tanítottál, mint a fűnyírás meg a halpucolás (utóbbiból persze azóta se debütáltam). És a sok jó tanács: hogyan kell kezelni az embereket, kit és mit kell lesz_rni. Eszembe jutott, hogy néha mennyire utáltam a otthoni zenei próbátokat (dübörgött a ház a basszus gitártól), de ma már arra is jó emlékként gondolok... volt élet, nem is kevés :).

2009. augusztus 13., csütörtök

2009. augusztus 11., kedd

Ma új

életet kezdek!

2009. augusztus 10., hétfő

újabb bicaj történet...

PRSsal megbeszéltük, hogy ma kicseréljük a szülinapi ajándék bicajos kesztyűjét egy mérettel nagyobbra, mert ugyebár sikerült M-est vennem, pedig tudjuk, hogy neki mindene L-es :D, na mindegy induláskor belebotlottunk egy exkollégába és lezajlott egy számomra nagyon röhejes jelenet. Bemutattam egymásnak őket: Ő piros, ő zöld :D... és kezet fogtak... szóval találkozott a két szín :))))... még most is röhögök, ha visszapörgetem magamban, sztem ők is mosolyogtak.

Nah, aztán ezerrel tekertünk a Blahától az Örs felé. Az Aréna plázánál, ahol nekünk LÁMPA jelezte, hogy zöld azaz mehetsz (és mi tekertünk is gyanútlanul kb 25-30-al), ránk kanyarodott egy NŐ és simán majdnem elb*szott. Ez h*lye p*csa, satu fék , PRS ordít, a nő meg továbbmegy... talán az első falnak... mert kb sztem az orráig (se) lát... felháborító, és még a bicikliseket szapulják egyfolytában. No comment.

vacsi a tortán avagy a halcsata

A híres Tv2 és RTL klub tévéműsorok inspirálásból kitaláltam, hogy mi lenne, ha mi - barátnők - is csinálnánk egy ilyen főzős versenyt. A szépsége a dolognak, hogy nemcsak hogy nem tudok főzni, nem is szeretek. A cél az volna, hogy megszeressem a témát és kajáljunk jó nagyokat. A legnagyobb meglepetésemre eddig mindenki egyöntetűen beleegyezett a játékba. Sőt továbbmegyek, én már a menüt is kitaláltam nagyjából. A lényeg, hogy mindenki őszintén és nem részrehajlóan fog pontozni és csak a végén fog kiderülni a nyertes. Izgi nagyon :). 4-en fogunk részt venni, a nyeremény eddig egy oklevél, melyet én fogok megtervezni (amihez már megvannak a magam kis ötletei :))) ). A közvetítés persze a blogomon is meg fog történni, mind szövegben, mind képekben :)!

Más. Szintén kaja téma :). Moncsikámnak szülinapja alkalmából szervezünk egy kis kaja partit egy étteremben. Még nem tudjuk pontosan hova, de már szervezés alatt áll az ügy. A lényeg, hogy fix összeges, és korlátlan kaja-pia fogyasztásos legyen. Ha van bárkinek bármi ötlet, szívesen fogadom :).

2009. augusztus 6., csütörtök

Mó 30. B-day

Moncsi! Nagyon boldog szülinapot kívánok ezúton is! <3

Szőlőlé

imádom azt az érzést, mikor hirtelen (pl. éhgyomorra) kesernyéset/savanyút/fanyar dolgot iszom és az állkapcsomnál pár pillanatig behúznak az izmok. :))

2009. augusztus 5., szerda

in front of Parlament

PRS továbbra is a 30-at ünnepeli:én meg úgy teszek mintha véletlen ülnék ebben a pózban:

az üzleti világ

igen kemény néha. Főleg a mi szakmánkban... Akik egyszer "barátaink" voltak, más ügynökségnél már "ellenségeink" lesznek? Meglehet találni a középutat, mikor az embernek a léte a tét...?!

2009. augusztus 3., hétfő

Mire jó 1 szabanap Stornyán?

...háááát, nem sok mindenre :). Meglestem az "újszülött" kutyinkat, ami azt hiszem mégsem boxer-német juhász keverék... de vajon akkor mi lehet és főleg kitől? A színe: szürke... ha ember lenne tuti a Kvazimódó nevet kapná. Megpróbálom lencse végre kapni, de egyelőre Lizike nagyon őrzi... meglátjuk.

Szombaton végre volt angol. Szenvedtem is a szenvedő szerkezettel, meg a tanárnénimmel is. Na mindegy, már nagyon unom a banánt... kár, hogy nem lehet a tudást tölcsérrel beleönteni a fejembe... Legalább a főisi ennyivel jobb, ott tejelsz ezerrel és előbb-utóbb megkapod az áhított diplomád. Amúgy ez most aktuális is, aug. 20-ig ki kell fizetnem az első félévet (laza 180 000), plusz elindultak a járulékok, itt egy diák ig. pénz, ott egy ügyintézési díj, és ez még csak a kezdet. G_ci jó voltam, hogy mostanra időzítettem a szemcsi témát is, na mindegy, még bírom...

Kéne intézkednem OTP-be, csak lustaság van, asszem inkább alszom egyet :)

(szerk.)
délután anyával szakszerűen talpmasszáztunk, azaz kitapintottuk (a jegyzetek alapján) az összes szerv idegvégződés-pontját. Kb olyan 80%át megjegyeztem... azt hiszem érdekel egy kicsit a téma :)... talán érdemes lenne gyakorolni :)))