8. hét

Ez is megértük. Bejelentkeztem háziorvoshoz, illetve megtörténtek a laborvizsgálatok pénteken, ez volt tulajdonképpen összefoglalva a hét lényegi eseménye, illetve a herpeszem lassú gyógyulása, ami miatt eléggé depresszív volt az alapból végig.

Közérzetem pénteken rettenetes volt, iszonyatos migrénem volt, émelygéssel és általános gyengeséggel, plusz elég erősen allergikus tüneteim is voltak, orrfujás és szemviszketés, szinte jártányi erőm nem volt, úgyhogy a fele napot végig feküdtem.

Mostantól már a kis emberióm nem embrió többé, hanem magzatnak hívják, és már alakulnak a kis testrészek is, jövő hétre már látszani fognak elvileg a kis végtagocskák. Jövőhéten egyébként jelenésem van nődokinál és bőrdokinál is.

Pisilési tünetem erősödtek, éjszakánként már 2-4-szer is felkelek. Mellem hiper érzékeny érintésre is, hasamon még csak háj van, én már látom hogy nő, de inkább jóllakott napközis, mint terhes has. Holnap jön a védőnő lakáscsekkolásra... nem tudom mi fog történni :)

@®© 2018

Ma hirtelen ötlettől vezérelve kinéztünk az idei ARC kiállításra, idén nem a Hősök tere mellet, hanem (hozzánk még közelebb) az Árkádnál kapott helyet (a BKF épülete mellett). Ez az a kiállítás, amit szinte minden évben megnézek. Ez a három volt a kedvenc:

Rám mindenképpen igaz, hogy általában az tetszik, ahol a "kevesebb több".

7. hét

Ma pontosan. Eddigi legeseménydúsabb hét van mögöttünk. A szívhangnak szóló boldogságunk csak rövid ideig volt felhőtlen, ugyanis kedden a nem túl rég diagnosztizált betegségem ütötte fel az arcát, a herpesz. Na erről tudni kell, hogy veszélyes a magzatra akkor, ha először jön elő rajtad. Konkrétan  (ebben az időszakban) vetélést, illetve idegrendszeri károsodást, agyhártya gyulladást stb okozhat. Úgyhogy felhívtam a doktoromat, hogy mit csináljak, ha bedurvul. Ő azt mondta, hogy amíg nem látok külső jeleket, addig semmit, de ha elkezdi a vírus ürítést, azaz sebessé válik, akkor gyógyszer (Telviran... minden herpeszes legjobb barátja). Na ez a hét erről a vívódásról szólt, hogy merjem, vagy ne merjem, mert ugye a legérzékenyebb hetekben járunk. Állítólag akinek már nem először jön elő, a szervezete termel ellenanyagot, mely védi a magzatot, de van kockázat, mert ha eléri a magzatot, akkor vetélés következik... Néha van olyan gondolatom, hogy a testem nem alkalmas egy egészséges terhesség kihordására. Ezek depresszív gondolatok, de rettegek attól, hogy esetleg az én egyéb betegéseim miatt esetleg ne legyen egészséges a baba, ő nem érdemli meg. Szóval sokszor érzem emiatt rosszul magam, rettenetesen féltem őt, bármit megtennék, hogy neki ne essen baja.

Testileg nincs még változás, a héten felerősödtek a rosszullétek, már ami a hányingert illeti, erőssé váltak és egésznapossá. Szurkák továbbra is vannak, nem határozottan egy helyen, inkább itt-ott mikor hogy. De a hét legfontosabb tünete mindenképpen a hányinger (ami már több mint émelygés).

A héten találkoztam a védőnővel, kiállította a kiskönyvet, így mondhatjuk, hogy terhesgondozásba kerültem. 53,8 kg került felrögzítésre. Jövő héten bejelentkezem háziorvoshoz, ezzel együtt át is költözik a háziorvosi orvosi szolgáltatásom Simontornyáról Budapestre, majd ha minden jól megy akkor laborra is eljutok.

6. hét

Ma töltöttem. Egy eseménydús hét van mögöttünk, ugyanis ismét kórházban kötöttünk ki 5-én, ugyanis egész napos erős has fájásom volt, és így az előzményekből kiindulva úgy döntöttünk, hogy inkább megyünk dokihoz, minthogy aztán valami baj legyen. Úgyhogy ismét Flór kórház. Ott megállapította a dokinő, hogy minden rendben van. 12 mm a petezsák, szíkhólyag látható. 5+4 hetesen ez teljesen normális. Úgyhogy nem volt más dolgunk mint várni a mai napot, amikor is első jelenésem volt 6+0 hetesen (legálisan) a nőgyógyászomnál.

Kicsit félve mentem, de ezúttal napi szintű minden tünetem, szóval az volt bennem az erősebb, hogy rendben vannak a dolgok. És megtörtént a csoda! Dokim szépen vezette fel, először mutatta, hogy ott van a petezsák (szép nagy), majd benne a szíkhólyag, és végül a kis embrió, aholis a szívcső pulzál, de mindjárt felhangosítja, és akkor saját fülünkkel is hallottuk. Ő már él :)

A boldogság és katarzis érezése leírhatatlan, ahogy a szorongás egy pillanat alatt oldódik, és hirtelen az eddig ködös jövőkép tisztulni kezd.

A magzat mérete (CRL) 5 mm, dobogó szívvel :)
Innen indul a terhesgondozás. Következő lépés bejelentkezni a védőnőhöz I. terhességi laborra és OGTT (75 g-os cukorterhelésre), és a rákszűrés, ami kész.

3 hét múlva, október 4-én megyek ismét doktorhoz és akkor már be kell jelentkezni  a I. genetikai UH-ra + a kombinált tesztre. Azt hiszem innentől gyorsulnak az események, és innentől veszik az embert valójában terhes számba :)

Egyébként érzetre jól vagyok, émelygés a nap bármely szakaszában rámtör, jön és megy, a pisilési tünetek általában akkor aktívabbak, mikor húzódik a hasam, mert egyébként sokszor érzem, hogy húzódnak az izomszálak, de ez normális. Őszintén minden tünetemnek örülök, mert addig is míg érzem őket, addig is tudom, hogy a kis babóci velünk van. Mellem eléggé növésnek indult, ez kettős érzést vált ki, mert szeretem én a kis méreteimet :)

18+ tartalom

A kis tárogató bajnokom kényelembe helyezte magát :D IMÁDOM!

5. hét

Mai napon töltöttem. Hát kissé eseménydúsabb volt az elmúlt hét, mint amit reméltem. Alapvető tüneteim továbbra is a pisilés, ez a legdominánsabb. Mikor mentem a könyvelőhöz szinte már fél útnál a dugóban alig bírtam. Aztán vannak beémelygéseim teljesen logikátlan időpontokban, és csak nagyon kevés ideig. Ezenkívül két napja mell érzékenység, és egy péntek éjszakai kaland a Flór kórházban. Ugyanis éjszaka megfájdult a hasam jobb oldalt lent, ilyen szúrószerűen, és ez olyan méreteket öltött, hogy felkeltem rá éjszaka. Mivel még nem voltam nődokinál, így a méhen kívüli terhesség is benne volt a pakliban (meg nekem még a vakbél gyanú is eszembe jutott), úgyhogy nem volt mit tenni, elmentünk. Nagyon jó doktort sikerült kifogni, úgyhogy ebből a szempontból nagyon nagy szerencsém lett. Alaposan végig vizsgált, illetve megultahangozott. Saját szememmel láttam a pici petezsákot, hogy jó helyen van, és 6 mm (ami ebben az időszakban teljesen optimális méret). Ami még nagyon fontos információ, hogy nincs szabad hasi folyadék (előző terhességemben folyamatosan volt). Szóval a doktor azt mondta, hogy a hasfájás nem hozható összefüggésbe a terhességgel, úgyhogy ilyen téren nyugodjak meg. Úgyhogy hazamentünk és én sokkal nyugodtabban lelkileg tudtam is utána aludni. Másnap valamikor múlt el, ha jól emlékszem olyan este felé. Egy hét múlva fogunk többet tudni, mikor megyek nődokihoz, és nagyon bízom benne, hogy esetleg addigra már lesz is szívhang.

Még nem felhőtlen az öröm, mert még nem léptük túl a szívhang megjelenését. Érzelmileg mindentől félek, de már nagyon ragaszkodom a kis embriómhoz, minden ösztönömmel szeretném, hogy baba legyen belőle, bár tudom minden pillanatban, hogy ez még nagyon képlékeny állapot, és mikor jön egy kisebb hasizom görcs, az elveszítés félelme nyilal belém.