2011. december 21., szerda

2011 évértékelés

Talán még egy kicsit korán van hozzá, de úgy érzem el kell kezdenem összeszedni, mert a karácsonyi pörgésben nem lesz rá időm.
Hát. Hosszú, tartalmas és életem egyik legsikeresebb évét tudhatom magam mögött. Kellemes környezettel, igaz barátokkal. De kezdjük az év elején. Tulajdonképpen ebből az évből 3 olyan napom volt, ami a levegőben lógott, nem tartott semerre. Ez az első 3 nap volt, aztán pont suliban voltam, vizsgáztam. Megcsörrent a telefonom. Mostani főnököm, SzaSa hívott (volna), de ugye nem vettem fel, mert vizsga. Aztán utána visszahívtam és közölte a nagy hírt: FELVETTEK A Clair&Curtis-be. Szinte el sem hittem. Ez az évemre radikálisan és a szónak a jó értelmében rá nyomta a bélyeget. Innentől mondanám a felfelé ívelés időszakot. Sikerek következtek, mind szakmailag, mind barátilag. Következő fontos állomás a Zsuzsika esküvője és a nyaralás. Előző nagyon szuper volt, széttáncoltuk magunkat, megfelelően megünnepeltük Zsuzsika nagy napját. Boldog voltam, hiszen tanú lehettem legrégebbi és legjobb barátnőm esküvőjén. Ez egy örök nyomot hagyott bennem, és jó szívvel gondolok rá bármikor. Közben kivégeztem a nyári vizsgaidőszakot, és lezártam a második sulis évet. Ezt követően nyaraltunk. Úti cél Románia. Na igen, ez az év nem sikerült dolgainak egyike, ugyanis mi Istambulba készültünk minden lelkesedésünkkel. Sajnos a járatunkat törölték, így ez nem jött össze, helyette elmentünk Erdélybe. Hát ambivalens érzések keringenek bennem, ugyanis pont egy szar időszakom volt, egy fiúnak köszönhetően. Azt hiszem valamikor évközben ezt az időszakot úgy fogalmaztam, hogy "kiegyensúlyozott időszak, kiegyensúlyozottan szar". Honvágyam is volt, és lelkileg szarul is voltam... és az ország egyszerűen nem tudta pótolni Istambult. Aztán jött az ősz. Ismét elkezdődött a suli, és kiderült, hogy nem vagyok olyan egészséges mint hittem. Erről nem igen beszéltem a blogomban, mert nem akartam egyrészt sem sajnáltatni magam, másrészt meg ez olyan téma, amit saját anyukámnak is két hónap után mondtam el. Természetesen a barátok, közelálló emberek mindenről tudtak és köszönet nekik, nagyon mellettem álltak/állnak. Ez a momentum kicsit belebaszott a lecsóba, de annyit mondhatok, küzdök, legyőzőm és tanulok belőle. Ekkor jött Mó második esküvője és második utam Erdélybe. Amilyen boldog voltam Mó miatt, olyan boldogtalan saját magam miatt, és kicsit elfolytásosan, de megéltük a nagy napot. Úgy érzem, ez a nap amikortól Móval átértékeltük a kapcsolatunkat, és azóta újraépítettük. Ugyanis kiderült, hogy nagyon erősek az alapok és a szeretre épülnek. Ezzel egy időben kilépett egy ember az életemből, de Móval ezt úgy éltük meg, hogy még inkább egymást erősítettük. Azóta töretlen a kapcsolatunk, olyan mint az elején. és mostmár soha nem fogom hagyni, hogy ez változzon, mert utólag rájöttem, hogy kicsit ez is olyan mint a szerelem, jó nagyon ha melletted van. Most, h már mindjárt besírok, meg kell említenem az évem legnagyobb boldogságát, amire egy évig vártam. Na vajon mi lehet az? :D Gergoo, nanana?! Persze, hogy az iPhone 4S. Meglett végre. Azóta konkrétan Gergoovel és Móval always kapcsolatban vagyok... Hát igen a MYPhone minden problémát megold :). És hát eljutottam a jelenig. Ma lesz a karácsonyi party. Lassan egy éve a cégnél vagyok. Boldog vagyok. Jól kerestem, sokat dolgoztam, de soha rosszabb évet! Ha a karácsony és a szilveszter is ilyen boldog lesz, akkor ez az év teljes számomra.

Ami a jövőt illeti, nagyon komoly erőkkel kell nekifutnom a következő évnek, ugyanis nyáron diplomázom. Ezt követően feltett szándékom szakmailag is újabb állomáshoz érkezni, talán végre belekezdek régi nagy vágyamba, a 3D tervezés szakmai elsajátításába. Úgyhogy nem kicsi célok repkednek előttem, de mielőtt bele kezdenénk, jöjjön a várva-várt pihenő.
Ezzel kívánok mindenkinek jó pihenést, kellemes karácsonyt, és természetesen karácsonyi poszt meg még majd érkezik :)

Nincsenek megjegyzések: