Kiborulás 001.

Tegnap volt a munkahelyen egy kiborulásom, miután azt érzem, hogy most betelt a pohár. Én ilyen akciókat meglehetősen ritkán csinálok, főleg publikusan. Pár napja már fura dolgok mennek, mert a kreatív igazgatónk kicsit nehéz korszakát éli, ami által kissé kivonta magát a forgalomból úgymond, és emiatt a trafficet, meg a vezetést át kellett szervezni. Na most az ilyen átszervezések véleményem szerint minden esetben valaki számára jól sülnek el, valaki számára - adott esetben - hátrányosan. Nos, ez a változás - a tegnapi napig - úgy vettem észre, hogy számomra erőteljesen hátrányosan alakult. Miután már a végére a frusztráltságtól annyira kiborultam, hogy kábé besírtam és kihívtam Misit (aki jelenleg az említett témakört intézi) beszélgetni. Őszintén szólva ez tök eredményes volt, ugyanis megvilágosultam. Például (ami számomra a legfontosabb), hogy elvileg a jövőben normális munkákba is részt vehetek, tervezésileg és egyébként leesett az is, hogy itt a cégnél tulajdonképpen milyen pozícióba is vagyok belepozicionálva (vicces, h ehhez  is két év kellett). Szó szerint azt mondta Misi, hogy az esetem speciális, mert ugye van két ügyfelem, amiből az egyik sok esetben igényel operátori tevékenységeket (ami rendesen visszafog- időben/kapacitásban) is legalább annyira, mint tervezésit, ugyanakkor én valójában mint tervező funkcionálok, mind látásmódban, mind ambícióban is. Úgyhogy, ha jól értem, az új rendszernek köszönhetően lesz egy belső team rendszer, ahol nem egymást felügyeljük, hanem egymást elősegítjük és közösen dolgozunk projekteken. Kíváncsi leszek és remélem nem azt fogom tapasztalni amit mostanában, hogy egyre több felé kell elszámolnom/beszámolnom és egyre több ember szól bele abba, amit már régóta én csinálok, és amiről eddig éveken át semmit nem tudott.