Na, eddig nem tudtam, de ez a neve annak az teleszkóp/űrtávcsőnek, ami brutális felbontásban készít a mai napig képeket és videót az űrről. Ezzel kapcsolatban néztünk meg egy filmet D-vel az Arénában IMAX-ben. Nagyon jó volt, ez az első NORMÁLIS 3D élményem, ahol tényleg nagyon komolyan működött. Aztán D-nek köszönhetően kajáltunk. Köszönet érte mégegyszer!
Aztán a héten kibaszott sok a munka. Ezért is nem nagyon írok. Meg mióta megy a vállalat irányítási rendszer mindent perc regisztrálva van. Az a jó a hétben, hogy nemcsak az uncsi márkáimat csinálom, hanem kicsit belekóstolhattam másikakba is. Mint pl Miss Sporty. Egyébként nincs semmi. Szakdogát kellene írni, megy a szenvedés... persze ez gondolom általános jelenség. Csak jó volna túlesni rajta, meg ezen az egész államvizsga procedúrán. Már nagyon nyomasztó és nagyon erőtlennek érzem magam hozzá.
Aztán ebben az évben először érzem azt, hogy kicsit lefelé megyek lelkileg. Ez az érzés kötődik a szülinapomhoz, de legfőképp az idő múlásához, és hogy rohadtul nem tartok ott, mint amit megálmodtam magamnak. Ez ilyenkor kicsit félelem... félni attól, hogy abnormálisan élek, miközben valójában nem erre vágyom és ugye, hogy csak egyetlen életem van, jó lenne maxot kihozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése