Úgyhogy, mivel ez a "projekt" lezárult, igazán jöhetne a tavasz. Hétvégén már szeretnék futni, meg aztán lassan bicajozni. Meg a héten barátokat is háttérbe szorítottam (bocsi érte), de mentségemre két este amint hazaértem, egyből alvás a nátha miatt.
Misivel beszéltem tegnap előtt este, mivel behívott magához. És elmesélte az új tervét. Ami hosszútávú elképzelés inkább és persze a kreatív osztály hatékonyságoptimalizálásával kapcsolatos. Először is az erőforrásokat kell rendbe tenni, így rám vonatkozólag ez annyit jelent, hogy kicsit orientálódnom kell az online felé, hogy ha esetleg nincs Miki (aki a felelőse), akkor is legyen ember, aki ért hozzá. Egyrészt örülök, hogy rám gondol, viszont azért akkor megint van mit tanulni. Most csinálok egy futóverseny weboldalt, és elég sok falba ütközöm. Kicsit sajnálom, hogy kevés a tapasztalatom online téren.
Amúgy hiányzik Zugló, nem tudtam még megszokni Óbudát, tegnap is mikor az Ikea körül jártunk, egész végig azon gondolkodtam, hogy milyen jó volt ott futni, meg milyen jó volt ott lakni. De ez gondolom természetes folyamat. A megszokás hozza magával, és nem könnyű elválni. Pedig rengeteg előnye van Óbudának. Többek között, hogy a mai tesztem szerint 25 perc alatt beérek dolgozni. Feltételezem, hogy ez bicajjal még kevesebb lesz. Szóval optimális. No meg hát ott a sziget. Hétvégén el is megyek futni.
Misivel beszéltem tegnap előtt este, mivel behívott magához. És elmesélte az új tervét. Ami hosszútávú elképzelés inkább és persze a kreatív osztály hatékonyságoptimalizálásával kapcsolatos. Először is az erőforrásokat kell rendbe tenni, így rám vonatkozólag ez annyit jelent, hogy kicsit orientálódnom kell az online felé, hogy ha esetleg nincs Miki (aki a felelőse), akkor is legyen ember, aki ért hozzá. Egyrészt örülök, hogy rám gondol, viszont azért akkor megint van mit tanulni. Most csinálok egy futóverseny weboldalt, és elég sok falba ütközöm. Kicsit sajnálom, hogy kevés a tapasztalatom online téren.
Amúgy hiányzik Zugló, nem tudtam még megszokni Óbudát, tegnap is mikor az Ikea körül jártunk, egész végig azon gondolkodtam, hogy milyen jó volt ott futni, meg milyen jó volt ott lakni. De ez gondolom természetes folyamat. A megszokás hozza magával, és nem könnyű elválni. Pedig rengeteg előnye van Óbudának. Többek között, hogy a mai tesztem szerint 25 perc alatt beérek dolgozni. Feltételezem, hogy ez bicajjal még kevesebb lesz. Szóval optimális. No meg hát ott a sziget. Hétvégén el is megyek futni.
Tegnap beszélgettünk új lakótárssal, hogy van egy furcsa jelenség, amit mindketten tapasztalunk ebben a lakásban. Nagyon jókat alszunk. Én pl ma is belealudtam a kedvenc műsoromba, pedig azt aztán tényleg minden reggel nézem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése