2016. február 22., hétfő

Tisztázzuk... akkor most túl alacsony, vagy túl magas a mércém?!?

És az a durva, hogy komolyan el kell gondolkodnom, hogy hogyis vagyunk ezzel? Mondták már nekem, "Kata nálad túl magasan van a mérce, nem lesz ennek jó vége", de szembesültem olyannal is pszichológusomnál, hogy rettenetesen alacsonyan van a mércém, ezért szinte nem is vagyok potenciális nő, akiért érdemes harcolni. Szóval? Lehet válogatni (a megfelelő nézőpontból?). Én meg csak egyszerűen meg vagyok keveredve és fogalmam sincs. Egyet tudok csak, hogy számomra mitől tűnik igazán férfiasnak egy férfi. Merthogy ezt számomra egyáltalán nem külső jegyek határozzák meg, mint széles váll, magas testalkat, markáns arc stb, nálam sokkal inkább attól férfi egy férfi, ha egy nőt nővé tud tenni. Klasszikus példák lebegnek előttem, szóval valószínű nem járhatok nagyon messze az igazságtól, van is egy példám, most Valentin napkor Gergő beállított hozzám, hogy menjünk futni, és hozott nekem egy Merci csokit, meg egy Powerade-et, és annyit bökött csak oda, boldog Valentint, tudom, hogy neked fontosak ezek az "ünnepek", teljesen zavarba jöttem, és abban a pillanatban nem is arra gondoltam, hogy húúú milyen jó lesz "bezabálni" a csokit, hanem hogy Gergő igazi férfi, és ez belülről jön, és én boldog voltam, pedig "csak barátok" vagyunk, de én mégis nőnek éreztem magam, és büszke voltam. Ezeket a szerepeket valaha így élték és jó volt nőnek lenni. Ma már szerintem annyira el vannak mosva a határok, hogy lassan nem is releváns, hogy nő vagy-e vagy férfi, megkülönböztetés maximum csak a fizetésben és a testi erőben jelenik meg, de a lényegről generációról generációra fokozatosan kezdünk megfelejtkezni. Örülök, hogy nem a mai tinédzser korosztályba tartozom, hallok néha történeteket a mai szlengekről, meg hogy hogy bánnak a mai tinédzser fiúk a lányokkal, hogy a vécében kúrnak a buliban, majd utána egymás nevét sem tudják, hogy a fiatalok 60%-a HPV-s, hogy a kapcsolataikat fészbúkon élik, a nők már a szelfiken azt sem tudják hogy tekerjék ki a testüket, felülnézetből, csücsörítve, mell kidobva. Ma már a 13 évesekről néha azt hiszem, hogy 10 évvel idősebbek. El fog múlni... a figyelem, a férfiasság, a nőiesség. Őszintén remélem, ha egyszer lesz családom, valamiképpen még tovább tudom adni, mit jelent ez, és hogy a valódi értékeket nem kívül kell keresni, és a szavak nem számítanak, csakis a tettek.

Nincsenek megjegyzések: