Hipnózis

A hipnotizálás számomra mindig is egy izgalmas, és misztikus dolognak tűnt, egész életemben vágytam rá, hogy kipróbálhassam. Egyébként megjegyezném, hogy sokkal jobban túl van misztifikálva a köztudatban, mint amilyen a valóságban. Ugyanis tulajdonképpen a hipnotikus állapot egy és ugyanaz az alfa állapottal. Én nem tudom hogy olyankor mi történik az agyban, de valahogy egy réteggel mélyebbre tudunk jutni állítólag, meg ugye a kreatív részét is meg lehet nyitni, na meg akik hisznek a telepátiában és hasonló misztikus dolgokban (én hiszek), azok ugye ebben a tudat állapotban tudnak kibontakozni. Ma vetettem fel ezt a témát dilidokimnál, és hát nem is kellett több, mondta, hogy ha van kedvem, csinálhatjuk. Attól fostam, hogy majd én nem fogok tudni ilyen állapotba kerülni, de azóta rájöttem, hogy bárki képes, mert nem kell olyan nagy trouvaille-ra gondolni, csak egyszerűen lassabb lesz a pulzusod, de egyébként tudatodnál vagy. Semmi olyat nem lehet kiszedni belőled, amit nem akarsz elmondani. És most azon gondolkodom közben, hogy érdemes lenne elkezdenem néha meditálni vagy relaxálni, mert valójában teljesen jól hat az ember idegrendszerére.

Na de, hogy az én személyes hipnotikus élményemről meséljek kicsit, először is úgy zajlik, hogy le kell lazulni, ehhez segít a doki, hogy mire figyeljek, figyeljem a hangokat a szobában, a kinti hangokat, majd a testem lazítsam le, ehhez végig mondja, hogy figyeljem a lélegzetem, milyen mikor beszívom, kifújom, figyeljem a hőmérsékletét, figyeljem a testem lazulását, hogy a kezeim nehezednek stb stb. aztán egyszercsak mondja, hogy képjelzek el egy virágot. Kérdezi milyennek látom? Mondtam mint a gyermek rajzokon, szírmai vannak. Milyen a színe? Rózsaszín. Milyen a közepe? sárga. Milyen sárga? okker sárga. Milyen a tapintása? Puha. Menjek tovább, milyen a szára? mint egy tulipánnak. Van levele? Még nincs, mostmár van, olyan mint egy tulipánnak. Van gyökere? Nincs, vágott virág. Mondja dokim, ha szeretném tegyem vízbe. Mondtam beletettem. Most menjek bele a közepébe. Mit látsz/érzel? Vizes nedves érzés, kicsit hideg, de kellemes. jöjjek ki belőle. Milyennek látom? Ugyanolyannak (de tudom, hogy ott volt egy gondolatom, amit nem mondtam, egy pillanatra mosolygott a virág. Aztán váltottunk helyszínt. Képzeljek el egy rétet. Mit látok. Először egy repce rét ugrott be, aztán egy sima "semmi extra" rét. Mondta a dokim válasszak, hol vagyok? A "semmi extra rét" állandósult. Látok valamit a távolban? Nem semmit, csak a rét. Ha körbenézel semmi? De megláttam a házunkat (simontornyait), és rájöttem, hogy a kertünkben vagyok. Mondta, hogy induljak el valamerre, merre megyek? Felfelé, távolodva  háztól a szőlőbe. Mit látok? Hogy gazos. És egyedül vagy? Abban a pillanatban beugrott a kerítésen egy macska. Chucky, rájöttem, de aztán ő távozott is, de jelen van körülöttem, ez nyilvánvaló. És végülis ennyi, ezután visszaéberített a dokim. persze ez sokkal hosszadalmasabb volt, csak a lényeges lépéseket emeltem ki.

Konklúzió? A virág én vagyok, a víz érzéseket jelent, hogy nincs gyökere, azt is egyéni izlésre bízom, ki mit gondol róla, én szimplán úgy értékelem, ahogyan a vágott virág létét, eltávolítva van a gyökerektől. A virág tulajdonságai én vagyok. Hogy vízbe tettem, gondoskodtam magamról.

A kertünk is önmagáért beszél, ami érdekes, és utólag derült ki, hogy a házban csak apám volt jelen a gondolataim szerint, anyám+tesóm sehol. Ezt még nem tudom hova tenni. A repce rét és csupasz rét közötti választás azt jelenti, hogy úgy értékelem magamban, hogy nem érdemeltem meg a szebbet, a kopárabbat választottam, ez sem véletlen...

Innentől minden második héten hipnózis terápiával folytatjuk, mert ez érdekes, és számomra kevésbé manipulálható, aztán meglátjuk.