2018. október 8., hétfő

10. hét

Megtörtént az UH, amitől féltem már hetek óta. Hát ez valami csodálatos volt. Hatalmasat fejlődött a kis magzatkánk. Megvan keze-lába, persze még nem látszottak az ujjacskák, csak maga a végtagok. Nagyon kis cukorfalatka volt, és lüktetett a szíve ezerrel.

Mérete 3 cm kereken, ami 10+0-ás méret, miközben mi ezen a napon 9+3-n voltunk, de ez teljesen normális, és doki szerint az csak jó, ha inkább picit előrébb van, mintha hátrább lenne.

Aludt, majd mondta a doki, hogy akarjuk, hogy felébressze? Mondom egyből persze, és bejátszotta a saját szívhangját neki... persze ő gondolom csak a rezgést érzékelte és felébredt. Elkezdett ezerrel járni a kis keze-lába, nem tudom leírni az érzést, amit éreztem. Valahogy leesett két dolog, egyrészt, hogy ő tényleg él és már vannak kis funkciói, másrészt meg leesett, hogy ő már érzékel mindent, ha zaklatott a környezet felébred, ha nyugi van alszik stb, felelős vagyok már érte is, hogy nyugodtan fejlődhessen.
Viszont van egy érdekesség, ami egyáltalán nem tudatos, nem tudom talán a rosszulléteim váltották ki, vagy nem tudom, de sokkal kevesebb kávét iszom. Eredetileg napi 3 kávé volt az adagom lattéban, és ez most lecsökkent napi max 1-re, de általában még az egyet sem tudom meginni, ma is fele ott maradt.

Hangulatom/közérzetem változékony. Az elmúlt hétben 7 napból 5 nap fájt a fejem, migrénes és tenziós váltakozásában, nagyjából sztem 50% arányban. Hányingereim tetőfokon. Én már látom a pocakomat és hát következő héttől vagy a 12. heti UH-tól kezdve fotózni is fogom.

Nincsenek megjegyzések: