Nem is tudom, most azon gondolkozom lassan érdemes lenne összegyűjteni apám aranyköpéseit, mert meglehetősen sokszor táplálkozom belőlük és olyan szellemesek és igazak. Ilyenkor rájövök, hogy mit keresek az életben: az egyéniséget. Kevés olyan ember van, aki más vagy aki látja benned, hogy más vagy. Büszkeséggel tölt el visszaemlékezni apára, ki hihetetlen egyéniség volt. Egy dolgot sajnálok, hogy nem ismerhettem belőle azt a szeletet ami őt eljuttatta odáig, hogy bevállalja magát, nem ismerhettem a sikereit, pedig valószínű ez jellemzi őt igazából. Amit én ismertem belőle már csak a maradék, a lecsúszás. Bár én azt is szeretem benne, az elejtett igazságokat. Sokszor szeretném, h az életben legyen egy logika vagy egy megfejtésre váró rejtvény, de tudom h ennél sokkal egyszerűbb az egész, tudom h az én fantáziám túl kombinál. Ez jellemző rám egészben. Egy álom világban élek, és tudom, h sosem fogok felébredni, vagyis ha felébredek ott vége lesz valaminek, így inkább becsukom a szememet.Nos ennyi mára, holnap folytatjuk a családi ebéd témát, aztán irány haza...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése