2009. július 13., hétfő

Példaképek

Pár napja kevereg a fejemben néhány gondolat ezzel kapcsolatosan, plusz ezzel egyidejűleg leveleztem párat egy ismerősömmel. Ezt írta nekem: "ha nem nő lennél, akkor mondanám, hogy te vagy a példaképem..." ( :) Bocs az idézésért, de kb ekkora dicséretet még soha, senkitől nem kaptam... úgyhogy muszáj volt.) Olyan fura, hogy valaki ezt gondolja rólam, mert én pontosan tudom, hogy milyen vagyok vagy milyen nem vagyok...

Egyébként fontos az, hogy megfogalmazzuk ki a példaképünk? Előre visz a fejlődésünkben? Őőő, asszem igen. Sokszor észreveszem magamon, hogy hullámszerűen működöm. Pl van olyan időszakom, mikor minden érdekel, olvasok, tanulok, figyelek és van mikor egyszerűen csak szimplán tengődőm (aktív és passzív korszak?). Ha lebegnek célok előttem (avagy példaképek), jobban aktívkodom talán!?

Néha agyalok rajta, hogy mit kellett volna másként csinálnom az életemben... hát jah, vannak elbszások, de szerencsére (az én kitalált élettervemhez képest) nem helyrehozhatatlan, csak nem túl könnyű nekivágni a pótlásoknak. A neheze a bátorság, nehéz lépni... és sokszor az ELSŐ LÉPÉS hiányzik. Félünk az ismeretlentől, félünk saját kudarcainktól, pedig szerintem nagyon is igaz azaz elmélet, hogy az élet pontosan annyit ad vissza, amennyit belefektetünk...

Szóval példaképek... elgondolkodtató... nekem ki lehet? Furcsamód nem tartott sokáig kitalálnom... Elárulom: Misi (az egyik) kreatív igazgatónk. Rossz, h nem a szülők közül választhattam, hiszen az lenne a valóban igazi, de sajna ilyen téren nálunk nem úgy sikerültek a dolgok, ahogyan kellene. De visszatérve Misire, nagyon röviden össze tudom foglalni, hogy miért is ő az. Egyszerűen pontosan úgy él, ahogyan én szeretnék. Becsülettel, tisztességgel, humorral és harmóniával. Azt figyeltem, hogy mindehez olyan iszonyat nagyságú empátiával rendelkezik, amilyennel ritkán lehet találkozni. Az emberek milyenségét, sokszor krízis helyzetben lehet jól megítélni. Egy jó példa: a múlthéten volt egy meeting kreativoknak, ahol is a CEO kicsit befosatta a csapatot és Misi ezt észrevette és bár már nem feladata, de mégis mondott pár gondolatot, amivel egyből oldotta a feszültséget. Azaz felismerte, hogy eredmények NEM a félés következtében fognak születni... de ez csak egy a sokból. Ez a tulajdonság valamelyest bennem is megvan, de még eléggé gyermek cipőben, viszont asszem viszonylag gyorsan kiszúrom, hogy ki-milyen. Nagyon sajnálnám, ha Misit elsodorná az élet, mert ő a legjobb főnök, akit eddig valaha is ismertem.

Nincsenek megjegyzések: