2009. május 12., kedd

Agyhalál

...ez a szó pontosan illeszthető arra, amit most érzek. A munkahelyemen teljesen kikészültem idegileg, és ez sajnos az estémre is rányomta a bélyegét. Lányokkal beültünk egy "Czukor" nevű helyre, de se a poénokat nem vettem, se poénokat gyártani nem bírtam. Hát van ilyen... szerencsére elég ritkán, viszont hazafelé kicsit elkalandoztam a BKV-n...

...példul azon, hogy mennyire kellene örülnöm, hogy egyáltalán embernek születtem. Hiszen egyetlen élőlény sem képes ilyen fantasztikus dolgokra, mint az ember. Feltalálunk mindenféle gépeket, egy kitalált hierarchiális rendben élünk, közösségeket alkotunk, melyet kényelmessé teszünk és így tovább... ...reklámokat gyártunk... valamelyest néha ezt is művészi szintre emeljük (csakhogy gyorsan körbeérjek magam felé). Szal igazából örülni kéne. És nemcsak ezért: hisz egészséges vagyok, van fedél a fejem felett... ha belegondolok, h csak egy milliárd ember mondhatja el ezt a 6 milliárdból (mely a földön él), akkor még mindig jó vagyok! És mégis, sose, semmi nem elég... több és több kell, pedig csak azt kéne felfognom, hogy szinte kiválasztott vagyok, hogy most itt blogot írok. Nos ennyi mára, ezt az ömlengést azonnal befejezem...

Nincsenek megjegyzések: