Ülj le, eGGYes!

Nem is tudom, hogyan bontsam részletekre az újonnan szerzett főiskolai tapasztalataimat... hm, azt hiszem vegyük a napokat. Persze ígérem nem fogom ilyen részletesen többé, de ez fölött most nem tudok elmenni.

Péntek. Évnyitó. Első előadás (nem túlzok 350 ember), szép kilátások. A mai szocializálódási arányom egyelő a nullával. Konkrétan mindkét próbálkozásom kudarcot vallott. Ennek egyik (és egyben fő) oka, hogy túlnyomórészt lányok vannak (itt is). Mostmár teljesen egyértelművé vált számomra, hogy képtelen vagyok lányokkal ismerkedni/közeledni. Balra tőlem kiszúrtam első ránézésre intellektuálisnak tűnő, szimpatikus, kicsit elvont gondolkodásúnak tűnő srácot, aki mellett ott volt egy buzi nagy objektív táska, és egy fényképező táska... ó gondoltam, ez az én emberem. Megkönnyebbülés, öröm. Leszólítottam (bízva benne, hátha jó beszélgető társ lesz). Nosch, szinte zokon vette, mikor megkérdeztem milyen fényképezője van, és még rontottam a helyzetem, mikor közöltem, én is fotózom. Majd mivel elég szűk szavú volt, én meséltem, hogy hobbiból, stb stb ... partyfotózom pont. Erre ő: az M1-nek dolgozik, nem foglalkozik ilyen nevetséges dolgokkal, mint parti (anyád, gondoltam). Szal gyorsan rájöttem, hogy ez egy nagyképű, köcsög gecifasz. Szegény azt hiszi, egy kategóriával feljebb van, de nem sajnos ugyanabba a padba ülünk kispajtás. Innentől, gyorsan lehet asszociálni, hogy rövidre záródott a kommunikáció, és én a kudarcot nyugtázva nem is próbálkoztam tovább.

Szombat. Azonkívül, hogy nagyon élveztem a pszichológia előadást, és már kicsit sikeresebb volt az ismerkedés is (bár még mindig nem találtam meg az én klikkemet) ismét rá kellett jönnöm, hogy az emberek idióták. Most velem van a baj? Komolyan néha azt érzem, hogy nekem nem erre a világra kellett volna születnem... Tudományos írásmód előadás. Már előre közölték velünk, hogy ez csak egy tréning és bár 3 előadás van, nem szükséges megjelenni, sőt jó lenne ha inkább a mai plusz egy alkalmon lenne mindenki és akkor kisebb csapat. Így a 120 embert le kéne osztani 2 részre, és akkor a main mindenki itt van, és ezenkívül még egyszer. A figyelem koncentráltabb lesz. Na erre egy okos benyögte, hogy akkor inkább legyen 3 csapat és akkor csak 1szer kell mindenkinek bejönni. Tanár egyből, oké. Na én már itt fogtam a fejemet, hogy akkor most szépen az lesz a következő problemtakia, hogy mindenki ma akar maradni... és lám igazam lett. Erre kitalálta a tanár, hogy a 3 padsor szerint leszünk a három dátumra szortírozva, van 5 perc a mozgolódásra. Na én ekkor már majdnem röhögőgörcsöt kaptam, mikor mindenki ment a mai napi padsorhoz... nemtok mást mondani OSTOBÁK! Így épp a cél nincs megint elérve. És fel se fogják, hogy közben a saját előadás idejük rövidül ezzel is. Én már az elején beírtam magam a következő alkalomra, mert (velük szemben) nekem ez nem élet-halál kérdés :))), viszont ismételten konstatáltam magamba, hogy az emberek 90%-a buta, következetlen, rövidtávú haszon hajhász... és ez van főiskolán, akkor mit várhatunk más területeken...