Múlt héten egy kicsit több időm volt foglalkozni magammal, meg a dolgaimmal, mert most Marci rendesen ment bölcsibe, illetve munkáim most eléggé beálltak a nyári menetrendre. Nagyon fontosnak tartom az ilyen időszakokat, hogy az ember tudjon kicsit magával foglalkozni, meg úgy egyáltalán meghallja a belső hangot, illetve ilyenkor mindig olyan szép a környezetem is, van idő a takarításra, mosásra, vasalásra, rendrakásra.
A gondolataim jelentős része foglalkozik természetesen a jövő építéssel, ennek nyomán meg is tanultam egy fogalmat, ami rám teljesen jellemző, ez pedig a kontorolfreak. De egyébként ezzel együtt azt is tudom, hogy fejlesztem benne tudatosan magamat, hogy ez ne legyen domináns, és sok esetben tudatosítom magamban az elfogadás fontosságát. A héten rájöttem arra is, hogy Zsoltival szemben is elkövettem egy hibát, ugyanis teljesen automatikusan magamból indultam ki, ami rohadt nagy hiba. Én extra eset vagyok, mármint van egy két olyan tulajdonságom, ami nagyon jó, képes vagyok nagyon koncentráltan figyelni, sok dolgot észben tartani, helyzetekben előre gondolkodni, illetve mikor már semmi energiám, akkor is képes vagyok összeszorított foggal még előszedni magamból, így mondhatni elég nagy a teherbírásom. Na ebben vagyunk nagyon különbözőek, és ezt tudatosítanom kell magamban, mert hiba ugyanazt elvárni tőle, mint magamtól... ez meddő konfliktus forrás. Ez nem leszólás, hiszen ennek felismerése abban segít, hogy megkímél felesleges konfliktushelyzetektől és feszültségektől. Egyszerűen csak különbözőek vagyunk. Valamiben ő jobb, valamiben én, és így áll össze az egész, így tudunk működni.
Most ismét egy nehezített felállás következik, ha Marci beteg lesz, mert most a mi szitterünk, Dorothy munkába állt, és magunk között kell majd megoldani. És mai nap alapján lehet beteg lesz Marci (kezdődő tüneteket észleltem, de ma még ment bölcsibe). Eljött az idő, hogy bejelentkeztem Marcival kivizsgálásra orr-fül-gégészetre, mert az elmúlt hónapban szinte állandósult szájlégzése van. Hiába gyógyul meg látszólag a betegségéből, mégsem áll vissza. Itt vagy valamilyen rejtett probléma van, vagy allergia, vagy nem tudom, de indokoltnak érzem utána menni + egy extra hallásvizsgálatot készíteni, amit a pedagógiai szakszolgálaton javasoltak, hogy ha van egy eredmény, az is információ, mert ugye beszédfejlődésben nem mindegy.
Szóval rakom össze a hetet fejben, miközben haladunk a hó vége felé és ugye ilyenkor vélhetően több munka is lesz (kell is, mert nem túl erős a hónap eddig).
Marci a hétvégén megint mintha ugrás szerűen fejlődött volna, szépen gyarapodnak a szavai, mondókákból részleteket is szépen próbál utánozni, de persze még mindig nem két irányú a kommunikáció, ezek inkább próbálgatások és ha sikerül ő is nagyon tud örülni magának. Nagyon édes volt reggel, énekeltem neki Bogyó és Gabóca főcímét, és annál a résznél mikor mondom "kisüt a napocska" kimutatott az ablakon az égre. Azt hiszem lassan ezeket a dalokat is figyeli és megérti, ahogyan amúgy a meséket is. Azt érzem közel az idő, hogy este kezdhetjük az esti mesélést.
Na mára így indulásnak ennyi, remélem megbírkózunk a héttel és nem lesz olyan durva, mint ami benne van a pakliban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése