Mindennek ára van, te mennyibe kerülsz?

Mindig szarul esik és leesik az állam, mikor a szakmámba megtudom mennyivel többet keresnek bizonyos emberek ugyanazért a munkáért, amit én is elvégzek. Ilyenkor több mint csalódott vagyok, úgy érzem teljesen mindegy mit csinálok és mennyire próbálom a maxot kihozni, sosem fogom utolérni őket, de mondjuk nem is az a célom, hogy utolérjem őket, csak hogy ha már ennyit dolgozom, ne kelljen foglalkozni a pénz kérdéssel. Valahol igazán szerintem csak akkor lehet az ember boldog, ha ez a kérdés nem frusztrálja minden nap. Persze ez nem panasz, mert tudom, hogy az átlag magyarnál még így is többet keresek, de ezt a szintet csak úgy tudom hozni, hogy a hétvégéimet is beáldozom, ez meg már lassan kezd nagyon fárasztó lenni, kezdek belefáradni. Ezért gondolkodom abban, hogy ha végzek a 3D sulival, tényleg váltani kellene. Tegnap az új lakótárssal megbeszéltük egymás fizetését (ugyebár ő kollégám és programozó), és totál ledöbbent mert majdnem 100 000-rel többet tippelt, mint amennyit tényleg keresek. És mondta, hogy nagyon alá vagyok fizetve ahhoz képest, hogy egyetlen nap se tudtam előbb eljönni, pedig úgy volt, hogy akinek nincs melója elmehet minden nap picit előbb. Erre ma mehetek melózni a táskába, mert a sulim miatt ráadásul ebben a hónapban konkrétan többet költöttem eddig, mint a fizetésem. Ez van :(, nehéz a bányászok élete.