A tegnapi "interjú" kiverte a biztosítékot, ugyanis gyakorlatilag átléptük az interjú stádiumot és átugrottunk a próbamunkához, amit mai határidővel csináljak meg :). Nagyon vicces, gondoltam magamban, azt sem tudom hova dolgozok és miért, de azt is meghatározzák hogy máig bezárólag. De azért szerencsére hagytak egy telefonszámot, melyet pár perces pillázás után fel is hívtam, hogy most ilyenkor mivan?! Aztán megtudtam, hogy náluk a második forduló az interjú (szal azért mégsem marad ki teljesen, csak nem biztos h eljutok odáig :D). Ehh, ilyennel sem találkoztam még. De most már rájöttem, hogy semmin sem szabad csodálkozni. Nagyon egyszerű: minden előfordulhat... és mindenért fizetni kell.
Voltam a munkaügyiben is. A "jó hír", hogy egy forint munkanélkülit sem fogok kapni. Szeretem ezt az országot :D, csak az ember szarba ne kerüljön, mert aztán segítség egy szál se.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése