Mai napon töltöttem. Hát kissé eseménydúsabb volt az elmúlt hét, mint amit reméltem. Alapvető tüneteim továbbra is a pisilés, ez a legdominánsabb. Mikor mentem a könyvelőhöz szinte már fél útnál a dugóban alig bírtam. Aztán vannak beémelygéseim teljesen logikátlan időpontokban, és csak nagyon kevés ideig. Ezenkívül két napja mell érzékenység, és egy péntek éjszakai kaland a Flór kórházban. Ugyanis éjszaka megfájdult a hasam jobb oldalt lent, ilyen szúrószerűen, és ez olyan méreteket öltött, hogy felkeltem rá éjszaka. Mivel még nem voltam nődokinál, így a méhen kívüli terhesség is benne volt a pakliban (meg nekem még a vakbél gyanú is eszembe jutott), úgyhogy nem volt mit tenni, elmentünk. Nagyon jó doktort sikerült kifogni, úgyhogy ebből a szempontból nagyon nagy szerencsém lett. Alaposan végig vizsgált, illetve megultahangozott. Saját szememmel láttam a pici petezsákot, hogy jó helyen van, és 6 mm (ami ebben az időszakban teljesen optimális méret). Ami még nagyon fontos információ, hogy nincs szabad hasi folyadék (előző terhességemben folyamatosan volt). Szóval a doktor azt mondta, hogy a hasfájás nem hozható összefüggésbe a terhességgel, úgyhogy ilyen téren nyugodjak meg. Úgyhogy hazamentünk és én sokkal nyugodtabban lelkileg tudtam is utána aludni. Másnap valamikor múlt el, ha jól emlékszem olyan este felé. Egy hét múlva fogunk többet tudni, mikor megyek nődokihoz, és nagyon bízom benne, hogy esetleg addigra már lesz is szívhang.
Még nem felhőtlen az öröm, mert még nem léptük túl a szívhang megjelenését. Érzelmileg mindentől félek, de már nagyon ragaszkodom a kis embriómhoz, minden ösztönömmel szeretném, hogy baba legyen belőle, bár tudom minden pillanatban, hogy ez még nagyon képlékeny állapot, és mikor jön egy kisebb hasizom görcs, az elveszítés félelme nyilal belém.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése