2010. június 30., szerda

Darwin's evolution is my God 2.

Anyát fárasztottam ebéd közben ezzel a filozofálgatással és ahogy forgatom ezt a mondatot egyre mélyebb és mélyebb tartalomig jutottam.

Darwin evolúciója az Istenem. Két külön álló hipotézis egybemosása... tudom bátor dolog így leírni... több egy tutkó szóviccnél, márcsak azért is mert elég durva tartalomra gondolok közben. Két egymásnak ellentmondó analógia, Isten létezése (édenkert stb.) és az evolúció (tudomány). De mit jelent az, hogy evolúció az Istenem? A természet tökéletes rendszere. Egy triviális példa: mint a beporzás esete. Na nem maga a szaporodás oldala, hanem ahogy a növény manipulálja "ösztönösen" (szándékosan idéző jelben) a méhecskét, hogy a pollenjét szállítsa át egy másik növényre. Primitív deal, melyet megkötnek egymással: adok neked üzemanyagot (nektár/cukros víz) míg eljutsz a másik virághoz, ahol ismét tankolhatsz, cserébe ha átviszed a pollenemet. Ez a túlélésre összpontosított reprodukciós manipuláció maga a csoda is lehetne... ha hinnék a csodákban :DDDD. De inkább azt gondolom, hogy a természet is a terv/rendszer része, melyet valahol valaki kurvára kitalált. És nem elhanyagolható, hogy hibátlan a rendszer! Hiszen ha egy hajszálnyi hiba is lenne, már borulna is az egész (pl, ha túl sok nektárt kapna a méhecske... leszarná a többi virágot, ergo a pollenek nem jutnának sehova). Tökéletesebb ez a rendszer, mint egy computer... ez volna Isten? Szóval akkor ki (mi) is Isten?

És ekkor érdemes megemlíteni még a természetes és mesterséges evolúció közötti különbségeket is, illetőleg, hogy hogyan épül egyik a másikra. Nekem nagyon bejön, ahogy egyik a másikhoz tud asszimilálódni. Megemlítek itt is egy példát. Mondjuk a kanári fajt (ez a példa nem a sajátom: Richard Dawkins gondolatai, én csak adapáltam és továbbgondoltam). Szóval a kanári madár. Nekem fogalmam sem volt róla, hogy tulajdonképp nem más, mint egy kitenyésztett faj, mely nem is elsősorban az énekesmadársága, hanem a kinézete miatt lett genetikai bravúr, vagyis mesterséges szelekcióval elérték azt, hogy még egy színt is elneveztek róla (kanári sárga), de nem is ez a poén, hanem az, ami most jön. A természetes szelekció, amit tovább folytat a túlélés érdekében. Hogy egyre szebb és szebb hanggal rendelkezik, mert a női egyed a szaporodásnál ezt veszi alapul, oly annyira, hogy már a hang beindítja a női egyedek hormonrendszerét. Kvázi, a kevésbé szépen éneklő egyedek kivesznek természetes szelekció során. Sztem ezt elég nehéz lepipálni és ez csak a fogaskerék egy apró kiemelt részlete, ki tudja még mi minden épül egymásra. Ja igen és az én címem, csakhogy visszautaljak rá, valami ilyesmire akart utalni, hogy nem valami újat/eredendő elméletet kell keresni, hanem elég csak magunk köré nézni és a még fel sem tett kérdésre is megkaphatjuk a választ úgy, hogy csak csináljuk a dolgunk... azaz élünk.

folyt. köv.

3 megjegyzés:

Dorothy írta...

Így már érthető...azért csípem ezt a postod, mert így kicsit én is elgondolkodtam azokon a dolgokon, amiken amúgy ritkán...szóval köszönöm. Köszi a felsötétísért!!!

Gergely írta...

Nagyon tetszett ez a post (is) Olyannyira, hogy épp postíráson gondolkoztam, nekem is valami filozófálgatós téma járt az eszemben, és átmenetileg el is felejtettem, hogy miről akartam írni.
Amúgy továbbra is tartom, hogy az előző bejegyzés semmi összefüggésben nincs a 'mesteri mondatoddal', ez utóbbi annál inkább :) szóval nem érzem magam gy.p.-nek, hogy nem tudtam párhuzamot vonni. Ott csak annyi találtam, hogy lelkesedtél, hogy mekkora arc vagy, hogy egy mondatba tudtad foglalni az új filozófiád :D

Kata írta...

Jaja, azt hiszem az előző postom a bevezetés :DDD