2010. május 29., szombat

élni vagy égni

Azért elgondolkodom az életem ezen periódikusan ismétlődő időszakán, hogy mi miért történhet. Durva, hogy milyen szinten kell erősnek lenni manapság egy nőnek. Ma reggel olyan gondolatok keringtek a fejemben, hogy most nem mutathatóm depisnek magamat, mert nem akarom, h megint eltávolodjanak tőlem a barátaim, és akik közel állnak hozzám. De mit kell ilyenkor tenni... fel kell tenni egy álarcot és nem szabad mutatni senkinek? Egyébként meg egyáltalán nem szeretnék magam alá csúszni, bár a tegnapi nap és a heti kudarcok a tegnap esti kiborulásomat azért eléggé indokolttá tették. Ilyen az élet? Mindig fel kell állni? Ez másnak is így van? Nem tudom.

Vizsgaidőszak elég jól megy, leszámítva a jog vizsgámat, ami már UV volt tegnap. Ja erről jut eszembe a vicces történetem. Gyakorlatilag lassan 5 jegyem megvan a 12-ből, ez már mindjárt a fele :). Szóval tegnap képes voltam bemenni vizsgázni személyi nélkül. Na ilyet is csak én tudok csinálni :D. Aztán rohanhattam a TO-ra, hogy szedjenek elő valami igazolást, hogy egyáltalán vizsgázhassak. Jó vagyok!? Aztán külön ki kellett töltenem még egy papírt, mert hát a bürokrácia... és h teljes legyen az irónia, még 3 percet késtem is a vizsgáról. Ilyen sem volt még. Remélem meglesz. Nagyon jó lenne ha nem kéne harmadszor is menni.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Cső Galli harcos!
Ez máskan is így van! Sőt...
Most épp megint pengeélen táncolok.. illetve be kell tanítanom két csajt, akik a helyemre jönnek... Ilyenkor mi van?! Szívás! Csak mert nem kedvel a főnök,, holott robotolok neki annyit, mint csuda! Na, ez van! KSI

Kata írta...

fasza! Én soha nem tanítanék be utódot... kapja be a cég! Sztem azonnal menj el táppénzre ha biztos a dolog!

Azért ne vegyenek már faszra!