Rinyapost

Beteg a gyerek... ősz óta ez a legjellemzőbb dolog, amit el tudok mondani. És hogy ez mit jelent? Az életünk egy merő logisztika. Zsolti már dolgozik, én is szokásosan, segítség nincs, csak a Dorothy, amikor már sehogy nem tudjuk megoldani. Most hétvégére terveztem a nagybevásárolásokat karira, a maradék kari ajándék megvételét és egy IKEÁzást magunk karácsonyi ajándékát, illetve tervben volt, hogy segítünk Dorothyéknak költözni.. Na ez így az egész OFF. Marci beteg és a doki azt mondta, hogy nem hagyhatja el a lakást, mert most neki állandó hőmérséklet kell. Na ezzel a kijelentéssel mi totál meg lettünk lőve. Az egy dolog, hogy egy hete nem mozdultam ki, de a bevásárlásokat jelenleg nem is tudom, hogy megfognak-e történni (mármint nyilván kaja vásárlás igen), IKEA szerintem totál off, költözésben csak Zsolti vesz részt (ez jelenleg zajlik éppen), én meg valszeg totális depressziót kapok a monotonitástól és hogy ide be vagyok zárva szegény babámmal, aki már velem együtt unja az összes játékát. A lelkem sikítana ilyenkor egy nagymamáért, hogy segítsen már valaki, mert megfulladunk, de ez van. Egész héten (pénteket leszámítva) 5-kor keltem melózni estig, ma meg egész nap egyedül vagyok Marcival, ha mozoghatnánk, ezzel semmi para nem lenne. Össze kell szednem magam, kell a lelki erő. Most alszik a kisfőnököm, addig valahogy rendbe kell tennem magam mentálisan.

Nem tudom milyen ünnepek lesznek, most így nem indul igazán jól, vagyis eddig időm nem volt rá, hogy egyáltalán gondoljak rá. Egyébként még dolgozom 22-ig, Zsolti péntektől szabim van (kivette az összegyűlt GYED szabikat). Nagytakarítás tuti nem lesz, majd a takarítónő januárban, ezt már elengedtem, a főzést még nem akarom elengedni, meg még az ikeát sem.