2011. szeptember 29., csütörtök

A felszabadító kommunikáció, avagy találkozás Renikével

Most van egy olyan gondolatom, hogy ebben az "energia áramlás" kérdésben mégicsak lehet valami. Pár nappal ezelőtt megbeszéltük Rencsivel, hogy beülünk egy gyors kajára dumálni másként, meg mittomén bandázni. Ez a nap mára esett. Igazából meg sem tudom fogalmazni miről beszéltünk (persze ha nagyon akarnám de), de éreztem, hogy felszabadulok és töltődöm... nem is az volt a lényeg, hogy miről beszéltünk, hanem hogy együtt voltunk. Aztán annyira felszabadultak bennem az energiák, hogy a villamoson néztem ki az ablakon és nem gondolkodtam, hanem csak mosolyogtam. (Szóval egy jó társaság jobb mint a drog!?) Aztán írtam Renikének, mert éreztem, hogy meg kell nyilvánuljak, és ami nagyon meglepett, hogy Renike is ugyanezt érzi. Szavakba öntötte amit gondoltam. Ritka pillanatok ezek és mostanában már másodjára figyeltem, hogy bizonyos emberek brutál módon ki tudják ezt belőlem váltani... ezt hívják valszeg lelki kapcsolatnak (vagy "egy hullámnak"). Aztán annyira jól elSMSezgettünk utána, hogy Újpesten, a házunk előtt elfelejtettem leszállni a buszról... pedig ez giga szopás, mert utána átmegy a busz egy hídon, meg vissza kell sétálni egy csomót, meg utána még várni a vissza-buszra, de még ezt sem utáltam, sőt nagyon kellemes volt a séta is.

Na szóval ritka pillanatok ezek és most arra gondolok, hogy rossz annak akinek nincsen ilyen, mert ezek tudaton kívüli állapotok és hihetetlen erők mozognak... és ha tényleg energiával táplálkozik a testünk, akkor lemerült emberekkel lehet tele ez a világ.

Nincsenek megjegyzések: