Fogyásomnak, diétámnak abba a szakaszába érkeztem, amit már érdemes megemlíteni. Ma reggel 54,3 kg voltam. Nem mondom, hogy gyors a fogyásom üteme, de azért lineáris. Ebben az évben még nem ettem direktben cukortartalmú dolgot és a szénhidrátokra is nagyon odafigyelek. A sport hiányzik, de az nagyon-nagyon. Bízom benne, hogy most már hamarosan elindulok.
Napjaink. Hát őőőő. Ez a korona vírus eléggé megváltoztatta a dolgokat. Munkában még túlélhető egyelőre a visszaesés, de úgy az élet minden területén egyébként eléggé szar, pedig én magamról úgy gondolkodom, hogy jól bírom az elszigetelődést. Fel kéne már lélegezni. Közben Marci is vészesen közelít a szülinapja felé, ami így nem tudom, miként lesz megünnepelve, pedig én szerettem volna egy nagy családi ünneplést, de most így hogy?!
Egyébként ez az egész helyzet nagyon emlékeztet 2008-2009-re, mikor bedurrant a válság. Tudom, hogy elvileg most ez más miatt van, és egészen más lesz a későbbi lefolyása (remélhetőleg), de akkor is, engem ugyanúgy és ugyanolyan hirtelenséggel érintett munka szempontból. Ez sajnos most eléggé rá is döbbentett (ismét), hogy itt nincsen tuti, a stabil helyzetek is csak addig stabilak, míg a gazdaság stabil. Úgyhogy a (lakás célú) hitelhez való kezdődő pozitív hozzáállásom most teljesen visszazuhant a régi állapotára, ugyanis megint azt látom, hogy két pillanat alatt omolhat össze az ember élete, mint a kártyavár... viszont már felelősek vagyunk egy pici gyerekért is. Szóval azért nehéz, és most a terveim is teljesen átrajzolódnak valószínüleg, már ami a timingot illeti. Nem szeretem ezt az évet, elindulhatna már valami kis javulás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése