Norbi Update ügy margójára :D
Beléptem. 57,9 kg.
Nagyon szépen haladok. Lassú fogyás, egészséges táplálkozás. Tegnap jöttem rá, hogy ebben az évben még nem ettem semmi édességet, se cukor, se csoki. Messziről indultam, de úgy haladok, ahogy kell, és hogy hol a vége? Azt nem tudom még, a lényeg, hogy ne nézzek ki úgy mint egy beteg, tehát ha 52 kilónál már túl ráncos és összeesett lennék, akkor nem megyek el addig. A tükörképem már most sokkal pozitívabb, mivel én a fejemen látom legelőször a hízást és azt utálom.
Most rendeltem hyaluronsav tabit és kollagént újra, nekem nagyon bejönnek így tabletta formában (hyaluronsavat egyszer már rendeltem biotechből kisebb dózisban és nagyon látszott). Igazság szerint a bőröm minősége sztem kb 5 évet fiatalodott, ez ugye ebben a korban már fontos tud lenni. Azt is nemrég realizáltam, hogy vészesen közelítek a 40 felé (37 leszek febr 9-én), rohamléptekben mennek az évek, Martin már 9 hónapos, ez annyi, mint amennyit összesen terhes voltam.
Visszatérve ahogy fogyok le, a császár sebem egyre érzékenyebb. Kitapintható a belső "vágás". Hát igen, ez kétségtelenül azért egy durva vágás, ha csak abba belegondolok, hogy az összes izmot keresztbe elvágták, és mondanom sem kell, hogy felette egy másfél centis sávban azóta se érzek... talán mostanában kezd valamennyire minimálisan visszajönni az érzés (de azt olvastam, hogy ez kb 1 év, és nem is mindenkinek tér vissza). Illetve az időjárás változásokat is érzi rendesen.
Nincsen sok mély gondolatom, én csak nyugira és szabadidőre vágyom már, meg persze, hogy a gyermekem és férjem mindig boldog legyen. Az már biztos, hogy a legnagyobb érték az idő, és ez senkinek sem végtelen. Jó lenne kihasználni. Jó lenne 45 évesen nyugdíjba vonulni és csak élni. Ez a legnagyobb vágyam, nem lehetetlen, de feltétele, hogy a tavalyi tempót kell végig nyomni addig, egyelőre megy, aztán persze minden folyamatos változásban van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése