Tegnap volt egy különös és erőt adó beszélgetésem bent a cégnél Misivel. Hihetetlen mennyire tud rám hatni. Úgy nézek arra az emberre, hogy amit mond az szinte szentírás nekem. Érdekes, hogy van pár ilyen ember az életemben... Szóval mostanában kialakult, hogy minden este kb 3-4 ember marad legtovább a cégnél bent. Az egyik ő, a másik én és általában egy vagy két account még (Ági, Kinga). És valahogy elkezdtünk beszélgetni, Misi azt mondta, hogy hétfőn új projektbe kezdünk. Megint lesz egy Burger King projekt. Nekem persze pont leadásom lenne KK kavics 112 oldalas termékkatalógus. Azt mondta Misi, hogy próbál hatni Szasára, h más fejezze be a katalógust (amiben márcsak szöveg módosítások vannak) én meg részt vehetnék a Burger King projektben. Nagyon örültem ennek. Aztán elkezdtünk beszélgetni és elmondtam, hogy mennyire blokkol Juci extrém gyors melómorálja és h beblokkolok tőle teljesen. Misi ekkor elkezdett nekem megmagyarázni egy teljesen más megközelítést, hogy Juci látásmódja teljesen más...
hogy nem lehet egymás mellé tenni se őt, se engem, mert Juci úgy működik, hogy nem koncepcionálisan gondolkodik, hanem egy bizonyos képet leképez leegyszerűsítve, mintha beletöltenék egy tölcsérbe és utána kijön egy letisztult kép... a gondolkodása egyszerűsít, míg a miénk bonyolít, koncepciókat állít fel. Mi gondolkodunk mielőtt alkotunk... Juci erre képtelen. Őszintén megmondom, hogy erre most óriási szükségem volt. Magamtól sose jöttem volna rá, viszont így minden megvilágosodott. Utána mondta Misi, hogy örül, hogy itt vagyok én is a cégnél. Én nagyon meghatódtam, hogy őszinte legyek, mert ugyanezt gondolom. Viszont megerősített bennem egy érzést, ami kurvára hiányzik. Hiányzik valaki, aki ezekben a dolgokban segít tisztán látni, és rájöttem, hogy bár empatikusnak érzem magam, vannak dolgok, amiben kevés vagyok. Nagyon sokat adott ez a beszélgetés, tökéletes zárása volt a hétnek :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése