Citológia 2018

Idén is túl vagyok a szűréseken, minden rendben van... egy évre ismét nyugalom :)
A műtétem óta (2012) minden évben ez egy fontos dolog számomra, kiemelten és óriási parával.

Természetesség

Egy elég érdekes észrevételem van magamon. Elkezdett nagyon tetszeni az a fajta természetesség, mikor egy nő a természetes szépségével hat, szinte smink nélkül. Ez nem egyenlő az igénytelennel, csak valahogy észrevettem, hogy azok a nők kezdtek tetszeni, akiken nem látványos a smink, nem használnak mindenféle lakkokat körömre stb. Biztos ez is a korral jár, vagy csak szimplán egy korszak :D

Könyvelő kérdés

Megint egy nagy váltás van a levegőben. Nagyon nehezen veszem ezeket a változásokat, még akkor is ha hosszútávon ez a megoldás. Szóval most eljött az idő, hogy könyvelőt váltsak. Több oka is van, de azt hiszem nem a hibákat szeretném most felsorolni, hanem azt, hogy miért lesz igazán jó ez a váltás. Azt hiszem megtaláltam azt a könyvelőt, akivel megvan a kémia (ráadásul ismerjük egymást már régóta). Azt vettem észre, amikor jó dolgok történnek, akkor bennem (lelkileg) mindig jó érzés van. Ezúttal teljesen egyértelműen így történik. A váltás kézenfekvő, egy sokkal közelebbi ismerős lesz az új, akinek az élethez, munkához való hozzáállása teljesen azonos az enyémmel. És nem mellesleg kevesebbe kerül. Számomra nagyon fontos a bizalom, és hogy akivel együtt dolgozom - vagyis fizetek a munkájáért - lelkiismeretes legyen... én is így dolgozom. Ha ezt nem érzem, törik a bizalom, és az ilyen fontos kérdésben, mint a pénzügyeid nem hiszem, hogy megengedhető.

A folyamat elindult. Lezárni a dolgokat nehéz, és kell erő. Viszont szeretnék előre nézni akármi lesz. Őszintén mondom, hogy ezzel a lépéssel most már a munkakörnyeztemnek minden szereplője jó érzést kelt bennem.

Tiszteletjegyek

Ma reggel kaptam egyik ügyfelemtől ajcsit, tiszteletjegyeket az óriáskerékre... 3 éve dolgozom nekik, ez most így nagyon jó érzés :)

51,4 kg

40 dekányira a céltól. Már majdnem egy hete nem mértem meg magam, és ma reggel is félve álltam a mérlegre, mert az utóbbi héten több erősebb meghajlásom is volt, és mit látok? Egy hét alatt lement 30 deka. Már nagyon hiányoznak bizonyos kaják... pl egy jó hamburger.

Fogszabályzó 35 évesen?

Na megtörtént a fogászkodás. A jó hír, hogy továbbra sincsen lyukas fogam, immáron 20 éves korom óta (leszámítva a bölcsességfogat, ami a bőr alatt romlott meg még évekkel ezelőtt, emiatt is kellett a bőrt eltávolítani fölötte, mert éppencsak egy fogcsúcs állt ki). Szóval minden fog ép, egy kicsi fogkő van csak a fogaimon, az is csak belül lent, úgyhogy azt a következő alkalommal el is távolítják.
Viszont így is sokkoló hírrel indult a húzás része, ugyanis nem 2 bölcsességfogat kell eltávolítani, hanem mind a 4-et. A felső kettő adott, hiszen vízszintesen állnak, effektíve funkció nélkül, csak roncsolják a többit, illetve tolják előre a fogsort. Viszont a panoráma képen sajnos látszott, hogy a lenti fogakkal sem oké a helyzet. Az egyik látszólag olyan mintha nem is lenne, viszont sajnos ott van a bőr alatt mélyen, a gyökere alácsúszik ferdén a rendes fogaim alá, így azt nemcsak távolítani kell, hanem szájsebészetileg fel kell tárni, hogy egyáltalán hozzáférhető legyen. Ezt a fogamat nem fogom veszteségként megélni, hiszen fizikailag sosem láttam :). A 4. bölcsesség fogam sajnálom nagyon, mert arról pár éve szedték le a bőrt, és bár tömött, de jelen van. Ezzel a fogammal az a baj, hogy  túlzsúfolja az állkapcsom, és nincs hely, ezáltal a fogaim meg is indultak előre. Elöl sajnos már a fogaim kellőképpen össze torlódtak, aminek következtében folyamatosan koptatja az egyik alsó metsző fogam a felsőt.

Így mikor túljutottam a sokkon, rá kellett jönnöm, hogy most átgondolhatom, hogy mit kezdjek, feccöljek-e erre energiát, pénzt, vagy hagyjam az egészet, ugyanis a húzások után fogszabályzóra van szükség... igen, állandó fogszabályzó. Viszont ez az a dolog, amit utólag egyetlen ember sem bán meg az életében... és még hosszú az élet (remélhetőleg), szóval érzem, megéri.

Úgyhogy a lényeg a lényeg... belevágok.

Maga foghúzás élménye brutális volt, egy csapásra megértettem miért félnek az emberek a fogorvosoktól. Én miközben cibálták sírtam, nem a fájdalomtól, hanem mert sajnáltam őket, hiszen ép fogak, és még eddig egyetlen fogam sem hiányzott SOHA. De a fogdokinő azzal vigasztalt, hogy egy percig se sajnáljam, mert ezek a fogak bosszút állnak hosszútávon, illetve neki is hiányzik az összes bölcsességfoga... sőt azt mondja a nők nagy részének kicsi az állkapcsa, így a fogak elkezdenek torlódni a bölcsességfogak miatt. Úgyhogy kábé ez a vigaszom, és én most elhatároztam, hogy sosem volt szép fogsorom, de még lehet, és ezt az esélyt én most megadom.

Dohányzóasztal - csapó 2

Elkészült a dohányzóasztal. Sajnos több sebből elvérzett. Most nem tudom, hogy én vagyok túl perfekcionista, vagy kicsit össze lett kapkodva... a lényeg, hogy nem lett az igazi :(

A magasságát sajnos 10 cm-rel magasabbra készítették el, mint ahogy megadtuk a méretet, illetve a csiszolás sem lett szép. Továbbá sajnos a lakkozás sem olyan színű lett, mint amiről szó volt, és a felső fém kiegészítők nem lettek lefestve feketére.

Első körben arra gondoltam, hogy majd mi megcsináljuk ketten ezeket a dolgokat, újra csiszoljuk és lefessük. De aztán gyorsan rájöttünk, hogy egyikünk sem asztalos, és ehhez viszont szaki munka kell, így Zsolti az egyik asztalos barátjával felvette a kapcsolatot, és ő fogja helyre hozni. 

Így most van lehetőség újra gondolni, és új elképzeléseket leadni, így felmerült, hogy esetleg fehér antikolt (bal kép) legyen. Vagy maradjunk a fa színnél, csak nem ilyen natúr lakkal (egyébként nem is ilyenről volt szó első körben sem), hanem kicsit sötétebb, de még fa színű páccal, esetleg rusztikus hatásúan. Az alap adottságok rendben vannak, tehát a méretei szélesség/hossz az tökéletes. Egy kicsit csalódott vagyok és félek tőle tegnap mikor felhozták ez ki is ült az arcomra.

Viszont tegnap volt fent Zs anyukája, meg tesója és bemutatta a barátnőjét, aki litván, Eve-nek hívják, neki nagyon tetszett a lakásunk, még akkor nem voltam itthon, de Zs azt mondta, hogy szinte mikor belépett körberohant a lakásban és mindent megdicsért. Ő egyébként teljesen más kultúrából érkezett, és talán egészen másként is értékeli a dolgokat mint mi, és ez jó, nekem nagyon szimpatikus.

Holnap vissza a munkához :) a wc következik ismét... ott is második körösen. Folytatjuk a hátfalat és az oldalfal második rétegét. 

51-esek klubja

Beléptem. 51,9 kg. Azt hiszem kb 6-7 hete csinálom a diétát, az utóbbi 3 hétben már nem annyira szigorúan, mindent eszek (mármint cukrot és fehér lisztet kivéve), de figyelve a mennyiségre. Ezt most ilyen egészséges diétának tartom, mert ugyan így lassabban megy jelentősen, viszont így talán kiküszöbölhetem a jojó effektust. A szervezetem szoktatom a nehezebb kajákhoz is, és talán így nem kezdi el raktározni zsírként. Már nem kell sokat fogynom, mindösszesen 90 dekát, viszont sokkal jobban érzem így magam.

Más. Tegnap hazament Zs, és úgy tűnik készül a dohányzóasztalunk. Tegnap ezeket a fotókat küldte. Itt még nagyon sok meló van rajta, de állítólag egész délután ezt csinálta a tesója. Ezen felül én elkezdtem a wc-t, brutál jól néz ki már az a része, ami elkészült, viszont úgy tűnik, hogy ez két hétvégés lesz, mert még a hátfal teljesen hátra van (mivel ott javítani is kell), illetve az egyik oldal második rétegénél elfogyott a festékem. Ma meg ha minden igaz, 18 év után kivetetem végleg a köldök piercingem, itt az idő "felnőttem" :)

Fogászati kérdés

Bejelentkeztem szájsebészetre. Július 2, 10:00. Évek óta halogatom, és nincs tovább, két felső bölcsességfogamnak mennie kell.

Ennek előzménye, hogy már kb 5 éve megállapították, hogy sajnos nincs nagyon más opció. Rosszul nőttek (vízszintesen, így fogászatilag nem lehet kezelni, ha pl kilyukad)... ha nem szabadulok meg időben tőlük, akkor sajnos elkezdik károsítani a fogsorom, így a mellette lévő fogakat és/vagy rosszabb esetben szép lassan évről-évre előre nyomják az egész felső fogsoromat, ami később esztétikai probléma is lehet.

Félek, viszont sikerült itt a kerületben egy nagyon jó hírű fogászatot találnom.

Keleti kényelem

Mostanában inkább hétvégén történik minden nemű életem, a hétköznapok totál a melóról szólnak. Voltam most ügyfeleméknél ilyen üzleti/ismerkedős ebéden pénteken. Szuper jó volt. Szeretem ezeket az összejöveteleket, mert tényleg nagyon kevés esély van megismerni egymást, a munkákon keresztül szerintem igazán az ember nem látja a másik ember személyiségét. Nekem nagyon pozitív volt, teljesen motiváltként érkeztem haza, sőt ilyenkor még azt is érzem, hogy még jobbat szeretnék nekik csinálni. Ez amúgy tök nyálas, de én ilyen vagyok, totál érzelmi alapon tudok motiválódni.

Aztán hétvége. A szombati nap fele azzal ment el, hogy valahogy felvarázsoltjuk a falra a régi tévémet. Így venni kellett egy ilyen tartó állványt, meg aztán felügyeskedni. Azt gondolná az ember, megvan egy óra alatt, de nem, meg persze mi sem vagyunk túl ügyesek. Semmiképpen nem szerettem volna, hogy ferde legyen, így sokat szórakoztunk a lyukak fúrásánál, meg ugye a megfelelő magasság belövése... végülis sztem fasza lett. És azért nagyon jó, hogy hétvégén most már lehet lustálkodni az ágyban. :D
Aztán tegnap végül kitaláltuk, hogy menjünk fel rétesezni a normafára. Mostanában nagyon feltöltenek ezek a természetközeli élmények. Nem tudom, biztos korral jár, de értékelem a kilátást, meg hogy jó levegő van... meg ilyenkor Zs-vel is nagyon jó csapat vagyunk.

Este mint egy hétvégét záró momentum, elkúródott a kb 3 hónapos erkély ajtó szúnyogháló. Már nem tudom, hogy ezen nevessek-e vagy inkább sírjak, de az biztos, hogy egy nagy szar munkát végeztek az ablakosok, és ez már most látszik. Ezt viszont elég SOS-ben kell javítani, mert nem szeretném, hogy tönkre menjen a szúnyogháló maga, ugyanis ez nem volt egy olcsó tétel.

Hétvégén jön Zs tesója haza, egyúttal nagyon reménykedem, hogy elkészül végre a dohányzóasztal a nappaliba. Már megvan a láda hozzá, csak a humán erőforrás hiányzott :D Mivel hétvégére hazamegy Zs, így én neki fogok ugrani a wc festésnek.

Munkaállomás, avagy űrállomás a nappaliban

A szükséges rossz. A nappalink most úgy néz ki tényleg, mint valami űrállomás, hozzátenném ez vagyok én. Imádom a digitális dolgokat, főleg, ha azok jól használhatók és a kényelmemet szolgálják... ezért dolgozunk. Végre eljutottam odáig, hogy sikerült egy második számítógépet beüzemelni, így leszűkítve egy "munkaképtelenségi kockázati tényezőt"... ezt már sokkal régebben kellett volna, de nem volt rá lehetőség (emiatt télen volt is ebből egy elég nagy para, mikor hirtelen a semmiből beszart a gépem). Viszont úgy esett, hogy egy másik régóta vágyott fejlesztés is megtörtént, ez meg ZS-nek köszönhető, lett egy új tévé a nappaliba. A régi tévét már régóta szerettük volna, ha bekerül a hálóba, fel a falra, és a nappaliban meg egy nagy, 55-ös tévé, nagyobb mozi élmény. És hozzá egy hordozható (vízálló) JBL hangszóró, ez már szintén régi vágy volt.  

Egyébként már az 52-esek klubjában vagyok 52,6 kilóval, szépen haladok, és nagyon nagyon büszke vagyok ZS-re, már ő is lefogyta a pocakját, szinte minden nap edz és figyel ő is a kajára. Mikor így belegondolok, az is eszembe jut, hogy ezt neki valamiért sosem fejezem ki eléggé, pedig tényleg rettenetesen büszke vagyok rá.

Egyébként ezekkel együtt jó sűrűre sikerült a hétvége, szombatra terveztük a wc festést, de az bele se fért, ugyanis szombaton du mentünk Csömörre szülcsinapi buliba. Annyira jól sikerült a buli, hogy vissza is hívtuk július elejére Zs barátait. Aztán életembe először kipróbáltuk a sofőr szolgálatot. Nagyon kényelmes szolgáltatás, és nagyjából annyiba kerül mint a taxi, és tényleg teljesen lekerül a teher a "ki ihat, ki nem ihat" kérdésben. 

Más! Erkély projektben halvány remények, ugyanis végre sikerült elérni a közös képviselőt, és kaptunk egy jó kis ígértet, hogy lesz előrelépés :) Na meglátjuk, én kissé szkeptikus vagyok :D

Jánoshegy-Zúgliget Libegő

3 éve voltam kb. utoljára, viszont zsoltival először mentünk közösen. Gyönyörű a kilátás :)

Totalcar - Parkoló parádé

Pihenős hétvége volt. Mindegyik reggel futogattam kicsit, így a hónapot 75 km-rel zártam, nem túl kiemelkedő, egy jó kényelmes hónap. Nagyjából végig chilleztük a hétvégét, csak annyi aktivitás történt, hogy vasárnap elmentünk a totálcar szervezésében megrendezésére kerülő parkoló parádéra. Jó volt, még ha nem is feltétlen az én műfajom, illetve volt egy előadás, amire beültünk autó vásárlás témában, az is nagyon hasznos volt. Jó tudni mik a lehetőségeid, jogaid, illetve hogyan tudod a vásárlási kockázatot lecsökkenteni a lehető legkevesebbre. Na nem mintha mostanában készülnénk vásárlásra :)
Lencsevégre kaptam mikor Bazsó éppen a Totalcarra forgatott egy kicsi piros kocsiról... kíváncsi leszek fent lesz-e az oldalon (szerintem tuti fent lesz). A hetem szerintem zúzda lesz, hó vége van, plusz úgy tűnik az egyik ügyfeleméknél indul ismét az Siófok óriáskerék projekt (már harmadszor csinálom).

Kicsit bátortalanul, de elindítottam az erkély felújítás projektünket is. Kezdve, hogy írtam a közös képviselőnek, hogy várhatunk-e idén korlát cserére... ezen felül kitaláltam, hogy milyen megoldás lesz a burkolásra. Ez némiképp kényszer megoldás, mert nem nagyon vállalnak szakik ilyen kicsi munkát, így végül ilyen ikeás pattintós burkolatot szeretnék. Egy része fű pázsit a másik része meg sötét szürke verzió lenne... aztán meglátjuk mi lesz belőle:

2 hét egészség

Intenzívebb futásaimat már elkezdtem korábban, de a táplálkozásra most két hete figyelek (ismét). Tök durva, hogy milyen változások tudnak létre jönni, már két hét alatt. Mikor intenzívebben figyelek magamra/egészségemre, olyankor erősen figyelem a változásokat is. A fehér liszt alapú szénhidrát, a cukor és a tejtermékek teljes elhagyása nagyon gyorsan érződik. És nemcsak a kilók fogyatkozásában, hanem a bőr minőségében is. Érezhetően hidratáltabb a bőr. Kevesebb a ránc, rugalmasabb a bőr, kevesebb a pattanás/mitesszer. Sőt sztem az arcbőr homogénebbé válik, tehát bőrpírok eltűnnek. A tapintása puhább. Ugyanezt érzem a dekoltázson, de még a hasamon is. Mivel most súlyvesztés is van nálam és már nem vagyok 20 éves, így ez nem utolsó szempont. Ilyenkor érzem a vitalitást. Őszintén szólva mikor 55 kiló vagyok olyankor az önbizalmam is iszonyat gyorsan csökken. Én az a fajta vagyok, aki nagyon gyorsan elkezdi takargatni a testét, hasát lazább ruhákkal, így ugyan nem látszik a többlet, de érzem, és az önbizalmi érzés változik akaratlan. Ezért dolgozom vele, na meg mert ezt mindig hosszú távú munkának (szándékos ez a szó) érzem, mert igazán szerintem nem is most érződik, hanem 10-15 év múlva, akkor már igenis számítani fog az a 6 év futás, amit eddig beletettem. Az én testem nem olyan erős, már ami az immunrendszert illeti. Nem szoktam beteg lenni (a candidán kívül), viszont tudom, hogy ez azért van, mert kiegyensúlyozottan táplálom vitaminokat és sportolok időről időre. Az itthoni munka máskülönben szerintem nagyon meglátszana. Persze ezekhez erő kell, meg kitartás, amit nem mondom, hogy könnyű kifejteni. Én szerencsés vagyok, mert ez erő nálam belülről jön. Erősen tudok fókuszálni bizonyos dolgokra, ez egy adottság, szerintem nálam ezen múlik minden, amit eddig elértem, és a folyamatos sporthoz is ez kell. Ettől független megeröltető, és sok a holtpont. Egyébként pont hétvégén futás közben gondolkodtam rajta, hogy néha nagyon nehéz elindulni, de ha nem csinálnám, hiányozna. Ugyanis olyankor közel vagyok a természethez is, ami szintén lételemem.

Másik Bali

Ismét egy elég kemény héten vagyok túl. Az adatkezelési változások miatt elég erős heteim vannak melóban, illetve másik ügyfélnél meg folytatódik a roadshow,  így folyamatosan ott is határidős munkák vannak. A héten volt egy este 10-ig meló, majd következő reggel 5-kor kezdés. Na ezek az alkalmak egy kicsit kiégetnek, de ez is benne van néha sajna. Viszont szerencsére a hétvége megint élményekkel teli volt, ugyanis csináltunk egy nagy utazási kört. Amúgy onnan is gondolom, hogy lelkileg nem vagyok túl megviselt, mert így hétvégén szépen el tudom engedni a munkát, hogy egy pillanatra sem gondolok rá. Szombat futás, készülés és irány Siófok. Útközben beugrottunk a Moemaxba egy szőnyegért, ha már útba esett. Meglepően nagy forgalom volt az M7-en, aztán kiderült ez amiatt van, mert ezen a hétvégén kezdődik a szezon. A víz brutál szép. Most nem tudom én vagyok-e hülye, de úgy emlékszem, hogy pár éve barna volt a víz és kicsi, ezzel szemben idén nagyon tiszta, és szinte úgy néz ki mintha valami féle tenger lenne.

Már egészen mást látok benne, mint mikor fiatal voltam. Ezzel együtt mégis minden pontja ismerős és benne van az egész fiatalságom. Végigmentünk a sétányon, és beszéltünk a régi élményekről, a Renegade-es asztal tetején táncolós bulikról, a karaoké helyekről, a nagy Plázson a koncertekről, amit anno Coca Cola Beach housenak hívtak. Aztán a sok plakát a Palace nyitóbuliról, és hasonlók. Jó érzés volt. Kimentünk a partra is sétálni. A víz még jéghideg ugyan, de már sokan vannak. Zsolti szerint már alig van kiadó szabad apartman, vagy ami van, annak már szépen megy felfelé az ára. Aztán mentünk tovább Fenyves felé. Én arra felé is nagyon szeretem a balcsit. Már nem az a pezsgő érzés, inkább a nyugalom jut eszembe. Aztán egy fordulattal beirányoztuk Kaposvárt, következő úticél Zsuzsiék. Kaposváron szétváltunk, engem felvettek Zsuzsiék és mentünk tovább Boldogasszonyfára, Zs meg maradt kicsit Kaposváron, mert ő meg (ha már itt voltunk) meglátogatta az egyik legjobb barátját. Ez amúgy valahol tök vicces, hogy neki is pont az ország ezen részén lakik az egyik barátja. Este én relatív gyorsan kidőltem, Zsuzsi is utánam valamikor 1-2 óra múlva, Ricsi meg Zsolti meg jól belehúztak az éjszakába. Egyébként örülök, hogy így megtalálták a közös hullámot. Másnap még ott Chilleztünk ebédig, aztán "ha már itt vagyunk"spontán ötlettől vezérelve hazaugrottunk Stornyára. Bírom ezeket a viszonylag szürreális váltásokat, mikor egyik pillanatban még itthon vagyunk Pesten, aztán  hirtelen az ország másik pontján, majd egy harmadik különböző ponton. Este hazajöttünk, mert Zs ma már dolgozik. Én is fogok délután, de még a délelőttöt kiélvezem, szeretnék elmenni futni, aztán gyorsan elkészítem a munkákat. És jó hír, ez a hét ismét "rövidhét" :) bár ezúttal sztem hétvégén pihenni fogunk itthon.

Breaking news:

A környékünkön óriásit emelkedtek az ingatlanárak. 3 db ilyen típusú lakás van fent, az egyik csövesre lelakott, régi nyílászárós, linóleumos(!) padlóval, 21,3 M Ft. Második itt a szomszédban (csak panoráma nélkül, mert a közben van), régi laminált padlós, régi nyílászárós új redőnnyel, 25,6 M Ft. Illetve egy nagyon szépen felújított (új nyílászárók, új burkolatok) 34,5 M Ft... Nagyon durva, mi szinte ennek a feléért vettük kicsit több mint 1 éve.

Futás + kirándulás + biciklizés = boldogság

Ez a mai napom képlete. Fantasztikus nap volt. Imádom ezt az esti fáradtságot...

Oda mentünk fel 

Na de előröl. Elmentünk reggel futni. Zsolti bicajjal jött velem, én meg a szokásos szombat reggeli kis körömet futottam le annyi változással, hogy 1 kilométert emeltem a távolságon, így a mai 8,3 km lett 6"36'-os tempóval. Ezután két úticél között vacilláltunk, vagy Balcsi, vagy Visegrád. Végül utóbbit választottuk, mert amúgy is szeretnénk valamikor menni Zsuzsiékhoz a hetekben, úgyhogy majd akkor fogunk Balcsizni. Én már ezer éve jártam erre felé, gyönyörű helyek. Eszembe jutottak a pilisi bicajtúrák is. Mondtam is Zsnek, jó hogy nem itt lakunk, mert ez után kb minden szarnak tűnne az országban. Felmentünk a fellegvárba, és megnéztük az összes lehetséges látnivalót. Aztán este még hirtelen ötlettől vezérelve mentünk egy kb 15 km-es kis bicaj útra of course itt a 16-ban. Én most totálisan le vagyok merülve, kicsit fájdogálnak a combjaim, mert azért Visegrád sem éppen síkság, mondhatni eléggé fenék formáló terep :D

Ez itt a kilátás

Melóban kemény heteim vannak, szóval jó, hogy végre jó idő van és el tudom engedni teljesen hétvégén. Most azt találtuk ki, hogy megpróbáljuk közösen az egészséges táplálkozást szénhidrátok nélkül. Örülök, hogy Zs is partner, így sokkal könnyebb lesz nekem is az önmegtartóztatás, mert nem fog este mellettem nassolni :D. Összességében én még most sem értem, hogy tud ilyen mértékű összhang lenni közöttünk, én csak álmodtam róla, hogy ilyen létezik, és irtó hálás vagyok, hogy van ő nekem. Most egyébként ilyen totális zent érzek magamban, teljesnek érzem magam, lelkileg tökéletsen kiegyensúlyozottnak.

Boldog anyák napját!

Ezúton is boldog anyák napját minden anyukának! Köszönjük, hogy vagytok.

Futottam ma is. Hálisten sikerült felszívnom az erőt, és kicsit összeszedtem magamban, amit csak tudtam. Gyönyörűen alakulnak az eredményeim ebben a hónapban, őszintén nem is gondoltam. A watch-on keresztül figyelem a pulzusom és úgy láttam, hogy dominánsan aerob zónában vagyok, kivéve a hegymeneteteknél. Azt nem tudom, hogy a súlyom is csökken-e, mert most nem méregetem magam, de bízom benne, mivel könnyedebben megy a futás, az annak is köszönhető, hogy kevesebb a felesleg, na és persze több az izom. Ameddig csak tudom szeretném tartani az edzések intenzitását, aztán meglátjuk mit hoz a sors.

Tegnap adóztam a szépségiparnak, egy Mülleres 15+15%-os kedvezmény által sikerült egy ránctalanító/feszesítő Clarins arckrémet megszereznem nagyon jó áron. Volt már samplingem ebből a krémből, úgyhogy nem véletlen esett erre a választás. Amúgy jó nagy tömeg volt, úgy tűnik rajtam kívül mindenki tudott a Müller szombat létezéséről :D

Kimaxolt május 1.

Ritka tartalmas napunk volt tegnap (is). Este meg is beszéltük, hogy ennyi aktivitás már régen fért bele egyetlen napba. Én hétfőn is, kedden is lefutottam a kis körömet, ez volt mindkét napom indítója. Az eredményeim gyönyörűen javulnak, a tegnapit már egészen tudtam élvezni, mert végre nem a túlélésről szólt, és tudtam hozni a 6"45'-ös átlagot úgy, hogy közben még a pulzusom is relevánsan aerob zónában volt. Tegnap már éreztem, hogy valszeg zsírégetés szempontból is most kezdődött a hatékonyság. Jó lenne, ha még hét közben is rá tudnám venni egyszer magam, hogy ne hétvégére koncentrálódjon a maradék két futás, mert szerintem úgy lenne hatékonyabb. Aztán jött megint PRS, ugyanis meglátta, hogy a konnektorok és a kapcsolók nincsenek felszerelve az egész lakásban, és felajánlotta, hogy ő megcsinálja. Nagyon örültem neki, ugyanis konkrétan villanyszerelőt akartam hívni emiatt. Aztán miután ő elment, mi szépen elindultunk egy kis lokálpatrióta bicajtúrára. Tök jó volt, meg is beszéltük, hogy simán tudunk ilyen hétvégi napokon esténként is kicsit tekerni, ugyanis nagyon frankón ki vannak építve itt bicaj utak, meg tényleg tök jó egészségügyileg is. Meg is van a következő útvonal már. Aztán ezután kimentünk a majálisra. Egész 16. kerületi kertváros számára pont az utcánkban van ez az ünnepség. Ilyenkor igazi kis nyuggernek érzem magam :D
Tavaly is voltunk, emlékszem szinte ez volt az első helyi élményünk költözés után, úgyhogy nekünk itt eleve van egy ilyen nagyon pozitív feelingje az egész majálisnak. Kajáltunk, söröztünk, aztán még sétáltunk egy nagyot. Azt hiszem este mindketten gyorsan kipurcantunk :D Jó nap volt, viszont ma már munka, az egyetlen vigasz, hogy rövidített hét van, aztán Zs-nak ismét szabi, méghozzá egy egész hét.

Vendégsereg

Jó tartalmas napunk volt tegnap, ugyanis vendégeskedés volt nálunk egész nap. Először is Zsolti szülei jöttek ebédre. Örültem nekik nagyon, jó hogy így néha jönnek látogatni. Meg persze hoztak egy csomó hazai cuccot, ami külön cool dolog. Aztán ez volt kb fél 3-ig, ezt követően 4-kor jöttek PRSék. Na ők most voltak először, nagyon készültem rájuk, mert ráadásul Hanna étel érzékenysége miatt csak mentesből tudtam sütni, ez egy külön kihívás volt. Igazából több napig gondolkodtam, hogy mit csináljak, még véletlen sem szerettem volna, ha készítek valamit és valami elkerüli a figyelmem, és egy egyéb összetevőben ott az allergén, így egyrészt tutira mentem és a már jól bevált Rossmannos ellenőrzött bio brownie-t készítettem el, amihez PRS-nak (meg nekünk) vanília fagyi volt, meg mindenkinek (Hannának is) eper. Most nem akartam forró gyümi szószt csinálni, valahogy úgy éreztem, hogy így tavasszal többet ad a friss gyümölcs. Aztán nem akartam ilyen könnyedén megúszni, meg amúgy is már nagyon régóta szerettem volna gyümölcstortát sütni, úgyhogy vettem végre gyümitorta formát, és Rencsi tuti receptje alapján (rizslisztből, eritritből, rizstejből, mentes pudingból) készítettem el. Sokat tanultam belőle, kimondhatjuk, hogy nem lett olyan tökéletes mint a brownie, de PRS 4 szeletet is megevett belőle, szóval én végül sikernek könyveltem el.
Aztán Hannától kaptam egy két ilyen vendégségi ajándékot, nagyon aranyos tőle, illetve egy bambuszt, ami ugye a hiedelem szerint úgy hoz szerencsét, ha ajándékba kapod, úgyhogy annak is nagyon örültem, és tökéletes helyet találtam neki az előszobában.

Összességében nagyon jól éreztem magam (remélem ők is), amennyire elfáradtam a vendéglátásban, annyira fel is töltött lelkileg... és most már kicsit kezdem úgy érezni, hogy egyre jobb vagyok ebben a házigazdáskodásban is.

Jövőhéten pihi lesz, Zs megy haza kocsit karban tartani (mert ugye 90 000 fölé került a km állás, és hát van pár alkatrész, amit ajánlatos cserélni - noha gond eddig nem volt velük), aztán utána héten meg csömöri barátai jönnek lazulni, ha minden igaz.

Ami külön jól esett, hogy Rencsiéknek is múlt héten, meg Hannáéknak is most nagyon tetszett a lakásunk, külön megjegyezték még utólag, ez egy óriás visszacsatolás löketet ad az embernek, szuper érzés. 

Mátyásföld / Futó útvonalam

Még a hosszú hétvége első felébe egy futás is belefért, most már rendesen nyomom a 7 km-es tavalyi rutin körömet, szóval valamennyire visszanyerték az izmaim az erejüket, így még ma is szeretnék egyet, illetve Zsoltival azt beszéltük, hogy holnap este kimegyünk a majálisra Beatrice-re :D, illetve elmegyünk egy kisebb bicaj túrára itt a környéken. Alig várom :)

A hálószoba elkészült!

A konyhánál kicsit erősebb alakítás történt a hálószobában. Itt mondhatni mindent újragondoltam. Elsőként nyílászárócsere történt, majd egy teljes festés, új függöny, új parketta, és teljesen új bútorok. Az ágyról írtam már, az egy külön projekt volt. Még egy jó szőnyeget szeretnék a szekrény elé (meg ha esetleg lenne majd baba, akkor még lesz kis varia), de azt majd csak akkor, ha megtaláltam ami elsőre szerelem, egyelőre még nincs ilyen, de szőnyeg nélkül is teljesen oké.

Aztán most már legközelebb a nappalit szeretném ugyanígy összemontázsolni, de ott még két dologra is várunk, mindkettő a legbensőbb körből fog elkészülni, szóval "kitudja mikor" :D az egyik a dohányzó asztal, ami elvileg nagyon extra lesz, a másik pedig egy festmény, amit Zsuzsi barátnőm készít el nekünk.

Gergő 35. B-day

Szülinapoztunk tegnap. Gergő és az én szülinapomat. Már egészen régen találkoztunk, aztán Gergő levágta a hajamat is. Nem lett annyira rövid, mint amennyire szerettem volna, de ez még így egyáltalán nem probléma, sőőőt talán jobb, hogy fokozatosan, hiszen ugye használat során, ha megbánom, akkor könnyebben visszanő, ha meg megszeretem, akkor meg mehet legközelebb kicsit meredekebbre, aztán Rencsiék is megérkeztek, jól betortáztunk, jól éreztem magam. Gergővel futottunk egyet még így extraként :)

Esküvő - 2018.04.14.

Uncsitesóm megnősült. Jó kis kiruccanás volt, tartalmas volt, megható volt, szeretem őket.

Az ifjú pár

Mi

Hűtőmentés - DIY

Nagyon ügyes voltam. Nekimentem zsíroldóval a hűtőnek, mert gondoltam majd azzal milyen fantasztikusan le fogom tisztítani... hát nagyon fantasztikus lett. Ment az egész felület is, csak a szemléletesség kedvéért így:

Egy egész délutános agyalás következett, hogy most ilyenkor mi van?! Ajtó csere? Valami matrica?

Ajtó csere 2/3 annyiba kerülne, mint jelenleg a hűtő új ára, és nem mellesleg jelenleg nem rendelhető.
Második megoldás matrica... na de milyen? Aztán eszembe jutott, hogy amúgy szeretnék már elég rég óta egy kréta táblát, miért ne a "szétcssztt" ajtóra tennénk fel? És végül a megvalósítás:

Szerintem egészen jó mentés lett :) ...és totál hasznos.

Áprilisi programsor

Elég sok programunk lesz áprilisban, főként hétvégéken, de azért hét közepére is jut a jóból. Most hétvégén indulunk az anyagbeszerzésekkel, majd jövő hétfőn jönnek a parkettások, aztán Zs névnapja, majd hétvégén esküvőre megyünk, aztán következő héten jönnek Rencsiék+Gergő, és végre megünnepeljük a szülinapomat így két hónap csúszással (amúgy egybe kötjük Gergő szülinapjával). Gergő kérdezte mit szeretnék, és mondtam neki, hogy egy új hajat. Nem tudom milyen lesz a vége, de ha jól értettem még brazilozni is fog, mert kell a frizurámhoz, hogy jól tartson. Egyébként Gergő már Hajasnál dolgizik január óta, nagyon büszke vagyok rá, 3 hónap alatt felfejlődött úgy, hogy Ő csinálja Hajas FB-t. Visszatérve utána hétvégén Peerosék jönnek lakásnézőbe, aztán vége is a hónapnak. Nekik is nagyon örülök, hogy végül nem szakad a kapcsolat. Sokat vártak a lakásnézővel (kerek egy évet), de velük megdumáltam már az elején, hogy akkor jönnek, ha már valahogy kinéz a lakás.

Hétvégén elkezdtem a futást. Mély szintről indultam, először az 5 km is megerőltetett, de aztán másodszorra már izomláz nélkül ment a 6 km. Szeretnék menni heti 2-3x, hogy ne kelljen diétázni, na meg azért már 35 évesen látszanak az évek. Amúgy lelkileg is jól esik, levezetés, merengési idő.

Tegnap random vettem egy kabátot, miközben az esküvőre keresgettem valami ruhát. Ezermillió éve vágyom egy sötét kék (picit elegánsabb, de azért nem nagyon) kabátra, piros minimál betétekkel és tegnap megtaláltam:

Házálmok

Jó lenne, ha lenne egy...

Gardrobe szoba

Háztartási szoba
Ahova minden olyan dolgot be lehet suvasztani, ami a takarításhoz és a mosáshoz kell, na és persze az egyéb dolgok, amiknek nincs máshol helye.

Kreatív szoba
Az irodám és a kis kreatív műhelyem, a saját szobám, ahol dolgozom és ahova kerül majd egyszer a zongora és minden szellemi termékem, ami elkészült vagy esetleg a jövőben készül.

Sok lámpa
Ez egy új dolog nálam, sok kis asztali/állólámpa, szeretem a hangulat fényeket.

+ Extra: Óriás lépcsőház
Imádom az emeletes házaknál ha van egy nagy közös tér... persze ez utóbbi már csak egy "non plus ultra" volna :)

DTK - haiku

Cool challenge, DTK egy éven keresztül minden nap ír egy haikut. Imádom, követem. A tegnapi nagyon erős:

És én itt nem azt a kérdést teszem fel magamnak, hogy "mennyi ilyet látok magam körül?", hanem azt, hogy "vajon én is közéjük tartozom?" ...Persze a kérdés csak költői, hiszen jól ismerem magam :)

Politika?

Úgy kezdem, hogy nem akarok politizálni... de...

Nem vagyok egy politikai szakértő, nem mondom, hogy követem szervesen, közel sem látom át a helyzeteket elemzői szinten, így maximum csak rátippelni tudok, illetve a médiumok által gerjesztett dolgokra tudok hagyatkozni, mint amúgy sokan mások, akik ugyanezt vagy beismerik, vagy nem. Nem célom másokat bírálni, hiszen azt sem tudnám kire gondoljak, miközben írom, inkább csak saját magam gondolatait és tapasztalatait szeretném összegezni.
Mi legtöbb esetben, mikor (instant módon) híreket szívunk magunkba a Hír TV-t és a közmédiát szoktuk nézni. Én kifejezetten szeretem a reggeli beszélgetős műsorokat, meg Kálmán Olgát is este, bár teljes mértékig ellentétes az álláspontja az enyémmel. Visszaemlékezve még az előző rendszert is tapasztaltam, ahol volt egy gazdasági válságunk, durva leépítések, egy 20 milliárd eurós IMF hitel, és én magam is elveszítettem az állásom. Innen indulok, és amit látok, hogy ezt a szar világot örökölte meg a jelenlegi rendszer, és itt vagyunk most IMF hitel nélkül (aminek persze volt ára), állami deviza adósság 50%-ról lement 22%-ra (szemléletesség kedvéért 2022-re 10% körüli állapot van prognosztizálva), van egy rakás EU-s vidékfejlesztési pályázat (az ismeretségemből van olyan aki így sok milliót nyert vállalkozás indításhoz), van a CSOK, van a családi adókedvezmény (ami szintén a GYED/GYES alatt szemmel látható, és kifejezetten a dolgozókat támogatja, nem a segélyre pályázókat), szintén nagycsaládosoknak diákhitel hitel valamilyen mértékű elengedése. Persze ez így nem minden (meg kicsit felszínes), csak ami nagyon hirtelen eszembe jutott. Ezen felül én egyet tapasztalok, de azt erősen, hogy jobban élünk és emiatt hálás vagyok. Vidéket nem látom őszintén szólva ilyen mértékben, de itt Pesten nincsen olyan rossz helyzet, az embereknek marad tartalék (már aki gondol rá). Szóval mi a gond? Az, hogy lopnak? Ha a másik párt kerül oda, ő tuti nem fog? Hogy a nagy közbeszerzési pályázatokat irányítottan nyerik? Igen, ez gond, én is így látom, de mint magánembert ez engem eddig azt hiszem nem érintett, a családi támogatások viszont igen (remélhetőleg). Nekem nincs okom a váltásra, én egy elégedett ember vagyok, mióta élek most látom a legjobb körülményeket, miért kellene ezt megkockáztatnom? ...Így gondolom most, aztán persze ez változhat bármikor, meg persze lehet nem jól látom, de ez a pillanatnyi álláspontom.
Ezenkívül állampapír párti vagyok. Babakötvény párti vagyok. Nem mindegy mivel indul majd 18 évesen a (majdani) gyermekem, aztán persze lehet elszórja, de akkor is az már az övé, ha nekem lett volna egy ilyen kis kapott tartalékom akkor a lakáspiac válságát tökéletesen meglovagolhattam volna és a lakáson keresztül vagyonosodtam volna. Nem volt. Vagy ahogy egyik barátom mondaná: "ha öreganyámnak kereke lett volna, elgurult volna".

Luck is an attitude...

Ezzel a gondolattal találkoztam ma reggel, és kicsit merengtem rajta... tetszik :)

Tavasz

Lazult a munkám intenzitása, azt hiszem múlt szeptember óta ez az első igazi laza időszak. Szerencsére ilyen időszakokban legtöbbször jól jön ki, és ilyenkor aktívodnak be az ügynökség ügyfeleim. Így van ez most is. Egy nagyon hálás projektet kezdtem el most márciusban, egy több évig tartó rendezvénysorozat magyarországi grafikáját viszem. Gyerekeknek készült a zöldség fogyasztás népszerűsítése érdekében. Többet még nem nagyon szabad mondanom, hiszen még csak most lesz publikálva a dolog, de már ennyiből is kiderül, hogy hálás projekt egy igazán jó insight-tal. Viszont mivel sok nemzeti és nemzetközi szervezet benne van, és az összes partnerrel kell az összes megjelenést egyeztetni, plusz van egy bizonyos EU-s alap, így szívunk az alapok felállításával rendesen. Ezenkívül kezdek rendbe jönni most már lelkileg is. Majd amikor már úgy ítélem, talán írok is egy hosszabb gondolatsort arról, amit átéltem, de még nincs itt az ideje. Zsvel jól vagyunk és ahogyan nézem a naptárt pontosan egy éve költözött haza, azaz egy éve élünk együtt. Fantasztikus év, a legjobb dolog ami történhetett velem az életemben. Soha nem éreztem még ilyen harmóniát saját emberi kapcsolatomban, és igazából szinte elmondhatom, hogy családon belül sem láttam ilyent. Szóval tudom, hogy jól választottam (vagy jól választottuk egymást), és jó időben. Nem tudom, hogy mások is elemzik-e így saját kapcsolatukat, illetve van-e ilyen konklúziójuk, de én ezt tényleg teljesen őszintén 100%-ból mondom. Már nagyon várom a tavaszt és most végre jó helyzetben indulunk. Április 9-én jönnek a parkettások a nappaliba és ha minden igaz, szinte teljesen kész lesz a lakásunk. Végül lettek kompromisszumok, amiket én nem így terveztem az elején, de nem bánom (BTW kb 2 millió spórolás), már így is nagyon kellemes lesz és rá tudunk feküdni a házprojektre. Nagy projekt lesz, de hiszek benne, hogy elérjük egyszercsak. Nem vagyok elégedetlen, így is jó, de mivel én magam is házban nőttem fel, azt hiszem a család mellett az lenne a legbelső álmom megvalósulása.

Új hajat szeretnék, valójában már 2 éve gondolkodom rajta, de a következő vágásnál szeretném is ha Gergő megvalósítaná, megérett az idő, most már sztem nem fogom megbánni.

Aztán most már hétvégén talán jó idő lesz és talán egészségügyileg is teljesen rendben leszek, azaz kezdem végre az idei futásokat. Mélyről indulok, volt kiesés, de nincsenek magammal szemben elvárások, csak amennyit a test megkíván, de már vágyom rá mentálisan is.

A várva várt PAX - werk

A háló is hamarosan kész, már csak pár apróság hiányzik (kép a falra, kis körszőnyeg, éjjeli lámpák és egy kis virág)... aztán készítek before/after képet :) ...És végre nem dobozokból öltözöm!

Jóban rosszban

Aki rosszban is veled van, az tartozik hozzád.

Rév

Révbe érni. Nem tudom mit jelent ez a szókapcsolat. Árnyalatok vannak, életszakaszok, projektek, aminek a végére érünk. De mikor érünk Révbe? Mikor elvégezzük a főiskolát? Mikor lakásunk lesz? Mikor párkapcsolatban megtaláljuk az igazit? Vagy mikor gyermekünk születik? Amikor elértük, utána tulajdonképpen készen vagyunk? Szerencsések vagyunk? Nem tudom.

Azt tudom, hogy eddig bármelyik célom elértem, utána mindig érkezett egy újabb cél. Eddig még nem volt olyan, hogy azt mondtam volna révbe értem, készen vagyok. Most azt érzem ilyen nálam nem is lesz. Úgy tűnik küzdenem kell mindenért. Még nem született olyan szegmense az életemnek, ahol a célomért nem kellett volna vért izzadnom, a fájdalommal megküzdenem. Ez jó? Valamire biztos. Talán mindig megtanít az élet, hogy minden, amit ad, azt becsüljem meg. Lehet ez az élet egyik jó receptje. Nem tudom. Az út mindig rögös, és mindig van olyan, hogy azt hiszem feladom, de aztán jön egy szép nap, és jön az újult erő. Szóval én nem tartozom a mázlisták közé, viszont aki csak az eredményt látja, és neadjisten elirigyel tőlem valamit, az a szenvedést/munkát is irigyelje hozzá, amit én elviselek... így igazságos*.


*(utolsó mondatom csak egy általános társadalom kritika)

A konyha elkészült!

Eljutottunk a konyha végleges állapotáig. Úgy döntöttünk, hogy ebben a lakásban már nem fogunk konyhabútort cserélni, viszont ami történt: nyílászárócsere, csempefestés, falfestés, fali tartó felszerelése, és rejtett lámpa felszerelése a pult megvilágítására. A bútor ugye adott, nem feltétlen az ízlésemet tükrözi, de úgy hogy letisztítottuk a környezetét, szerintem kihoztuk belőle a maximumot.

Beindult a festés projekt!

1. napon volt azt hiszem a legsokkolóbb élményben részem:

A második napom még ilyemsi a szoba, gletteléssel... aztán holnap elvileg már jön a szín (0919) a falra. Alig várom, hogy lássam mellette a fehér bútort :)

Vasárnapi szieszta

52,3 kg - tizennyolcadik nap

...És megyek tovább lefelé, és már mindjárt itt a vége. Jó érzés.

Pillanatok, melyek könnyeket csalnak a szemembe

Így volt ez velem, mikor a kezembe került a Simontornyai Bőrgyárról készült könyv, melyben megláttam édesapám fiatalkori képét (balra). Egyből felismertem, pedig ekkor még valószínű én nem is éltem. Jófej figura, nem? :)
Ezen a képen úgy látom, hogy sok vonásom hasonlít rá kinézetre (is).

Amúgy Zs-nek mondtam, hogy van egy érdekes emlékem apámtól,  és mikor erre emlékezem, nagyon sok endorfin szabadul fel bennem. Mosógépen ültem, ő meg szárította a hajam :D, ezt egyébként emlékeim szerint mindig ő csinálta, imádtam és mikor Zs szárít, valahogy ezt idézi bennem, boldog pillanatok. Ezt majd egyszer szeretném tovább vinni a mi gyerekünk felé, már amennyiben persze lány lesz :D. Szeretném, hogy neki is legyen az apjával ilyen bensőséges pillanata, amit később mindig vissza tud idézni.
Amúgy ide kapcsolódik, hogy Zs vett az eBay-en egy basszusgitárt, és most elkezdett rajta gyakorolni. Ez is jó érzés. Belső boldogság kap el, mikor hallom a basszusgitár hangjait... sosem gondoltam volna. Egyébként itt jött az elhatározás, ha valaha is lesz házunk, akkor szeretnék magamnak egy szobát, az én kis ART műhelyemet, ahol majd lesz egy zongora (és ismét zongorázásba kezdek), és ott lesz az irodám és a könyvespolcok. Az ott csakis az én birodalmam lesz, ott fogok dolgozni és alkotni, mert még az is nagy vágyam, hogy visszatérjek a rajzoláshoz is... egyszer. De egyelőre még nem itt tartunk, most még ezért nagyon sokat kell dolgozni, csak jó érzés néha gondolni rá. :)

52,6 kg - tizenhatodik nap

Egész hétvégés stagnálás, vasárnapi futás és extra megszorítás után ma beléptem az 52-esek klubjába. Ez a súlyom kb tavaly január óta nyár végéig (ugye utána nem mértem, és kúszott szépen felfelé). Úgyhogy most már nincs messze a cél, egy bő másfél kiló, tippre olyan másfél hét, ha tudom a tendenciát tartani. Pont mire a szigorú candida diéta lejár. Azt követően sem fogok visszatérni az előző életmódhoz, hiszen akkor kb ennyi idő alatt vissza is jönne, talán csak annyi, hogy a vitaminokat gyümölcs formájában is fogyaszthatom végre, és néha beiktathatok némi krumplit (amimár nagyon hiányzik), illetve persze a mennyiség, ugyanis a mennyiség gyakorlatilag most iszonyatosan kevés. A mai fogyás egyébként mutatja, hogy a sport mennyit rá tud dobni, ha utána nem kajálod tele magad.

Nyílászárósok szombaton ismét nem végeztek, remélhetőleg hét elején jönnek valamikor... háááááát.

53 kg - tizennegyedik nap

Tegnap volt az első olyan nap, mikor nem fogytam, és nem is stagnáltam, hanem híztam. 53,6 kg volt reggel a mérlegen. Ez annyira szarul esett, hogy nem is tudtam írni róla. Ma viszont ismét visszatért a fogyó tendencia, ahogy a mellékelt ábra mutatja 53 kg a reggeli súly. Két hét alatt 2,5 kg, márcsak 2 kg kell és megvagyok. Látszik már rendesen, főleg a hasamon és talán a fenekemből is ment le. Nadrágjaim még alapvetően feszülnek, de azért látom, hogy könnyebben jönnek fel.

Ma SEM végeztek a nyílászárósok... a 3,6 méteres párkány helyett hoztak egy 1,2  méterest. Erre vélemény??? Dilettáns szar cég. Plastic world Hungary a cég neve. Aki jót akar, nagyon messziről kerülje. De majd még írok erről egy blogbejegyzést, hátha a google beSEOzza azt a postot, mert amúgy a weboldalukon kommentelni nem lehet... gondolom nem véletlen, és az ilyen cégeknek nincs helye az iparban.

53,2 kg - tizenkettedik nap

Tegnap kicsit hedonista estém volt, mert Lacussal találkoztam, és megittam másfél pohár bort (alkohol tiltólistás), illetve egy szép adag cézár salátát, de ennek ellenére is sikerült egy picit fogyni mára. 20 deka ugyan, de legalább a tendencia megvan. Az a megfigyelésem, hogy minden második nap van eredmény, tehát egy nap stagnálás, egy nap fogyás, és így tovább. Na még 2,5 kiló lemehetne és készen is lennénk, ez azért szerintem lesz még egy 15-20 nap. Ha tudnék futni, szerintem gyorsabb lenne, ez a heti egy futás csak arra jó, hogy az izmaim karba legyenek tartva.

53,4 kg - tizedik nap

Ismét áttörés, hamarosan elérem a nyári súlyom. Mától a tejet leváltottam rizstejre (diéta része a tejtermékek teljes elhagyása). Egészen oké, nincs hiányérzetem. Egyébként úgy kell elképzelni, hogy az egésznapi kajám kb egy átlag ember korrekt reggeli mennyisége.

Festővel lefixáltuk tegnap az időpontot, február második hete lesz, és egy hét meló, illetve ablakosok meg most szombaton érkeznek (hetedszerre).

53,8 kg - kilencedik nap

Igazából ez a diétám nemcsak a hízás miatt indult, de persze ez volt a végső löket. Már egy fél éve fejemben van, ugyanis még nem bizonyított, de erős gyanúm van hogy candidás vagyok, erre van pár tünetem, mint pl a migrén, haspuffadás stb, csak hogy néhány tipikus tünetet említsek, de persze több más is, másrészt meg van egy erős félelmem az inzulinrezisztenciára, ami meg szintén jó pár szar indítója lehet. Szóval erősen indokolt volt. Ennyire drasztikus diétát egyébként nem olyan könnyű elkezdeni, mert iszonyú sok holtponttal és lemondással jár, ha nem jött volna h besokkolok a súlyomon, akkor talán bele sem tudtam volna kezdeni. Ma van a 9. nap, őszintén szólva már nem olyan nehéz. Eddigre már kialakul, hogy mit ehetek, mit nem ehetek, mikor és mennyit. Ezenkívül segít, hogy már összeszűkült a gyomrom. A kemény diétát szeretném addig tartani (függetlenül a candida tünetek enyhülésétől), míg le nem fogyok 51 kilóig, aztán utána is szeretném tartani, de már mennyiségi korlát nélkül ha van rá lehetőség és nem történik semmi extra az életemben, akkor mondjuk olyan fél évig. Nyilván bizonyos étkezési kultúráról jó lenne egy életre lemondani, de ezt ígérni kicsit erős lenne, de majd meglátjuk, hogy alakul.

Matracok - Cardo vs. minden más

Idei évünk második projektje az ágy kérdés, és méginkább a matrac kérdés. Egész életemben arról álmodoztam, hogy egy kérdésben nem fogok tudni kompromisszumot kötni, mert azt gondolom, hogy nagyon sok minden abból indul ki, hogy milyen minőségben aludtuk ki magunkat, ráadásul így, hogy már nem egyedül alszom, így mégtöbb tényező befolyásolhatja az alvásom minőségét és mennyiségét. Na meg a szokásos magas minőség utáni vágyam is benne van. Egy szó mint száz, ezt a kérdést egyáltalán nem szerettem volna rutinként kezelni, és egyáltalán nem szerettem volna árérézkenyen kezelni, bevallom így utólag persze lett belőle egy kis kompromisszum, de ennek csak az volt az egyetlen oka, hogy ha ezt nem tesszük meg, akkor az ágyunk 600 000 feletti tétel lett volna. Nos, mivel ez egy ilyen kiemelt projekt volt az életemben, ezért természetesen nagyon hosszas kutakodás előzte meg. Kipróbáltam az elérhető basic márkákat: Jyisk, Ikea, ahogy mentem nézelődni, ráfeküdtem. Az első nagyobb problémám, és ez a végső tapasztalatom is, hogy legtöbbjük besüppedős, illetve a kemény matrac sem igazán kemény. Aztán végig interjuztam a barátaimat, ki milyet használ, így némi nemű háttér tudásra is szert tettem (főleg Rencsitől, őt külön szeretem a szakszerűségéért). Illetve olvasok egy DIY blogot, és onnan is befogadtam a véleményeket, így a végére kialakult, hogy szombaton (azaz tegnap) két üzletet fogunk meglátogatni a Materasso-t és a Cardo-t. Cardo-ba már voltam egyébként kb fél éve, szóval ott tudtam már előre, hogy biztosan tudnék válogatni, de először irány Vecsés, Materasso. Ez egy olasz cég, olasz és török áruval, 30 éves tapasztalattal. Megmondom őszintén éreztem némi idegenkedést a török miatt, de ez igazán nem számított. Inkább a tapasztalat. Egy hagyományos zsákrugós/kemény példánnyal indultunk. Hmmm az érzés, oké... gondoltam. Semmi extrája nem volt a betétnek csak ennyi, ZS mellém huppant és megrengtem én is :D, láttam ZS-n is hogy nem tudja mit kell érezni, jó-jó de semmi több nem jut eszébe. Aztán próbálgattunk párat, egyre jobban tetszettek (és persze árban is egyre felfelé araszolt), majd bementünk a másik szobába. Véleményem szerint itt lehettek a prémium matracok. Hmm igen, ez már klassz, ez már nem zsákrugós volt, hanem valami hideghabos nemtom milyen cucc (szintetikus). Elmesélte a nő a technológiát és tetszett is, itt kb egy matrac olyan 100 000 kategória volt. Kerestünk hozzá ágyat is, 3 ágy tetszett, azok árai 150 000-300 0000-ig, így összesen ha a legfullosabbatt vettük volna keretből és matracból, akkor 400 000-nál álltunk volna meg (talán pár ezer föle volt). Elégedetten jöttünk el, mert én amúgy pontosan ennyit lőttem be magamnak. Irány a Cardo. Sosem fogom elfelejteni az első reakciókat, miután az első matracra ráfeküdtünk. A materasso legjobb betéte nem közelítette meg a Cardo legstandardabb betétét. Ráfeküdtem és rágyógyultam, szinte aludtam volna. Ahogy próbálgattuk, nagyon gyorsan megtaláltuk a legjobbat, ami mindkettőnknek egyből beütött. Energy plus volt a neve, kemény matrac és kb 30 cm vastag, és 375 000 az ára (leárazva). A szívem szakadt meg, hiszen így a matrac majdnem annyiba kerül, mint amennyit az egész projektre szántam, ellenben ég és föld a különbség a fekvő minőségben. Dilemma. Átmentünk a 14. kerületi Cardo-ból a 13-ik kerületibe, mert emlékeztem, hogy ott több ágy van kiállítva, mert ugye kellene ágykeretet is nézni. Nos ott, valahogy a kiszolgálásban is sokkal jobbat kaptunk, meg valahogy az üzlet is átláthatóbb. A nőci megmutatta melyik mit tud. Amúgy januári akció van (ennek örültem, hogy kereskedelmi holtszezonba mentünk), és néhány matrac ilyen 30-40% leárazásban van, sőt, ha ággyal együtt vesszük, akkor a kisebbik feláron jöhet velünk.

GOLD kategória - Glamour matrac, ezt a matracot vettük

Alapvető különbség a Cardo jó matracai és a többi általam ismert között, hogy ha melletted fekszik valaki és mozog, az nem hat át a másik oldalra. Továbbá nem szintetikus, hanem természetes anyagból készült, levegőzés szempontból ez nagyon jó, nem kell forgatni, illetve a többféle keménység váltakozik, tehát az érzékenyebb felületeinknél (medence, derék) más a keménység, mint a többi ponton, és végül a 100 éves tapasztalat. A lényeg végül, hogy az Energy plus matracot nem tudtuk megvenni, ami a prémiumok prémiuma volt, de a Gold kategóriából, a legalsóbb szintet sikerült, nem volt olyan nagy különbség ezek között már, mint a Cardo és a többi márka között, illetve mondta nekünk a nő, hogy ez itt már mindegyik prémium kategória és egészségügyi szempontból mindegyik azon a bizonyos szinten felül van, tehát már mindegyik biztosítja az egészséges alvást, egyébként legyen az félkemény vagy kemény. Mi keményet vettünk, mert én egyébként kemény matrac párti vagyok, de ez már csak ízlés dolga, egészség szempontból nem számít. Így végül az ágyunk az összes kedvezménnyel 473 000-nél állt meg (kb 770 000 helyett). Azt hiszem ezzel ki is merítettük a kérdést, lehetett volna cizellálni még sokáig, de arra már nem volt keret, az már túlnyújtózás lett volna, ami meg nem a mi világunk. Elégedetten jöttünk el és már alig várjuk, hogy megérkezzen (kb márc 2-án).

54 kg - hatodik nap

2 napos stagnálás után ma reggel egy 60 dekás fogyás. Éhség érzet nem nagyon van, mert nulla cukor/nulla szénhidrátot viszek be, így mivel nincs a vércukor ingadozás, így nincs a rosszullét sem. Azért kemény, és ezt a másfél kilót még nem érzem a nadrágjaimon, de bíztató. Az éhség érzetet persze azért jelzi a szervezet, tehát a gyomrom a korog, meg azért éhes vagyok, de nem kap el rosszullét.

To do list

2018 eddigi legfontosabb változása (és egyébként nem tudatos), hogy elkezdtem leírva "TO DO" listát készíteni, amit napi szinten követek és pipálgatom, ami kész. Névnapomra kaptam ezt a dizájner naptárt + pénzügyi tervezőt és imádom. Egyrészt kíváncsi lennék, hogy így hatékonyabb-e az ember, másrészt valakinek ez tudom, hogy nem járható út, mert ehhez sztem egy bizonyos embertípus kell, én ilyen vagyok. Amúgy ahhoz képest, hogy memória problémáim vannak, általában a munkahelyi dolgokat nagyon pontosan vezetem, nagyon ritka ha elfelejtek valamit...

54,8 kg - második nap

Leugrott 0,7 kg 2 nap alatt, ez azt jelenti, hogy marhára sok a víz!

2017-es leltár

Minden évben szoktam írni egy kis összesítést, ezt szeretem, mert utólag visszaolvasva tökéletesen fel tudom idézni az évet. Erre az évre csak annyit tudok mondani, hogy a változások éve volt. Egyetlen ilyen évet sem tudnék felsorolni, ahol ekkora változás történt. Lehet nem is lesz több ilyen, hiszen a legnagyobb változás, hogy albérletből saját lakásra váltottunk. Ez a változás egy olyan cél, amit kb már 10-15 éve megfogalmaztam magamban, és egy ilyet elérni nem minden nap adatik meg az embernek. Mondjuk emlékszem, hogy költözés napján ünneplésként bontottunk egy Martini ASTI-t, és kicsit ürességet éreztem. Vagyis nem éreztem azt az eufóriát, amit elképzeltem, hogy majd érezni fogok. De persze ez több dolog miatt is lehet, mert éppen szinkronban engedtem el az előző életem. Sosem tudtam gördülékenyen viselni a változásokat, meggyászoló típus vagyok, aki végigéli az érzelmi palettát. De amúgy nem is itt kezdődött ez az egész történet, hanem január 2-3 környékén, ugyanis ott döntöttük el, hogy ez lesz a mi lakásunk. Január 18-án írtuk alá a szerződést, és ZS március közepén végleg hazakötözött (hozzám). Akkor egyébként volt egy félelmi pont, ZS meló kérdése, emiatt kicsit mindketten feszültek voltunk. Ez a momentum árnyékot vetett akkor a boldogságunknak, bár tudtuk, hogy az én keresetemből jól el vagyunk ketten is, de csak hogy itt is jelen legyen Murphy, pont ezekben a hónapokban kerestem kb 20%-kal kevesebbet, ez ilyen furcsa együttállás volt, meg ugye nekem közben felmerültek költségek, ügyvéd/illeték/mosógép, úgyhogy ettől az időszaktól kezdve, jópár hónapig koppanásig mentünk anyagilag. Aztán szerencsére nagyon gyorsan lett ZS-nek munkája, és nekem is visszaállt a keresetem. Sőt nyár végére meg tudtuk rendelni a nyílászárókat, illetve rendeztük adósságainkat. Igazából ez is lett a vége az évnek, a mérlegünk egyensúlyba került. Ez egy nagy cél volt nekem, szerettem volna a 2018-as évet úgy kezdeni, hogy ne legyen visszatartó erő, se anyagi, se egyéb. Így most a lakásunk még mindig sehol nincs, de kész a terep, elkészültek az alapok, idén már csak be kell fejezni.

Autó. Ez is egy nagy változás. Szeptember eleje környékén köszöntöttük az új családtagot, erről írtam is. Azóta egészen jól visszaszereztem a régi vezetési rutinom, és hát sokkal kényelmesebb lett az életünk. Pl egy IKEA körhöz nem kell tesómat felszervezni, és nem kell a heti vásárlást haza cuccolni kézben, illetve Stornyára is rugalmasabb az utazás, nagy könnyebbség.

Sport. Nem éppen erős évet zártam, persze nem is lett volna könnyű dolgom, hiszen 2016-ban nagyon durván toltam. 120 km-es hónapot legyűrni nem könnyű, és nem is sikerült, ellenben hízni azt sikerült. Kb 5 kilót. Látszik igen, nem is érzem jól magam tőle. A futás nyáron visszaállt heti 2-re (3 helyett), és most télen a heti 1 arányt tartom. Kevés, de legalább valami, több mint a semmi.

Tervek. A lakás rendbeszedése, és ha Isten is úgy akarja, akkor jó lenne saját családot alapítani. Utóbbi persze nem csak rajtam áll, úgyhogy azt tervszerűre nem tudom magam elé támasztani, inkább csak mint vágyat. Ezeken kívül ezt egy alapozó évre szánom ismét, mert későbbiekre vannak új tervek, a lakást egyszer jó lenne házra cserélni, én már erre szeretnék alapozni.

BTW: Móniéknak ezúton is gratulálok a gyermekáldáshoz, ez is 2017-hez tartozik, napi szinten éltem végig ezt a történetet, és emlékszem a pillanatra, mikor megláttam az első fényképet az Instagramon, könny szökött a szemembe,akkor esett le, hogy minden egyes gyermek születése egy csoda.

BÚÉK 2018-ra is, és szívből kívánom mindenkinek a legjobbakat, és hogy a vágyak váljanak valósággá!

55,5 kg - a szembesülés pillanata

Több hónapja nem álltam mérlegre, mert tudtam, hogy híztam. Felbátorodtam és jött a szembesülés, 55,5 kiló. Úgyhogy drasztikus diéta következik. Ez így nem jó.

Csempefestés - DIY

Két nappal karácsony előtt belevágtunk Móni bíztatására egy számunkra igen komoly kihívásba, a konyhai csempe lefestésébe. Igen egyszerű, de annál látványosabb változást lehet vele elérni, viszont nagyon fontos, hogy minőségi alapanyagokkal dolgozzunk, és nemcsak a zománcfesték minősége, hanem az alapozó minősége is lényeges, mivel semmiképpen sem szeretnénk, hogy az idő elteltével lepattogzódjon a felület. Móni barátnőm részletesen elmesélte, hogy ők hogyan csinálták, illetve adott nekem tippeket az alapanyag kapcsán is. Otex alapozó festék, és fedésként Tikurilla magasfényű zománcfesték. Az Otexet mi Harzóval helyettesítettük, mert nekünk azt tanácsolták, hogy ez mégjobb alapozó festék, de ez persze sosem fog kiderülni, hogy tényleg így van-e. Aztán ezek már csak a szubjektív tapasztalataim, illetve gondolataim, de én nagyon fontosnak tartottam a tisztítást, így alaposan lemostam a felületet alapozás előtt. Majd szépen körbemaszkoltuk és már tettük is fel az alapozó festéket. Már ezt is próbáltuk a lehető legegyenletesebben feltenni, különös figyelmet fordítva a fugára, mert azt aztán végképp nem akartam, hogy a fuga résznél ne legyen egyenletes. Ezt követően pihentettük egy órát. Tapasztalat, hogy az alapozó gyorsan szárad. Ezt követően 2 rétegben felfestettük a zománcfesték rétegeket (közötte két órát pihenve), majd ezt követően vártunk ismét 4 órát, és eltávolítottuk a maszkoló szalagot. A helyiség ekkor már KBSZTT büdös volt, úgyhogy egy kb 24 órás alapos szellőztetés következett, majd 24 óra elteltével feltettük a falra szerelt cuccot is. Egyébként nagyon élveztük csinálni, illetve a végeredményt látva megjött a kedvünk további DIYkodáshoz is. Csatolom sorba a képeket:

Régi csempe

Alapozó után

Meló közben

Elkészült fal (lehet, hogy ez még csak első réteg után)

Végeredmény

végeredmény

Sajnos az ablakosok még mindig nem végeztek, így még mindig várjuk őket egy következő körre. Elfelejtették elhozni az ablakpárkányt, így ez még nincs cserélve, illetve a szúnyoghálót az erkély ajtóra életveszélyesre tették fel (visszavág erősen), illetve elszabták a méretet (ezt is). Egyébként a festőt mára várom, hogy felmérje a dolgokat, és adjon ajánlatot, és elvileg hó végén/február elején jönnek festeni. A konyha (ha már ez a post erről szól) hófehér lesz.