2026. június 26., péntek

Mi lesz a grafikusokkal?

Borzalmas gondolataim vannak a már 20 év művelt szakmámmal kapcsolatban. Szerintem közeledünk a kreatív szakma végéhez. Egy olyan szakmának, aminek én több korszakát, nagy változásait megéltem már, de most már olyan irányba állt, ami kijelöli a végét, vagy legalábbis arra a méretre szűkülését, ami nem ad egy kreatív számáraelegendő megélhetést.

Jelenleg tömegével látom az AI generált hirdetéseket, ahol ugyanazon elemek használatával kb uniformizálódnak a kreatívok, és már én is ügyféltől a "briefben" AI generált koncepciókat kapok. Technikailag én is használom az AI-t, de szerintem egyetlen lépésre vagyunk attól, ahol a kreatív már nem lesz szükséges a termék létrehozásához.

A művészet és az egyedi fog háttérbe kerülni, mert az eredmény szempontjából már erre nem lesz szükség (és ezt már a chat gtp sem tagadja). Az ügyfél úgy gondolkodik, ha működik, és kevesebbe kerül, akkor az neki úgy tökéletes. Ez lesz a vége. Én mindig úgy prognosztizáltam, hogy 45 éves koromig vagyok validálva a szakmában... de régebben nem azért gondoltam ezt, mert az AI kiváltja a tudásom, hanem mert a fiatalok lépnek a frissességükkel a korosztályom helyére. Ma úgy látom, hogy a 45 év nagyjából reális, ha ügyes leszek, akkor talán pár évet hozzá tudok csalni, de nemhogy az inflációt fogom követni, hanem egyre kevesebbet fogok ezzel keresni. Így az új vállalkozásunk ma már nem csak extra bevétel, hanem hosszú távon egy új út kijelölése lehet.

A kreatív szakmának a szépségeit már azon formában, amiben a mi korosztályunk tapasztalta meg, a következő generáció nem fogja ismerni. Nekik lesz más, bízzunk benne hogy ugyanígy tudják majd kamatoztatni tehetségük, és tudnak létre hozni valódi szellemi tőkét.

Egy tanács fiataloknak: KERESSETEK MÁS SZAKMÁT, NE KREATÍVOT!

2026. június 5., péntek

Ballagó ovisom

Nagyon hosszú ideje nem írtam, rengeteg dolog történt velem azóta. Első és legfontosabb, hogy közben Marci elballagott az óvodából. Felnőtt a gyermekem. :) Volt egy része a ballagásnak, mikor mindenki elmondta mi lesz, ha nagy lesz... azt mondta, hogy sakk mester! Az én szívem telecsordult büszkeséggel, mert egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ilyen van a fejében. Ügyes, okos, iskolaérett. Az iskolával is elégedettek vagyunk, amit eddig láttunk belőle. Természetesen matek szakos lesz. Menni fog szolfézsra, és járatni szeretnénk angolra, meg valami sportra. Ezek a tervek, de addig még pihenhetünk nyáron.

A másik nagy projektunk lassan egy éve fut. Nyitottunk egy Reformer Pilates stúdiót. Ezzel megtalálva a jó ügyet, és azt az üzletágat, aminél jobban semmi sem inspirálna. Nálam volt egy erős belső drive, hogy csakis 3 irányban gondolkodhatok üzletileg, ha már nyitunk valamit. 1. edukáció, 2. egészség, 3. sport, mivel első kettőhöz nem sok szaktudásom, tapasztalatom és közöm van, így maradhatott a 3. Fantasztikus siker nekem, szinte az összes vendéggel van valamilyen úton-módon kapcsolatom, és nagyon jó érzés egy olyan ügyet képviselni, ahol az emberek fejlődnek, és tulajdonképpen magukért, az egészségükért tesznek. Nagyon sok vendég fejlődését/átalakulását követjük végig, és ez szuper érzés. Tapasztalat, hogy a mai fiatalok már egészen másként gondolkodnak a sport jelentősségéről, mint pl az én generációm. Úgyhogy így lassan egy év után úgy néz ki, ha sikerül eladni a gépeket, akkor magasabb szintre lépünk új reformer gépekkel. Most már az oktatói csapat is nagyon jó, itt is volt egy hosszú út, ami nem volt egyszerű, de kialakult a csapat jó energiákkal, figyelemmel, és mindenki becsületes. Nyáron nyilván számítunk egy nagy visszaesésre, de szerencsére még júniusban ez nem érződik.

Grafika. Megy. Már elértem a csúcsot, innentől már lefelé fog menni. Nem érzek visszaesést még, sok munkám van, szeretnek az ügyfelek, de már Chat GPT jelen van, többször kapok kigenerált elképzelést, ami alapján készítsek anyagot, továbbá ami kicsit erősebb lett, többször keresnek meg offline-ra szánt anyagokkal. Tehát nyomdai előkészítés, ami már a fiatal/friss grafikusoknak nem megy. Nem tudom mennyi van még benne, de összességében úgy érzem ezen a ponton, hogy túl vagyok a csúcson. Ez normális, így is tippeltem be kb 10 évvel ezelőtt.

Összességében viszonylag kiegyensúlyozottak vagyunk, szerencsére Zsolti is sportol, leszokott a dohányzásról januárban, én is heti 2x járok pilatesre augusztus óta, sétálok Gergővel minden héten természetben, próbálunk figyelni az alvásra, és viszonylag az étkezésre is.

Nagy vonalakban ez van most. Próbálnék többet írni mostanában, ha engedi időm, kicsit elfelejtkeztem a blogomról.