A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pénz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pénz. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. október 27., péntek

Egy szenvedésnek vége, avagy welcome új otthonunk!

Megvan a ház. Nem úgy, ahogy terveztem, nem az, amit terveztem, de ott, ahol terveztem, a 16. kerületben. Számtalan lehetőséget vettünk végig, pályázatokon vettünk részt, semmi nem lett a mi utunk, persze bele lehetett volna menni meredek és bizonytalan vásárlásokba, de ezt egyikünk sem akarta. Amit mi szerettünk volna, hogy maradjon a biztonságérzet, ne legyen hitel, és "neadjisten" maradjon némi tőkénk. Tulajdonképpen nagyon nyögve-nyelve, de végül összehoztuk.

A 16. kerületben a Csabaliget-lakóparkpan találtunk egy 2017-ben épült sorházat, ár alatt, kitűnő állapotban, és nagyon nagyot mentünk alkuban (kb 2 hétig tartó feszkós alkudozás augusztus elején), de sikerült. Ekkor jött a következő stressz dózis, hogyan adjuk el a lakásunkat. Mert ha nem sikerül max 2 hónap alatt, akkor elég nagy hitelt kell felvennünk. Így a legfontosabb az volt, hogy jó árazást csináljunk (tehát ne legyen  magas, persze ár alatt sem), mert az első nagy durranást akartuk megfogni. Ilyenkor kimegy nagyon sok embernek hirdetésfigyelőbe, plusz ilyenkor mindenki számára új a hirdetés, tehát ténylegesen ekkor jut el a legtöbb emberhez, és nem mindegy hogy úgy döntenek, hogy megnézik, vagy úgy, hogy hagyjuk. Így valójában 2 millióval alá tettük a hirdetést, mint ami a belőtt ár volt, de úgy voltunk vele, hogy jöjjenek, nézzék meg, és nem engedünk annyit (alkunál ez az összeg amúgy is bejátszik). No ebből az lett, hogy este 8-kor feltettem a hirdetést, reggelt 8:30-ra megcsörrent a telefon, hogy megvennék a lakást, a hirdetés tele árán. Summa-summárum, az eladási/hitelezési feszkót megúsztuk. 

lezajlottak az adás-vételek, és a költözés is. Nem mondom, hogy életem hetei voltak, de nagyon nagy melóval és segítségekkel (akik előtt le a kalappal) sikeresen lezajlott. Másfél hete vagyunk itt, nagyjából mostanság kerülnek a dolgok a helyükre. Aztán persze nagyon sok dolgunk cserés lesz, mert nem passzol ide, vagy éppen nem jó a mérete, így ez is majd egy folyamat lesz. Sokkal sokkal tágasabb az érzés, és ami nagyon tetszik nekem, hogy mindenkinek van hely, ahova elvonulhat, nem kell egymás arcába lennünk. Kicsi kertünk van, de azt is szeretném nagyon dizájnosra és tele zöldekkel megcsinálni. Egyelőre hétvégén hirtelen felindulásból felástuk, mert katasztrofálisan nézett kis, és mivel volt egy medence, így egy része megsziklásodott. Mellékelek pár fotót, ezeken majd látszik. Jövő héten szeretném lekezelni télre a földet (gyomírtós gyeptrágyával) és tavasszal szépen beparkosítani, zöldesíteni.

Munka fronton megvan a második új felem is, elpostázva a szerződés, így most már elárulható, hogy az Euronics lesz a második új ügyfelem. Sajnos a Trive munkáim még csak részben indultak, az Oney meg már ki is vonult. Az Euronicsnál, az Oneyban volt digitális account lett a head of digital, általa kerültem a tűz közelébe. Így munkával kapcsolatban most még nincsnek megnyugvásaim, sőt a lecsökkent munkák miatt feszült vagyok, de a kilátások jók, és nagyon bízom a felemelkedésben. És most már minden téren, mert ez az év teljesen megtépázott lelkileg. Egészségügyileg is még mindig tartanak az ügyek, meg ez a bizonytalanság vonult végig minden tekintetben az egész családon.

Most ugyan a ház jó állapotban van, de azért majd szeretnék módosításokat a burkolatokban, vizesblokkokban, konyhabútort is cserélni szeretném, de ez most nem fontos. Beköltözhető és szép, és ami a legfontosabb, a gyerekemnek lett saját szobája, megnyugodhatunk.

Jöjjenek a képek:

Bejárati oldal

Ez itt a kert oldali látkép

Felásott mű

Szomszéd kertje mindig zöldebb :D

2023. június 12., hétfő

2023 - megtanít...

Azt már észre vettem az életemben, hogy vannak sikamlós, könnyű időszakok, de minden véges, így a jó is, és persze a szar széria is. Na hát most így év elejével egy cunami vette kezdetét, és persze nem jó írányba. Még így a kezdeti rébuszoknál megemlíteném, hogy ebben az évben megsemmisültem mentálisan, lelkileg és ebből próbálok kiemelkedni, mint a főnix madár. Emiatt nem írtam sokáig, mert csupán szarról már nem szeretek beszélni, ugyanakkor egy bizonyos része mostanra lett biztos, így ez a postom kicsit ugrál az időben, mert régóta írom, de csak mai napon fejeztem be június 12-én.

Egy biztos (de ezt tudtuk eddig is), egyetlen dolog állandó, a változás. Egy hónapig átéltem az érzelmek lehetséges palettáját, kardomba dőlve. Tapasztalok folyamatosan. Viszont kettős érzés van bennem. Nem akarok már mindent minden felett. Ha valami nem megy, el kell engedni, és kell beengedni mást. Néha nem te döntöd el, hogy mi/meddig tart. Folyamatosan cseng a fülemben egy szó, reliziencia. Aki ismeri a szót, akkor tudja, hogy miről van szó. Erre van szükségem a mai napig is.

És akkor jöjjenek a konkrétumok.

Hogyan veszítsünk el egy házat? 

2022 évvégét írunk. Ekkor jött be egy csodálatos lehetőség itt a 16. kerületben a semmiből. Nagyon jó áron egy ikerház, tervezőasztalon. Hiteles lehetőséggel, de elérhető lett volna. Nekem szerelem első látásra, mind a helyszín, mind a tervek, és a kivitelező is nagyon ígéretes. December végétől január közepéig nagy nagy küzdelmes elhatározással eldöntöttük, hogy belevágunk. Lesztornózzuk az eddigi biztonságunkat, de egy nagyon értékálló befektetést teszünk és akkor ezzel végre az egész életünkre letudtuk a ház projektet, mert ez minden igényt lefed. El is küldtük remegve a szándéknyilatkozatot, amit egyébként egy hétig mondhat vissza mindkét fél, különben pénzbírság van, olyan, ami már fájdalmas. Erre a 7. napon az építész visszamondta. Az érzés leírhatatlan. Majd teltek a napok és bennem felmerült, hogy oké, írok neki egy levelet, ha hasonló lehetőség lenne, szóljon. Majd nagyon gyorsan jött az email válasz, hogy ha még érdekel a miénk lehet mégis, mert a családjáé lett volna és mégis megegyeztek, hogy a másik ikerfél lesz az övé. Ismét katarzis, és egyben szorongás is, hogy "kialmoljuk" a bankszámlánkat, de már semmi más nincsen vissza, csak újra elküldeni a szándéknyilatkozatot. És így jött el a péntek, mikor már a szándéknyilatkozat elment és már csak utalnunk kellett az ezzel kapcsolatos összeget. Jött egy hívás a fő ügyfelemtől, az Oneytól...

Hogyan veszítsük el legfőbb ügyfelünket?

Szóval jött a hívás, hogy élő egyenesben tájékoztat a kapcsolattartóm (timingban február első hete), hogy legfőbb ügyfelem az idei évben kivonul Magyarországról. Na ez az a hideg zuhany, amit igazából senkinek nem kívánok. Így már a ház kérdés egyből csekély problémakörnek számít, ugyanis innentől kezdve nagyon nem kell agyalni rajta, ugyanis ezzel a lendülettel az egészet visszamondtuk. Szóval azt hiszem így kell a magaslatokból a mélységekbe repülni egyetlen nap alatt. Se ház, se ügyfél. Erre már az lenne a gondolat, hogy akkor legalább innen már nincs lejjebb... pedig de.

Hogyan veszítsük el egészségünket is?

Először is, brutál agresszív vírusos évet élünk. A gyerek mindent haza hoz. Ezekkel a válságaimmal egyidejűleg két egészségügyi szívásom is volt, egyik egy 5 napig tartó magas láz, ami gyakorlatilag teljesen ledöntött (szó szerint), és egy szálka a körömágyba, amit csak utólag tudok, hogy az volt. Ugyanis tünetként egy nagyon hirtelen jövő ödémásodás volt a bal mutató ujjam felső ujjpercében, úgy éreztem, hogy szét fog durranni az ujjam. Hogy ne legyen túl hosszú, a lényeg, hogy másfél hónapos gyógyulás, 9x voltam sebészeten, és kétszer tárták fel, majd végül egyszer csak kidobta a bőröm a szálkát, ami mindent okozott. Ezt követően úgy néz ki visszatérően elkezdett fájni a lábam. Ennek hatására mentem el doktorhoz, és vérkép alapján egy egészen más dolog miatt kell visszamennem kontrollra, ugyanis máj/epe funkcióim emelkedett értékeket mutatnak. A lábam fájdalma valószínüleg a gerincemből fakadóan sugárzik ki (az idegek által). Most ezt nem akarom jobban részletezni, de a lényeg, hogy vannak bajok... így most már lassan 2 hónapja újra jógázom is heti kb 4 alkalommal.

Végül a felemelkedés

Én már csak úgy szeretek postolni, ha megoldások is vannak a háttérben, így ez a post pozitív véget fog érni, legalábbis belehoz a jelenbe, ahol most tartunk. Március 21-én megkeresett az Oney ex marketing igazgatója, hogy mik a terveim a jövőre nézve, ugyanis ahova ő ment, szüksége van egy grafikusra. A kondíciók hasonlóak volnának, és még a szektor is. Most már elárulhatom ezt is, mert aláírtuk a szerződést, Magyarországon lesz egy új digitális bank, a Trive bank. Ez a klasszikus banki/hitel szolgáltatásokon kívül befektetésekkel is foglalkozik, ha jól értem. Szóval hatalmas megtiszteltetés ez nekem és igazán egyedülálló lehetőség. Mai napon küldtem vissza aláírva a szerződést, úgyhogy várom az új kihívásokat izgatottan.

Ami közben történt

Átgondoltam mit is akarok, egyet tudtunk már januárban, hogy nem fogunk sietni, mert nem ugyanaz az élethelyzet van, mint anno volt 30 évesen az Oney előtt. Gondolkodtam, hogy kiszállok az egész reklámszakmából, de aztán rájöttem, hogy ebben vagyok a legjobb és még van bennem mondanivaló. Szóval ez a lehetőség, ami közben megérkezett, megint csak olyan volt, mintha az életem egy nagy terv lenne és tökéletes időzítéssel megérkezett benne a következő állomás. A változások most már nem mennek túl könnyen, de arra is rájöttem, hogy képes vagyo rá, képes vagyok újra komfort zónán kívül élni, és az egész év egy új látásmódot behozott, miszerint még egyáltalán nem értünk révbe.

Nos ez volt a hallgatásom nagy oka, óriási hullámvölgyek, és amikről még nem is beszéltem, mert még mindig lenne miről, de talán az már nem ide tartozik. Egy biztos... semmi nem tart örökké, ami egyszer elkezdődik, annak vége is van, és ha egy kapu becsukódik, egy újabb kapu valahol ki is nyílik...

2022. december 13., kedd

2022

Ez az év a nagy csalódások (vagy nagy tanítások?) éve nekem a nagy terveket illetően. Mondom a felsorolást, aztán majd a konklúziót is. 

Első nagy telekpályázat, amire mondhatni, hogy évek óta készültem. Itt még a végére egy politikai mutyit is felfedeztem, tehát nem csak maga a telek NEM megnyerése esett szarul, de az is, hogy tulajdonképpen esélyünk sem volt. A részletekbe ezen a platformon nem merek belemenni, de a lényeg, hogy nagykutyáké lett, akikre kissé másabb kondíciók vonatkoznak, mint ránk magánemberekre. Szóval ezen a területen majd annak lesz háza, aki méreg drágán megveszi a gyengébb minőséget. Innentől kezdve más lehetőségeket kellett keresnünk, mert per pillanat esélyünk nincs a 16. kerületben építkezni. Ezen felül megyünk befelé a válságba, és még nem tudjuk "milyen mély lesz a nyúl ürege", szóval ingatlan téren egyébként is lehet nem ez az a pillanat, amikor érdemes egyből beszállni valamibe. Ennek ellenére még két pályázatra beneveztünk, egyiket sem sikerült megnyernünk. Utóbbi most pénteken derült ki. Szóval ennek tükrében kijelenthető, hogy ez az év OFF. Persze ezek a tapasztalatok annak nem szükségesek, aki rendelkezik annyi tőkeerővel, hogy bárhol, bármiből válogathat (és még így is a szerencsések közé sorolom magam). Utóbbi két pályázatból sokat tanultunk egyébként magunkról is, hogy talán még nem is vagyunk eléggé felkészülve. Az építkezés vagy egy nagy felújítás eléggé kilök a komfortzónából, így talán még azon is át kell mennünk, hogy ezt elfogadjuk, csak az idő meg megy. Szóval megpróbáltam elővenni megint a pozitív szemléletemet, hogy tanulási folyamaton megyünk át egy későbbi nagyobb cél érdekében.

A másik látszólag kudarcos dolog a webshopom, ami per pillanat heti egy rendeléssel fut. Volt olyan időszak, mikor kicsit több, de jelenleg ez az átlag. Egyébként ezt még úgy érzem változhat, hiszen a google-ben még csak most kezdünk működni, meg még az influenceremmel is csak két érintőleges kis történésem volt, csakis natív megjelölés. Ezenkívül rengeteg dolgot megtanultunk, hogyan kell nulláról felépíteni egy weboldalt, hogyan kell menedzselni hozzá közösségi oldalakat, reklámokat, Zsolti brutál bravúrt hajt végre SEO téren, én már nem is tudom lekövetni annyira ügyes. Szóval én azt gondolom, ha a végére ez az üzlet nem lesz átütő sikerű, akkor is elmondhatjuk, hogy végigmentünk egy iskolán úgy, hogy nem kellett érte fizetni, és esetleg egy másik üzletet még fel tudunk majd építeni így a meglévő tudás birtokában. Nekem már működött egyszer ez az életemben, mikor éveken át csak alapoztam valamit és egyszer csak beérett, és értelmet nyert.

Családilag a legjobb évünk eddig. A legkevesebb szorongás ebben az évben volt már és a gyermekem fejlődésében is a legtöbb siker idén érkezett meg. Zsoltival a kapcsolatunk is mostanában tér vissza a régebbi állapotokhoz, ami gyerekvállalás előtt volt, ugyanis akaratlan is sokat elvett az, hogy nem volt időnk, energiánk egymásra. Így e téren érzem a nyereségünket, illetve a sok pályázatban és weboldalban egyre jobban tanulunk meg együtt teamként gondolkodni és együtt haladni (lehetőség szerint egy felé).  Szóval ebben nagyon jó az irány.

Ezeket mondanám erre az évre. Várjuk a karácsonyt, kicsit megint elengedni a munkát, mert nehéz év volt ez a két covid év után így a háborúval. Ügyfeleim is érzik a hatásokat és én csak bízni tudok benne, hogy nem vetül ki ránk ez élesen év elejétől majd. Egy biztos a válságba (ha hirtelen nem lesz a háborúnak valamilyen megoldása) még csak befelé megyünk.

Szeretek ilyenkor jósolni is kicsit, hogy aztán utólag vagy nevetek magamon, vagy azt mondom, de igazam volt. Szóval jövő évre most azt jósolom, hogy telek, vagy ingatlan a birtokukba fog kerülni. Most már ért annyi tapasztalat, hogy körbejártuk a dolgot és a majdnem sikerülések biztosan előbb-utóbb sikerülté válnak. Ha ez bekövetkezik az lesz életem egyik legnagyszerűbb pontja, mert egy olyan típusú kreativitásom kap teret, ami egyfelől kiteljesítő lesz majd. Utazások... hát továbbra is azt érzem, hogy ez csak egy következő lépés lesz. Írnám azt, hogy végre innentől erre irányul a fókusz, de tudom, hogy nem lenne igaz, mert még fontosabb nagy dolgaink vannak. Amit még szeretnék, újra sportolni, ezt sem látom még tisztán magam előtt, de bízom benne eljutok ide újra.


2022. június 23., csütörtök

Marci mindeközben 3 éves lett. (csak még nem beszéltem róla)

Igencsak telik az idő. A fiam 3 éves (áprilisban), és ennek megfelelően nagyon cserfes, nagydumás gyerek lett. Hála a jó égnek, kicsit féltem, hogy engem és a zárkózott dolgaimat örökli, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem olyan gátlásos személyiség. Voltunk neurológián vele, hogy most már öntsük hivatalos szintekre ezt a hypotónia témát és ennek súlyosságát, vagy a jövőre vonatkozóan mire kell számítanunk. És itt is csupa jót mondtak. Már nagyrészt elnőtte ennek tüneteit, de azt mondta legkésőbb 6-7 éves korára minden ezzel kapcsolatos dolog meg fog szűnni. Ami nagyon jó lenne neki, az a sport, de ezt én is így gondolom és ettől függetlenül is szeretném majd. Ez alkati hypotóna, és szülőktől öröklött, semmi több, olyan tulajdonság, mint mondjuk a szőke haj.

Egyébként telnek a napok, nagyon sok dolgon pörgünk, így az energiák maximálisan terheltek. Webshop elindult és pár hete egy hét alatt 5 rendelés érkezett. Persze előtte másfél hétig semmi, na de akkor is, ez szerintem ennyi idő után eredménynek tekinthető. Aztán nyomjuk majd még jobban. Most már Zsolti is beszállt, csinálja amit kell. Sok energiát visz el, illetve az én szemléletem abszolút nagyvállalatiba csapott át, tehát szeretném komoly léptékben vinni, és komolyabb közönséggel megismertetni. Instán már 1400 követő van. Most persze szabi következik, de utána újult erővel új terméket szeretnék felhelyezni a termékpalettára, mégpedig esküvős termékeket. Már két helyről kértem az árajánlatot nyomdailag. 

Pályázat leadást kezdem megemészteni. Ma kicsit optimistább vagyok, mint tegnap. Persze nagyjából már mindegy a hozzáállásom, mert már a leadások és a boríték felnyitása is megtörtént. Már csak annyi a dolgunk, hogy várjuk az eredményt, és ha netán nem sikerült (ami eléggé esélyes), akkor pozitívan tekinteni rá, hogy esetleg lesz majd új parcella újra és addigra több pénzünk lesz, plusz az építőipar is csendesebbé válik. Beszéltem az építési vállalkozónkkal (immár 3x kb mióta ez a projekt évek óta vonul), és mindig rájövök, hogy a legjobbat választottuk, ismét sok kézzelfogható információval látott el. 

Ma egyedül vagyok munkaidőben itthon, de ez az utolsó ilyen nap, mert a héten indul Marcinak a nyári szünet, ami egy hónap. Na az lesz még egy logisztika, de az első két hét megoldott elvileg, mert egyrészt nyaralunk, utána meg apóka is szabin van. Majd utána lesz két erős hét, de arra még nem is akarok gondolni, mert ott (ha mindketten dolgozunk) az nagyon hardcore és hosszú. Én ezekben a napokban totál hulla vagyok, azok a napok énidő nélküliek és este 11-ig mennek folyamatos darálóban.


2021. május 18., kedd

Hétvégi gondolatok

Hallgattam hétvégén egy jó beszélgetést Youtube-on. Sebestyén Balázs és Csernus beszélgetett. Érdekes volt és egyúttal számomra gondolatébresztő is. Picit kínosan indul, de összességében van mondanivalója az egy órának. 

Mostanában csak úgy zajlik az életünk. Nem mondom, hogy a tudatosság kiszorult, mert én folyamatosan tervezgetek, de nem igazán tudok gondolatokkal és saját egómmal foglalkozni, ennek következményében az életem tulajdonképpen néminemű vegetáció, ezenkívül vannak belső blokkjaim, amik teljesen megakadályoznak benne, hogy jól érezzem magam. Egyik ilyen blokkom Marci beszédfejlődése, hogy most nyáron mehetünk felülvizsgálatra, ha nem indul meg, illetve utána meg fejlesztésre. Vannak szavai, minden megért, de már korosztályos szinten ez kevés, és folyamatosan aggódom emiatt, persze mondják azt, hogy a fiúk lassabban fejlődnek sokszor, meg hogy behozza magát seperc alatt, de azért én mégis aggódom. A másik anyagi természetű. A ház kérdés. Bár még mindig van rá kicsi időnk, de már nem sok, az idő megy, Marci nő.

Visszatérve a beszélgetésre, összességében ugyanúgy gondolkodnak, mint ahogy én a jövőről. Tudom valameddig tart a karrier, és utána kell legyen B terv, márcsak amiatt is, hogy jól érezzem magam. Évek óta látom ezt, így fejben már évek óta meg van mi legyen ez, de még az úton ennél sokkal hátrébb tartok, mert először a ház projektet és ezt csak utána lehet alapozni. 

Hétvégén végül futottam most is. Sikerült 2x, úgyhogy a tervet bőven teljesítettem. Megpróbálom heti szintűre hozni ezt, egyelőre ezek a távolságok max fél órát vesznek igénybe, de utána nagyon jó érzés. Futás közbe sokszor járt a fejemben, hogy hihetetlen, hogy ezt 6-7 éven keresztül tudtam folyamatosan csinálni és ráadásul sokkal nagyobb km számmal. Nyilván nincs ekkora elvárás magammal szemben, szóval így nem lehet kudarc. 

Következő hétvégén két projektünk is van. Kellene menni carnext-be autót kipróbálni (mert ugye most még ez is nem várt módon beütött), meg nagyon jó lenne helyre tenni a bicajokat és Marcival lehetne menni kicsit tekerni. Tuti élvezné, meg szerintem mi is :)

2021. március 2., kedd

Mostanában sűrűn foglalkoztat...

...milyen lesz a jövő, és milyen lesz a jövőből visszanézni például erre a postra. Hogy mennyire tudom megsaccolni, milyen lesz az életünk, mikor már Marci is nagyfiú lesz, illetve el tudom-e érni a vágyaimat, a házat és a szerelem projektem. Ma nevetséges módon rákerestem interneten, hogy mikortól könnyebb a gyerekkel az élet. Mert pillanatnyilag persze nagyon csodálatos ő nekünk, de nehéz. Leginkább a szabadidő hiánya okozza, illetve nála még a két irányú kommunikáció hiánya. Most azt gondolom, hogy az életünk minősége akkor fog megváltozni nagyon, mikor már Marci is el tudja mondani a gondolatait, szükségleteit. Persze egy évvel ezelőtthöz képest (mikor még a hasán feküdt és talán ilyen körül történtek az első kúszó/mászó mozdulatai) már most is jelentősen könnyebb az élet, meg ugye a bölcsi opció is sokat segít a munka család kombó összehangolásában, de azért még sok sebből vérzik. Hiszen a gyerek továbbra is többet beteg (túlzás nélkül), mint amennyit egészséges (náthás vírus teljes palettáját ismerjük már), illetve hát most még nagyon intenzíven kell jelen lenni vele, témákat adni neki, fogócskázni vele, etetni, gyakorlatilag mindenben erősen ránk van még utalva, ezenkívül ugye még csak pár szava van, amelyek pont az életfunkciók segítségében nem játszanak szerepet. Szóval nehéz, és azok a legnehezebb napok, mikor nem mehetünk sehova, mert ő beteg (ebben mondjuk már jobb lesz, ha megjön a nyár). Szumma szummárum, nehéz még az élet, és sokszor irigyléssel tölt el, mikor már nagyobb gyerekes ismerőst látok, hogy mennyivel könnyedebb neki. Persze per pillanat kevés ilyen ismerős van, mert 95%-ban minden közeli barátom vállalt még egy gyereket Marcival egy időben, vagy kicsit utána... szóval barátnőimmel együtt küzdünk. Ami amúgy valahol jó, mert nagyon megértjük egymás problémáit, és nem ítéljük el a másikat. 

Ház projekt. Nem sok új infó van. Találtam egy közbeszerzési pályázatot az új parcellák aszfaltozásával kapcsolatban, illetve jártunk arra, és mintha a munkálatok is elkezdődtek volna, úgyhogy úgy néz ki nem kell teljes közművezést bevállalni, csak a háztartási közműveket, ami persze nem "csak", viszont a polgármester maga írt nekem levelet, hogy 151 méterig kormány által támogatott. Be is illesztem ezt a részletet, mert egyébként én álmomban nem gondoltam volna, hogy a polgink a kertvárosi konzultációra reagálva személyesen ír egyet:

Így már nagyon erősek a belső érzéseim, hogy ebből a parcellázásból lesz egy a miénk. Már úgy megyek oda, amikor arra járunk, mintha a leendő otthonunk lenne. Kell még idő, de össze kell érjenek a szálak egyszer csak.

2020. március 26., csütörtök

Fogyási státusz

Fogyásomnak, diétámnak abba a szakaszába érkeztem, amit már érdemes megemlíteni. Ma reggel 54,3 kg voltam. Nem mondom, hogy gyors a fogyásom üteme, de azért lineáris. Ebben az évben még nem ettem direktben cukortartalmú dolgot és a szénhidrátokra is nagyon odafigyelek. A sport hiányzik, de az nagyon-nagyon. Bízom benne, hogy most már hamarosan elindulok.

Napjaink. Hát őőőő. Ez a korona vírus eléggé megváltoztatta a dolgokat. Munkában még túlélhető egyelőre a visszaesés, de úgy az élet minden területén egyébként eléggé szar, pedig én magamról úgy gondolkodom, hogy jól bírom az elszigetelődést. Fel kéne már lélegezni. Közben Marci is vészesen közelít a szülinapja felé, ami így nem tudom, miként lesz megünnepelve, pedig én szerettem volna egy nagy családi ünneplést, de most így hogy?!

Egyébként ez az egész helyzet nagyon emlékeztet 2008-2009-re, mikor bedurrant a válság. Tudom, hogy elvileg most ez más miatt van, és egészen más lesz a későbbi lefolyása (remélhetőleg), de akkor is, engem ugyanúgy és ugyanolyan hirtelenséggel érintett munka szempontból. Ez sajnos most eléggé rá is döbbentett (ismét), hogy itt nincsen tuti, a stabil helyzetek is csak addig stabilak, míg a gazdaság stabil. Úgyhogy a (lakás célú) hitelhez való kezdődő pozitív hozzáállásom most teljesen visszazuhant a régi állapotára, ugyanis megint azt látom, hogy két pillanat alatt omolhat össze az ember élete, mint a kártyavár... viszont már felelősek vagyunk egy pici gyerekért is. Szóval azért nehéz, és most a terveim is teljesen átrajzolódnak valószínüleg, már ami a timingot illeti. Nem szeretem ezt az évet, elindulhatna már valami kis javulás.

2019. szeptember 1., vasárnap

Építkezési információk

A héten voltunk egy megbeszélésen ingatlan építkezés ügyben. Nem most fogunk belevágni, csak iszonyú sok momentumon el lehet csúszni, illetve nagyon kevés infó birtokában vagyunk ahhoz képest, amit tervezünk, és emiatt ezt én nagyon fontosnak tartottam összeszedni a dolgokat, buktatókat. Építkezni szeretnénk, ikerházat. Nem ez a fixa ideánk, viszont ez az, ami határvonalasan elérhető. Először is, nagyon fontos változás lesz jövőre, hogy visszaáll a 27%-os áfa a jelenlegi 5% helyett, ami majd szépen megdurrantja az árakat. Jó lenne, ha még egy évet adnának a főnökék ott fent a parlamentben, de én már nem is reménykedem, hiszen mi nagyjából minden támogatásból kiestünk, ami járhat, így a CSED, így a babaváró hitel (mivel Marci július 1. előtt született 2 hónappal)... szóval számítunk az emelkedésre. A másik fontos változás energetikai szinten lesz. Azaz jövőre már az építkezéseket szigorítják, hogy a megújuló energiák felé haladjanak, így kötelező lesz napkollektort vagy napelemet is a házhoz tervezni. Ezek a változások - erősen tájékoztató jelleggel - kb 30 000 HUF-ot tesznek hozzá négyzetméterenként az építkezés költségeihez. Hát mit mondhatnék, eléggé eltorzult a fejem, mikor a fazon ezekről tájékoztatott. Viszont van jó hír is. Azt hiszem nagyon jó céget találtunk. Már a weboldalukat mikor néztem szemet ütött, hogy több díjuk is van, illetve panaszmentességi igazolásuk, de személyesen még sokkal megnyerőbb volt a pasi. Iszonyatosan up to date volt, nem nagyon lehetett megfogni. Azt mondta, hogy nyugodtan megnézhetjük elkészült házait, több mint 180 van belőle, illetve hogy ez a panaszmentességi igazolás, meg a díjak, ha beérkezne egy panasz, akkor le kellene kerüljenek a webről. Tudom, kicsit sokat rugózok ezen, de nekem nagyon rossz tapasztalataim voltak eddig az építőiparban, és mivel ha eljutunk idáig, ez egy brutálisan nagy projekt lesz életünkben, így nagyon nem mindegy, és innen nézve a referenciákon és ezeken az igazolásokon kívül nincsen semmi a kezünkben. Visszatérve a poénokra. Hogy miért jó, ha ikerházat építünk? Alapvetően tudni kell, hogy a négyzetméter ár ugyanaz... tehát a poén nem itt van, hanem a telekben. A telket mi vásároljuk. Megkaptuk a paramétereket, hogy mekkora a minimum, ami egy ikerházhoz elegendő, és mivel ikerház,  a beruházó a felét megvásárolja, illetve az ikerház másik felét is felépíti és értékesíti. Így tehát, ha jól gondolom ezen kb vagy 10 milliót lehet fogni. A másik, hogy ikerház esetén adnak extrákat, így konkrétan a kerítést és a beállót bónuszként... ez is több milliós tétel volna. Szóval összességében a nagy pozitívum, hogy ők, mint partner nagyon együttműködőek lehetőséget biztosítva a könnyebb cél eléréséhez. Ezenkívül timing és finanszírozás... ez még a két nagyon fontos sarokpontja, amiben nagyon meg lehet csúszni. Itt ez is nagyon baráti módon van kialakítva. Így nagyjából 18 részletre osztva történik a finanszírozás, illetve az építkezés 1 éves intervallumot ölel fel. Csúszás nincs. Plusz infó, hogy amikor esetlegesen feltüntetve látszanak négyzetméter árak, azok mindig nettó négyzetméterárak, azaz a háznak az élettérben lévő négyzetméterre vonatkozik. Ehhez hozzá kell még számolni, kb 20%-ot, amit a falvastagság ad és egyéb dolgok, így jön ki egy 1,20-as szorzóval a tényleges ár. A faszi nem árult zsákbamacskát, ezeket mind levezette nekünk, és így kaptuk meg a becsült értéket 100 m2-re. Szóval a mi feladatunk még mielőtt bármi is történne egy jó telket találni, ez a következő projekt, várni és figyelni, mert mindig jönnek jó ajánlatok. Ja és még egy fontos, hogy nem csak telket érdemes figyelni, hanem lerobbant házat is, mert bontással együtt esetlegesen még mindig jobban ki lehet jönni, mint egy-egy sima teleknél, na meg ugye a helyszíni adottságok lehetősége is így bővül. Szóval várunk és figyelünk mostantól, meg persze én dolgozom tovább és tolom amennyire csak tudom, hogy egyszer ezekből a tervekből valóság lehessen.

2019. június 18., kedd

Kánikula

Fúúú rettenet rosszul viseljük a hirtelen jött kánikulát. Főleg, hogy már nem csak én vagyok itthon, hanem mindhárman. Így megint van egy nem beiktatott költségünk, és ez is muszájból. Klíma. Én nem szerettem volna már ebbe a lakásba invesztálni, főleg olyan költséget, ami (talán) nem fog visszatérülni, de a baba miatt muszáj. Rettenet rossz napjai vannak és nem tud pihenni... és hol van még a nyárnak vége? Ez még csak az első kánikula hullám.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nagyon sokat dolgozom, most második hete hétvégén is egymás után, úgyhogy ez most nem várt módon beleférhet a keretbe, de nem szeretem ezeket a méltatlan költségeket.

Fejlődik nagyon Marci, most erről nem is akarok részletesen írni, mert úgyis hamarosan érkezik a 2. hónapos összesítő, abban majd összefoglalom.

Munka. Sok. Szerencsére Oney is, Karma is, HVG is. Mindhárom ügyfelemet szeretem és elégedettséggel töltenek el, őszintén. Teljesen más mindegyik ügyfél habitusa. Karma a pörgés, mivel rendezvény szervező ügynökség náluk nem a kreatív tervezés az elsőszámú, hanem inkább kivitelezések, technikai megoldások pl nagy standokra, hop-up falakra, és persze az óriáskerekek, mert most már szépen kibővültek és országos szinten mennek mindenhova. Oney a szokásos, de szuper jó újításokkal, és most már applikáció is lesz. Szépen haladnak az online irányába és fiatalítják a célcsoportot. Aztán HVG. Ők is a maguk nemében egyedi ügyfél, mindkettő ellentéte. Totál konvencionális. Ők nem ugrálnak, és a másik két ügyféllel szemben nagyon precíz minden megjelenés lecsekkolása. Náluk van olvasószerkesztő is. Itt szórakozunk legtöbbet egy-egy anyag leadása előtt. Így áll össze.

Rehabilitáció. Elkezdtem. Már megtörtént az első szolizás, és már vásárolgatok magamnak, újítom a ruhatáram. A futás és a szemműtét még várat magára, de már így is sokkal jobb a lelkemnek. Sajnos a súlyom még nem a régi, megálltam, van pocakom és egyelőre nem tűnik úgy, hogy el akarna tűnni, úgyhogy ez majd egy drasztikusabb diéta lesz a sport mellé, de szoptatás ideje alatt ezt sem lehet, mert egy napig csináltam egy enyhébb diétát és azonnal kevesebb lett a tejem. Úgyhogy azt még érzem, hogy ezzel is várni kell.

Szűk világban élünk jelenleg. Ezt én nem tudtam előre, hogy a szoptatás ennyire ilyen, és hogy a babát nem nagyon lehet még hosszabb időre hordozni nagyon beszűkít. Ráadásul őt tényleg sűrűn kell táplálni, így 3 óra kiesés is már necces (ami pl egy körmöshöz kiruccanás). De ez van, és ez 4. hónaptól, mikor indul a hozzátáplálás már jelentősen oldódni fog, Addig meg még két hónapot ki kell bírni így.

2019. május 1., szerda

Terhesség financiális szempontból

...avagy a budapesti valóság NEM állami, csak minimális SZTK keretek között.

Hát nem akarom azt az illúziót kelteni, hogy ez egy könnyű utazás, mert nem az. Persze ha több gyerek is lesz, akkor nem kell másodszorra már sok dologra költeni, de azért jó, ha tudjuk...

Mi ennek az utazásnak alapvetően a magán útját választottuk több okból is, egyrészt mert a vetélésem miatt is a lehető legkevesebb kockázatot szerettük volna választani, másrészt meg tényleg nagy a tét, egy emberi élet. Továbbá fontos szempont volt számomra, hogy ne kelljen az SZTK-n tölteni a napok nagy részét és még a hozzá tartozó beutalóért is sorba állni a háziorvosnál. Mert hát furcsán hangzik, de nekem ezek az idővesztségek anyagi és bizalmi veszteségeket okoztak volna ügyfél szempontból. Szóval kezdjük a sort. A vitaminok listáját sajnos már nem tudom visszaidézni, pedig nem éppen elbagatelizálható, szóval ez még így vagy úgy a listához tartozna.
De nagy vonalakban, amit folyamatosan szedtem: első időszakban, illetve prevencó jelleggel Inofem és Femibion 0-ás. Aztán a terhesség kezdetétől folyamatosan Vas, kalcium, magnézium, omega3 (főleg 3. trimeszter), Femibion, C-vitamin, D-vitamin, cink. Legtöbbjét dupla adagban.

Terhesgondozás:

15 000 - 2018.09.10. - 6. heti nőgyógyász vizsgálat (szívhang)
0 - I. labor, Hepatitisz B teszt, Szifilisz teszt (beutaló + SZTK)
15 000 - 2018.10.04. - 10. heti nőgyógyász vizsgálat (labor után)
7 000 - 2018.10.09. - Terheléses cukor
35 000 - 2018.10.25. - I. genetikai UH + kombinált teszt + 4D felvételek
185 000 - 2018.10.25. - Nifty teszt (ez saját extra vállalás)
5 000 - 2018.10.27. - EKG
15 000 - 2018.11.19. - 16. heti nőgyógyász vizsgálat
2 000 - 2018.12.03. - Bőrgyógyászat (herpesz)
20 000 - 2018.12.10. - II. genetikai UH (20. hét)
0 - Infectológus (herpesz - Szt. László kórház)
15 000 - 2019.01.11. - 24. heti nőgyógyász vizsgálat
15 000 - 2019.01.21. - III. genetikai UH (26. hét - nem kötelező - saját vállalás)
13 000 - 2019.01.22. - II. labor + terheléses cukor + ellenanyag + hüvely tisztasági
15 000 - 2019.02.11. - 29. heti nőgyógyász vizsgálat
14 000 - 2019.03.05. - III. labor + terheléses cukor + toxoplazma vizsgálat
25 000 - 2019.03.06. - IV. genetikai UH + 4D felvételek, video (32. hét)
15 000 - 2019.03.11. - 33. heti nőgyógyász vizsgálat
12 000 - 2019.03.11. - HVS vírus labor (herpesz)
0 - 2019.03.18. - Diabetológia (Kistarcsa kórház) - és innentől minden hétfőn 38. hétig
0 - 2019.03.26. - Gasztroenterológia (Kistarcsa kórház)
15 000 - 2019.04.01. - 36. heti nőgyógyász vizsgálat
16 000 - 2019.04.01. - IV. labor
25 000 - 2019.04.11. - V. getenetikai UH
15 000 - 2019.04.01. - 38. heti nőgyógyász vizsgálat

150 000 - 2019.04. - Szülés Dr. Bokor András nőgyógyásszal
10 000 - Szülésznő (egyébként nem volt fogadott) - goodwill gesture (egy párnáért, egy takaróért, és hogy ne harapják le a fejünket mert éjszaka indult be a szülés)

Kelengye:

A textil alapú dolgokat nem írom össze, mert azt már valszeg nem is tudnám pontosan összeszedni, de a többi kelléknek pontosan megvan, hogy mi/mennyi.

6 000 - babatakaró ágyba + párna - IKEA
4 000 - ágyneműhuzat - IKEA
11 900 - pléd - babaágyneműbolt.hu
27 900 - matrac ágyba - Brendon
11 900 - babafészek - babaágyneműbolt.hu
10 300 - cumisüveg készlet full pack - Phillips Avent akcióban
8 000 - cumisüveg melegítő (kaptuk ajcsiba Gergőtől)
9 000 - szoptatós melltartó
4 000 - melltartó betét - Avent
2 400 - mellvédő krém
44 000 - babaőr - brendon akcióban
30 000 - légzésfigyelő babysense
12 000 - manuális mellszívó - Avent akcióban + tejtartó tégelyek aji
5 000 - 5 db cumi kb
29 900 - babaágy IKEA
4 000 - ágyra oldalra védő
152 000 - THULE babakocsi - akcióban
27 000 - THULE mózeskosár - használtan
42 000 - Maxi-cosi babahordozó
20 000 - sterilizáló (kaptuk ajcsiba)
17 900 - Boppy comfy fit textil hordozó
5 000 - pelenkázó lap
7 000 - Avent pipere készlet
1 500 - hőmérő kádba

Ez még mindig nem minden. Kaptunk ajándékba Zsuzsitól 5 óriás ikeás doboznyi ruhát (0-4 éves korig), illetve Dorothyéktól egy hatalmas nagy csomagot, amit muszáj megmutatnom. Tele hasznos dolgokkal, pelustorta, ruhácskák, pipere cuccok és már felsorolni se tudom. Az biztos, hogy még mint kompozíció is gyönyörű volt :) (ezúton is köszönjük mégegyszer).

2018. november 15., csütörtök

Büszkeség falam

Most már lejövök erről, hogy postolagtom a HVG-s dolgaim, ez az uccsó, ezt a csomagot kaptam ma. Nagyon korrekt cég, szívből örülök nekik. Ha lehetne egy szót használni, nekem a német precizitás jutna eszembe róluk.

Hamarosan most már másról is fogok írni, csak most már jussak el odáig :)

2018. augusztus 30., csütörtök

Könyvelésileg

Így néz ki 4 év a cégemben :) És a könyvelő váltási projekt végre teljesen lezárult.

2018. július 23., hétfő

Könyvelő kérdés

Megint egy nagy váltás van a levegőben. Nagyon nehezen veszem ezeket a változásokat, még akkor is ha hosszútávon ez a megoldás. Szóval most eljött az idő, hogy könyvelőt váltsak. Több oka is van, de azt hiszem nem a hibákat szeretném most felsorolni, hanem azt, hogy miért lesz igazán jó ez a váltás. Azt hiszem megtaláltam azt a könyvelőt, akivel megvan a kémia (ráadásul ismerjük egymást már régóta). Azt vettem észre, amikor jó dolgok történnek, akkor bennem (lelkileg) mindig jó érzés van. Ezúttal teljesen egyértelműen így történik. A váltás kézenfekvő, egy sokkal közelebbi ismerős lesz az új, akinek az élethez, munkához való hozzáállása teljesen azonos az enyémmel. És nem mellesleg kevesebbe kerül. Számomra nagyon fontos a bizalom, és hogy akivel együtt dolgozom - vagyis fizetek a munkájáért - lelkiismeretes legyen... én is így dolgozom. Ha ezt nem érzem, törik a bizalom, és az ilyen fontos kérdésben, mint a pénzügyeid nem hiszem, hogy megengedhető.

A folyamat elindult. Lezárni a dolgokat nehéz, és kell erő. Viszont szeretnék előre nézni akármi lesz. Őszintén mondom, hogy ezzel a lépéssel most már a munkakörnyeztemnek minden szereplője jó érzést kelt bennem.

2018. január 14., vasárnap

Matracok - Cardo vs. minden más

Idei évünk második projektje az ágy kérdés, és méginkább a matrac kérdés. Egész életemben arról álmodoztam, hogy egy kérdésben nem fogok tudni kompromisszumot kötni, mert azt gondolom, hogy nagyon sok minden abból indul ki, hogy milyen minőségben aludtuk ki magunkat, ráadásul így, hogy már nem egyedül alszom, így mégtöbb tényező befolyásolhatja az alvásom minőségét és mennyiségét. Na meg a szokásos magas minőség utáni vágyam is benne van. Egy szó mint száz, ezt a kérdést egyáltalán nem szerettem volna rutinként kezelni, és egyáltalán nem szerettem volna árérézkenyen kezelni, bevallom így utólag persze lett belőle egy kis kompromisszum, de ennek csak az volt az egyetlen oka, hogy ha ezt nem tesszük meg, akkor az ágyunk 600 000 feletti tétel lett volna. Nos, mivel ez egy ilyen kiemelt projekt volt az életemben, ezért természetesen nagyon hosszas kutakodás előzte meg. Kipróbáltam az elérhető basic márkákat: Jyisk, Ikea, ahogy mentem nézelődni, ráfeküdtem. Az első nagyobb problémám, és ez a végső tapasztalatom is, hogy legtöbbjük besüppedős, illetve a kemény matrac sem igazán kemény. Aztán végig interjuztam a barátaimat, ki milyet használ, így némi nemű háttér tudásra is szert tettem (főleg Rencsitől, őt külön szeretem a szakszerűségéért). Illetve olvasok egy DIY blogot, és onnan is befogadtam a véleményeket, így a végére kialakult, hogy szombaton (azaz tegnap) két üzletet fogunk meglátogatni a Materasso-t és a Cardo-t. Cardo-ba már voltam egyébként kb fél éve, szóval ott tudtam már előre, hogy biztosan tudnék válogatni, de először irány Vecsés, Materasso. Ez egy olasz cég, olasz és török áruval, 30 éves tapasztalattal. Megmondom őszintén éreztem némi idegenkedést a török miatt, de ez igazán nem számított. Inkább a tapasztalat. Egy hagyományos zsákrugós/kemény példánnyal indultunk. Hmmm az érzés, oké... gondoltam. Semmi extrája nem volt a betétnek csak ennyi, ZS mellém huppant és megrengtem én is :D, láttam ZS-n is hogy nem tudja mit kell érezni, jó-jó de semmi több nem jut eszébe. Aztán próbálgattunk párat, egyre jobban tetszettek (és persze árban is egyre felfelé araszolt), majd bementünk a másik szobába. Véleményem szerint itt lehettek a prémium matracok. Hmm igen, ez már klassz, ez már nem zsákrugós volt, hanem valami hideghabos nemtom milyen cucc (szintetikus). Elmesélte a nő a technológiát és tetszett is, itt kb egy matrac olyan 100 000 kategória volt. Kerestünk hozzá ágyat is, 3 ágy tetszett, azok árai 150 000-300 0000-ig, így összesen ha a legfullosabbatt vettük volna keretből és matracból, akkor 400 000-nál álltunk volna meg (talán pár ezer föle volt). Elégedetten jöttünk el, mert én amúgy pontosan ennyit lőttem be magamnak. Irány a Cardo. Sosem fogom elfelejteni az első reakciókat, miután az első matracra ráfeküdtünk. A materasso legjobb betéte nem közelítette meg a Cardo legstandardabb betétét. Ráfeküdtem és rágyógyultam, szinte aludtam volna. Ahogy próbálgattuk, nagyon gyorsan megtaláltuk a legjobbat, ami mindkettőnknek egyből beütött. Energy plus volt a neve, kemény matrac és kb 30 cm vastag, és 375 000 az ára (leárazva). A szívem szakadt meg, hiszen így a matrac majdnem annyiba kerül, mint amennyit az egész projektre szántam, ellenben ég és föld a különbség a fekvő minőségben. Dilemma. Átmentünk a 14. kerületi Cardo-ból a 13-ik kerületibe, mert emlékeztem, hogy ott több ágy van kiállítva, mert ugye kellene ágykeretet is nézni. Nos ott, valahogy a kiszolgálásban is sokkal jobbat kaptunk, meg valahogy az üzlet is átláthatóbb. A nőci megmutatta melyik mit tud. Amúgy januári akció van (ennek örültem, hogy kereskedelmi holtszezonba mentünk), és néhány matrac ilyen 30-40% leárazásban van, sőt, ha ággyal együtt vesszük, akkor a kisebbik feláron jöhet velünk.

GOLD kategória - Glamour matrac, ezt a matracot vettük
Alapvető különbség a Cardo jó matracai és a többi általam ismert között, hogy ha melletted fekszik valaki és mozog, az nem hat át a másik oldalra. Továbbá nem szintetikus, hanem természetes anyagból készült, levegőzés szempontból ez nagyon jó, nem kell forgatni, illetve a többféle keménység váltakozik, tehát az érzékenyebb felületeinknél (medence, derék) más a keménység, mint a többi ponton, és végül a 100 éves tapasztalat. A lényeg végül, hogy az Energy plus matracot nem tudtuk megvenni, ami a prémiumok prémiuma volt, de a Gold kategóriából, a legalsóbb szintet sikerült, nem volt olyan nagy különbség ezek között már, mint a Cardo és a többi márka között, illetve mondta nekünk a nő, hogy ez itt már mindegyik prémium kategória és egészségügyi szempontból mindegyik azon a bizonyos szinten felül van, tehát már mindegyik biztosítja az egészséges alvást, egyébként legyen az félkemény vagy kemény. Mi keményet vettünk, mert én egyébként kemény matrac párti vagyok, de ez már csak ízlés dolga, egészség szempontból nem számít. Így végül az ágyunk az összes kedvezménnyel 473 000-nél állt meg (kb 770 000 helyett). Azt hiszem ezzel ki is merítettük a kérdést, lehetett volna cizellálni még sokáig, de arra már nem volt keret, az már túlnyújtózás lett volna, ami meg nem a mi világunk. Elégedetten jöttünk el és már alig várjuk, hogy megérkezzen (kb márc 2-án).

2018. január 7., vasárnap

2017-es leltár

Minden évben szoktam írni egy kis összesítést, ezt szeretem, mert utólag visszaolvasva tökéletesen fel tudom idézni az évet. Erre az évre csak annyit tudok mondani, hogy a változások éve volt. Egyetlen ilyen évet sem tudnék felsorolni, ahol ekkora változás történt. Lehet nem is lesz több ilyen, hiszen a legnagyobb változás, hogy albérletből saját lakásra váltottunk. Ez a változás egy olyan cél, amit kb már 10-15 éve megfogalmaztam magamban, és egy ilyet elérni nem minden nap adatik meg az embernek. Mondjuk emlékszem, hogy költözés napján ünneplésként bontottunk egy Martini ASTI-t, és kicsit ürességet éreztem. Vagyis nem éreztem azt az eufóriát, amit elképzeltem, hogy majd érezni fogok. De persze ez több dolog miatt is lehet, mert éppen szinkronban engedtem el az előző életem. Sosem tudtam gördülékenyen viselni a változásokat, meggyászoló típus vagyok, aki végigéli az érzelmi palettát. De amúgy nem is itt kezdődött ez az egész történet, hanem január 2-3 környékén, ugyanis ott döntöttük el, hogy ez lesz a mi lakásunk. Január 18-án írtuk alá a szerződést, és ZS március közepén végleg hazakötözött (hozzám). Akkor egyébként volt egy félelmi pont, ZS meló kérdése, emiatt kicsit mindketten feszültek voltunk. Ez a momentum árnyékot vetett akkor a boldogságunknak, bár tudtuk, hogy az én keresetemből jól el vagyunk ketten is, de csak hogy itt is jelen legyen Murphy, pont ezekben a hónapokban kerestem kb 20%-kal kevesebbet, ez ilyen furcsa együttállás volt, meg ugye nekem közben felmerültek költségek, ügyvéd/illeték/mosógép, úgyhogy ettől az időszaktól kezdve, jópár hónapig koppanásig mentünk anyagilag. Aztán szerencsére nagyon gyorsan lett ZS-nek munkája, és nekem is visszaállt a keresetem. Sőt nyár végére meg tudtuk rendelni a nyílászárókat, illetve rendeztük adósságainkat. Igazából ez is lett a vége az évnek, a mérlegünk egyensúlyba került. Ez egy nagy cél volt nekem, szerettem volna a 2018-as évet úgy kezdeni, hogy ne legyen visszatartó erő, se anyagi, se egyéb. Így most a lakásunk még mindig sehol nincs, de kész a terep, elkészültek az alapok, idén már csak be kell fejezni.

Autó. Ez is egy nagy változás. Szeptember eleje környékén köszöntöttük az új családtagot, erről írtam is. Azóta egészen jól visszaszereztem a régi vezetési rutinom, és hát sokkal kényelmesebb lett az életünk. Pl egy IKEA körhöz nem kell tesómat felszervezni, és nem kell a heti vásárlást haza cuccolni kézben, illetve Stornyára is rugalmasabb az utazás, nagy könnyebbség.

Sport. Nem éppen erős évet zártam, persze nem is lett volna könnyű dolgom, hiszen 2016-ban nagyon durván toltam. 120 km-es hónapot legyűrni nem könnyű, és nem is sikerült, ellenben hízni azt sikerült. Kb 5 kilót. Látszik igen, nem is érzem jól magam tőle. A futás nyáron visszaállt heti 2-re (3 helyett), és most télen a heti 1 arányt tartom. Kevés, de legalább valami, több mint a semmi.

Tervek. A lakás rendbeszedése, és ha Isten is úgy akarja, akkor jó lenne saját családot alapítani. Utóbbi persze nem csak rajtam áll, úgyhogy azt tervszerűre nem tudom magam elé támasztani, inkább csak mint vágyat. Ezeken kívül ezt egy alapozó évre szánom ismét, mert későbbiekre vannak új tervek, a lakást egyszer jó lenne házra cserélni, én már erre szeretnék alapozni.

BTW: Móniéknak ezúton is gratulálok a gyermekáldáshoz, ez is 2017-hez tartozik, napi szinten éltem végig ezt a történetet, és emlékszem a pillanatra, mikor megláttam az első fényképet az Instagramon, könny szökött a szemembe,akkor esett le, hogy minden egyes gyermek születése egy csoda.

BÚÉK 2018-ra is, és szívből kívánom mindenkinek a legjobbakat, és hogy a vágyak váljanak valósággá!

2017. november 29., szerda

Mesteremberek

Nagy bajok vannak itt Magyarországon. Szinte ki merem jelenteni, hogy nem csak az egészségügy van szarban, hanem az építőipar is. Nem sok tapasztalatom van, de ami van, az egyenlő a tragédiával. Megtörtént a nyílászáró csere, amire 6 hetet  14 hetet vártunk. Már itt eltört a mécses, mert az ígéretekkel nem volt gond, nyár közepén direkt úgy rendeltük meg ettől a cégtől, hogy ők fogják tudni hozni a határidőket. Hát ez nem sikerült. Augusztus eleje óta november végére sikerült ide esniük. 9-11 közöttre ígérkeztek, de én már mondtam Zs-nek, hogy sztem örüljünk, ha 2-re ideérnek... Nos, nem sikerült elég vadat képzelnem. Délután 15:30-ra érkeztek ide, halál idegesen. Majd behányták a helyére a konyha ablakokat. Néhány csempét levertek (de erről volt is szó, hogy benne van), a belső párkányt sikerült 2 cm-rel rövidebbre szabni, így a sarokban van egy sziloplaszt trutyi, mert ugye ezt nagy mellénnyel mondta is a "mester" gyerek, hogy nincs olyan elbaszás, amit ezzel ne lehetne helyre hozni. Majd jöttek másnap. Reggel (nem késtek). Felhányták a konyhába a redőnyöket... a 4 redőnyből még jelenleg is az egyik ferde, és nem lehet felhúzni (remélhetőleg javítják, már jeleztük). Aztán estig ment a meló. Hálószobában elszabták az ablakot, vagyis elfelejtette felírni a felmérő faszi, hogy van karnis, és kellett volna ilyen toldó elem, hogy ne a plafonig érjen az ablak, mert egészen egyszerűen nem lehet kinyitni az ablakot a karnis miatt. Nos, ez történt, lazán. És ezt simán úgy közölték velünk, mintha ez a mi hibánk volna. Megoldási javaslat, hogy cseréljünk karnist, aminek nincs belógó része. Oké kompromisszum... Kata hétvégén két kört is tett Ikeába ez ügyben, mert nem mertem kockáztatni, mértem és mértem, és meghoztam a karnisokat. Második nap ismét nem végeztek. Hétfő, harmadik nap, srácok érkeztek ismét. Össze-vissza csapkolódtak, előttünk fikázták a következő ügyfelet (aki állítólag őrjöngött már, mert nem nálunk, hanem már ott kellett volna kezdeniük), szóval nincsenek illúzióim, valszeg a hátunk mögött rólunk is így beszéltek. Szóltam, hogy a konyhában szar a redőny, azzal valamit kéne kezdeni... oké megcsinálja (még nincs azóta se kész amúgy), de előtte a szobák. Felkerültek a redőnyök... természetesen ott is egy el lett baszva, és itt tartunk. A szúnyogháló szintén 2 cm-rel elszabva, így emiatt újra kell jöjjenek, két redőny ferde, az egyik nem is működik, a nappali karnisok nincsenek feltéve. Szóval még vagy fél napos munka vissza van, mindezt szemmel nagyon jól látható összegért. A karnisokat elvileg térítik, de bizalom nincs, nem tudom mikor jönnek, félünk, feszülünk, reménykedünk, hogy megcsinálják. Mivel ilyen mondatok hangzottak el tőlük a következő ügyfelükre, "ha nagyon hisztizik, nem lesz ma ablakja", ezért mi megpróbáltunk türelmesek és jó fejek lenni, ne tegyenek több kárt, mint hasznot. Nos, ez az építőipar. Zománcfestéket akartam venni, ott is az átbaszás volt a tapasztalat, és ez nem fog változni, mert megtehetik, mert nagyon pörög nálunk a biznisz, leszarják az ügyfél vesztést, és nem dolgoznak ezen iparban intelligens emberek, így nincs mit várni. Elkeserítő. Főleg azért, mert még a felújítás elején vagyunk. Ha valaki tud jó fürdő/wc szakit, jelezze léccci léccci (mindegy mi az ára, csak jó legyen)!

Ha végeztek folyt köv képekkel.

2017. november 7., kedd

40. B-day


Nem nekem, Zs-nek. Emlékszem a tavalyira, még távkapcsolatban éltük meg, és én videó üzenetet küldtem, aztán persze mikor jött megünnepeltük. Jó volt nagyon, de most még jobb, teljesebb. És mivel azért ez egy szép kerek szám, igyekeztem én is kitenni magamért a meglepetéseket illetően, így egy iphone-al leptem meg a drágám. Úgy örült neki, mint egy gyermek, egész este azt nyomogatta. Nem volt annyira titkos ajándék, de mi úgy vagyunk az ajándékozás fogalmával, hogy szeretünk hasznosan, mert akkor tuti az öröm. Aztán persze megünnepeltük egy vacsival. Aztán alakulunk itthon is kicsit. Vettünk iroda székeket... bevallom nekem ez már kínosan régi kérdés, ugyanis itthon dolgozom és mégsem volt egy normális székem. Ez a szék most kényszerít a jó tartásra, nem tudsz benne úgy ülni, hogy az ne legyen a gerincednek jó, és ezzel be is jött a kiegészítő szín a lakásunkba. A kék.

2017. augusztus 23., szerda

Munka // státusz

Hó elején volt egy kis lazításban részem, most viszont az utóbbi két hétben ismét azt érzem, hogy teljesen kipurcantam, megint közelít a sok munka után érzett kiégés, amit nem szeretek. Ilyenkor idegileg és lelkileg is kitudok sülni, mert állandó feszülésben vagyok a határidők miatt, illetve a folyamatos megfelelés, hogy az ügyfélnek tetsszen, amit készítek. Véget ér lassan idén is a siófoki Óriáskerék nyitvatartása, így az egyik ügyfelem szezonális munkájának lassan vége, egy súly tehát lekerül. Viszont a lakás miatt ugye tart még jó pár bevállalás, amiket ugye végig kell csinálni. Kiszámoltam, és már így is nagyon szépnek tűnik ez az év eredményekben. A saját vállalkozásom óta ugye két egész/befejezett évem van, az első egy nagyon erős, a másik egy hajszállal gyengébb, kíváncsi leszek erre a harmadikra, mert ugye itt nagy hátránnyal indultam, mert áprilisig az ügyfelem erősen stoppolt, ellenben a többi ügyfelem viszont több munkát hozott. Szóval nem tudom merre dől a mérleg nyelve, viszont ami biztos, hogy magamhoz képest azt hiszem eddig hozom amit erre az évre terveztem. Egyébként az "Isten pénze nem elég" egy lakás felújításnál, erre is rá kellett jönnöm. Mondjuk ezt eddig is gondoltam, de most azért sikerült a gyakorlatban is megtapasztalni. Konkrétan ha belépünk a lakásunkba olyan mintha még semmi nem történt volna, vannak kicsi részletek, amik elkészültek, de egyelőre elnyomja még a "hozott anyag". Szóval minden csak a fejemben van meg kompaktul.

Nézegettem ikea konyhatervező programot, és már nagyjából megvan a fejemben, miként szeretném a Konyhát, de még van több opció is persze, nem egyszerű, és őszintén, ha nem átlagos konyhát szeretnél, akkor egészen sokat kell próbálkozni. Van egy referencia az ikeában be is csatolom, ezt szeretném követni "csak kicsibe", de mivel az eleve egy nagyon nagy konyhához van tervezve, így csak bizonyos mértékben tudom, és vélhetően egy szépség hibája is lesz, a mosógép, mivel nekünk ezt muszáj volna konyhába beépíteni (a fürdőbe mozdulni se lehet tőle). Egyébként releváns dolgokban ugyanígy, metrócsempe, világítások is így, és persze ez a típus.


2017. augusztus 18., péntek

Nyílászáró project ON

Megrendeltük tegnap. 6-8 hét. Mire bejön a fűtésszezon meglesz. Ismét egy újabb utolsópillanatozás :D És ezzel végülis lezárul az idei utolsó nagy projektunk lakásfelújítás téren. Persze lesznek berendezés béli változtatások, de ennyire nagy már nem.

2017. június 12., hétfő

Linkgyűjtemény

Ebben a postban fogom gyűjtani a lakásfelújítással kapsolatos linkeket. Ez a post így folyamatosan bővül.

Fürdőszoba:
Dizájncsempe
Modern fürdőszoba szalon
Lámpa

Nyílászáró:
Ablakland

Fal:
Falburkolat

Egyéb:
Szőnyeg
Hűtő
Burkolat
Lámpa előszoba
parketta