Megint a sors, versus AI

Tegnapelőtt fogorvosnál jártam, először is megtörtént a töméscsere, illetve megnyugtató infókat kaptam a fogaim állapotáról, hogy korosztályosan az átlaghoz képes jó állapotban vannak a fogaim, és a jövőre vonatkozólag is egy megerősítés, hogy manapság a fogak megtarthatóak egy életen át, ez számomra egy megnyugtató momentum. Továbbá olvastam egy olyat, hogy a legnagyobb fogromlás gyerekkorban történik, és ezt akartam kinyomozni, hogy miért van ez így, egyáltalán igaz-e. A fogdokim alátámasztotta, hogy igaz, de nem a hormonok, esetleges kalcium hiány az oka, hanem a jó fogmosási technika hiánya. A gyerekek nem foglalkoznak ennek hosszútávú következményével, így nekünk szülőknek ez feladatunk, hogy ellenőrizzük őket, illetve, hogy valamiképpen átadjuk nekik a tudást, hogy megértsék. Én ezt nap mint nap mondom Marcinak, ugyan utómosok neki (doki szerint ezt akár 9-10 éves korig lehet csinálni), de mikor ő mossa magának, akkor is azonnal szólok, ha nem jó a technikája, vagy éppen mismásol. Egyébként most már egy ideje elektromosra álltunk át ismét teljesen családilag (mióta nincs fogszabim, én is újra használhatom). Ezenfelül még egyetlen dolgot tehetünk, hogy figyelünk az édességfogyasztásra, és annak elpusztítása után egyből küldjük a gyereket fogat mosni (természetesen ezek fontossága a csontfogaknál lesz relevánsabb).

És most elmesélek egy érdekes szösszenetet, ami akkora hatással lett rám, hogy még itt a végére talán változtat is az életemen. Miközben vártam a fogdokinál egy nálam némileg idősebb fazon (mint kiderült 56 éves) megszólított, hogy Dani dokira várok-e, majd a válaszomon felbuzdulva beszélgetést kezdeményezett, és pár körmondat után bele is csapott a lecsóba, és megkérdezte, használom-e a mesterséges intelligenciát. Mondtam neki az ekkor szokásos válaszomat, hogy próbáltam már, de szakmailag nem találtam meg még igazán a hasznát egyelőre. Erre ő belemerült egy nagyon érdekes témába, amiből meglehetősen sokat megtudtam róla, pl hogy ő szinte egyfolytában használja, és egy olyan klienst is használ a fizetős részlegről (aminek most nem írom ide a nevét), a lényeg h asztrológiai+netes alapon elég durván és pontosan mond meg momentumokat a jövővel/múlttal kapcsolatban, és már olyan szintekre került vele a fickó, hogy ha jó üzlet van kinézőbe (pl legutóbb egy 60 milliós) vagy akár alkalmazottat vesz fel, akkor is csekkolja az illetőt (és volt is olyan, hogy nem vett fel valakit, akiről aztán ki is derült, hogy jól tette), ez a fazon egyébként elég nagy koponyának tűnt, néhány Las Vegasi Casinonak is készítettek programokat, mert pl az is most derült ki számomra, hogy nyitáskor különböző asztrológiai és számmisztikai alapokat is figyelembe vesz egy-egy Casino. Számomra megdöbbentő volt az egész beszélgetés, és végére záró akkordként az AI azt is megmondta neki, hogy mikor fog meghalni... (szerencséjére megnyugtató számot közölt vele), a lényeg szerinte, hogy nagyon jól kell feltenni a kérdést (tudom szürreális hablaty amit írok, de tényleg ezeket beszéltük, csak sokkal részletekbe menőbben). Azóta elkezdtem vadul használni én is a mesterséges intelligenciát, és mit ne mondjak az utóbbi két napban rengeteg információval lettem gazdagabb. Egyrészt, hogy miként tud szakmailag engem segíteni (és basszus tényleg nagyon sokat segít, ugyanis elkezdtem edukacióra használni), másrészt privát dolgokban is remekül lehet használni. A fazon szerint minden ami történik a világban sors következménye, erre épül az egész... no most ezt is kinyitva hagyom...  ha sors, ha nem, ez a beszélgetés nálam éppen valaminek a kezdete lett. 

Újévi fogadalmak

Kicsit már benne vagyunk az évben, így kicsit vicces lehet ez a cím, de túlképp nem is egy most megfogalmazott fogadalomsort vonultatok fel, hanem azt, ami ebben az évben eddig megtörtént belőle.

Év elején összeírtam pár dolgot, amit vágynék megváltoztatni az életemben. Ezt nem eltökélten írtam le, csak inkább mint kritika, hogy mi az ami lehetne jobb. Felcsapva a kis füzetemet, ezek álltak benne: futás, énidő, ruhatár, arcbőr, étkezés, pihenés. Persze írtam össze anyagi (reális) célokat, idei nagy projektet, és a jövőbeni 3-5-8 éves tervemet. Ezeket most nem írom le, mert nem annyira releváns még, majd esetleg, ha megvalósítottam.

Visszatérve a változtatásra vonatkozó terveimre, szinte akaratlan úgy néz ki, hogy az elsőt, a futást sikerült visszavezetnem. Heti kétszer kezdtem futni most már lassan két hónapja, és már most nagyon domináns változásokat érzek magamon. Pl megszűnt a nyaki fájdalmam, könnyebben megy a fogyás, és folyamatosan javul a futás teljesítményem. Tavaly kb augusztus óta szedek EMELT szinten vitaminokat (b komplex, inozitol, C, D, Mg, kollagén), és most már írhatom, hogy az általános egészségügyi állapotom is sokat javult. Voltam szűréseken, és mindegyik eddig tökéletes. Most már másfél hónapja diétázom is, illetve ami ennél is fontosabb tisztábban étkezem. Tapasztalat, hogy kevesebbszer fáj a fejem, illetve mikor fáj, akkor is megszüntethető gyógyszerrel (migrén egyáltalán nem volt megszüntethető gyógyszerrel). Eltűntek (ami nem az kisebb lett) ciszták a szervezetemből, és bár erre még nincs UH felvételem, de azt hiszem a májamban lévő vérgomolyag mérete is csökkenhetett, ugyanis nincsen ilyen irányú panaszom egy jó ideje. Per pillanat nem esik jól cukros dolgokat enni, itt például egy gejlebb édességre gondolok, de túl nehéz köretek sem igazán esnek jól. A fehér kenyér az teljesen kivezetésre került nálam (de mondjuk az már nem mostanában, az évek óta). Nem mondom, hogy nem kapok be néha 1-1 kocka csokit, vagy ha szülinapozunk nem eszem sütit, szerencsére ilyen tiltásokat nem tettem  magammal szemben, de napi étkezésben nincsenek benne. Szinte minden este salit eszem. Nem tudom ezek összességének a követkkezménye-e, de pl nem nagyon kívánom az alkoholt sem.

Visszatérve a listára, így az étkezés része is jobb szintre került. A pihenés témakört két részre szeretném bontani, egyik az éjszakai pihenés, ami szerencsére Marci növekedésével párhuzamosan szintén most már jó ideje normál minőségű lett (átlag kb 23:00-06:00-ig alszom). Jó aránya  van a munka / privát élet kombójának is. Arcbőrömmel szintén a magam szintjén kicsit tudatosabban foglalkozom. Több célzott készítményt használok, illetve vannak boost napok, mikor pl egy drágább maszkkal megtöltöm bizonyos anyagokkal az arcbőröm. 

Énidő, ruhatár... ezek még javításra szorulnak. De már a futás közben töltött időt is egyébként énidőnek veszem, de persze ennél sokkal többre gondolnék... de majd... még nincs vége az évnek :)

Boldogság szintemen sokat emel, hogy már a saját házunkban lakunk, és minden egyes DIY munka, és szépülés jót tesz a lelkemnek. Ezek számomra a teljesség érzését adják, amire mindig is vágytam, amiért valaha is dolgoztam. Ezen felül egy új dolog, a kert- és növénygondozás még ami dilemmákat okozva, de összességében egy nagyon kellemes kihívás számomra, és alig várom, hogy ezek is épüljenek, szépüljenek.

Nagyjából ennyit gondoltam per pillanat összefoglalni, és nagyon várom, hogy évvége körül miről számolhatok majd be.

Mucika képei...

 ...felkerültek a helyükre :)

És ha már egyedül vagyok ma reggel, akkor kicsit még adok az egészségnek, ahogy azelőtt, ha reggeli, akkor próbáltam mindig valami egészségeset. Hol van ez már... 

Ennyit az egóról, aztán ma vissza a régi kerékvágásba :)

Gyötrelem

Hajnalban keltem, és nem a munka miatt, hanem mert egyszerűen nem tudtam aludni. Csináltunk egy hülyeséget. Nem én csináltam, de nem fékeztem meg. A már szinte teljesen gyógyult gyerekkel kimentem egy órára a -1 fokba (úgy egyébként, hogy nem akartam). Zsolti mondta menjünk el, mert éppen egy Ikeás cuccot szerelt össze (amit meg ő nem akart). Megfázott a gyerek, és mindezt úgy, hogy már teljesen gyógyult volt, és már csak egy napig akartuk itthon fogni. Úgy csináltuk a betegséget végig, hogy nem volt egyetlen ember segítségünk sem. Nem akarom taglalni, hogy ez mennyire fárasztó két dolgozó embernek a minimum 8 óra munka mellett. Végül Zsolti nem is bírta végig, eljött táppénzre a héten csütrörtök-péntek. Most kezdjük az elejéről, ugyanis a gyerek egész éjjel köhögött. Édesem megfázott, és per pillanat azt sem zárom ki, hogy nem lett-e komolyabb, mint az előző orrfolyásos náthája. Félek. Pusztán azért, mert ezt most magunknak csináltuk és konfliktus van belőle, és attól félek marad, míg meg nem gyógyul Marci, de addig meg el fog hatalmasodni!? Ami biztos, hogy én most be fogok állítani egy szisztémát a tegnap elhangzottak alapján. A megoldásra kell koncentrálni és valahogy a kapcsolatunkat is vissza kell állítani ebben a konfliktus helyzetben. Még nem tudom hogyan, de ezt egy-két napon belül meg kell oldani, mert ennek következményei lehetnek, ha nem történik meg. Csináltam most egy jegyzetet magamnak, reggel ahogy felkel a család ezt meg kell beszélnünk Zsoltival. Ezt a szituációt most intelligensen kell kezelni, mert szerintem szenzitív helyzet. Ráadás tervek, hogy a héten most már deadline programozóhoz kell menjen az oldalam. Már van annyi termék (240), hogy tud indulni az oldal, működik az Insta is, szóval meg kell nyitni.

Múlt héten a elkészítettem a köszönőkártyákat is, a nyomda remekül teljesít (ezért hála), szóval már csak abszolút a csomagolás és a web programozói oldala van hátra. Ma fel is hívom Tamást, hogy esetleg nézzen rá, hogy fel tudja vázolni mire kell számítanom.
Egyébként én mindig eddig hátrány helyzetből kovácsoltam a legnagyobb előnyt, szóval szeretném a héten is így csinálni. A lelkiismeretemmel kell rendeződnöm, ami Marci megfázását illeti, illetve persze lelkierő kell egy újabb kemény és pihenés nélküli héthez, de végig kell csinálni. Egyébként ma startból megjött a heti KHK (vállalatirányítással kapcsolatos) hírlevelem, amit egyből reggel 5-kor olvastam és pont az önidőről szólt, hogy mennyire kell, hogy az ember minden nap vissza tudjon töltődni, hogy csak kiüljön akár a levegőre egy órára, vagy bármi, de egyedül legyen a gondolataival, és egyébként én ezekben a pillanatokban pont egy ilyenen vagyok és ahogy írom ezeket a sorokat érzem, hogy már koncentrálok a megoldásra és rakom rendben fejben a dolgokat. Szóval kell. És ez nem egó dolog. Egyszerűen nem szűnhetsz meg létezni, mert ha szarul vagy és gyötrődsz, akkor azt akaratlan a gyerekre is átadod, és ő a világon a legfontosabb, fontosabb mint "én" (egó), mert olyan végtelen szeretet nem létezik több, mint amit a felé érzek. Ezzel kapcsolatban még van egy bűntudatom. A tegnap esti konfliktus Zsoltival, ami altatás előtt volt és a gyerek is hallotta, nem szabadott volna, ugyanis megzavarta. Egyébként ezen konfliktus helyzet ráébresztett arra, hogy ez a gyerek igazán sosem volt még ilyenben, ami meg büszkeség, mert egyből magyarázatot is ad rá, hogy miért ilyen kiegyensúlyozott gyerek, de ez tényleg most gyötrő, remélem, hogy rá nem vetült olyan mértékben, mint rám. Szóval most még van egy órám kb, hogy összerakjam a hetet fejben, mert ismét nehéz lesz. Kifejezetten nem érzem jól magam lelkileg, fáradt vagyok, ami biztos, hogy este se lesz jobb a fél 5-ös kelés miatt, de menni kell előre, most össze szedem magam, megiszom a kávét és átgondolom mégegyszer a hetet. Egyszer vége lesz, és utána remélem ebből fogok tudni táplálkozni.

A szálak összeérnek

Nagyon aktív időszakot élek meg, mind családi téren, mind munka téren. Marcika sajnos múlt héten a strandon elvágódott, így a Heim Pálban kötöttünk ki, és a röntgent követően kiderült nincs semmi komolyabb baja, viszont 4-5 napig nem tudott lábra állni, majd azóta is csak sántikál, így tehát most is itthon van, azaz meg kellett oldanunk ismét sitterezést. Hát megint a szokásos logisztika :( Szóval így intenzív de, ugyanakkor mellette én nagyon tevékenyen élek, hiszen úgy ahogy visszatértek ismét a melók, illetve építem fel a webshopot. Iszonyatosan sok munka ez, és igazából szerintem nem egy emberes, de csinálom és egészen jól haladok. Az elmúlt időszak alatt 75 terméket állítottam elő, hozzávetőlegesen nézve kb 300 termékkel szeretnék indulni (de 250 termékkel is elégedett leszek). Rakom össze, elkészítettem az ÁSZF-et (2 napos munka), még vissza van a GDPR. Készítettem köszönő kártyát, készítem a social postokat. Kezd a koncepció (és majdani kampány ötletek) letisztulni a fejemben és persze hatalmasodik el, hogy jó lenne jól csinálni. Ugyanakkor persze félek is, mert minél több hitet és energiát teszek bele, annál jobban csalódom, ha majd mégsem indul be. Egyébként van egy FB ismerősöm, kb 2 napos a cége egyetlen termékkel, ami pedig karra húzható párna, amivel a gyerek fejét tudod támasztani szoptatás közben. Egy nap alatt kettőt is eladott (merthogy megosztotta ezt a sikert FB-n), szóval ha neki ezzel a termékkel (aminek szerintem őszintén nem sok haszna... legalábbis az én értékrendemben), akkor egyszerűen ennek is működnie kell. A kulcs az, hogy mennyire tudom eljuttatni az emberekhez... szerintem. Csak bízni tudok benne, hogy a reklámos tapasztalataim hasznosak lesznek és sikerülni fog.

Yoga. Ez továbbra is egy csoda az életemben. Nincs rá időm, de egyszerűen beillesztem a napokba. Pl altatás közben, mikor váltunk Zsoltival, de akárhogyan is, ha csak 20 percet is, de csinálom, mert jó. Egyszerűen több a jó hatása, mint amennyi időt elvesz. Olvastam róla, hogy akik elkezdenek jógázni nagy százalékkal elkezdenek tudatosabban élni, és ez brutál igaz. Nem tudom mit nyit meg az elmében, de elkezded másként osztani be a dolgokat, illetve én többször képes vagyok abba a kreatív állapotba kerülni, mikor jönnek az ötletek (ami most a webshopnál nem éppen hátrány). Kilók nem olvadtak le még tőle, de szerintem a vázszerkezetemben számít testileg is, illetve mindenhol olvasom, hogy az emésztőrendszert rendbeteszi. Szóval remélem szép lassan eljutok addig, hogy beruházok egy szőnyegre is :D Heti 4-szer/5ször sikerül egyébként általánosan jógáznom.

Nagyjából ennyi, most kezdem a munkát, szeretném, hogy aktív legyen ez a nap is, hogy aztán röppenhessek haza én is a családomhoz Simontornyára.

Felső fogszabi OFF

Nem végleges, mert lesz egy kis élpótlás még, de egyébként fogszabályzásilag készen áll a felső ív :)

A kép fos, csak gyorsan klikkeltem egyet.

Kedd - első éjszaka egyedül

Végül Marci továbbra sem gyógyult meg, a hétfőt megoldottuk Dorothy segítségével, de mára muszáj volt valamit kitalálni, így végülis Zsolti elment anyukájához Marcival (Simontornyára), így ma ő ott van home officeban,  anyukája meg Marcival. Nekem pont úgy jött ki, hogy délután fogszabályzóra kell mennem, szóval én meg kiélvezhetem a kánikulai BKV örömeit, de nem bánom, mert rettenetesen hálás vagyok, hogy lett megoldás. 

Más. Mostanában tapasztaltam meg, milyen mikor nem keresel valamit, és egyszercsak megtalál téged. Instagramon jött szembe velem egy jóga oktató, valamiféleképpen az oldalára jutottam, és igazából elsőre a gyönyörű környezet fogott meg. Az enteriőr az egyensúly, a harmónia, és ahogyan a mozgás iránti ösztönös vágyam fokozódott mostanában, illetve az egészségügyi állapotom, ahogyan hirtelenséggel lerottyant, elhatározásra jutottam, elkezdek én is jógázni. Ennél a jóga oktatónál, az atmoszféra, amit sugall totál beette magát és én ezt most tényleg szeretném csinálni, és lelkileg is kell a visszatöltés. Találtam nála (majd a későbbiekre, akár évek múlva) olyan workshopot, ami bevezet az alapokba a jóga megértéséhez. KELL. De még nem most most egyelőre itthon kezdtem el 3 napja csinálni és már jobban érzem magam mentálisan.

Délután megyek ugye fogszabira és még az is lehet, hogy lekerül a felső ív, de ha nem is ma, akkor legközelebb most már tényleg, illetve lesz egy konzultációm is a felső jobb egyesemre élpótlás ügyben (mert ugye emiatt is kezdtem az egészet, hogy az alsó fogam koptatta a felsőt és hosszútávon totál lekoptatta volna).

Telek témáról is van némi infó. Zsolti betelefonált hivatalaba, hogy várható-e pályázat újra, és azt az infót kapta, hogy szeptemberben lesz közgyűlés, és utána írthatja ki újra a pályázatokat, szóval ha Isten is úgy akarná, akkor idén ősszel belevágunk.

Hétfő - avagy megint egy húzós hét

Múlt héten egy kicsit több időm volt foglalkozni magammal, meg a dolgaimmal, mert most Marci rendesen ment bölcsibe, illetve munkáim most eléggé beálltak a nyári menetrendre. Nagyon fontosnak tartom az ilyen időszakokat, hogy az ember tudjon kicsit magával foglalkozni, meg úgy egyáltalán meghallja a belső hangot, illetve ilyenkor mindig olyan szép a környezetem is, van idő a takarításra, mosásra, vasalásra, rendrakásra.

A gondolataim jelentős része foglalkozik természetesen a jövő építéssel, ennek nyomán meg is tanultam egy fogalmat, ami rám teljesen jellemző, ez pedig a kontorolfreak. De egyébként ezzel együtt azt is tudom, hogy fejlesztem benne tudatosan magamat, hogy ez ne legyen domináns, és sok esetben tudatosítom magamban az elfogadás fontosságát. A héten rájöttem arra is, hogy Zsoltival szemben is elkövettem egy hibát, ugyanis teljesen automatikusan magamból indultam ki, ami rohadt nagy hiba. Én extra eset vagyok, mármint van egy két olyan tulajdonságom, ami nagyon jó, képes vagyok nagyon koncentráltan figyelni, sok dolgot észben tartani, helyzetekben előre gondolkodni, illetve mikor már semmi energiám, akkor is képes vagyok összeszorított foggal még előszedni magamból, így mondhatni elég nagy a teherbírásom. Na ebben vagyunk nagyon különbözőek, és ezt tudatosítanom kell magamban, mert hiba ugyanazt elvárni tőle, mint magamtól... ez meddő konfliktus forrás. Ez nem leszólás, hiszen ennek felismerése abban segít, hogy megkímél felesleges konfliktushelyzetektől és feszültségektől. Egyszerűen csak különbözőek vagyunk. Valamiben ő jobb, valamiben én, és így áll össze az egész, így tudunk működni.

Most ismét egy nehezített felállás következik, ha Marci beteg lesz, mert most a mi szitterünk, Dorothy munkába állt, és magunk között kell majd megoldani. És mai nap alapján lehet beteg lesz Marci (kezdődő tüneteket észleltem, de ma még ment bölcsibe). Eljött az idő, hogy bejelentkeztem Marcival kivizsgálásra orr-fül-gégészetre, mert az elmúlt hónapban szinte állandósult szájlégzése van. Hiába gyógyul meg látszólag a betegségéből, mégsem áll vissza. Itt vagy valamilyen rejtett probléma van, vagy allergia, vagy nem tudom, de indokoltnak érzem utána menni + egy extra hallásvizsgálatot készíteni, amit a pedagógiai szakszolgálaton javasoltak, hogy ha van egy eredmény, az is információ, mert ugye beszédfejlődésben nem mindegy.

Szóval rakom össze a hetet fejben, miközben haladunk a hó vége felé és ugye ilyenkor vélhetően több munka is lesz (kell is, mert nem túl erős a hónap eddig).

Marci a hétvégén megint mintha ugrás szerűen fejlődött volna, szépen gyarapodnak a szavai, mondókákból részleteket is szépen próbál utánozni, de persze még mindig nem két irányú a kommunikáció, ezek inkább próbálgatások és ha sikerül ő is nagyon tud örülni magának. Nagyon édes volt reggel, énekeltem neki Bogyó és Gabóca főcímét, és annál a résznél mikor mondom "kisüt a napocska" kimutatott az ablakon az égre. Azt hiszem lassan ezeket a dalokat is figyeli és megérti, ahogyan amúgy a meséket is. Azt érzem közel az idő, hogy este kezdhetjük az esti mesélést.

Na mára így indulásnak ennyi, remélem megbírkózunk a héttel és nem lesz olyan durva, mint ami benne van a pakliban.

120%-ban Sasszemű vagyok

Ma voltam az utolsó kontrolon Sasszemklinikán. Gyógyultnak nyilvánítottak és a látásom 120%-os a mai ellenőrzés alapján. Bal szemem 115%, mert a 120%-os táblán egyet tévesztettem, az "O"-t "C"-nek láttam (vagy fordítva), a másik szememmel viszont csont nélkül átmentem azon a soron és még egyébként az alatta lévő soron (ami a 150%-os sor) is simán tudtam volna olvasni, de azt már nem kérdezte a hölgy. Szóval erre ott meglepettségemben annyit tudtam csak mondani, wháúúúú! Kérdezte a hölgy ennek tükrében megérte-e, hát erre annyit tudtam mondani, ha 5-ször kellene újra kezdeni, akkor is megtenném, annyira megérte.

Egyébként tényleg csak szuperlativuszokban tudok beszélni a klinikáról. Ezt a lezárt időszakot követően van 5 év garancia (ami szerint, ha van romlás, akkor újra műtenek ingyen), illetve van long life garancia, ha évente náluk csinálok szűrést, amit természetesen meg fogok tenni, meg is igényeltem, hogy majd keressenek. Maximálisan és még azon túl elégedett vagyok mindennel. Ez az egész sokkal-sokkal jobban sikerült, mint azt én valaha is reméltem.

Pedagógiai szakszolgálat

Erre a helyre voltunk hivatalosak Marci állapot felmérésére. Azért, hogy őszinte legyek féltem kicsit, nehogy olyat mondjanak, amit nem szeretnék hallani a gyerekkel kapcsolatban. De hála a jó égnek az egész inkább egy hatalmas megnyugtatás volt. Tulajdonképpen mindent alátámasztott, amit én is úgy gondoltam. Semmi probléma nincsen Marcival. Ügyesen játszik, megosztja az élményeit, kommunikál, erős a mimikája, autisztikus jegyeket nem hordoz. Mindent ért, megcsinál kérésre, nagy valószínűséggel alkati hipotóniája van, amit jó eséllyel tőlünk, genetikailag örökölt. Emiatt van nála, hogy minden fejlődési lépést a normál intervallumok vége felé csinál. Viszont nem árt a fejlesztés persze, így kaptunk is rá javaslatot, és a bölcsiben így megfogja kapni heti 2x ingyen. Ezt én szuper dolognak tartom. Illetve a későbbiekben meg majd kezdi a sportot. Én már itt az Erzsébet-ligetben találtam neki tök jó lehetőségeket, de ez persze majd csak 4 éves kor körül lesz aktuális. Egyelőre így maradnak a bölcsi keretek.

Szóval ez nekem így most egy hatalmas feloldozás volt tegnap és így a nyárra jó is kicsit felszabadulni lelkileg. 

Marci mai új szava: kaka :D

Egy jó Szputnyik...

Az elmúlt héten több orvosi dolog is történt velem, és egyik sem a kellemessége miatt hagyott nyomot bennem. Egyrészt megtörtént az évek óta halasztgatott bölcsességfog húzás, amiről inkább nem írok részletesen, mert még friss az élmény (egy hetes) és még javában fáj. Egyébként a fog dolgaim mindegyike fájdalmas, úgyhogy ezzel semmi újdonság nem történt, viszont maga a bölcsességfog húzás nagyságrendekkel kíméletesebb volt, mint az előző 2 éve. Profi a doki. Ha valaha is egy tanácsot kellene adnom bárkinek is szájsebészeti téren, azt mondanám csakis férfi dokihoz menjen, ugyanis a foghúzáshoz erő kell, különben csak a rángatás megy, mint nekem 2 éve. Most már készen áll a szám bölcsességfog téren, úgyhogy elvileg a nehezén túl vagyok,  a fogszabályzó már biztosan maradandóan tud hatékony lenni, illetve egy prevenciós dolgot ezzel megtettem magamért.

Második orvosi dolog, megkaptam az oltást. Szputnyikra kerültem sorra. Igen, mérlegeltem, hogy nem mehetek bizonyos országokra (bár azóta sem értem, hogy honnan fogják tudni, ha az oltási könyv nem fogja tartalmazni ezt az infót), de nekem fontosabb, hogy fel tudjam nevelni a gyerekem, minthogy tovább a bizonytalanban várakozzam egy esetleges Pfizerre. Ennyi, az oltás fájdalma és kellemetlensége a szájsebészeti dolgaimhoz képest kb nulla.

EÜ státusz

Javulnak a helyzetek. Szemem kezd szépen letisztulni, a szemszárazság kicsit normalizálódott, már nem vörös egész nap, fogam is jól áll már, alsó fogsor is alakulóban (ott kicsit messziről indultunk). Azt hiszem látom az alagút végén a fényt. Eddig szeretem ezt az évet, mert alapvetően minden indult és kicsit nyugodtabban a dolgok. Marcinak indulnak a szavak azt hiszem. A lámpa szót totálba készség szinten használja már. Tegnap mintha kimondta volna utánam a "tej" szót és az "autó" szót is. Ezeket még nem magától, csak ismétlés jelleggel. De próbálgatja már mondani és ez a lényeg, ezt az áttörést vártam már nagyon nagyon. Aztán abban tudok csak bízni, hogy majd dinamikus ütemben halad és nem kell logopédushoz mennünk a 2 éves védőnői státuszt követően. 

Fog státusz:
2020. augusztus 19. vs. 2021. január 26.

120%

A látásom mértéke (mindkét szememen).
Sosem volt még ilyen, hálás vagyok. Következő kontroll január 7. Mostmár érheti víz, de csakis víz és az sem sugárban. hajmosás trükkösen :D

Sasszemű én

Sikerrel hétfőn átestem a lézeres szemműtéten. Boldogságom határtalan, látásom balszemre 100%, jobbra 120% (jelen pillanatban, az első kontroll alapján). Még mindig van esély javulásra, ugyanis első hónap végégig folyamatos a tisztulás, javulás. Nem kergetek illúziókat, a műtét ideje nem életem percei, de közel nem olyan szörnyű, mint amilyennek elképzeltem. A megelőző vizsgálatok sokasága viszi el az idő domináns részét, maga a műtét kb 2-3 perc/szem. Ezen belül a lebeny felvágása/felhajtása 20 mp, a lézerezés maga kb 10 mp (1,5 mp/dioptria). Összesen ez a két időintervallum míg a gép munkát végez a szemen. A többi előkészület, illetve nagyon pontos munka a műtősök részéről.

A Sasszemklinika egyébként láthatóan iszonyatosan törekszik a maximális precizitásra. Az embernek lehet egy nagyüzemi érzése, mert nagyon sok különböző szakember kezén megy keresztül. Minden vizsgálatot, minden kis etapot más csinál. Tehát nincsen ilyen lélekvezetőd, aki úgymond átkarol, de nagyon dinamikus a rendszer, és működik. Minden szakember a kis etapjárért felel. Egyébként elképzelésem szerint így lehet a legpontosabb munkát végezni. Nem maradnak az emberben kérdések, minden infó birtokába kerülsz az ott töltött idő alatt.

Olcsónak nem mondanám, de azt gondolom az ember szeme világa minden pénzt megér. Ez annak a ki jól lát elképzelhetetlen.

Most rettenetesen vigyázok rá, minden utasítást nagyon pontosan betartok, és nagyon bízom benne, hogy marad az éles látás, és jó hosszú időre sasszemű maradok :)

Alkalmassági 2.0

 Sasszemklinikán jártam ma reggel ismét fél év után. Nem is akarom cizellálni...

Alkalmas vagyok!

Hétfőre kaptam is műtét időpontot. Reggel korona teszt, utána műtét. Eufóriám ma megtörhetetlen. :)

Teljes fogsor offon

Tegnap este felkerült az alsó fogsoromra is a fogszabályzó. Hát nem mondom, hogy boldog vagyok. Ma rettenetesen elkezdte húzni az első fogaimat (5-6 fogam fáj nagyon). Annyira éles a fájdalom, hogy néha tudatosan kell elterelnem a figyelmem. Hát igen, ez az időszak a legnehezebb, és ha az előzőből indulok ki, akkor ez el fog tartani kb 2-3 hétig elég intenzíven. Ezen felül megint azt a visszajelzést kaptam, hogy a legjobb eredmény érdekében el kell gondolkodni a bölcsességfog húzásról, így január elejére szájsebészetre is van időpontom konzultációra.

Sajnos egészségkártyám nem érkezett meg, úgyhogy ezt még nem tudtam ennek számlájára csinálni (több mint egy hónap alatt nem készült el), így most a terveim csúsznak, ami szerint egyből jelentkezem Sasszemklinikára. Eltelt a félév, és egyelőre úgy érzem, hogy nem volt szemromlás, szóval nagyon bizakodom, hogy létrejöhet a szemműtét is (még idén). Ezek nagyon kellemetlen dolgok, de örülök, hogy mindegyikbe belevágtam, és akármi is lesz végigviszem, ennyit megér az egészség. Egyébként az évvége nekem teljesen ezekről az orvosi dolgokról szól. Voltam rákszűrésen, voltam emlő ultrahangon, bőrgyógyásznál krém felíráson, így ugye a fogászaton, szóval kicsit nyugodt a lelkem, ha már ilyen szar volt ez az év, legalább az egészség rendben van. 

A szemműtéten kívül egyetlen dolog van vissza még orvosilag, a jogsim hosszabbítása, de ez már a legkevésbé kellemetlen téma.

Gyerekemnek meglódultak a fogai

Gyakorlatilag nagyon későn, 13. hónap után jött ki az első fogacska. Sokáig a 2 alsó volt csak, és most minden nap felfedezek egy újat. Itt tartunk:

Első 3 hét fogszabályzóval

Kicsit késve, de hálisten időm most nem sok volt. Itt az eredménye az első 3 hétnek, aztért elég jelentős. Persze ez óta még nagyon sokat változott, de azt majd később. Alsó fogsorra is felkerül a következő alkalommal (november 4-én).

FYI: A fogam színe nem változott, csak más a fényviszony.

Error a szervezetben

Diétáztam egy nagyon hosszút. Tulajdonképpen tavaly decembertől szinte a nyár végéig, kisebb-nagyobb lazulásokkal közben, de az alapokat betartva. Úgy alakult, hogy az utolsó hetekben egyre többet adtam fel belőle, és meg is érkezett a szervezetem jelzése, visszajött a bőrgyógy bajom, ami már nagyon régóta nem kínoz egyáltalán. Át kell gondolnom. Elképesztő mértékben érzem, hogy minden mindennel összefügg, és marhára érződik a tiszta étkezésnek a pozitív hatása. Úgyhogy vissza kell állnom, a testemnek jobb lesz úgy. Szerencsére a rengeteg zöldség elfogyasztása (pl saláta formátumban) egyáltalán nem esik nehezemre, viszont a nutellás palacsintától megfosztani magamat már annál inkább :)

37 éves lettem, mire kezdem felismerni a testem jeleit és persze egyből komolyan venni. Kéne megint a sport is. Össze kell most már szednem magam lassan.

Békében vagyok a korommal

Már. De azért ez sokáig nem így volt. Ebben teljesen a gyerekvállalás volt a forduló pont (mert ugye a gyerekvállalás korhoz kötött). Azóta persze látható nyomok vannak rajtam, látszik, hogy ez változtat az emberen. Már nem az számít, hogy "jó csaj" legyek (ami amúgy sem voltam), hanem hogy a koromhoz képest karbantartott legyek. Mert ez viszont fontos. Kell a belső egyensúlyhoz, illetve hogy jól érezzem magam. Volt egy olyan időszak szülés után, mikor katasztrofális voltam testileg is lelkileg is, volt rajtam plusz 10 kiló... most csak azt szeretném, hogy amennyire lehet tartsam magam egészségem és a romlandó dolgokat egyensúlyban tartsam (mint pl fog, hidratáltság, esetleg izmok). Lassan majd szeretnék újra futni. Az igény bennem van, de még mindig az idő hiányzik. Persze lehetne hajnalban, ahogyan egyik ismerősöm csinálja, de ehhez meg kicsit kényelmes vagyok. A reggeleket szeretem átélni és kényelmi rituáléban folytatni.

Egy hete van fent a fogszabályzóm, és még mindig fáj. Még csak azt sem tudom mondani, hogy kevésbé, mint az elején. Inkább a megfigyelésem, hogy mindig máshol (valószínüleg, ahol éppen húzza). Ilyen nagyon furcsán érzékennyé teszi a fogat, pl képtelen vagy beleharapni bármibe, mert akkor nagyon élessé válik a fájdalom. Ezenfelül minden falat kaja beleakad, és ha nagyobb kaja, vagy pl saláta, ami ilyen feltapadós, akkor az feszíti és egy kellemetlen érzést ad. Így nézve elég szar lesz ez az előttem álló két év, főleg, hogy az alsó fogakra is fel fog kerülni és ott ráadásul még sztem jobban is fogja húzni, ugyanis sokkal rosszabbak a fogak pozíciói. A jó oldal viszont, hogy legalább tényleg minden étkezés után fogat mosok, illetve ha egyszer lejár ez a két év, akkor szépek lesznek a fogak. Egyébként már most változott a fogsorom képe és a harapásom is, szerintem ebből is adódik, hogy érzékenyebb a harapás, mert nem passzol össze a felső és az alsó fogsor, mint azelőtt.