Jó érzések vs. rossz érzések.

Ez egy elmélkedős poszt, szubjektív, és nem tartalmaz egyetemes igazságokat...

Mostanában van némi időm foglalkozni saját magammal és kicsit elmélyedni a múlt történéseiben, megérteni saját cselekedeteim, reakcióim, gondolataim, felismerve mi is benne a fejlődés. Mindig empatikus embernek gondoltam magamat, teljesen "anti" nárcisztikus jegyekkel. Az egyik vezető dolog, amit utálok, és végtelenségig megbocsájthatatlannak érzem, amikor idő megy el úgy, hogy nincs benne megélés, és ebből nagyon sok volt sajnos az elmúlt években, meglehetősen fel is gyorsult az idő, és csak azt veszem néha észre, hogy már megint eltelt egy év, és nem érzem a változást, és ha már nem valósultak meg az álmaim, akkor később már nem lesz értelme, mert így éltem le az életem nagy részét, ahogy most vagyok. De ez egy felszín, nem ez a lényeg, ezek csak vágyak.

Akkor is végbe megy a fejlődés, amikor "csak élünk", mikor nem vagyok tudatos "időszakomban", ugyanis ezek nagy része a személyiségnek olyan fejlődése, ami mindig halad, akkor is, amikor ösztönösen lépünk ki, engedjük meg, hogy például a dolgok ne úgy történjenek, ahogy "akartuk". 

Mostanában jöttem rá arra is, hogy jó dolgok igenis csakis akkor történhetnek, ha 1. először mutatkozik rá egy igény bennünk, 2. ha az utunk része, ugyanis ebben az esetben most már több ízben megfigyeltem, hogy ilyenkor jön egy lehetőség, olyan lehetőség, amire egyébként nagyjából semmi esély nem volt, hogy megtörténjen, és ha ez mellé még egy jó érzés is csatlakozik, akkor az 100%, hogy lehet benne bízni. Éppen egy ilyenben vagyok benne most, és a lelkem jó érzéseket él meg. De abszolút tudok mondani olyant is, ami nem volt az utam és akár mennyire is küszködtem egyszerűen nem bírt megvalósulni, és pontosan tudom, hogy az elejétől kezdve feszültség, és rossz érzések társultak mellé, miközben meg a materiális énem azt mondta, hogy ez a jó út, így kell csinálni. Megnyugtató és feloldozó az a tény, hogy hibázhatsz, de az út adott, persze le lehet térni róla, de azért nehéz, és ha tudsz bizonyos jelekből olvasni, akkor talán előre meg tudsz nyugodni. Most egy ilyet érzek, aztán később lehet hogy hülyének fogom érezni magam ezek miatt a gondolatok miatt, de ha nem, és a bizonyosság csak megerősödik, akkor aláhúzhatom, hogy ez felismertem valamit, ami persze kérdés, hogy egyáltalán fontos-e, hogy felismerésre kerüljön. 

Leírom a négy legfontosabb felismerésemet, ami az elmúlt időszakban megérett bennem:

Azt már mindenképpen teljes valómmal megtapasztaltam, hogy az élet magasabb szintjén nagyobb az elfogadás, sőt már elég rég óta ezt az egyik kulcsnak tituláltam, ugyanis amint őszinte elfogadásra kerül az adott történés/élethelyzet/személy, a lelkem megnyugszik, ez a nyugalom ad egy szívből jövő jó érzést, mert egyébként nincs mindennel dolgom, és nem kell más életét/személyt/témát megoldanom. Ha valaki tanácsot kér, szívesen adok, de nem haragszom érte akkor sem, ha nem követi és akkor sem, ha nem hallgatja meg, vagy nem fogadja be, nincs vele dolgom, és persze nem is állíthatom, hogy az én látásmódom a tökéletes. Az elfogadás energiát ad vissza úgy, hogy nem veszi el.

A másik fontos, amit már érintgettem, a szívből jövő jó érzés, ha valami mellé társul, és ennek inverze, ha rossz érzés társul mellé. Szerintem ez az, amire azt mondják, hallgass a szívedre, nagyon képletes, de szerintem erre gondolnak, mikor valami mellé magas rezgésszám társul, és egy pillanat alatt felrepít.

Harmadik, amit szintén említettem, az idő. A minőségi idő, az átgondolt idő. És itt most egy konkrét példát is mondok, a gyerekemet, és a vele eltöltött idő. Bevallom volt olyan időszak, mikor ez munka volt számomra, ergó fárasztott. Most is fáraszt, de másként, mert valami ahogy telik az idő változik, a tudatos megélés, az értékek, élmények konstruálása felé visz. Hogy a gyermekem megélhesse, hogy mennyire szeretik, és az ő valója már önmagában egy boldogság forrás, hogy végtelen büszke vagyok rá, ha ő boldog, akkor én az életem egyik végső célját elértem. 

Negyedik legfontosabb felismerésem, a család fontossága, hogy függetlenül attól, hogy ki benne milyen "személyiség" nem számít, a figyelem számít, a kapcsolat számít, itt is tudni, hogy az idő lejár, az élet elmúlik, az emberi kapcsolatok egyszer véget érnek (...vagy nem, de ez egy másik kérdéskör).

Kuszák a gondolataim, de most is inkább magamnak jegyzeteltem, és talán majd egyszer ki tudok hámozni belőle egy összedolgozottabb gondolatkört. 

Kezdek magamra találni az Insta világában.

Abszolúte inspirációs és üzleti vonalon teszem ezt a kijelentést, mert igazából ezen dolgozom most már egy ideje. És akkor egy kis közbe ékelt helyzetjelentés: lassan 200 termék feltöltve a webshopomba teljesen használat kész állapotban. Ez volt az idei tervem most már egy ideje egyébként, úgy látszik ez pipa (még pár hiányzik, de keddig dolgozom még rajta). Eredeti tervem, hogy 300 termékkel lehet indulni, de aztán ezt kicsit módosítottam, hogy kevesebbel is mehet, viszont azt sem szeretném, hogy ha valaki szeretne valamit, akkor ne találja meg, mert kevés a választék. Ez sokkal-sokkal nagyobb munka, mint amire én első körben gondoltam, de dolgozom és menni fog. Egyébként ez az igazi kihívás az életemben, mert itt most tök újat teszek le az asztalra, olyat, amit még nem csináltam, gyakorlatilag szinte újra kezdem a karrierem (csak már technikai, és tapasztalati háttérrel kreatívok szempontjából). Totálisan kettőség fut bennem, hogy sikerül vagy nem. A termékekben hiszek, tudom, hogy ugyanazt a minőséget hozom, mint a hasonló nemzetközi verzió. A kérdésem csak, hogy leszek-e elég ügyes és bátor a promóhoz, jó döntéseket fogok-e hozni. De érzem, hogy minden nap egyszer ki fog fizetődni, és majd egyszer a valódi stabilitást ez fogja hozni.

2021-es év.
Gondoltam kicsit beszélek erről az évről, hogy mit is hozott, mit értem el és mit nem. Első és leges legfontosabb a család és a gyermekem. Ez áll mindenek felett. Marci fejlődése szerencsére teljesen behozta a korosztályát. Gyönyörűen beszél, ragoz, kifejezi magát. Egyre-egyre értelmesebb minden gondolata, megmozdulása. Logikusan gondolkodik, játszik. Továbbra is mindent megeszik. Imád játszóterezni, motorozni, mindig jókedvű. Jókat alszik, és lekopogom az éjszakáink 99%-ban tökéletesek. Zsoltival a kapcsolatunk szépen áll vissza a kiegyensúlyozott irányába.

Az év egyik eredménye látványban, hogy lett egy autónk, illetve, hogy készül a webshop. Az autó nekem nem volt betervezve, de sajnos a régi kis szeretett járgányuk (egyébként soha nem hagyott cserben minket) már kezdett rozsdásodni, illetve ezek a 300 km-es utak már nem voltak igazán biztonságosak vele. Illetve még az utolsó pillanatban itt a kocsi áremelkedések előtt szalonból szerintem nagyon jó áron sikerült hozzájutnunk. A telek és a ház projekt áll sajnos. És ez az évem bukópontja. Ez nem miattunk van így, továbbra is várjuk, hogy hirdessék a mi telkünket. Folyamatosan vannak hirdetések, de pl per pillanat társasházi telkeket. De egyébként mindegy is, mert a közművesítés csak akkor fog elkezdődni, amikor az összes telek elkelt. Szóval még ez mindenképpen pause. Viszont addig is gyűjtünk, így a végére anyagilag talán nem lesz olyan feszülős a téma.

Orvosi dolgok. Ez az év nem erről szólt. A fogszabi a lenti fogsoron továbbra is fent van, egyébként nagyjából nem történt idén semmi. Kissé gyomorfájósabb lettem mint eddig voltam, de ezt egyelőre felfogom az idő múlásának és a stressznek.

2022.
Szeretném, hogy a dolgok ugyanúgy folytatódjanak, mint idén. Legyen több nyugalom és az év első felében legyen meg a telek. Ha ezek megtörténnek boldog leszek. Marci remélem oviéretté cseperedik jövőre és folytathatja pályafutását szeptembertől oviban. Szeretném, hogy elinduljon a webshop, nem várok még sikereket anyagilag, ellenben várom a tapasztalatokat a folyamatok és reklámozás tekintetében.

Szeretnék utazni a családdal. Ha isten is úgy akarja nyáron megyünk Litvániába, ez lesz a mi nyaralásunk, szeretnék egy hét kiszakadást majd.

Hát így. Nagyon boldog karácsonyi készülődést mindenkinek és nagyon sikeres évet kívánok.

Péntek 13.

Először is gyermekem hála a jó égnek gyönyörűen gyógyul, jövő héten már mehet bölcsibe is, de addig is lesz egy (végre) szuper aktív hétvégénk együtt :)

Másod sorban nagyon szépen alakulnak a dolgok a webshopomban. Persze rengeteg intézni való van, így például nyomda, futárszolgálat, SimplePay, csomagolás, továbbá vissza van még az adatkezelési tájékoztató és további termékek. Jelenleg a termékeim száma kb 120 körül van, aminek a duplájával már bátran lehet indulni. Ezen kívül hétvégén kezdjük a weboldal importálását a domainemre (wordpress template), és utána majd minden termék feltöltése, leírások stb... ez már leírva is nagyon sok teendő, szóval biztosan nem tud hip-hop indulni. A közösségi oldalakat még nem is mondtam, meg majd a későbbi reklámokat. Szóval a lényeg a lényeg, hogy azért nem kis fába vágtam a fejszémet ezzel, de továbbra is hiszek benne, hogy flow-ban született ötlet, így nem véletlen, működnie kell. Tegnap a SEO-ról olvasgattam, és azzal kapcsolatban is kezdem összeírni kulcsszavakat, meg egyéb ötleteket, gondolatokat.

Yoga. Folyamatosan csinálom továbbra is. Múlt hétvégén volt szerencsém 2x futni is, meg jógázni is, most ezzel teljesen egyensúlyban érzem magam testi értelemben. Persze továbbra is maradok a kezdő szinten, de már a dinamikus órákat csinálok, mikor kedvem tartja. Táplálkozásomban megemeltem a kollagén bevitelt, napi 10 000 mg-ra, és ismét elkezdtem fehérje shake-t inni. 

Telek témában is van előrelépés, ismét írtak ki pályázatot. Még nem a mi kinézett parcellánk, de most már nagyon közel vagyunk hozzá. Izgulok, minden erőmmel ezt szeretném legjobban, hogy ebben az évben sikerüljön. 

Marci fejlődése. Nem halad túl gyorsan a beszédfejlődés, de a lényeg, hogy halad, és napról-napra lineárisan. Hiszek benne is, hogy év végére már rendesen fogunk kommunikálni. Igazából már most is van helyenként kétirányú kommunikáció, de még csak egy szavas dolgokat mond, nem kapcsol össze két szóba. És 2 hét múlva bölcsiben indul a fejlesztés neki, ami szerintem rengeteget fog számítani.

Sashalmi piac

Ma voltunk itt először piacon, mert tegnap este kitaláltuk, hogy hurka-kolbászt kéne ebédelni, meg amúgy is milyen már, hogy lassan 3 éve itt lakunk és még nem voltunk a közeli piacon. Áh hát ez zseniális! Nem mondom, hogy a legolcsóbb opció, de gyönyörű, igazi minőségi árukat sikerült szereznünk. Egyébként is szeretem ezt a feelinget, teljesen feldobta a napomat, aztán a gyönyörű időnek köszönhetően sétáltunk még egy nagyot Martinnal. Szeretem a tavaszt, alig várom, hogy tartósan megérkezzen a jó idő, és induljak futni. Ja igen, diétám nagyon jól halad. Ebben az évben még mindig nem fogyasztottam direktben egyetlen cukros dolgot sem (és persze tatom a szénhidrát csökkentett üzemmódot), így már 56,1 kg voltam legutóbb. Haladok a cél felé, már nagyon látszik.

Büszkeség falam

Most már lejövök erről, hogy postolagtom a HVG-s dolgaim, ez az uccsó, ezt a csomagot kaptam ma. Nagyon korrekt cég, szívből örülök nekik. Ha lehetne egy szót használni, nekem a német precizitás jutna eszembe róluk.

Hamarosan most már másról is fogok írni, csak most már jussak el odáig :)

Téli üzemmód

Átkapcsoltam. Elkezdtem figyelni a karácsonyi dekorációk kínálatát, és minden este teázom, igazából ma már napközben is. Idei karácsonyi dekor színünk a piros és a fehér lesz. Fehér dolgaink már vannak, pirosat meg inkább ilyen textil formában szeretnék, mint asztali futó, meg díszpárna. Már ki is választottam. Ezen felül szeretnék négy ágú gyertyatartót, és függöny alá kicsi izzósorokat, persze nem akarom giccsig túltolni. Ünnep van ma, Zs természetesen dolgozik, mert ez csak nekünk magyaroknak ünnep, ő meg ugye az angol csapatban van, így valszeg napközben én is dolgozom kicsit, de most még visszafekszem a kis teámmal és nézek pár részt az egyik sorozatból.

Jó végre megállni kicsit, erős melós időszakom van, és ahogyan nézem erős évem is, annyi ügyfél van szinkronban (hál'isten), hogy a munkanapokon kb fél óra kiesés sem fér bele, mert akkor elkezdenek összecsúszni a dolgok, volt pár ilyen napom, olyankor mindig feszül a nap vége.

Voltunk otthon, felmerültek ötletek ingatlan témakörben, érdekes hogy egy szimpla beszélgetés eljut odáig, hogy elkezdesz ténylegesen gondolkodni benne. Az ötlet, hogy esetleg ha eladnánk a lakásunk és hozzátennénk, akkor az agglomerációban új építésű házunk is lehetne... aztán persze jött egyik ötletből a másik, hogy tulképp már Pesten belül is találnánk új építésű sorházat ennyiért (kb 85 m2), mi lenne ha... nem tudom. Ugyanakkor bennem van még így másfél év távlatából is, hogy milyen nagy herce-hurca volt, és hogy utána pár év múlva volna még egy ugyanilyen, mert hát nem ez volna a végső cél. Melyik jobb, a szép lassan lépegetés, vagy a kivárás és nagyobbat lépés? És ha lesz család, akkor elég lesz a mostani lakás? Szóval ezeken gondolkodom, és végül mindig a biztonság felé hajlom, mert ha most lépnénk egyet, akkor anyagilag ismét kiszolgáltatottá válnánk, és olyankor a biztonság érzet csökken, ami stressz. Szóval valszeg nincs még itt az idő, úgyhogy talán egyelőre nem ez volna a prioritás, főleg mert kettőnknek pontosan elég az 50 m2, mint rezsi, mint takarítás téren. Az egyetlen, ami mindig is hiányozni fog, az a kert. Egyébként elégedett vagyok így is, és igazából az évek kivárása sem okoz törést, ugyanis én mindig is az "életpálya modell" híve voltam, hogy legyen folyamatos fejlődés, nem fontos egyszerre minden. Szeretem,  ha a dolgok kialakulnak, megfontoltak, átgondoltak, és ugyan egy életünk van, de mint ezt közhelyekből is tudjuk nem a cél a lényeg, hanem az út, és aki ezt összetéveszti, az talán nem fogja az értéket és a katarzist érezni.

Meglátjuk... ez most még csak ötlet volt, vagyis még annyi se, csak egy beszélgetés, nem ez a prioritás jelenleg, csak hát ugye, az ötletekből lesznek később a nagy dolgok :)

Tiszteletjegyek

Ma reggel kaptam egyik ügyfelemtől ajcsit, tiszteletjegyeket az óriáskerékre... 3 éve dolgozom nekik, ez most így nagyon jó érzés :)

Keleti kényelem

Mostanában inkább hétvégén történik minden nemű életem, a hétköznapok totál a melóról szólnak. Voltam most ügyfeleméknél ilyen üzleti/ismerkedős ebéden pénteken. Szuper jó volt. Szeretem ezeket az összejöveteleket, mert tényleg nagyon kevés esély van megismerni egymást, a munkákon keresztül szerintem igazán az ember nem látja a másik ember személyiségét. Nekem nagyon pozitív volt, teljesen motiváltként érkeztem haza, sőt ilyenkor még azt is érzem, hogy még jobbat szeretnék nekik csinálni. Ez amúgy tök nyálas, de én ilyen vagyok, totál érzelmi alapon tudok motiválódni.

Aztán hétvége. A szombati nap fele azzal ment el, hogy valahogy felvarázsoltjuk a falra a régi tévémet. Így venni kellett egy ilyen tartó állványt, meg aztán felügyeskedni. Azt gondolná az ember, megvan egy óra alatt, de nem, meg persze mi sem vagyunk túl ügyesek. Semmiképpen nem szerettem volna, hogy ferde legyen, így sokat szórakoztunk a lyukak fúrásánál, meg ugye a megfelelő magasság belövése... végülis sztem fasza lett. És azért nagyon jó, hogy hétvégén most már lehet lustálkodni az ágyban. :D
Aztán tegnap végül kitaláltuk, hogy menjünk fel rétesezni a normafára. Mostanában nagyon feltöltenek ezek a természetközeli élmények. Nem tudom, biztos korral jár, de értékelem a kilátást, meg hogy jó levegő van... meg ilyenkor Zs-vel is nagyon jó csapat vagyunk.

Este mint egy hétvégét záró momentum, elkúródott a kb 3 hónapos erkély ajtó szúnyogháló. Már nem tudom, hogy ezen nevessek-e vagy inkább sírjak, de az biztos, hogy egy nagy szar munkát végeztek az ablakosok, és ez már most látszik. Ezt viszont elég SOS-ben kell javítani, mert nem szeretném, hogy tönkre menjen a szúnyogháló maga, ugyanis ez nem volt egy olcsó tétel.

Hétvégén jön Zs tesója haza, egyúttal nagyon reménykedem, hogy elkészül végre a dohányzóasztal a nappaliba. Már megvan a láda hozzá, csak a humán erőforrás hiányzott :D Mivel hétvégére hazamegy Zs, így én neki fogok ugrani a wc festésnek.

Pillanatok, melyek könnyeket csalnak a szemembe

Így volt ez velem, mikor a kezembe került a Simontornyai Bőrgyárról készült könyv, melyben megláttam édesapám fiatalkori képét (balra). Egyből felismertem, pedig ekkor még valószínű én nem is éltem. Jófej figura, nem? :)
Ezen a képen úgy látom, hogy sok vonásom hasonlít rá kinézetre (is).

Amúgy Zs-nek mondtam, hogy van egy érdekes emlékem apámtól,  és mikor erre emlékezem, nagyon sok endorfin szabadul fel bennem. Mosógépen ültem, ő meg szárította a hajam :D, ezt egyébként emlékeim szerint mindig ő csinálta, imádtam és mikor Zs szárít, valahogy ezt idézi bennem, boldog pillanatok. Ezt majd egyszer szeretném tovább vinni a mi gyerekünk felé, már amennyiben persze lány lesz :D. Szeretném, hogy neki is legyen az apjával ilyen bensőséges pillanata, amit később mindig vissza tud idézni.
Amúgy ide kapcsolódik, hogy Zs vett az eBay-en egy basszusgitárt, és most elkezdett rajta gyakorolni. Ez is jó érzés. Belső boldogság kap el, mikor hallom a basszusgitár hangjait... sosem gondoltam volna. Egyébként itt jött az elhatározás, ha valaha is lesz házunk, akkor szeretnék magamnak egy szobát, az én kis ART műhelyemet, ahol majd lesz egy zongora (és ismét zongorázásba kezdek), és ott lesz az irodám és a könyvespolcok. Az ott csakis az én birodalmam lesz, ott fogok dolgozni és alkotni, mert még az is nagy vágyam, hogy visszatérjek a rajzoláshoz is... egyszer. De egyelőre még nem itt tartunk, most még ezért nagyon sokat kell dolgozni, csak jó érzés néha gondolni rá. :)

Imádom a hétvégéket!

Szuper hétvégénk volt. Én 2x is futottam, és egyébként szerintem a világ legátlagosabb programjain vagyunk túl, szombat -> vásárlás, takarítás, vasárnap ->főzés, filmezés, kocsimosás.

Éééééés persze volt idő arra is, amit egész héten terveztem, DIY-kodás. Már egy ideje rájöttem, hogy nálunk központi próbléma, hogy "mi legyen a kaja"? És persze mindig problémát jelent kitalálni, sőt olyan is volt, hogy amiatt nem főztem, mert nem tudtunk mit kitalálni. Szóval ez  témakör inspirálta a következő grafikai alkotásomat a konyhába. Két kép kajákkal, vagyis kajafeliratokkal. :D
(egyelőre ezeket tudom főzni, de a lista majd biztosan bővülni fog, és akkor csak újranyomtatjuk)

Ezenkívül a nyílászárósok bekaphatják, mert csütörtökön jött a telefon, hogy 1 hónapot fognak csúszni kb... ez milyen? Nem járna kárpótlás? Így örülhetünk, ha mire bejönnek a fagyok készen lesz. Sztem Zs szülinapja (nov. 1.) előbb bekövetkezik, mint mire ezek ideérnek. Jelezném, augusztus elején megrendeltük.

Fürdő inspiráció

Azt hiszem megvan a fürdőre és wc-re a végleges koncepcióm. A fehér és a fekete kombinációja + metrócsempe, mint ahogyan egyébként a fehér a lakás egészének alapja (lesz).

Igazából nagyon fontos nekem inspirálódásnál mindig, hogy ugye nem egyedül élek, hanem egy férfival, aki pasi a javából. Először is tök más a dizájnról alkotott képünk, és ezt nem jó/rossz értelemben mondom, csak mint egy olyan pontot, amit mindenképpen egymáshoz kell hangolni. Így pl a csajoskodás (pl rózsaszín kiegészítők) eleve nem jöhetnek szóba. Egyébként nekem Zs ízlése is tetszik, csak inkább egy agglegény lakás stílusába passzolna, mert ő nagyon szereti a minimál dolgokat, egyedi dolgokat, térképeket, és az ilyen militari dolgokat. Viszont úgy vettem észre, hogy a fehér egy közös pont, amire majd tök jól tudunk építkezni, igazából ez a háttértörténete ennek a fürdőszobai koncepciónak is.