Marci mindeközben 3 éves lett. (csak még nem beszéltem róla)

Igencsak telik az idő. A fiam 3 éves (áprilisban), és ennek megfelelően nagyon cserfes, nagydumás gyerek lett. Hála a jó égnek, kicsit féltem, hogy engem és a zárkózott dolgaimat örökli, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem olyan gátlásos személyiség. Voltunk neurológián vele, hogy most már öntsük hivatalos szintekre ezt a hypotónia témát és ennek súlyosságát, vagy a jövőre vonatkozóan mire kell számítanunk. És itt is csupa jót mondtak. Már nagyrészt elnőtte ennek tüneteit, de azt mondta legkésőbb 6-7 éves korára minden ezzel kapcsolatos dolog meg fog szűnni. Ami nagyon jó lenne neki, az a sport, de ezt én is így gondolom és ettől függetlenül is szeretném majd. Ez alkati hypotóna, és szülőktől öröklött, semmi több, olyan tulajdonság, mint mondjuk a szőke haj.

Egyébként telnek a napok, nagyon sok dolgon pörgünk, így az energiák maximálisan terheltek. Webshop elindult és pár hete egy hét alatt 5 rendelés érkezett. Persze előtte másfél hétig semmi, na de akkor is, ez szerintem ennyi idő után eredménynek tekinthető. Aztán nyomjuk majd még jobban. Most már Zsolti is beszállt, csinálja amit kell. Sok energiát visz el, illetve az én szemléletem abszolút nagyvállalatiba csapott át, tehát szeretném komoly léptékben vinni, és komolyabb közönséggel megismertetni. Instán már 1400 követő van. Most persze szabi következik, de utána újult erővel új terméket szeretnék felhelyezni a termékpalettára, mégpedig esküvős termékeket. Már két helyről kértem az árajánlatot nyomdailag. 

Pályázat leadást kezdem megemészteni. Ma kicsit optimistább vagyok, mint tegnap. Persze nagyjából már mindegy a hozzáállásom, mert már a leadások és a boríték felnyitása is megtörtént. Már csak annyi a dolgunk, hogy várjuk az eredményt, és ha netán nem sikerült (ami eléggé esélyes), akkor pozitívan tekinteni rá, hogy esetleg lesz majd új parcella újra és addigra több pénzünk lesz, plusz az építőipar is csendesebbé válik. Beszéltem az építési vállalkozónkkal (immár 3x kb mióta ez a projekt évek óta vonul), és mindig rájövök, hogy a legjobbat választottuk, ismét sok kézzelfogható információval látott el. 

Ma egyedül vagyok munkaidőben itthon, de ez az utolsó ilyen nap, mert a héten indul Marcinak a nyári szünet, ami egy hónap. Na az lesz még egy logisztika, de az első két hét megoldott elvileg, mert egyrészt nyaralunk, utána meg apóka is szabin van. Majd utána lesz két erős hét, de arra még nem is akarok gondolni, mert ott (ha mindketten dolgozunk) az nagyon hardcore és hosszú. Én ezekben a napokban totál hulla vagyok, azok a napok énidő nélküliek és este 11-ig mennek folyamatos darálóban.

Leadtuk a pályázatot!

Súlyos időszakunk volt. Időm az semmi, ha volt is, sok és fontos dolgaim voltak. Tegnap nagyon hosszú és küzdelmes időszak után leadtuk a telek pályázatot. Volt némi betekintésem, hogy 4 parcellára tegnap délután 4-ig 6 pályázat érkezett be, láttam a papíron. Nem adtunk igazán magas ajánlatot. Vagyis persze volt benne licit, de az eredeti elképzelésemet nem ugrottuk meg, így most kétségek gyötörnek, hogy megnyerjük-e. Ha nem, akkor ennek a történetnek vége. Évek óta erre készültem, ezerszer elmentem a telek mellett, hogy ez a miénk lesz, és valószínüleg nem lesz. Ketten kiesnek a pályázatból... nagyon jó lenne, ha nem mi lennénk a kiesők. De most úgy érzem elstratégiáztuk. Ez persze annak köszönhető, hogy az embernek nincs több milliója, amit kinyomhat az ablakon, nincs többlet pénz ezen a nagyságrenden, amit belicitezhet... mert még utána azt a házat fel is kell építeni. Most a szám íze keserédes, ugyanis per pillanat úgy néz ki, ha nem sikerül, akkor kiszorulunk Budapestből... de a XVI-ból mindenképpen. A tét nagy és még kell egy hónap, hogy kiderüljön az eredmény.

Viszont, hogy jót is mondjak, megyünk hétvégén nyaralni a balcsira, 5 napra. Jó lesz kicsit elengedni a rettenet sok feszkót, amit az időszak okozott, és innentől most kicsit csak a házasságunkra és a gyerekünkre fókuszálni, nem a problémákra.