Megint a sors, versus AI

Tegnapelőtt fogorvosnál jártam, először is megtörtént a töméscsere, illetve megnyugtató infókat kaptam a fogaim állapotáról, hogy korosztályosan az átlaghoz képes jó állapotban vannak a fogaim, és a jövőre vonatkozólag is egy megerősítés, hogy manapság a fogak megtarthatóak egy életen át, ez számomra egy megnyugtató momentum. Továbbá olvastam egy olyat, hogy a legnagyobb fogromlás gyerekkorban történik, és ezt akartam kinyomozni, hogy miért van ez így, egyáltalán igaz-e. A fogdokim alátámasztotta, hogy igaz, de nem a hormonok, esetleges kalcium hiány az oka, hanem a jó fogmosási technika hiánya. A gyerekek nem foglalkoznak ennek hosszútávú következményével, így nekünk szülőknek ez feladatunk, hogy ellenőrizzük őket, illetve, hogy valamiképpen átadjuk nekik a tudást, hogy megértsék. Én ezt nap mint nap mondom Marcinak, ugyan utómosok neki (doki szerint ezt akár 9-10 éves korig lehet csinálni), de mikor ő mossa magának, akkor is azonnal szólok, ha nem jó a technikája, vagy éppen mismásol. Egyébként most már egy ideje elektromosra álltunk át ismét teljesen családilag (mióta nincs fogszabim, én is újra használhatom). Ezenfelül még egyetlen dolgot tehetünk, hogy figyelünk az édességfogyasztásra, és annak elpusztítása után egyből küldjük a gyereket fogat mosni (természetesen ezek fontossága a csontfogaknál lesz relevánsabb).

És most elmesélek egy érdekes szösszenetet, ami akkora hatással lett rám, hogy még itt a végére talán változtat is az életemen. Miközben vártam a fogdokinál egy nálam némileg idősebb fazon (mint kiderült 56 éves) megszólított, hogy Dani dokira várok-e, majd a válaszomon felbuzdulva beszélgetést kezdeményezett, és pár körmondat után bele is csapott a lecsóba, és megkérdezte, használom-e a mesterséges intelligenciát. Mondtam neki az ekkor szokásos válaszomat, hogy próbáltam már, de szakmailag nem találtam meg még igazán a hasznát egyelőre. Erre ő belemerült egy nagyon érdekes témába, amiből meglehetősen sokat megtudtam róla, pl hogy ő szinte egyfolytában használja, és egy olyan klienst is használ a fizetős részlegről (aminek most nem írom ide a nevét), a lényeg h asztrológiai+netes alapon elég durván és pontosan mond meg momentumokat a jövővel/múlttal kapcsolatban, és már olyan szintekre került vele a fickó, hogy ha jó üzlet van kinézőbe (pl legutóbb egy 60 milliós) vagy akár alkalmazottat vesz fel, akkor is csekkolja az illetőt (és volt is olyan, hogy nem vett fel valakit, akiről aztán ki is derült, hogy jól tette), ez a fazon egyébként elég nagy koponyának tűnt, néhány Las Vegasi Casinonak is készítettek programokat, mert pl az is most derült ki számomra, hogy nyitáskor különböző asztrológiai és számmisztikai alapokat is figyelembe vesz egy-egy Casino. Számomra megdöbbentő volt az egész beszélgetés, és végére záró akkordként az AI azt is megmondta neki, hogy mikor fog meghalni... (szerencséjére megnyugtató számot közölt vele), a lényeg szerinte, hogy nagyon jól kell feltenni a kérdést (tudom szürreális hablaty amit írok, de tényleg ezeket beszéltük, csak sokkal részletekbe menőbben). Azóta elkezdtem vadul használni én is a mesterséges intelligenciát, és mit ne mondjak az utóbbi két napban rengeteg információval lettem gazdagabb. Egyrészt, hogy miként tud szakmailag engem segíteni (és basszus tényleg nagyon sokat segít, ugyanis elkezdtem edukacióra használni), másrészt privát dolgokban is remekül lehet használni. A fazon szerint minden ami történik a világban sors következménye, erre épül az egész... no most ezt is kinyitva hagyom...  ha sors, ha nem, ez a beszélgetés nálam éppen valaminek a kezdete lett. 

Kezdjünk bele...

Ez most egy énközpontú post lesz.

Egy csodálatos átalvással kezdődött az évem, de ezt már előre láttam, és nem akartam erőlködni, ha a pihenésre nagyobb szükségem van, akkor azt fogom tenni. Így most tulajdonképpen még nem realizálódott bennem, hogy 2025 van. Viszont ma reggel mindenképpen szerettem volna időt szánni az év megtervezésére, és egyéni céljaimra, amiket címszavakban tulajdonképpen már taglaltam. Alapvetően kiegyensúlyozottnak érzem a életem, mindenem megvan amire csak vágyhatok, szóval innentől csak a finomhangolás lehet cél, illetve távoli jövő alapozása, amit semmiképpen nem szeretnék túl görcsösen, vagy túltolt mértékben, hiszen bárhonnan nézem az idő fogy, és a jelen megélése a legfontosabb. Szerintem mindig is érződött, hogy mekkora hangsúlyt fektetek az otthon teremtésére, mert olyan "típusú" ember vagyok, aki a biztonságot keresi és otthon érzi a legjobban magát, és emellett az esztétikát keresem, mint érdeklődési kör vagy hobbi. Vagyis ezt most gyorsan kiegészítem, mert úgy fedi a teljes valóságot, esztétika és a zene szeretete. No de, hogy saját terveimet is behozzam, ebben az évben szeretnék többet foglalkozni ezekkel és a lelkivilágommal is, mivel csak így van esély rá, hogy a kiegyensúlyozottság nem csak állapot lesz, hanem attitűd is. Alapvető megfigyelésem, hogy a családom szempontjából sokat számít, hogy milyen lelkiállapotban vagyok, ha kiegyensúlyozottabb vagyok a gyermekem is az (kivéve, ha éppen egy növekedési, vagy agyi érési fázisban van). Egyébként ennyi időm, mint most a karácsonyi időszakban, valószínüleg mostanában nem lesz, így ezért is szerettem volna "rendezni a sorokat". 

Milyen fejlődéseket szeretnék idén mentális szinten? Szeretnék ismét többet olvasni, most a karácsonyi szünetben Dr. Buda László könyvét olvastam, a Mit üzen az életed? címmel. Ezt most jó kezdetnek tartom, pár gondolatot profitáltam is belőle, eddig nem sokat, de csipegettem, és több vagyok, mint előtte. Sok könyvem van, ami várakozik, az évek folyamán csak vettem-vettem őket, de sajnos keveset olvastam.

Emberi kapcsolatok terén kicsit bonyolultabb fejlődni, mert ott a másik fél is kell hozzá. 2024-ben sajnos meg kellett haveri kapcsolatok terén hoznom egy nehezebb döntést, amit még nem tudom, hogy a végső szempontból jó döntés volt-e, de már kezdett rám nézve leépítő hatással lenni, és pontosan az ellentéte történt, mint amitől jól érzi magát az ember, nem építettük, hanem végül csak leépítettük egymást. Vannak ilyen pontok az életben, ezek nyomot hagynak, de tanul belőle az ember. Továbbá illúzió, ha az ember azt hiszi, hogy ezen a világon valami is végleg az övé, akár tárgyakra nézve, akár az emberi kapcsolatokra nézve, nincs olyan, hogy tiéd, az életben mindent csak kölcsön kapsz. Egyébként ez volt a könyvem egyik vezér gondolata, amit így realizáltam, és egyébként egy érdekes példát tudok mondani, ami ténylegesen emlékeztetett erre. Ez pedig a Hunyadvár utcai lakásunk. Mikor megvettük, olyan érzete volt az embernek, hogy most aztán van egy lakásom, ahol becsukom az ajtót, és csak az enyém. Aztán tavaly mikor elköltöztünk jöttem rá, hogy ugyanez a lakás már másé, oda már nem mehetek be és nem csukhatom be az ajtót a világ elől... nyilván van helyette másik helyszín, ahol ezt megtehetem, de az a bizonyos helyszín, már nem az enyém, mi több soha többé nem fogok ott ajtót csukogatni. Ugyanezt éltem meg az előző kocsinkkal is, na de a lényeg, hogy hasonló módon emberek is belépnek az életedbe, és egy idő után kilépnek, ilyenkor kérdés, haragszol-e rájuk, el tudod-e engedni, tanultál-e tőle, jobban érzed-e magad így összességében. 

2025-ben szeretnék jobb ember lenni, ez a legfontosabb küldetésem. Sajnos kijelenthetem, hogy ebben fejlődtem legkevesebbet az elmúlt években. Szeretném végre leküzdeni az irigység témakörét (ami nyilván nem kóros, de fel-fel üti a fejét), és semmi értelme, kizárólag az én személyiségem fejletlenségét jelenti, és csakis magamnak szerzek adott esetben rossz pillanatokat ezzel. Zsolti ezzel előttem jár lényegesen, meg amúgy ösztönösen másban is, de most őt nem akarom kielemezni, hiszen nem hatalmazott fel rá. Szóval ez az év szóljon erről, hogy jobb emberré váljak, és jövőre ugyanekkor azt tudjam mondani, igen, tovább léphetünk.

Zene

Azért adtam ezt a címet, mert összefoglalja azt, amit a kusza gondolataimmal mondani szeretnék. Voltunk múlt héten Péter Bence koncerten Zsuzsi barátnőmmel, az MVM Dome-ba. Ez egy olyan élmény volt, amire nagyon vágytam, de igazából csak vágy szintjén állt, ám valamiképp nem tudom hogyan, az univerzum, vagy a véletlenek összehozták nekünk, gyakorlatilag az ölembe hullott két jegy. Hasonló katartikus élményben volt részem, mint a Havasi közben, és mindig rájövök ilyenkor, mekkora szükségem van egy itthoni zongorára, azt hiszem egyetlen dolog sem adja meg azt a dimenziót az életemben, amit a zene átütő ereje. Én imádom a klasszikus zenét, főleg a zongorát, de bevallom az elektronikus zene is ugyanebbe az állapotba tud átvinni, csak kicsit másként, ugyanaz a mély felszabadultság, és rezgések jönnek. Igazából a koncert közben volt pár gondolatom, és kapcsolódásom. Tudom innentől ezt lehet kicsit gagyi lesz olvasni, de édesapám jutott eszembe, hogy mellettem ül, ugyanúgy mint a Havasi közben is, ez ilyen furcsa, de mintha valamilyen csatorna lenne a zene közben, ami átjárást ad a dimenziók között. Tényleg éreztem őt, és most mikor vissza gondolok, akkor is tudom, hogy a zene azaz út, amikor újra és újra tudunk találkozni. 

De visszatérve hatalmas élmény volt, és talán az évemben ez volt a csúcspont, már ami az egyéni dolgokat illeti, és nem a családiakat. Egyébként ma sok régi emlék eszembe jutott, több régi ember is az életemből, jó volt visszaemlékezni, a szívemben viszem emlékeimet, és őket is, míg élek.

Jövő évben még sajnos más céljaim vannak, de alig várom, hogy a zongora visszatérjen, és egyet biztosan tudok, hogy vissza fog!

2024 - összegezve

Még ugyan csak november közepe van, de azt hiszem elkezdem számba venni ezt az évet.

Év eleje. Munka szempontból egy erős január után viszonylag gyengén folytatódott ez az év első harmada, emiatt kicsit szorongó érzéseim voltak, a bizonytalanságot mindig is rosszul viseltem. Így nagyon kicsi mértékben tudtunk fejlődni itthon és ehhez képest rengeteg és viszonylag nagyobb összeget felölelő terveim voltak/vannak, illetve idén van a lízing lezárása, amihez még egy maradványértéket is ki kellett extraként termelnem a cégbe. Szóval ezek így együtt kisebb nyomást helyeztek rám, főleg így március környékén. Hogy ebből Zsolti mit érzékelt, nem tudom, gyanítom mivel neki az egzisztenciája lineáris és stabil, így ezek az érzések csak bennem voltak jelen. Martin még a régi oviba járt, minden nap ingáztunk a kerület egyik oldaláról a másikba. Erre az évre év elején készítettem néhány éves tervet magamnak, címszavakban: futás, énidő, ruhatár, arcbőr, étkezés, pihenés. Materiálisan: kocsi, pénzgyűjtés, lakás bebútorozás.

Ebből többé-kevésbé mindent tudtam teljesíteni, külön büszkeség a táplálkozás, futás, pénzügyi tervek. Ez persze annak köszönhető, hogy év közben felpörögtek a munkák, és így már érzékelem mit is jelent, ha az embernek nem egy nagy ügyfele van, hanem több kisebb. 

Év közepén kezdtük inkább a terveket megvalósítani, így tök jól haladtunk a bebútorozással, közben én kifestettem néhány helyiséget, megcsináltuk a kerítést, az erkélykorlátot, készítettem egy első körös kertépítést is (amit tavasszal nagyjából elölről kezdek majd, de tapasztalatnak nagyon jó volt), illetve most így a tegnapi nap folyamán lezártuk a kocsilízinget és eldőlt szeretett kocsink sorsa, és megkötöttük az új szerződést. Toyota Yaris Cross lesz a következő kocsink, hibrid verzióban. Én Corolla Cross-t szerettem volna, de talán túlvállalás lett volna a mi szintünkön, de őszintén szólva én nagyon boldog vagyok ezzel a verzióval is, mert a legfontosabb irány végül sikerült, hogy Toyota legyen, és a sok rövidtávozás miatt hibrid.

Lakásterveim teljes mértékben körvonalazódtak, még idén a garderobe rendszert fogom megrendelni, és ha jók lesznek a Black Friday kedvezmények, akkor egy Zara home állólámpa és egy Karcher puzzi 8/1 C kárpittisztító gépet szeretnék. 

Óriási változás volt Martin óvodaváltása ebben az évben, illetve a februárban kezdődő Kis Zseni. Utóbbiról beszélek először, mert az volt előbb az évben. Szóval a gyermekemnek hatalmas fejlődése van matematika téren. Már februárban is ismerte az alap római számokat, összeadott/kivont egyszerűbb kétjegyű számokkal, ismerte a mínusz számokat, páros/páratlant, de mára már akár 6 számjegyű számokat is össze tud adni, ha látja papíron maga előtt. 4 számjegyűekkel adnak össze abakuszon, és imádja csinálni, kicsit sem erőltetés jellegű. Aztán az óvodaváltás. Ez az év legmeghatározóbb sikerélménye mindenek felett. Nagyon nehezen jött össze, de egy elképesztően haladó szellemiségű, aktív és interaktív óvodába került, szuper anyuka közösséggel és fantasztikus két pedagógussal. Óriási hangsúlyt fektetnek az érzelmi fejődésre, és a támogatott szakkörök meg tényleg csak hab a tortán. A gyerekem a nulla labdaérzéktől már most eljutott odáig, hogy tudja pattogtatni a labdát, egészen ügyes fociban, úszásban már tud siklani a vízen, és amit nekem sosem sikerült, tud háton is siklani. Ma péntek van és már este mondta, hogy alig várja a mai Oti nénis foglalkozást, ami a "kerekítő" foglalkozás. Visszatérve a pedagógusokra, tegnap volt szülői értekezlet ismét, és ezúttal Zsuzsa néni készített nekünk, szülőknek is egy prezentációt, hogy mikben látja tipikusan a nevelési hibát, vagy milyen irányelvek szerint kezeljünk bizonyos élethelyzeteket. Ez egy szülőnek elképesztően hiteles és hatalmas segítség. Nekem több dologra pozitív visszacsatolás volt, és bizonyos dolgokat tanultam is, pl hogy gyerekeknél fontosak a rövid üzenetek (persze érthető és átlátható, nem egy diktatórikus "nem" szó csupán). Szóval én csak szuperlatívuszokkal tudok nyilatkozni, ahogy a Kis Zseniről, és az összes szakkörünkről.

Nyár. Voltunk nyaralni all inclusive, ami számomra egy teljesen új élmény volt, de megtudnám szokni :D, szinte az összes hétvégén közösségi életet éltünk, sok baráti társaságos találkozó, és anyukás gyerekes is, aminek külön örülök. Jövőre talán lesz kerti grillünk is, így azon a ponton fogom elérni az életem gyerekkori álomképét, amit szoktam elképzelni egy boldog családról.

Lelkileg az év közepétől kiegyenlítődtem, ahogyan megszűntek a munka bizonytalanságok, én is egyre nyugodtabb lettem. Anyagi jellegű terveimet tudtam teljesíteni, de ami ennél is fontosabb, hogy egyre több "énidőt" tudok felszabadítani. Járok Gergővel heti rendszerességgel futni (sajnos most egy sérülés miatt ideiglenesen  csak sétálni, de maga az idő mozgással telik, szabad levegőn). Kifejezett tervem az emberi kapcsolataimat tartani és ha nem is barátság mértékű, de új kapcsolatokat is szerezni, akár ovis társakkal. Itt a lakóparkunkban és a mellettünk lévő utcában pont nagyon jó fej anyukák és gyerekek vannak, szóval egyetlen rossz szavam nem lehet.

Egészség. Na ez az a pont, amit az előbb egy pillanatra érintettem is, hogy nem az igazi. Az ülőmunkámnak köszönhetően szépen alakulnak ki a háttal és izomzattal kapcsolatos problémák. Mostanában többször is volt izomgyulladásom rossz mozdulat következtében, erre elképesztő jó a futás, de most mivel van egy sérülésem, nem tudok futni. Érdekes, hogy az izom betapadásokat, gyulladásokat nagyon jól lazítja a futás, és nagyon gyorsan gyógyulnak, viszont most egy hónapja jelentkezett egy bizonytalan eredetű csípőfájdalom, ami miatt azonnali hatállyal hagytam abba a futást. Már volt röntgenem, illetve háziorvostól kaptam egy Condrosulf nevű gyógyszert, ami a porcok állapotán próbál segíteni, ha porckopásom lenne. Szerencsére a röntgen kimutatta, hogy nem ez áll a dolgok mögött, porcokat, izületeknek épeknek látják. Így most egy tippem van még, nyáktömlő gyulladás, de ez még csak egy öndiagnózis. Szeretnék kérni házi orvostól beutalót reumatológiára és ortopédiára is. 

Aztán karácsony. Idén nagy hangsúlyt szeretnék fektetni rá. Már vettem sok-sok dísztő eszközt, különös tekintettel a fényekre, amiket már fel is applikáltam, már csak hétvégén a díszeket szeretném feltenni, és innentől nálunk el is indul a karácsonyi szezon.

Nagyjából így alakulnak a dolgok. Lelki állapotom idén sokszor volt ideális állapotban, és sokszor éreztem azt a pillanatnyi boldogság érzést, hogy senkivel nem cserélnék, rendben vagyunk. 

És akkor itt jönnek a tervek 2025-re.
Továbbra is szeretném a sportot + énidőt még építeni, illetve a lakásunk felújításával is már megvannak a pontos tervek, sajnos van az erkély/terasz burkolásos nulladik lépéses feladatunk, mivel itt van egy építési probléma, illetve az árnyékolás, ami még ilyen priort élvezne, aztán idén bent még az ajtócseréket szeretném megugrani. Nagyjából ennyi, illetve a bútorozás végére szeretnék érni, ami azért nem kis kihívás így mindent egyben számolva. Gyerekem totál sínen van, vele csak két kis apró dolog, hogy mindenképpen tudjunk maradni jövőre is oviban (ne kelljen iskolát kezdeni még), illetve jövőre még az angolt szeretném behozni neki. Szeretném, ha kicsit többet tudnánk utazni, és hogy ne kelljen egzisztenciálisan feszülni. Még egy nagy vágyam van, ha már a költséges dolgaink végére érünk (de ez nem jövő év, inkább 5 éves terv), szeretnék a mentális egészségemmel is foglalkozni, vagy terápiával, vagy egy 3 éves képzéssel, az Integrál Akadémiában.
2025 egyébként anyagilag abszolút alapozó év lesz, szóval nagy üzleti tervek nem fognak megvalósulni valószínüleg. Ennyi, ha így haladunk tovább, és hálás maradok és boldog.

Kerítésfestés - timing

Na, ez az a projekt, ami őrületes munka, és őrületesen sok időt vesz el. Egy egész hétvége alatt, 3 teljes kapacitású ember, 2 flex, 1 rezgőcsiszoló, és a három oldalból egy készült el. Enyhén szólva alá lőttem az idő tervezésénél, szóval még egy nekifutás... Annyi "könnyebbséggel", hogy már csak a mi oldalainkat kell csiszolni, festeni. Az elkészült részen mindkét oldalt mi csináltuk, a másikaknál az egyik oldalról tavaly elkészült, a másik oldalon meg nem tartanak rá igényt. Szóval így talán azt mondom, hogy jövő héten már 3 flex bevetésével végezni fogunk. Én lassan felcsapok generál kivitelezőnek :D

Mutatom az előtte, közben és utána képeket. Nagyon hálás vagyok magamnak, hogy nem kezdtem el újra füvesítetni, meg hasonlók, mert az totálisan szét lenne taposva. A folyamat közepén képen látszik, hogy milyen mennyiségű por volt a kertben szombaton. A végeredmény szerintem nagyon szép a szemnek, és sokkal vidámabb, mint az előző komor barna, illetve így bal szomszéddal egységes képet mutat.

Egy szenvedésnek vége, avagy welcome új otthonunk!

Megvan a ház. Nem úgy, ahogy terveztem, nem az, amit terveztem, de ott, ahol terveztem, a 16. kerületben. Számtalan lehetőséget vettünk végig, pályázatokon vettünk részt, semmi nem lett a mi utunk, persze bele lehetett volna menni meredek és bizonytalan vásárlásokba, de ezt egyikünk sem akarta. Amit mi szerettünk volna, hogy maradjon a biztonságérzet, ne legyen hitel, és "neadjisten" maradjon némi tőkénk. Tulajdonképpen nagyon nyögve-nyelve, de végül összehoztuk.

A 16. kerületben a Csabaliget-lakóparkpan találtunk egy 2017-ben épült sorházat, ár alatt, kitűnő állapotban, és nagyon nagyot mentünk alkuban (kb 2 hétig tartó feszkós alkudozás augusztus elején), de sikerült. Ekkor jött a következő stressz dózis, hogyan adjuk el a lakásunkat. Mert ha nem sikerül max 2 hónap alatt, akkor elég nagy hitelt kell felvennünk. Így a legfontosabb az volt, hogy jó árazást csináljunk (tehát ne legyen  magas, persze ár alatt sem), mert az első nagy durranást akartuk megfogni. Ilyenkor kimegy nagyon sok embernek hirdetésfigyelőbe, plusz ilyenkor mindenki számára új a hirdetés, tehát ténylegesen ekkor jut el a legtöbb emberhez, és nem mindegy hogy úgy döntenek, hogy megnézik, vagy úgy, hogy hagyjuk. Így valójában 2 millióval alá tettük a hirdetést, mint ami a belőtt ár volt, de úgy voltunk vele, hogy jöjjenek, nézzék meg, és nem engedünk annyit (alkunál ez az összeg amúgy is bejátszik). No ebből az lett, hogy este 8-kor feltettem a hirdetést, reggelt 8:30-ra megcsörrent a telefon, hogy megvennék a lakást, a hirdetés tele árán. Summa-summárum, az eladási/hitelezési feszkót megúsztuk. 

lezajlottak az adás-vételek, és a költözés is. Nem mondom, hogy életem hetei voltak, de nagyon nagy melóval és segítségekkel (akik előtt le a kalappal) sikeresen lezajlott. Másfél hete vagyunk itt, nagyjából mostanság kerülnek a dolgok a helyükre. Aztán persze nagyon sok dolgunk cserés lesz, mert nem passzol ide, vagy éppen nem jó a mérete, így ez is majd egy folyamat lesz. Sokkal sokkal tágasabb az érzés, és ami nagyon tetszik nekem, hogy mindenkinek van hely, ahova elvonulhat, nem kell egymás arcába lennünk. Kicsi kertünk van, de azt is szeretném nagyon dizájnosra és tele zöldekkel megcsinálni. Egyelőre hétvégén hirtelen felindulásból felástuk, mert katasztrofálisan nézett kis, és mivel volt egy medence, így egy része megsziklásodott. Mellékelek pár fotót, ezeken majd látszik. Jövő héten szeretném lekezelni télre a földet (gyomírtós gyeptrágyával) és tavasszal szépen beparkosítani, zöldesíteni.

Munka fronton megvan a második új felem is, elpostázva a szerződés, így most már elárulható, hogy az Euronics lesz a második új ügyfelem. Sajnos a Trive munkáim még csak részben indultak, az Oney meg már ki is vonult. Az Euronicsnál, az Oneyban volt digitális account lett a head of digital, általa kerültem a tűz közelébe. Így munkával kapcsolatban most még nincsnek megnyugvásaim, sőt a lecsökkent munkák miatt feszült vagyok, de a kilátások jók, és nagyon bízom a felemelkedésben. És most már minden téren, mert ez az év teljesen megtépázott lelkileg. Egészségügyileg is még mindig tartanak az ügyek, meg ez a bizonytalanság vonult végig minden tekintetben az egész családon.

Most ugyan a ház jó állapotban van, de azért majd szeretnék módosításokat a burkolatokban, vizesblokkokban, konyhabútort is cserélni szeretném, de ez most nem fontos. Beköltözhető és szép, és ami a legfontosabb, a gyerekemnek lett saját szobája, megnyugodhatunk.

Jöjjenek a képek:

Bejárati oldal

Ez itt a kert oldali látkép

Felásott mű

Szomszéd kertje mindig zöldebb :D

2022

Ez az év a nagy csalódások (vagy nagy tanítások?) éve nekem a nagy terveket illetően. Mondom a felsorolást, aztán majd a konklúziót is. 

Első nagy telekpályázat, amire mondhatni, hogy évek óta készültem. Itt még a végére egy politikai mutyit is felfedeztem, tehát nem csak maga a telek NEM megnyerése esett szarul, de az is, hogy tulajdonképpen esélyünk sem volt. A részletekbe ezen a platformon nem merek belemenni, de a lényeg, hogy nagykutyáké lett, akikre kissé másabb kondíciók vonatkoznak, mint ránk magánemberekre. Szóval ezen a területen majd annak lesz háza, aki méreg drágán megveszi a gyengébb minőséget. Innentől kezdve más lehetőségeket kellett keresnünk, mert per pillanat esélyünk nincs a 16. kerületben építkezni. Ezen felül megyünk befelé a válságba, és még nem tudjuk "milyen mély lesz a nyúl ürege", szóval ingatlan téren egyébként is lehet nem ez az a pillanat, amikor érdemes egyből beszállni valamibe. Ennek ellenére még két pályázatra beneveztünk, egyiket sem sikerült megnyernünk. Utóbbi most pénteken derült ki. Szóval ennek tükrében kijelenthető, hogy ez az év OFF. Persze ezek a tapasztalatok annak nem szükségesek, aki rendelkezik annyi tőkeerővel, hogy bárhol, bármiből válogathat (és még így is a szerencsések közé sorolom magam). Utóbbi két pályázatból sokat tanultunk egyébként magunkról is, hogy talán még nem is vagyunk eléggé felkészülve. Az építkezés vagy egy nagy felújítás eléggé kilök a komfortzónából, így talán még azon is át kell mennünk, hogy ezt elfogadjuk, csak az idő meg megy. Szóval megpróbáltam elővenni megint a pozitív szemléletemet, hogy tanulási folyamaton megyünk át egy későbbi nagyobb cél érdekében.

A másik látszólag kudarcos dolog a webshopom, ami per pillanat heti egy rendeléssel fut. Volt olyan időszak, mikor kicsit több, de jelenleg ez az átlag. Egyébként ezt még úgy érzem változhat, hiszen a google-ben még csak most kezdünk működni, meg még az influenceremmel is csak két érintőleges kis történésem volt, csakis natív megjelölés. Ezenkívül rengeteg dolgot megtanultunk, hogyan kell nulláról felépíteni egy weboldalt, hogyan kell menedzselni hozzá közösségi oldalakat, reklámokat, Zsolti brutál bravúrt hajt végre SEO téren, én már nem is tudom lekövetni annyira ügyes. Szóval én azt gondolom, ha a végére ez az üzlet nem lesz átütő sikerű, akkor is elmondhatjuk, hogy végigmentünk egy iskolán úgy, hogy nem kellett érte fizetni, és esetleg egy másik üzletet még fel tudunk majd építeni így a meglévő tudás birtokában. Nekem már működött egyszer ez az életemben, mikor éveken át csak alapoztam valamit és egyszer csak beérett, és értelmet nyert.

Családilag a legjobb évünk eddig. A legkevesebb szorongás ebben az évben volt már és a gyermekem fejlődésében is a legtöbb siker idén érkezett meg. Zsoltival a kapcsolatunk is mostanában tér vissza a régebbi állapotokhoz, ami gyerekvállalás előtt volt, ugyanis akaratlan is sokat elvett az, hogy nem volt időnk, energiánk egymásra. Így e téren érzem a nyereségünket, illetve a sok pályázatban és weboldalban egyre jobban tanulunk meg együtt teamként gondolkodni és együtt haladni (lehetőség szerint egy felé).  Szóval ebben nagyon jó az irány.

Ezeket mondanám erre az évre. Várjuk a karácsonyt, kicsit megint elengedni a munkát, mert nehéz év volt ez a két covid év után így a háborúval. Ügyfeleim is érzik a hatásokat és én csak bízni tudok benne, hogy nem vetül ki ránk ez élesen év elejétől majd. Egy biztos a válságba (ha hirtelen nem lesz a háborúnak valamilyen megoldása) még csak befelé megyünk.

Szeretek ilyenkor jósolni is kicsit, hogy aztán utólag vagy nevetek magamon, vagy azt mondom, de igazam volt. Szóval jövő évre most azt jósolom, hogy telek, vagy ingatlan a birtokukba fog kerülni. Most már ért annyi tapasztalat, hogy körbejártuk a dolgot és a majdnem sikerülések biztosan előbb-utóbb sikerülté válnak. Ha ez bekövetkezik az lesz életem egyik legnagyszerűbb pontja, mert egy olyan típusú kreativitásom kap teret, ami egyfelől kiteljesítő lesz majd. Utazások... hát továbbra is azt érzem, hogy ez csak egy következő lépés lesz. Írnám azt, hogy végre innentől erre irányul a fókusz, de tudom, hogy nem lenne igaz, mert még fontosabb nagy dolgaink vannak. Amit még szeretnék, újra sportolni, ezt sem látom még tisztán magam előtt, de bízom benne eljutok ide újra.

Kezdek magamra találni az Insta világában.

Abszolúte inspirációs és üzleti vonalon teszem ezt a kijelentést, mert igazából ezen dolgozom most már egy ideje. És akkor egy kis közbe ékelt helyzetjelentés: lassan 200 termék feltöltve a webshopomba teljesen használat kész állapotban. Ez volt az idei tervem most már egy ideje egyébként, úgy látszik ez pipa (még pár hiányzik, de keddig dolgozom még rajta). Eredeti tervem, hogy 300 termékkel lehet indulni, de aztán ezt kicsit módosítottam, hogy kevesebbel is mehet, viszont azt sem szeretném, hogy ha valaki szeretne valamit, akkor ne találja meg, mert kevés a választék. Ez sokkal-sokkal nagyobb munka, mint amire én első körben gondoltam, de dolgozom és menni fog. Egyébként ez az igazi kihívás az életemben, mert itt most tök újat teszek le az asztalra, olyat, amit még nem csináltam, gyakorlatilag szinte újra kezdem a karrierem (csak már technikai, és tapasztalati háttérrel kreatívok szempontjából). Totálisan kettőség fut bennem, hogy sikerül vagy nem. A termékekben hiszek, tudom, hogy ugyanazt a minőséget hozom, mint a hasonló nemzetközi verzió. A kérdésem csak, hogy leszek-e elég ügyes és bátor a promóhoz, jó döntéseket fogok-e hozni. De érzem, hogy minden nap egyszer ki fog fizetődni, és majd egyszer a valódi stabilitást ez fogja hozni.

2021-es év.
Gondoltam kicsit beszélek erről az évről, hogy mit is hozott, mit értem el és mit nem. Első és leges legfontosabb a család és a gyermekem. Ez áll mindenek felett. Marci fejlődése szerencsére teljesen behozta a korosztályát. Gyönyörűen beszél, ragoz, kifejezi magát. Egyre-egyre értelmesebb minden gondolata, megmozdulása. Logikusan gondolkodik, játszik. Továbbra is mindent megeszik. Imád játszóterezni, motorozni, mindig jókedvű. Jókat alszik, és lekopogom az éjszakáink 99%-ban tökéletesek. Zsoltival a kapcsolatunk szépen áll vissza a kiegyensúlyozott irányába.

Az év egyik eredménye látványban, hogy lett egy autónk, illetve, hogy készül a webshop. Az autó nekem nem volt betervezve, de sajnos a régi kis szeretett járgányuk (egyébként soha nem hagyott cserben minket) már kezdett rozsdásodni, illetve ezek a 300 km-es utak már nem voltak igazán biztonságosak vele. Illetve még az utolsó pillanatban itt a kocsi áremelkedések előtt szalonból szerintem nagyon jó áron sikerült hozzájutnunk. A telek és a ház projekt áll sajnos. És ez az évem bukópontja. Ez nem miattunk van így, továbbra is várjuk, hogy hirdessék a mi telkünket. Folyamatosan vannak hirdetések, de pl per pillanat társasházi telkeket. De egyébként mindegy is, mert a közművesítés csak akkor fog elkezdődni, amikor az összes telek elkelt. Szóval még ez mindenképpen pause. Viszont addig is gyűjtünk, így a végére anyagilag talán nem lesz olyan feszülős a téma.

Orvosi dolgok. Ez az év nem erről szólt. A fogszabi a lenti fogsoron továbbra is fent van, egyébként nagyjából nem történt idén semmi. Kissé gyomorfájósabb lettem mint eddig voltam, de ezt egyelőre felfogom az idő múlásának és a stressznek.

2022.
Szeretném, hogy a dolgok ugyanúgy folytatódjanak, mint idén. Legyen több nyugalom és az év első felében legyen meg a telek. Ha ezek megtörténnek boldog leszek. Marci remélem oviéretté cseperedik jövőre és folytathatja pályafutását szeptembertől oviban. Szeretném, hogy elinduljon a webshop, nem várok még sikereket anyagilag, ellenben várom a tapasztalatokat a folyamatok és reklámozás tekintetében.

Szeretnék utazni a családdal. Ha isten is úgy akarja nyáron megyünk Litvániába, ez lesz a mi nyaralásunk, szeretnék egy hét kiszakadást majd.

Hát így. Nagyon boldog karácsonyi készülődést mindenkinek és nagyon sikeres évet kívánok.

Felső fogszabi OFF

Nem végleges, mert lesz egy kis élpótlás még, de egyébként fogszabályzásilag készen áll a felső ív :)

A kép fos, csak gyorsan klikkeltem egyet.

120%-ban Sasszemű vagyok

Ma voltam az utolsó kontrolon Sasszemklinikán. Gyógyultnak nyilvánítottak és a látásom 120%-os a mai ellenőrzés alapján. Bal szemem 115%, mert a 120%-os táblán egyet tévesztettem, az "O"-t "C"-nek láttam (vagy fordítva), a másik szememmel viszont csont nélkül átmentem azon a soron és még egyébként az alatta lévő soron (ami a 150%-os sor) is simán tudtam volna olvasni, de azt már nem kérdezte a hölgy. Szóval erre ott meglepettségemben annyit tudtam csak mondani, wháúúúú! Kérdezte a hölgy ennek tükrében megérte-e, hát erre annyit tudtam mondani, ha 5-ször kellene újra kezdeni, akkor is megtenném, annyira megérte.

Egyébként tényleg csak szuperlativuszokban tudok beszélni a klinikáról. Ezt a lezárt időszakot követően van 5 év garancia (ami szerint, ha van romlás, akkor újra műtenek ingyen), illetve van long life garancia, ha évente náluk csinálok szűrést, amit természetesen meg fogok tenni, meg is igényeltem, hogy majd keressenek. Maximálisan és még azon túl elégedett vagyok mindennel. Ez az egész sokkal-sokkal jobban sikerült, mint azt én valaha is reméltem.

Erősek a jelek!

Mindig kicsit szorongva állok neki olyan témának, ami racionálisan megmagyarázhatatlan dologról szól, de valahol mégis az a tapasztalatom, hogy ahogy az egyensúly elmélet is működik, így az élet menete is olyan, mintha nem véletlen történnének a dolgok. Én már egy ideje megtanultam, hogy nem mindig a legrosszabbat jelenti az, ami éppen per pillanat a legrosszabbnak érződik. Most még nem akarom elöljáróban definiálni a problémámat, de úgy néz ki, hogy meg fog érkezni egy együttállás. Legalábbis így érzem és szerintem nagyon hamarosan aktuálissá fog válni a telekvásárlás. Egyrészt anyagilag is mostanában kezd kialakulni nálunk (ugye tavaly egy durva covidos év volt), másrészt meg más is közbe jött, ami erre enged következtetni. Ezt most csak azért írtam le, ha működik a dolog, akkor tényleg azt tudom mondani, hogy érdemes figyelni és nem pánikolni mindenen.

Egyébként voltunk kint az új parcelláknál. Van olyan eladott parcella, ami már le is van választva kerítéssel. Nagyon jó érzés volt ott lenni, nekem van otthon vagyunk érzésem (persze ez lehet pszichés).

Szinte 360-as panorámakép

120%

A látásom mértéke (mindkét szememen).
Sosem volt még ilyen, hálás vagyok. Következő kontroll január 7. Mostmár érheti víz, de csakis víz és az sem sugárban. hajmosás trükkösen :D

Békében vagyok a korommal

Már. De azért ez sokáig nem így volt. Ebben teljesen a gyerekvállalás volt a forduló pont (mert ugye a gyerekvállalás korhoz kötött). Azóta persze látható nyomok vannak rajtam, látszik, hogy ez változtat az emberen. Már nem az számít, hogy "jó csaj" legyek (ami amúgy sem voltam), hanem hogy a koromhoz képest karbantartott legyek. Mert ez viszont fontos. Kell a belső egyensúlyhoz, illetve hogy jól érezzem magam. Volt egy olyan időszak szülés után, mikor katasztrofális voltam testileg is lelkileg is, volt rajtam plusz 10 kiló... most csak azt szeretném, hogy amennyire lehet tartsam magam egészségem és a romlandó dolgokat egyensúlyban tartsam (mint pl fog, hidratáltság, esetleg izmok). Lassan majd szeretnék újra futni. Az igény bennem van, de még mindig az idő hiányzik. Persze lehetne hajnalban, ahogyan egyik ismerősöm csinálja, de ehhez meg kicsit kényelmes vagyok. A reggeleket szeretem átélni és kényelmi rituáléban folytatni.

Egy hete van fent a fogszabályzóm, és még mindig fáj. Még csak azt sem tudom mondani, hogy kevésbé, mint az elején. Inkább a megfigyelésem, hogy mindig máshol (valószínüleg, ahol éppen húzza). Ilyen nagyon furcsán érzékennyé teszi a fogat, pl képtelen vagy beleharapni bármibe, mert akkor nagyon élessé válik a fájdalom. Ezenfelül minden falat kaja beleakad, és ha nagyobb kaja, vagy pl saláta, ami ilyen feltapadós, akkor az feszíti és egy kellemetlen érzést ad. Így nézve elég szar lesz ez az előttem álló két év, főleg, hogy az alsó fogakra is fel fog kerülni és ott ráadásul még sztem jobban is fogja húzni, ugyanis sokkal rosszabbak a fogak pozíciói. A jó oldal viszont, hogy legalább tényleg minden étkezés után fogat mosok, illetve ha egyszer lejár ez a két év, akkor szépek lesznek a fogak. Egyébként már most változott a fogsorom képe és a harapásom is, szerintem ebből is adódik, hogy érzékenyebb a harapás, mert nem passzol össze a felső és az alsó fogsor, mint azelőtt.

Hivatalosan is...

 ...terminátor lettem!

Azért készültem rá pár évet :D 

Elvileg két hónap múlva került fel az alsó (amikorra már úgy áll a felső, hogy befér alulra is)

"B" oldal

Sosem tudtam mikor van vége az "A" oldalnak és mikor kezdődik a "B" oldal, az volt bennem, hogy biztosan a 40 éves kor jelenti ezt a fordulópontot, de nem... most már egészen biztos vagyok benne, hogy a gyerekvállalás (legalábbis nekem). Tegnap este Zsoltival humorizáltunk, hogy van pár dolog, ami az "A" oldalhoz tartozik, ilyen például egy nagy DJ-nek a bulijába elmenni, míg régen hetente jártam moziba, most majd annak is örülhetek, ha a közvetkező években egyszer-egyszer eljutunk. "B" oldalon más feladatok vannak, a haverokkal sörözés, a túlzásba vitt szépségápolás jelenleg nem fér bele. Tegnap este így is nagyon különleges volt, ugyanis meg tudtunk nézni egy 2/3 filmet (Mission possible a tévében), én már láttam moziban anno, de nagyon nagy élmény volt nézni, mert kikapcsolt és csak döglöttem közben. Egyébként mostanában már 2 hedonista esténk van, péntek este és a szombat este is, ha elalszik a gyerek, ekkor szoktuk a heti gőzt kiengedni.
Viszont leszögezem, nem vészes a helyzet, remélem nem az hangzik ki, sőt mostanában már kimerem jelenteni, hogy kezd egy kicsikét rendszerezettebb lenni minden és gyermekünk "értelmesedésével" egyre könnyebb minden. Még nem kijelenthető, de egyre biztosabbnak látom, hogy mi egy gyerekesek maradunk. Ennyire vagyunk kalibrálva, nem tudunk és nem is akarunk teljesen elfogyni a gyerek mellett. És mivel nincs bennünk meg a mélyről jövő ősérzék így nem is érzem magunkat sokszor jó szülőnek. Mindent megteszünk, amit csak tudunk, de így is csak kullogunk a nagykönyvben megírtak után.

Marci fejlemények:
Már egészen sok szót megért. NAPI szinten látom és regisztrálok nála 1-1 újabb szót, amire reagál. Mai új a porszívó, néhány napja tudja a tévét. De ha készítem a kajáját, már jön magától az etetőszékhez, ha mondjuk neki "nézd csak", már oda is néz. Nevét is tudja, bár azért néha szelektíven reagálja le. Elkezdte használni az egy szótagos szavakat (be, de stb). Azt írják ez a beszédfejlődés következő etápja, ezt kb 1 hete figyeltem meg, hogy már tudatosan használja. A beszédfejlődése (legalábbis eddig) nagykönyv szerű, mind a gőgicsélés, mid a gagyogás, mind az egy szótagos szavak tekintetében... a többit meg még nem tudjuk, örülnék ha ebben ügyes lenne.

Kilóim száma közben 52,5 kg. Megérkeztem, azt hiszem, ha már ez a vége, az is szuper. Nadrágjaimból szépen kifogytam, szóval, ha végre vége lesz ennek a korona állapotnak, kell kis ruhatár frissítés. Megcsináltam... 10 kiló fogyás 4-5 hónap alatt.

Diploma, nyelvvizsga nélkül

Ez fog történni velem :) Már 8 éve csücsül a diplomám a volt sulimban úgy, hogy nálam csak egy oklevél igazolja, hogy államvizsgáztam, ugyanis nem készítettem el a nyelvvizsgát azóta sem. Ha a szívemre teszem a kezem, a jelenlegi életemben nem is láttam volna ilyen időszakot, hogy valaha is fogok ezzel már foglalkozni, így most ez egy hatalmas ajándék nekem az államtól. Persze eddig is már úgy éreztem, hogy én ezt elvégeztem, hiszen tényleg leállamvizsgáztam, de azért a papír a papír. És valahol nekem ez fontos volt mindig is. Soha nem lehet tudni, hogy mikor, milyen kontextusban lesz még szüksége rá az embernek, és hát valahol ez mégiscsak egy társadalmi értékmérő (még ha nem is tükrözi az ember valódi értelmi képességét), társadalmi besorolásban meghatároz. Szóval örülök nagyon, ezzel együtt furcsa, hogy egy ilyen tragikus helyzetben, mint a COVID vírus én mégis hasznot húztam valamiből.

Kánikula

Fúúú rettenet rosszul viseljük a hirtelen jött kánikulát. Főleg, hogy már nem csak én vagyok itthon, hanem mindhárman. Így megint van egy nem beiktatott költségünk, és ez is muszájból. Klíma. Én nem szerettem volna már ebbe a lakásba invesztálni, főleg olyan költséget, ami (talán) nem fog visszatérülni, de a baba miatt muszáj. Rettenet rossz napjai vannak és nem tud pihenni... és hol van még a nyárnak vége? Ez még csak az első kánikula hullám.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nagyon sokat dolgozom, most második hete hétvégén is egymás után, úgyhogy ez most nem várt módon beleférhet a keretbe, de nem szeretem ezeket a méltatlan költségeket.

Fejlődik nagyon Marci, most erről nem is akarok részletesen írni, mert úgyis hamarosan érkezik a 2. hónapos összesítő, abban majd összefoglalom.

Munka. Sok. Szerencsére Oney is, Karma is, HVG is. Mindhárom ügyfelemet szeretem és elégedettséggel töltenek el, őszintén. Teljesen más mindegyik ügyfél habitusa. Karma a pörgés, mivel rendezvény szervező ügynökség náluk nem a kreatív tervezés az elsőszámú, hanem inkább kivitelezések, technikai megoldások pl nagy standokra, hop-up falakra, és persze az óriáskerekek, mert most már szépen kibővültek és országos szinten mennek mindenhova. Oney a szokásos, de szuper jó újításokkal, és most már applikáció is lesz. Szépen haladnak az online irányába és fiatalítják a célcsoportot. Aztán HVG. Ők is a maguk nemében egyedi ügyfél, mindkettő ellentéte. Totál konvencionális. Ők nem ugrálnak, és a másik két ügyféllel szemben nagyon precíz minden megjelenés lecsekkolása. Náluk van olvasószerkesztő is. Itt szórakozunk legtöbbet egy-egy anyag leadása előtt. Így áll össze.

Rehabilitáció. Elkezdtem. Már megtörtént az első szolizás, és már vásárolgatok magamnak, újítom a ruhatáram. A futás és a szemműtét még várat magára, de már így is sokkal jobb a lelkemnek. Sajnos a súlyom még nem a régi, megálltam, van pocakom és egyelőre nem tűnik úgy, hogy el akarna tűnni, úgyhogy ez majd egy drasztikusabb diéta lesz a sport mellé, de szoptatás ideje alatt ezt sem lehet, mert egy napig csináltam egy enyhébb diétát és azonnal kevesebb lett a tejem. Úgyhogy azt még érzem, hogy ezzel is várni kell.

Szűk világban élünk jelenleg. Ezt én nem tudtam előre, hogy a szoptatás ennyire ilyen, és hogy a babát nem nagyon lehet még hosszabb időre hordozni nagyon beszűkít. Ráadásul őt tényleg sűrűn kell táplálni, így 3 óra kiesés is már necces (ami pl egy körmöshöz kiruccanás). De ez van, és ez 4. hónaptól, mikor indul a hozzátáplálás már jelentősen oldódni fog, Addig meg még két hónapot ki kell bírni így.

Első nagy Szafi teszt

A végeredmény 2:1, na de hogy kinek a javára, azt mindjárt kifejtem :)

Nagyon régóta szerettem volna már a háztartásunkba bevezetni a Szafi termékeket. Ugyanis azt hallani róla, hogy amellett hogy mindenmentes, koppanásig hasonlít a nem mentes verzióhoz. Ezeket a termékeket vásároltam meg első körben: 

És már le is teszteltem mindent. Kezdem a díjnyertes verzióval, ez pedig az amcsifánk. ZSENIÁLIS! Én nem gondoltam volna, hogy kb 15 perc alatt lehet ilyen fantasztikus fánkot készíteni. Készítettem csokimázas verziót is és sima Szafis lekvárosat. És igen, a másik szuper termék a lekvár. Egyébként szerintem házilag is lehet ilyen jót készíteni, csak a cukrot kell helyettesíteni, de ettől független nagyon finom. Úgyhogy ezek a termékek biztosan bevezetésre kerülnek a háztartásunkba.

Adja magát, hogy a három termék közül márcsak a palacsintáról nem beszéltem... háááát. Én nagyon pozitívan álltam hozzá, de nem hozta sajnos az elképzeléseket. Könnyű, ám mégis körülményes elkészíteni, mert nem tudod egyszerre bekeverni az egészet, illetve sütni nagyon nehéz, és az íze a legnagyobb problémám, nem finom (nekem). Mesterséges íze van, és se állagra, se jellegbe nem adja a palacsintás feelinget. A Szafinak van még egy palacsintája, valszeg azt kellett volna vennünk, de én rácsábultam a fitnessebb verzióra... hiba volt.

Na de a kedvem nem szegte, hiszen a másik két termék nagyon bejött, úgyhogy megyünk tovább, és üdv a háztartásunkban :)

21. század csodái

Újabb szerzemény. Mindig tanul az ember, jobb később, mint soha. A kórházban láttam először ezt a cuccot. Homlok lázmérő érintés nélkül, 1 mp alatt. Ahogy hazaértem máris kattogtam rajta, hogy nekem kell egy ilyen kis cucc, illetve további funkciói is vannak, szobahőmérséklet mérés, ital hőmérséklet mérés, és fürdővíz hőmérséklet mérés.

Minden funkció használatos jelenleg, illetve természetesen ez már orvosi eszköz, valószínűleg pontosabb, mint egy higanyos lázmérő. Imádom ezeket a kütyüket. Könnyebbé teszik az életünk úgy, hogy észre sem vesszük.

Szinkronban szervezni

Tegnap óta érzem, hogy némiképpen sikerül lassan felállítani a napirendet, illetve számomra a munkarendet is. Egyre inkább látom, hogy a munkára szerencsére marad idő. Persze nem 8-10 óra, hanem némiképp kicsit csökkentettebb üzemmód. De nem baj talán, ez most olyan időszak, amit szeretnék megélni, még akkor is, ha esetleg némi lemondással jár. Ennek tükrében elkezdtünk Zsoltival beszélgetni arról, mi az ami biztosan nem fog beleférni. Munka ugye nem kérdés, illetve mindegyikünknek kell kis szabadidő is, egyikünknek szombaton, másikunknak vasárnap, illetve a főzés, takarítás, vasalás már nem fér bele. Ezek annyira bagatell és méltatlan időtöltések, amiről le fogunk mondani. Így étel szempontból egyelőre anyós és édesanyám gondoskodott, de a közeljövőben ételrendelléssel fogjuk megoldani, illetve esetleg hétvégén főzök egyszer, illetve a takarítás és vasalás témakörben meg ígérete szerint édesanyám segít (amire azért nem számítok teljesen, így B tervet is készítünk).

Pl tegnap hoztuk a döntést, hogy már régóta tervezzük, de most megérett az idő egy kis asszisztensre, mégpedig egy robotporszívóra. Ezt én márcsak a leendő házhoz terveztem venni, de aztán most úgy látszik az élet felülírt, mert végülis igaza van Zsoltinak, hogy ennél indokoltabb időszak sosem lesz. Így hosszas válogatás, youtube tesztvideók nézegetése, és értékelések csekkolása utána ezt modellt választottuk, elvileg ma érkezik meg, kíváncsi leszek :)

Xiaomi MiJia Roborock S50 (Mi Robot 2)