Újévi fogadalmak

Kicsit már benne vagyunk az évben, így kicsit vicces lehet ez a cím, de túlképp nem is egy most megfogalmazott fogadalomsort vonultatok fel, hanem azt, ami ebben az évben eddig megtörtént belőle.

Év elején összeírtam pár dolgot, amit vágynék megváltoztatni az életemben. Ezt nem eltökélten írtam le, csak inkább mint kritika, hogy mi az ami lehetne jobb. Felcsapva a kis füzetemet, ezek álltak benne: futás, énidő, ruhatár, arcbőr, étkezés, pihenés. Persze írtam össze anyagi (reális) célokat, idei nagy projektet, és a jövőbeni 3-5-8 éves tervemet. Ezeket most nem írom le, mert nem annyira releváns még, majd esetleg, ha megvalósítottam.

Visszatérve a változtatásra vonatkozó terveimre, szinte akaratlan úgy néz ki, hogy az elsőt, a futást sikerült visszavezetnem. Heti kétszer kezdtem futni most már lassan két hónapja, és már most nagyon domináns változásokat érzek magamon. Pl megszűnt a nyaki fájdalmam, könnyebben megy a fogyás, és folyamatosan javul a futás teljesítményem. Tavaly kb augusztus óta szedek EMELT szinten vitaminokat (b komplex, inozitol, C, D, Mg, kollagén), és most már írhatom, hogy az általános egészségügyi állapotom is sokat javult. Voltam szűréseken, és mindegyik eddig tökéletes. Most már másfél hónapja diétázom is, illetve ami ennél is fontosabb tisztábban étkezem. Tapasztalat, hogy kevesebbszer fáj a fejem, illetve mikor fáj, akkor is megszüntethető gyógyszerrel (migrén egyáltalán nem volt megszüntethető gyógyszerrel). Eltűntek (ami nem az kisebb lett) ciszták a szervezetemből, és bár erre még nincs UH felvételem, de azt hiszem a májamban lévő vérgomolyag mérete is csökkenhetett, ugyanis nincsen ilyen irányú panaszom egy jó ideje. Per pillanat nem esik jól cukros dolgokat enni, itt például egy gejlebb édességre gondolok, de túl nehéz köretek sem igazán esnek jól. A fehér kenyér az teljesen kivezetésre került nálam (de mondjuk az már nem mostanában, az évek óta). Nem mondom, hogy nem kapok be néha 1-1 kocka csokit, vagy ha szülinapozunk nem eszem sütit, szerencsére ilyen tiltásokat nem tettem  magammal szemben, de napi étkezésben nincsenek benne. Szinte minden este salit eszem. Nem tudom ezek összességének a követkkezménye-e, de pl nem nagyon kívánom az alkoholt sem.

Visszatérve a listára, így az étkezés része is jobb szintre került. A pihenés témakört két részre szeretném bontani, egyik az éjszakai pihenés, ami szerencsére Marci növekedésével párhuzamosan szintén most már jó ideje normál minőségű lett (átlag kb 23:00-06:00-ig alszom). Jó aránya  van a munka / privát élet kombójának is. Arcbőrömmel szintén a magam szintjén kicsit tudatosabban foglalkozom. Több célzott készítményt használok, illetve vannak boost napok, mikor pl egy drágább maszkkal megtöltöm bizonyos anyagokkal az arcbőröm. 

Énidő, ruhatár... ezek még javításra szorulnak. De már a futás közben töltött időt is egyébként énidőnek veszem, de persze ennél sokkal többre gondolnék... de majd... még nincs vége az évnek :)

Boldogság szintemen sokat emel, hogy már a saját házunkban lakunk, és minden egyes DIY munka, és szépülés jót tesz a lelkemnek. Ezek számomra a teljesség érzését adják, amire mindig is vágytam, amiért valaha is dolgoztam. Ezen felül egy új dolog, a kert- és növénygondozás még ami dilemmákat okozva, de összességében egy nagyon kellemes kihívás számomra, és alig várom, hogy ezek is épüljenek, szépüljenek.

Nagyjából ennyit gondoltam per pillanat összefoglalni, és nagyon várom, hogy évvége körül miről számolhatok majd be.

2 hét egészség

Intenzívebb futásaimat már elkezdtem korábban, de a táplálkozásra most két hete figyelek (ismét). Tök durva, hogy milyen változások tudnak létre jönni, már két hét alatt. Mikor intenzívebben figyelek magamra/egészségemre, olyankor erősen figyelem a változásokat is. A fehér liszt alapú szénhidrát, a cukor és a tejtermékek teljes elhagyása nagyon gyorsan érződik. És nemcsak a kilók fogyatkozásában, hanem a bőr minőségében is. Érezhetően hidratáltabb a bőr. Kevesebb a ránc, rugalmasabb a bőr, kevesebb a pattanás/mitesszer. Sőt sztem az arcbőr homogénebbé válik, tehát bőrpírok eltűnnek. A tapintása puhább. Ugyanezt érzem a dekoltázson, de még a hasamon is. Mivel most súlyvesztés is van nálam és már nem vagyok 20 éves, így ez nem utolsó szempont. Ilyenkor érzem a vitalitást. Őszintén szólva mikor 55 kiló vagyok olyankor az önbizalmam is iszonyat gyorsan csökken. Én az a fajta vagyok, aki nagyon gyorsan elkezdi takargatni a testét, hasát lazább ruhákkal, így ugyan nem látszik a többlet, de érzem, és az önbizalmi érzés változik akaratlan. Ezért dolgozom vele, na meg mert ezt mindig hosszú távú munkának (szándékos ez a szó) érzem, mert igazán szerintem nem is most érződik, hanem 10-15 év múlva, akkor már igenis számítani fog az a 6 év futás, amit eddig beletettem. Az én testem nem olyan erős, már ami az immunrendszert illeti. Nem szoktam beteg lenni (a candidán kívül), viszont tudom, hogy ez azért van, mert kiegyensúlyozottan táplálom vitaminokat és sportolok időről időre. Az itthoni munka máskülönben szerintem nagyon meglátszana. Persze ezekhez erő kell, meg kitartás, amit nem mondom, hogy könnyű kifejteni. Én szerencsés vagyok, mert ez erő nálam belülről jön. Erősen tudok fókuszálni bizonyos dolgokra, ez egy adottság, szerintem nálam ezen múlik minden, amit eddig elértem, és a folyamatos sporthoz is ez kell. Ettől független megeröltető, és sok a holtpont. Egyébként pont hétvégén futás közben gondolkodtam rajta, hogy néha nagyon nehéz elindulni, de ha nem csinálnám, hiányozna. Ugyanis olyankor közel vagyok a természethez is, ami szintén lételemem.

Kitérő

Úgy látom ez a tél tett egy kis kitérőt a megszokott zord hidegből, és meglepő módon mindezt hétvégére időzítette. Kiélveztem a pár napos enyhe időt és elmentem futni pénteken is, szombaton is. Ma meg izomlázzal ülök itthon. De nem baj, mert megérte, sőt ha nem lennének fájdalmaim, még ma is elmennék. Jöjjön már a tavasz :)

Egyébként gyönyörű Budapest, a Margitsziget, a kedvenc helyem itt.

120 km

Ez vagyok én. Hó elején kitűztem, majd megcsináltam. 120 km, 15 futás (átlag 8 km/alkalom), azaz minden második nap, na ezt nem sikerült felfognom, mikor kitaláltam, aztán meg viseltem következményeit :)

Egyébként tök fontos, hogy az ilyen challengeket végigcsinálja az ember (szerintem). Legalábbis magamból kiindulva, mert itt két tét van, siker vagy kudarc. Siker=önbizalom, kudarc=bukás. Cserében egyébként marha jó formában vagyok, a lábamon rendesen látszódnak az izomtónusok, ha befeszítem, néha el sem hiszem, hogy a saját lábamat látom.

Jó volt, de ilyen elvetemült célokat mostanában nem csinálok :D

Súlyzós edzés

A héten beszereztem egy pakolható súlyzót, és a legkisebb súlyokkal elkezdtem az itthoni edzést. Most egy kicsit abbahagytam a plankinget, meg a fekvőtámaszozást is, és teljesen ráfokuszáltam a karomra... katasztrofális a lábamhoz képest.

Idei első...

Május 14-én, mikor 27 km-em volt kitaláltam, hogy ebben a hónapban lefutom a 100-at. Megtettem.

Egészségmánia

Szeretem pszichológusom! Most készült egy film vele (a baloldali a filmben), dokumentum film jellegű, és igazából arra jöttem rá, hogy ő egy 100%-ig önazonos ember. Ugyanazt kaptam, mint amit a terápiákon.
Egyébként kicsit nehezebb napjaim voltak az elmúlt héten. Magammal küzdöttem. Nem tudom mit kellene kezdenem ezzel a dologgal magamban, de ha nem kapok rendszeresen pozitív visszacsatolást, akkor minden téren elmegy az önbizalmam, és olyankor küszködök magammal. Ilyenkor folyamatosan keresem az objektivitást, de a belső érzés ott motoszkál. És előjön az üresség és a magány érzése is. Már nyitottnak érzem magam, csak azt látom, hogy nagyon szar a mai fiatalok összetétele itt Budapesten. Ettől a látszatvilágtól meg hányingerem van. Én sose néztem a külsőt, inkább a belső értékeket, de egyelőre elkeserít mennyire nem találom a helyem... azt érzem csodabogár vagyok, pedig a pszichológusom mindig mondja, hogy mennyire jó a humorom (ha belelendülök), meg a belső értékeim is tök rendben vannak, de úgy látszik ezek ebben a században nem a megfelelő értékmérő tulajdonságok.

Felfedeztem egy új kiegészítő edzés formát (a fefkvőtámaszozás mellé). Plankingnek hívják. Nagyon egyszerű, a képen látható pózt kell kitartani minél tovább. Amúgy meglepően nehéz, én most az egy percre gyúrok. Állítólag majdnem az összes izmot feszíti. Az én célom elsősorban a felső testem izmai, főleg a kar volna, mert lábon szerintem most elég jó vagyok. Egyébként a héten már megkezdtem az első háromszori futás edzésem, terveim szerint hó végére olyan 73 km kellene meglennie.

Illetve új hobbi van kialakulóban, vagyis nem is hobbi, inkább mánia. Azt figyeltem meg, hogy elkezdtem teljesen ösztönösen minden otthon használt kozmetikai termékem összetevőit vizsgálgatni, olvasgatni utána. Ugye most volt egy nagyon pozitív tapasztalatom a Manna szappannal, lehet ez is hozzájátszott. De már az egyéb háztartási termékeimnél is az egészséget keresem, és a lehető legkevesebb kemikáliát.
Az étkezésemmel továbbra sem vagyok elégedett. Próbálkozom a diétával már hetek óta, de nem tudom annyira kitartóan tartani mint két éve, heti 2-3-szor becsúszik valami, ami nagyon nincsen benne. Ez van. Az vigasztal azonban, hogy most nem vagyok olyan dagadt, inkább azt mondanám, hogy a határvonalon csúszkálok, az lenne az igazi, ha így maradna (de úgysem fog).

30. Wizz Air Budapest Félmaraton

Done, with Gergő.

(13 km)

NIKE, Y U NO DO IT?!

Pofára estem...

Kétszer is. Tegnap futás közben. Nem tudom milyen koordinációs problémákkal küzdöttem tegnap, de sikerült először a semmiben egy óriásit esnem, majd később Nikóba beleakadva ismét. Emlékszem, az első botlásnak indult, aztán már nem tudtam megakadályozni az esést, nem lett bajom, inkább csak ijedség, ahogy szupermen pózban fekszem a betonon. Alig volt égő. Aztán meg találkoztunk Nikóval és relatíve gyors sebességben végignyomtuk a Margitkört (külön, mert Nikó gyorsabb sebességben), aztán a végén összetalálkozva megbeszéltük sprinteljünk egyet, de ez nagyon szerencsétlenül jött össze, mert végül egymás mellett futottunk, és nekem nem jutott beton, csak a murva, és kezdtem megcsúszni rajta, és lassítottam, fel akartam lépni a betonra, és ahogy felléptem, elértem valahogy Nikó lábát, erre összeakadtunk, és én csak kicsit térdeltem be, de Nikó hatalmasat esett. Hát ez így jött össze. Úgy definiálom én vagyok a hibás, bár ha nem lépek fel, én akkor is estem volna... így meg mindketten.

Szóval Nikóval öregasszony korunkban lesz miről beszélni a Fény utcai piacon :)

És a kávé mellé üzenném a kérdést egy illetőnek, mikor találkozunk? :D

11év 11km - Futóverseny

Sikerült ismét "bealakítanunk"... utolsóként rajtolnunk, mivel mikor kell vizet keresnünk "méggyorsanfutáselőtt"? Persze, hogy rajtoláskor. Így végig "sereghajtók" voltunk, de végül abszolváltuk, megvan az 5. érem :)

Utolsó Critical Mass 2013

Idén utoljára rendezték meg a Critical Mass bicajos felvonulást, úgyhogy mindenképpen el akartunk menni mi is tekerni. Én a részemről sajnálom, hogy ez az utolsó, mert igazából sztem tök jó délutáni és közösségi program. A hét kellemesen a sportról szólt, már ami a bringázást és a futást illeti, és még nincs vége, mert ma lesz a Vivicitta :) (a 10 km-es futóverseny).

Egyébként kicsit féltem előre a CM-től, mert nekem 3 különböző ismeretségem volt elvileg összekovácsolva, és ugye abból Gergőékről tudtam, hogy rendezőnek jelentkeztek, így már csak abban reménykedtem, hogy valahogy majd össze lehet ezt hangolni. Végül Gergőékkel már 2-kor találkoztam, majd elmentünk nekem szerezni CM pólót, meg a szerájba, mert ők már most éhesek voltak, aztán elváltunk és átmentem a megbeszélt találkozó helyre. Aztán jöhetett az indulás. Számomra elég sok ismeretlen ember volt a mi bicaj csapatunkban, de azért szerencsére ez nem volt gond. Pl PRS-sal mostanában igen ritkán találkozom, úgyhogy ez most jó alkalom volt.

Aztán a végén volt szokásos bringaemelés (undorító kép rólam :D), PRS lencsevégre kapta a csapatot, és végül Gergő és Aurél (a rendezők):

 

 

 

szerk.: Még két fotó :)

 

 

Sportnap

Az első nap, mikor gyakorlatilag egész nap mozgásban voltam. De nem itt kezdeném a sztorit, hanem pár nappal ezelőtt, ugyanis tegnap előtt este remek estém volt Nikókával, kitaláltuk h csinálunk egy közösen főző estét, némi alkohol elfogyasztásával. Nah, hát az a némi alkohol fejenként egy üveg lett, és persze remek hangulat :)

Először a szódával kellett megküzdeni, majd végül az agykontroll segítségével nagy nehezen levarázsoltuk a patront :)

És íme az eredmény

Majd következő este is hasonlóan jó volt... mondhatni a héten a hedonizmus győzött. De azért némi korrekció volt a mai futás és bicajozás, amihez kaptam pár kelléket, amit ezúton is köszönök:

És persze végül, de nem utolsó sorban elkészült a SH bicaj team matrica:

Nah, de visszatérve a mai napra. Zseniálisan jó idő volt, és szinte egész nap a szabad levegőn voltam. Reggel egy laza  8,5 km-es melegítés, majd bicajozás a belvárosba. Aztán lakótárssal elmentünk az Aquárium klubnál lévő sajt vásárba. Egyrészt lehetett különböző sajtokat kóstolni, másrészt meg ugye nem tudtuk megállni, hogy ne vásároljunk pár félét :)

Beginning workout

Úgy érzem elkezdődött az idei sportszezon. Ma elmentünk Gergővel futni (mellesleg egy nem éppen rövid szakaszt - 8,5 km). Nem teljesen így terveztük, sőt igazából majdnem csak azt sem gondoltam komolyan, hogy ma ténylegesen futunk, de Gergő egyszercsak írt, hogy már úton van felém :D. Így hirtelen nem volt mit tenni, akkor indulás. De egyáltalán nem bántam, mert délelőtt néztem meg a Premium Rush című bicajos filmet, és így pont meg tudtuk dumálni a friss élményeket, és gondolatokat. Azt hiszem hirtelen megjött a kedvem a bicajozáshoz is meg a futáshoz is, amolyan globális sport iránti vágy. Azért hihetetlenül csapongok, egyik héten maxon tolom a 3D-t, másik pillanatban meg nem érdekel semmi más, csak a sport. Mondjuk nem baj, mert mindegyik hasznos és építő dolog, de hihetetlen gyorsan váltok :D. Szinte minden nap az jár a fejemben, hogy jó lenne, ha már tavasz lenne, nem szeretem ezt az itthoni punnyadást, és egyébként is, mikor sportol az ember, lényegesen több energia szabadul fel.
A sport alapozásaként ma bevásároltam dr. Chen cuccokat, magnézium+ginkót, béres cseppet (ezt tesómtól kaptam), kalciumot és C-vitamint.

Itt a tavasz, kezdődhet a mozgás!

Ezzel együtt szerencsére ismét feléledt bennem a mozgás iránti igény. Tegnap este meg is történt az első futás. Fantasztik jó volt! Letöltöttem a telómra a Runtastic applikációt, úgyhogy GPS alapon ezután látni fogom, hogy milyen paraméterek mellett futottam, mennyi kalóriát égettem stb. Ha bejön az applikáció, akkor letöltöm az 5 eurós PRO verziót. Úgyhogy ma reggel nagyon kellemes izomfájdalamaim vannak, lájkolom az érzést, ja és egyébként zenére futni 40% többletérzés :). Ma viszont szakdoga írás, és mostmár nincs X.

Boldog vasárnapot!

Rejtély megoldva!

Hihetetlen, hogy végre egyszer pozitív tapasztalatom van az emberekkel. Valahogy már teljesen kiábrándultam és nagyon negatív képem van kevés kivétellel, viszont most kicsit lelkileg jólesett a tegnapi tapasztalat. A tagadó lakótársam nemcsak bevallotta, hogy ő volt, hanem azt is mondta, hogy vesz nekem egy csizmát. No persze ezt nem fogadtam el, mert nagyon bízom benne, hogy lehet valahogy javítani, viszont ami rossz hír, hogy sajnos a folt olajos jellegű, ugyanis kiderült, hogy beigazolódott az egyik teóriám, azaz a táskából folyt ki. Úgyhogy most úgy állunk, hogy holnap megyünk cipészhez és lesz ami lesz.

Aztán annyi a jó hír, hogy holnap holnapután szakdogát írok. Mert mostmár MUSZÁJ! Megint kezdődik a túlélőtábor érzés :(

Ami viszont lelkesít, hogy tavasz érzésem van! Hihetetlen megkönnyebbülés és jókedv tör rám miatta. Hirtelen megjön mindenhez a kedvem (ettől csak még inkább fogság érzés a dogaírás) és úgy csinálnék mindent. Nemsokára felkészítem a bicajomat az első útjára és az a tervem, hogy idén mégtöbbet akarok tekerni mint tavaly, valahogy jó lenne rászokni, hogy azzal járjak be dolgozni.

Izmos kocka has...

Ez az ismert szám jutott eszembe. Na de, hogy miért azt mindjárt leírom. Munkahelyemen újabb nagy ötlet ütött be. KOCKAHAS VERSENY. Kezdetben Misi és SzaSa lett az alany, hogy ismét megmérkőznek. A tavalyit SzaSa nyerte kb 3 dekával. Na szóval jött az ötlet és végül akkora érdeklődés lett, hogy fél ügynökség benevezett. Gondolom persze olyan max 5-6 ember fog aktívan odafigyelni a táplálkozásra és ténylegesen edzeni. Én most elhatároztam, hogy benne leszek. Azóta megdupláztam az otthoni esti tornákat, valamint odafigyelek kicsit mégjobban a táplálkozásra. Persze az utóbbi hónapokban már elkezdtem erre odafigyelni, de mostantól nincsenek meghajlások, és fontos a szisztematikusság. A táplálkozásommal kapcsolatosan alapvető változás, hogy megpróbálom megszüntetni a szénhidrát fogyassztást (vagy legalábbis minimálisra venni), és ezzel együtt a cukor fogyasztást is. Koncepció, hogy meg tudjam tartani az alacsony vércukorszintet. Ez miért jó? Két dolog miatt is. Egyrészt valamelyest segít a cukorbetegség elkerülésében, másrészt viszont a cukor segítségével alakulnak ki a "hájak", ahogy az izomban a cukor megkötődik. Na ezt frankón leírtam szakmaiatlanul, de asszem a lényeg érthető. Az esti tornák (melyet mellesleg napok óta megdupláztam), eddig kifejezetten jól esnek. Bár nem mondom, hogy eddig van látszata, mert nincs, de tudom, hogy ezt úgyis csak hónapok után válik látványossá.
Ahogy fater szokta volt mondani: nincs más hátra, ELŐRE :)