DTK - haiku

Cool challenge, DTK egy éven keresztül minden nap ír egy haikut. Imádom, követem. A tegnapi nagyon erős:

És én itt nem azt a kérdést teszem fel magamnak, hogy "mennyi ilyet látok magam körül?", hanem azt, hogy "vajon én is közéjük tartozom?" ...Persze a kérdés csak költői, hiszen jól ismerem magam :)

Politika?

Úgy kezdem, hogy nem akarok politizálni... de...

Nem vagyok egy politikai szakértő, nem mondom, hogy követem szervesen, közel sem látom át a helyzeteket elemzői szinten, így maximum csak rátippelni tudok, illetve a médiumok által gerjesztett dolgokra tudok hagyatkozni, mint amúgy sokan mások, akik ugyanezt vagy beismerik, vagy nem. Nem célom másokat bírálni, hiszen azt sem tudnám kire gondoljak, miközben írom, inkább csak saját magam gondolatait és tapasztalatait szeretném összegezni.
Mi legtöbb esetben, mikor (instant módon) híreket szívunk magunkba a Hír TV-t és a közmédiát szoktuk nézni. Én kifejezetten szeretem a reggeli beszélgetős műsorokat, meg Kálmán Olgát is este, bár teljes mértékig ellentétes az álláspontja az enyémmel. Visszaemlékezve még az előző rendszert is tapasztaltam, ahol volt egy gazdasági válságunk, durva leépítések, egy 20 milliárd eurós IMF hitel, és én magam is elveszítettem az állásom. Innen indulok, és amit látok, hogy ezt a szar világot örökölte meg a jelenlegi rendszer, és itt vagyunk most IMF hitel nélkül (aminek persze volt ára), állami deviza adósság 50%-ról lement 22%-ra (szemléletesség kedvéért 2022-re 10% körüli állapot van prognosztizálva), van egy rakás EU-s vidékfejlesztési pályázat (az ismeretségemből van olyan aki így sok milliót nyert vállalkozás indításhoz), van a CSOK, van a családi adókedvezmény (ami szintén a GYED/GYES alatt szemmel látható, és kifejezetten a dolgozókat támogatja, nem a segélyre pályázókat), szintén nagycsaládosoknak diákhitel hitel valamilyen mértékű elengedése. Persze ez így nem minden (meg kicsit felszínes), csak ami nagyon hirtelen eszembe jutott. Ezen felül én egyet tapasztalok, de azt erősen, hogy jobban élünk és emiatt hálás vagyok. Vidéket nem látom őszintén szólva ilyen mértékben, de itt Pesten nincsen olyan rossz helyzet, az embereknek marad tartalék (már aki gondol rá). Szóval mi a gond? Az, hogy lopnak? Ha a másik párt kerül oda, ő tuti nem fog? Hogy a nagy közbeszerzési pályázatokat irányítottan nyerik? Igen, ez gond, én is így látom, de mint magánembert ez engem eddig azt hiszem nem érintett, a családi támogatások viszont igen (remélhetőleg). Nekem nincs okom a váltásra, én egy elégedett ember vagyok, mióta élek most látom a legjobb körülményeket, miért kellene ezt megkockáztatnom? ...Így gondolom most, aztán persze ez változhat bármikor, meg persze lehet nem jól látom, de ez a pillanatnyi álláspontom.
Ezenkívül állampapír párti vagyok. Babakötvény párti vagyok. Nem mindegy mivel indul majd 18 évesen a (majdani) gyermekem, aztán persze lehet elszórja, de akkor is az már az övé, ha nekem lett volna egy ilyen kis kapott tartalékom akkor a lakáspiac válságát tökéletesen meglovagolhattam volna és a lakáson keresztül vagyonosodtam volna. Nem volt. Vagy ahogy egyik barátom mondaná: "ha öreganyámnak kereke lett volna, elgurult volna".

Luck is an attitude...

Ezzel a gondolattal találkoztam ma reggel, és kicsit merengtem rajta... tetszik :)

Tavasz

Lazult a munkám intenzitása, azt hiszem múlt szeptember óta ez az első igazi laza időszak. Szerencsére ilyen időszakokban legtöbbször jól jön ki, és ilyenkor aktívodnak be az ügynökség ügyfeleim. Így van ez most is. Egy nagyon hálás projektet kezdtem el most márciusban, egy több évig tartó rendezvénysorozat magyarországi grafikáját viszem. Gyerekeknek készült a zöldség fogyasztás népszerűsítése érdekében. Többet még nem nagyon szabad mondanom, hiszen még csak most lesz publikálva a dolog, de már ennyiből is kiderül, hogy hálás projekt egy igazán jó insight-tal. Viszont mivel sok nemzeti és nemzetközi szervezet benne van, és az összes partnerrel kell az összes megjelenést egyeztetni, plusz van egy bizonyos EU-s alap, így szívunk az alapok felállításával rendesen. Ezenkívül kezdek rendbe jönni most már lelkileg is. Majd amikor már úgy ítélem, talán írok is egy hosszabb gondolatsort arról, amit átéltem, de még nincs itt az ideje. Zsvel jól vagyunk és ahogyan nézem a naptárt pontosan egy éve költözött haza, azaz egy éve élünk együtt. Fantasztikus év, a legjobb dolog ami történhetett velem az életemben. Soha nem éreztem még ilyen harmóniát saját emberi kapcsolatomban, és igazából szinte elmondhatom, hogy családon belül sem láttam ilyent. Szóval tudom, hogy jól választottam (vagy jól választottuk egymást), és jó időben. Nem tudom, hogy mások is elemzik-e így saját kapcsolatukat, illetve van-e ilyen konklúziójuk, de én ezt tényleg teljesen őszintén 100%-ból mondom. Már nagyon várom a tavaszt és most végre jó helyzetben indulunk. Április 9-én jönnek a parkettások a nappaliba és ha minden igaz, szinte teljesen kész lesz a lakásunk. Végül lettek kompromisszumok, amiket én nem így terveztem az elején, de nem bánom (BTW kb 2 millió spórolás), már így is nagyon kellemes lesz és rá tudunk feküdni a házprojektre. Nagy projekt lesz, de hiszek benne, hogy elérjük egyszercsak. Nem vagyok elégedetlen, így is jó, de mivel én magam is házban nőttem fel, azt hiszem a család mellett az lenne a legbelső álmom megvalósulása.

Új hajat szeretnék, valójában már 2 éve gondolkodom rajta, de a következő vágásnál szeretném is ha Gergő megvalósítaná, megérett az idő, most már sztem nem fogom megbánni.

Aztán most már hétvégén talán jó idő lesz és talán egészségügyileg is teljesen rendben leszek, azaz kezdem végre az idei futásokat. Mélyről indulok, volt kiesés, de nincsenek magammal szemben elvárások, csak amennyit a test megkíván, de már vágyom rá mentálisan is.

A várva várt PAX - werk

A háló is hamarosan kész, már csak pár apróság hiányzik (kép a falra, kis körszőnyeg, éjjeli lámpák és egy kis virág)... aztán készítek before/after képet :) ...És végre nem dobozokból öltözöm!

Jóban rosszban

Aki rosszban is veled van, az tartozik hozzád.