A boldog élethez...

 ...NEM kell okosnak lenni. Sőt semmi jelentőssége nincs annak, hogy okos vagy-e, erre jöttem ma rá. Én azt hittem minél okosabb vagy, annál jobban tudod kamatoztatni pénzzé, álommegvalósítássá a tudásod, de egyre inkább azt veszem észre nem így van. Elég szívvel élni, hálásnak lenni és persze így csinálni, amit szeretsz csinálni, és az ügyfeleid, környezeted előbb-utóbb tükröt mutat, pontosan azt kapod, amit másoknak adsz.

Tudom, hogy ezek nem világmegváltó gondolatok, de néha nem árt emlékezni.

Ma érkezik haza kicsi fiam, rettenetesen hiányzik már, annyira, hogy most rá gondoltam és könnyek szaladtak a szemembe.

Kedd - első éjszaka egyedül

Végül Marci továbbra sem gyógyult meg, a hétfőt megoldottuk Dorothy segítségével, de mára muszáj volt valamit kitalálni, így végülis Zsolti elment anyukájához Marcival (Simontornyára), így ma ő ott van home officeban,  anyukája meg Marcival. Nekem pont úgy jött ki, hogy délután fogszabályzóra kell mennem, szóval én meg kiélvezhetem a kánikulai BKV örömeit, de nem bánom, mert rettenetesen hálás vagyok, hogy lett megoldás. 

Más. Mostanában tapasztaltam meg, milyen mikor nem keresel valamit, és egyszercsak megtalál téged. Instagramon jött szembe velem egy jóga oktató, valamiféleképpen az oldalára jutottam, és igazából elsőre a gyönyörű környezet fogott meg. Az enteriőr az egyensúly, a harmónia, és ahogyan a mozgás iránti ösztönös vágyam fokozódott mostanában, illetve az egészségügyi állapotom, ahogyan hirtelenséggel lerottyant, elhatározásra jutottam, elkezdek én is jógázni. Ennél a jóga oktatónál, az atmoszféra, amit sugall totál beette magát és én ezt most tényleg szeretném csinálni, és lelkileg is kell a visszatöltés. Találtam nála (majd a későbbiekre, akár évek múlva) olyan workshopot, ami bevezet az alapokba a jóga megértéséhez. KELL. De még nem most most egyelőre itthon kezdtem el 3 napja csinálni és már jobban érzem magam mentálisan.

Délután megyek ugye fogszabira és még az is lehet, hogy lekerül a felső ív, de ha nem is ma, akkor legközelebb most már tényleg, illetve lesz egy konzultációm is a felső jobb egyesemre élpótlás ügyben (mert ugye emiatt is kezdtem az egészet, hogy az alsó fogam koptatta a felsőt és hosszútávon totál lekoptatta volna).

Telek témáról is van némi infó. Zsolti betelefonált hivatalaba, hogy várható-e pályázat újra, és azt az infót kapta, hogy szeptemberben lesz közgyűlés, és utána írthatja ki újra a pályázatokat, szóval ha Isten is úgy akarná, akkor idén ősszel belevágunk.

Következmények

Túléltük a hetet. Ezt nem lehet sehogy máshogy mondani, ugyanis kedd-szerda Zsolti szabizott, így ő volt a gyerekkel, viszont a csütörtök péntek nem volt megoldott. Sehogyan. Egyszerűen nem volt senki, akire számíthatnánk. SENKI. Így nem volt választásom, meg kellett oldanom egyszerre a munkát és a gyerekezést. Soha nem volt még ilyen helyzetben részem, és senkinek nem is kívánom. Főleg, hogy nem alkalmazott vagyok, a multiknak nem mondhatom alvállalkozóként, hogy bocs, ma nem vagyok, hiszen SOS megjelenéseik vannak, és nem emocionálisan működnek ezek a dolgok. És hát ha tetszik, ha nem jelen pillanatban ez adja az egzisztenciánk túlnyomó részét (ezért így extraként érdekes, hogy ezzel kezdtünk libikókázni amúgy). Így csinálnom kellett, a kettőt együtt, ezáltal egésznapos idegfeszültségben voltam két napig, hogy mikor jön email, és ha jön, milyen szintű munka jön benne. Meglett az eredménye. Péntek este kezdődött egy erős gyomorszáji fájdalmam, ami ma vasárnap van, de sajnos még mindig tart. Azt olvastam, hogy a gyomorfájásnak egy nap alatt rendeződnie kell, különben baj van... akár gyomorfekély, akár gyomorhurut... de vannak durvábbak is, a lényeg, hogy sajnos tisztán látszik, hogy a stressz kikezdte. Másfelől a legyengült immun következményeképpen elkaptam Marci megfázását is, így most torokfájás is van extrában, orrfolyás és be vagyok rekedve. Per pillanat nem tudom mi lesz a vége, de az biztos, hogy ez így nem tud menni. Valamit ki kell találnunk, mert így nem tud működni, mert rámehetek, és az hosszútávon nem vicc. Most próbálok sokszor keveset enni, de szarul vagyok. Holnap hívom háziorvost, mert azt sem tudom hova kell menni vele (belgyógyászat? gasztroenterológia?).

Apropó, fül-orr-gégészeten nem nyugtattak meg, úgy néz ki, hogy ki kell venni Marci orrmanduláját. De ezt a kását nem eszik ilyen forrón, megyünk Marcival máshova másodvéleményre, és lehetőleg egészséges állapotban.

Hétfő - avagy megint egy húzós hét

Múlt héten egy kicsit több időm volt foglalkozni magammal, meg a dolgaimmal, mert most Marci rendesen ment bölcsibe, illetve munkáim most eléggé beálltak a nyári menetrendre. Nagyon fontosnak tartom az ilyen időszakokat, hogy az ember tudjon kicsit magával foglalkozni, meg úgy egyáltalán meghallja a belső hangot, illetve ilyenkor mindig olyan szép a környezetem is, van idő a takarításra, mosásra, vasalásra, rendrakásra.

A gondolataim jelentős része foglalkozik természetesen a jövő építéssel, ennek nyomán meg is tanultam egy fogalmat, ami rám teljesen jellemző, ez pedig a kontorolfreak. De egyébként ezzel együtt azt is tudom, hogy fejlesztem benne tudatosan magamat, hogy ez ne legyen domináns, és sok esetben tudatosítom magamban az elfogadás fontosságát. A héten rájöttem arra is, hogy Zsoltival szemben is elkövettem egy hibát, ugyanis teljesen automatikusan magamból indultam ki, ami rohadt nagy hiba. Én extra eset vagyok, mármint van egy két olyan tulajdonságom, ami nagyon jó, képes vagyok nagyon koncentráltan figyelni, sok dolgot észben tartani, helyzetekben előre gondolkodni, illetve mikor már semmi energiám, akkor is képes vagyok összeszorított foggal még előszedni magamból, így mondhatni elég nagy a teherbírásom. Na ebben vagyunk nagyon különbözőek, és ezt tudatosítanom kell magamban, mert hiba ugyanazt elvárni tőle, mint magamtól... ez meddő konfliktus forrás. Ez nem leszólás, hiszen ennek felismerése abban segít, hogy megkímél felesleges konfliktushelyzetektől és feszültségektől. Egyszerűen csak különbözőek vagyunk. Valamiben ő jobb, valamiben én, és így áll össze az egész, így tudunk működni.

Most ismét egy nehezített felállás következik, ha Marci beteg lesz, mert most a mi szitterünk, Dorothy munkába állt, és magunk között kell majd megoldani. És mai nap alapján lehet beteg lesz Marci (kezdődő tüneteket észleltem, de ma még ment bölcsibe). Eljött az idő, hogy bejelentkeztem Marcival kivizsgálásra orr-fül-gégészetre, mert az elmúlt hónapban szinte állandósult szájlégzése van. Hiába gyógyul meg látszólag a betegségéből, mégsem áll vissza. Itt vagy valamilyen rejtett probléma van, vagy allergia, vagy nem tudom, de indokoltnak érzem utána menni + egy extra hallásvizsgálatot készíteni, amit a pedagógiai szakszolgálaton javasoltak, hogy ha van egy eredmény, az is információ, mert ugye beszédfejlődésben nem mindegy.

Szóval rakom össze a hetet fejben, miközben haladunk a hó vége felé és ugye ilyenkor vélhetően több munka is lesz (kell is, mert nem túl erős a hónap eddig).

Marci a hétvégén megint mintha ugrás szerűen fejlődött volna, szépen gyarapodnak a szavai, mondókákból részleteket is szépen próbál utánozni, de persze még mindig nem két irányú a kommunikáció, ezek inkább próbálgatások és ha sikerül ő is nagyon tud örülni magának. Nagyon édes volt reggel, énekeltem neki Bogyó és Gabóca főcímét, és annál a résznél mikor mondom "kisüt a napocska" kimutatott az ablakon az égre. Azt hiszem lassan ezeket a dalokat is figyeli és megérti, ahogyan amúgy a meséket is. Azt érzem közel az idő, hogy este kezdhetjük az esti mesélést.

Na mára így indulásnak ennyi, remélem megbírkózunk a héttel és nem lesz olyan durva, mint ami benne van a pakliban.

120%-ban Sasszemű vagyok

Ma voltam az utolsó kontrolon Sasszemklinikán. Gyógyultnak nyilvánítottak és a látásom 120%-os a mai ellenőrzés alapján. Bal szemem 115%, mert a 120%-os táblán egyet tévesztettem, az "O"-t "C"-nek láttam (vagy fordítva), a másik szememmel viszont csont nélkül átmentem azon a soron és még egyébként az alatta lévő soron (ami a 150%-os sor) is simán tudtam volna olvasni, de azt már nem kérdezte a hölgy. Szóval erre ott meglepettségemben annyit tudtam csak mondani, wháúúúú! Kérdezte a hölgy ennek tükrében megérte-e, hát erre annyit tudtam mondani, ha 5-ször kellene újra kezdeni, akkor is megtenném, annyira megérte.

Egyébként tényleg csak szuperlativuszokban tudok beszélni a klinikáról. Ezt a lezárt időszakot követően van 5 év garancia (ami szerint, ha van romlás, akkor újra műtenek ingyen), illetve van long life garancia, ha évente náluk csinálok szűrést, amit természetesen meg fogok tenni, meg is igényeltem, hogy majd keressenek. Maximálisan és még azon túl elégedett vagyok mindennel. Ez az egész sokkal-sokkal jobban sikerült, mint azt én valaha is reméltem.

Pedagógiai szakszolgálat

Erre a helyre voltunk hivatalosak Marci állapot felmérésére. Azért, hogy őszinte legyek féltem kicsit, nehogy olyat mondjanak, amit nem szeretnék hallani a gyerekkel kapcsolatban. De hála a jó égnek az egész inkább egy hatalmas megnyugtatás volt. Tulajdonképpen mindent alátámasztott, amit én is úgy gondoltam. Semmi probléma nincsen Marcival. Ügyesen játszik, megosztja az élményeit, kommunikál, erős a mimikája, autisztikus jegyeket nem hordoz. Mindent ért, megcsinál kérésre, nagy valószínűséggel alkati hipotóniája van, amit jó eséllyel tőlünk, genetikailag örökölt. Emiatt van nála, hogy minden fejlődési lépést a normál intervallumok vége felé csinál. Viszont nem árt a fejlesztés persze, így kaptunk is rá javaslatot, és a bölcsiben így megfogja kapni heti 2x ingyen. Ezt én szuper dolognak tartom. Illetve a későbbiekben meg majd kezdi a sportot. Én már itt az Erzsébet-ligetben találtam neki tök jó lehetőségeket, de ez persze majd csak 4 éves kor körül lesz aktuális. Egyelőre így maradnak a bölcsi keretek.

Szóval ez nekem így most egy hatalmas feloldozás volt tegnap és így a nyárra jó is kicsit felszabadulni lelkileg. 

Marci mai új szava: kaka :D

Erősek a jelek!

Mindig kicsit szorongva állok neki olyan témának, ami racionálisan megmagyarázhatatlan dologról szól, de valahol mégis az a tapasztalatom, hogy ahogy az egyensúly elmélet is működik, így az élet menete is olyan, mintha nem véletlen történnének a dolgok. Én már egy ideje megtanultam, hogy nem mindig a legrosszabbat jelenti az, ami éppen per pillanat a legrosszabbnak érződik. Most még nem akarom elöljáróban definiálni a problémámat, de úgy néz ki, hogy meg fog érkezni egy együttállás. Legalábbis így érzem és szerintem nagyon hamarosan aktuálissá fog válni a telekvásárlás. Egyrészt anyagilag is mostanában kezd kialakulni nálunk (ugye tavaly egy durva covidos év volt), másrészt meg más is közbe jött, ami erre enged következtetni. Ezt most csak azért írtam le, ha működik a dolog, akkor tényleg azt tudom mondani, hogy érdemes figyelni és nem pánikolni mindenen.

Egyébként voltunk kint az új parcelláknál. Van olyan eladott parcella, ami már le is van választva kerítéssel. Nagyon jó érzés volt ott lenni, nekem van otthon vagyunk érzésem (persze ez lehet pszichés).

Szinte 360-as panorámakép