36. hét

9. hónap

Na szóval. Jó kis eseménydús időszak volt az elmúlt hét baba ügyben. Voltam kedden gasztroenterológián, ahol is tulajdonképpen annyira jutottunk, hogy lesz a héten egy vérvételem, de az epepangást a doki kizárta, mert annyira viszont nem emelkedettek az értékeim. Voltam dietetikai tanácsadáson szerdán, ami viszont zseniális volt, rengeteg információhoz jutottam az egy órás tréning alatt, hogy mit hogyan kell JÓL csinálni, akár diétakor, akár majd ha fogyni szeretnék. Illetve itt is megerősítettek, hogy jók az értékeim, úgyhogy a szó klasszikus értelmében nincs parára okom cukor téren (súlyom egyébként 67,5 kg). Csütörtöki kórház látogatást az utolsó pillanatban a dokim felesége SOS-ben egy órával a látogatás előtt lemondta (valszeg bejött egy szülés dokimnál), úgyhogy sajnos ez már nem is lesz bepótolható.

Ezenfelül hétvégén voltak hasszúrásaim és allergikus kipirosodásaim a szám körül, dokim szerint most már bármi ilyesmi előfordulhat, baba ráfekszik valamire, megnyom egy idegvégződést stb, csak kicsit parás volt, hogy csupa vörös lett a fél arcom.
És végül, de nem utolsó sorban, volt ma egy hosszabb nődokis szeánszom. Az utolsó labor, Streptococus, hüvelytisztasági teszt és NST vizsgálat (ami a baba szívhangját ellenőrzi, meg a reakcióit, hogy izgalmi állapotban jól változnak-e az értékek). És hát az ítélet, hogy akkor most mi legyen a herpesz kérdéssel. Én nagyon izgultam ezen, hogy mindenképpen felelős döntés szülessen ez ügyben, mert nagy a tét, és szerencsére az orvos ugyanúgy gondolkodott mint én. Azaz felkínált két opciót, vagy kikérünk egy új bőrgyógyász orvosi szakvéleményt és arra hivatkozva lesz császár vagy nem császár, vagy marad a császár és semmi kockázatot nem vállalunk, mert hát tulajdonképpen a HSV1-es víruson átesett a szervezetem és előfordulhat, hogy az okozhat a háttérben dolgokat, illetve ha meg nem ez a hunyó, akkor meg ugye nem tudjuk továbbra sem, hogy mi az. Hát én egy pillanatig nem gondolkodtam, ugyanis a bőrgyógyász véleményről annyi jutott eszembe, hogy eddig 3 év alatt rengeteg mellélövéssel nem derült ki pontosan mi a bajom, így kis esélyt látok rá, hogy most így huszárvágással hirtelen miden megoldódik tutira, úgyhogy maradtunk a császárnál. Ennek megfelelően eljött az idő, hogy kiderüljön Martin baba születési időpontja, ami nem más, mint április 21. (húsvét vasárnap) lesz... bizony-bizony 20 nap, és ha Isten is úgy akarja szülők leszünk. Mivel a Kistarcsai kórházat éppen felújítják 4 nap helyett valszeg csak 2 napig leszek bent (ezt nem feltétlen bánom), viszont pont emiatt a körülmény miatt kérdéses, hogy melyik műtőbe kerülök, illetve hogy lesz-e magán szobánk. Ez mondjuk elég morbid, dehát ez van... most mit csináljak?!
A szülés időpontja munka téren tökéletes, na nem mintha aznap már dolgozni szeretnék, csak nekem mindenképpen biztonságosabb, ha még nem is dolgozom, hogy elérhető legyek, mert ügyfélnek bármire is lehet szüksége, akár egy forrásanyagra, vagy csak egy szimpla kérdés, amire akár telón is tudok válaszolni. Szóval ez így mindenképpen kedvező az én lelkiismeretemnek.
Aztán fontos adatok: babó súlya 2800 gram körül van (+/- 300 g) már érett a születésre, méhszáj továbbra is zárt (Cg: 3000), magzatvíz átlagos,  méhlepény lassan kezd érett lenni, azaz már látszanak rajta kis foltocskák, tehát már 2-es szintre lépett, dehát ez normális is már itt a végén.

Töményen ennyi. Még fel kell fognom, hogy ez már tényleg a célegyenes, és már csak a heti diabetológiai vérvételek, egy genetikai UH, és egy nőgyógyászati chehck (+NST) van vissza. Várom már az utazás végét, de ugyanakkor félek is rendesen, hogy minden rendben legyen.