19. hét

Lassan érkezik a félidő. Jövő héten megyünk genetikaira, ami miatt nagyon izgulok. A héten egyébként babukánk úgy döntött, hogy jelzi bent van. Pár napja egyszercsak elkezdtem érezni, hogy nagyon finoman elkezdett bentről kopogtatni. Ma délelőtt már kintről is éreztem, ahogy a kezem rátettem a hasamra. Úgy látszik minden történéssel pontosan időben vagyunk, mert ezt a jelenséget pontosan erre a hétre írták. Egyébként tüneteim nincsenek azonkívül, hogy hízom. Most mintha fenékre is elkezdett volna, úgyhogy már előre látom, hogy ezzel még sok dolgom lesz szülés után.

Ezenkívül vettünk a héten kocsiba övterelőt. Ezt is pont a hétre pillantottam meg valamelyik oldalon, hogy most már kezdi javasolni, így most már a Brendonba beregisztráltak minket, és kaptam két katalógust. Kicsit levert a víz mennyi mindenre szükségünk lesz a babához. Amúgy elkezdtünk cuki baba ruhákat nézni. Persze tudom, hogy nem kell sok, meg gyorsan nő majd, meg hát végülis nyár lesz, úgyhogy első körben ebből a szempontból szerencsések leszünk. Aztán majd ha már bennünk lesz a rutin, akkor már úgyis fogjuk tudni, hogy mi kell.

Tele vagyok félelemmel. Leginkább a bőgyógyászati dolgom miatt, hogy ha gyógyszert szedek, azzal nehogy ártsak, vagy valamilyen rendellenességet okozzak. Nagyon várjuk már őt, és már egyre többen tudnak róla. Baráti kör már persze régóta, így hát haladunk egyre szépen a külső kör felé. Hamarosan ügyfeleknek is tervezem bejelenteni, csak még ki kell találnom ezt az egészet, hogy miként és hogy biztosítom őket, hogy én a szülés utáni két hetet leszámítva dolgoznom rendületlen.
Ezt előre látom, hogy nehéz lesz, de Zsolti hazajön gyedre, így talán ha mindketten térben egy helyen vagyunk sikerülni fog.

Aztán magamnak több körös rehabilitációt tervezek. Egyrészt persze fel kell épülnöm szülés után majd, de aztán szeretném elkezdeni ismét a futást, aztán nyár közepén fogászatot is folytatni, illetve végül eldöntöttem, hogy megműttetem a szememet. Szóval lesz projekt bőven. Nem szeretném elhanyagolni magam.