A nyugodt elme / út a boldogsághoz

Eszembe jutott, hogy van egy könyvem buddhizmus témakörben. Még évekkel ezelőtt vettem, és ma rájöttem, hogy eljött a nap, amikorra valójában szántam magamnak. Úgyhogy elkezdtem olvasni. Ugyanis azt hiszem megtaláltam a célt, amit hetek óta keresek. Mikor egy másik személy elveszítése miatt boldogtalan vagy, képes vagy mindent elfelejteni, amit eddig valaha is tanultál, illetve tudtál. Le kell menni a felszín alá, ahol a valódi értékek vannak. És bár emocionálisan vannak sebek, mégis szeretni kell. Jól érzem magam, és nem azért mert elfelejtettem a szenvedéseimet, és lerendeztem a magánéleti fájdalmam, hiszen még mindig visszatér az űr, a hiány, hanem mert már el tudom viselni, és már másról is szól az életem, és ilyenkor elindul valami.