2012. augusztus 15., szerda
Memoriam Apa
Ma (azaz 14-én) volna apa szülinapja (62.), de mostmár régóta nincs velünk, csak időnként eszembe jut mennyire hiányzik az életemből. Vannak dolgok amiben csak ő tudott tanácsot adni, egyébként nem akarom szinte minden évben ugyanazt leírni, de ezen a napon különös szeretettel gondolok rá vissza és olyan jó volna ha most rám tekinthetne, és látná merre tartok... néha csak annyi hiányzik, hogy "igen Kata, jól csinálod, küzdj mert megéri", vagy most a költözésem előtt, hogy ne féljek ennyire, hogy vajon mi lesz. De ugyanakkor tudom, hogy mik lennének apa válaszai, hiszen sosem kételkedett bennem, mindig csak biztatás hangzott el a szájából, és egyszerűen azért is hiányzik, mert hiányzik a régi család.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése