...azaz egyelőre mégsem adunk be pályázatot telekre, ugyanis megvártuk az első 3 fordulót és összesen 1 telket adtak el ennyi idő után. Ez így félő, hogy rohadt sok időre (évekre) beragasztana minket, ha nem sikerül értékesíteni és mondjuk közmű nélkül maradnánk, így most egyelőre megint jön a várakozó álláspont. De nem csak emiatt, hanem mert tényleg folyamatosan változik az ingatlanpiac s most tényleg kezdek durva számokat olvasni pl az MNB aktuális jelentésében. Itt ha jól gondolom egy erős árcsökkenésre kell(ene) már lassan számítani. Így most továbbra is inspirálódom és most már tényleg nagyon konkrétan megvannak a részletek is kívül/belül.
Más. Marcinak lassan kezdődik a bölcsi. Voltam szülői értekezleten és hát eljutott az agyamig a szembesülés, hogy ez mekkora változás lesz nekünk. Egyik szemem sír, de nagyon, mert nagyon féltem, ugyanakkor tudom, hogy már szükségünk van némi fellélegzésre és hogy újra legyen rendszer az életünkben, hogy Zsolti is újra dolgozzon és újra kiegyenlítődjenek a felelősségek. Ez így normális, viszont semmi nem fontosabb Marci lelkivilágánál, hogy ő jól érezze magát és boldog legyen. Bízom benne, hogy a bölcsiben olyan közösség lesz, olyan lehetőségek, hogy minden nap egy élmény lesz neki, és én nyugodt lehetek, hogy jó kezekben van.
Ősztől elvileg ügyfelem is visszaáll Corona hamvaiból, ami talán visszaadja az optimizmusomat is, rettenetesen sajnálom ezt az évet, mert tényleg egy nagyon fontos év ment el üres járatban.
A nyárból még 3 hétvége van vissza és nekem már mindháromra megvan a hétvégi terv. Már csak 1x megyünk haza, aztán megyünk Móniékhoz látogatóba, majd egy hatalmas nagytakarítást tervezek, hogy aztán kezdődhessen az új fejezet. Közben jövő héten felkerül a fogszabályzóm is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése