6. hét

Ma töltöttem. Egy eseménydús hét van mögöttünk, ugyanis ismét kórházban kötöttünk ki 5-én, ugyanis egész napos erős has fájásom volt, és így az előzményekből kiindulva úgy döntöttünk, hogy inkább megyünk dokihoz, minthogy aztán valami baj legyen. Úgyhogy ismét Flór kórház. Ott megállapította a dokinő, hogy minden rendben van. 12 mm a petezsák, szíkhólyag látható. 5+4 hetesen ez teljesen normális. Úgyhogy nem volt más dolgunk mint várni a mai napot, amikor is első jelenésem volt 6+0 hetesen (legálisan) a nőgyógyászomnál.

Kicsit félve mentem, de ezúttal napi szintű minden tünetem, szóval az volt bennem az erősebb, hogy rendben vannak a dolgok. És megtörtént a csoda! Dokim szépen vezette fel, először mutatta, hogy ott van a petezsák (szép nagy), majd benne a szíkhólyag, és végül a kis embrió, aholis a szívcső pulzál, de mindjárt felhangosítja, és akkor saját fülünkkel is hallottuk. Ő már él :)

A boldogság és katarzis érezése leírhatatlan, ahogy a szorongás egy pillanat alatt oldódik, és hirtelen az eddig ködös jövőkép tisztulni kezd.

A magzat mérete (CRL) 5 mm, dobogó szívvel :)
Innen indul a terhesgondozás. Következő lépés bejelentkezni a védőnőhöz I. terhességi laborra és OGTT (75 g-os cukorterhelésre), és a rákszűrés, ami kész.

3 hét múlva, október 4-én megyek ismét doktorhoz és akkor már be kell jelentkezni  a I. genetikai UH-ra + a kombinált tesztre. Azt hiszem innentől gyorsulnak az események, és innentől veszik az embert valójában terhes számba :)

Egyébként érzetre jól vagyok, émelygés a nap bármely szakaszában rámtör, jön és megy, a pisilési tünetek általában akkor aktívabbak, mikor húzódik a hasam, mert egyébként sokszor érzem, hogy húzódnak az izomszálak, de ez normális. Őszintén minden tünetemnek örülök, mert addig is míg érzem őket, addig is tudom, hogy a kis babóci velünk van. Mellem eléggé növésnek indult, ez kettős érzést vált ki, mert szeretem én a kis méreteimet :)