Telnek a napok

Közben elkészült a hardcore blogom (by Gergoo), de az igazából nem egy publikus blog, és kíváncsi leszek, hogy fent tudom-e tartani. Úgy tűnik Móval oldódik a jég, így másfél hét mosolyszünet után... azért hiányzott már nekem és bármily neheztelő is voltam, a jó érzések győznek a rossz felett. Azért a vívódásaim elég sok türelmet kívántak a belső körömtől (köszönet srácok, kiemelten Dorci). Este beülünk Móval megbeszélni mindent... Aztán hétvégén leánybúcsú. Elvileg lesz pár nem megszokott dolog, amit most nem is tudom, hogy leírhatok-e vagy titoktartásban vagyunk-e. Kíváncsian várom, de már nem misztifikálom túl, csak amennyit valóban tényleg jelent :).

Ma írt egy Divatiskolás volt osztálytársnő. Olyan jó néha így tartani a kapcsolatot, vagy így néha megtudni pár infót a régiekről, ilyenkor mindig nagyon örvendek a net csodáinak.