Nah... ma letettem a lantot. Féltem ettől a naptól, mert ismerem magam, attól féltem a legjobban, hogy a legváratlanabb helyzetben fogok majd elérzékenyülni. Tapasztalat: a multiknál igen gyorsan megy ez a leszámolás kérdés; pénzügy, egy rakás papír aláírás, belépő kártya leadás és csá, mehetsz. Elhatároztam, ha megvannak a papírok, megírom a búcsú levelem, kikapcsolom a gépem és elhúzok. Frigyes áthúzta a tervet, beelőzött, búcsú ajándékot adott nekem. A legendás teafőző edényét. Azt hiszem ez megtiszteltetés tőle, nagyon szép darab, nagyon fogok rá vigyázni. Ezután viszont visszatértem a tervhez: levél küldés és tűzés. Kikapcsoltam a gépem, majd Frigyi kikísért, csatlakozott hozzá Zsutti is, na ekkor valami nagyon mélyről előtört bennem, próbáltam visszafolytani, de nem nagyon sikerült, taknyom-nyálam egyben volt, egy épkézláb mondatot nem bírtam kinyögni, elrohantam. Ez olyan megható jelenet volt, hogy sosem fogom elfelejteni...
A búcsú levelemre is ugyanez a két ember írt választ, amire nem is számítottam:
Frigyest megsirattam :) - "mássehiányzottnekemTekis......megríkattál...."
...és zsuttitól egy sms, hogy majdnem megkönnyezte a levelem!
Hát így kerek a történet, volt eleje, közepe és vége. Nagy tanítómese volt ez nekem, folytatás, valahol máshol...
Egészen biztos vagyok benne, hogy Zsuttival és Frivel marad a kapcsolat és talán szegről-végről a többiekkel is :)
bye-bye Ogilvy, bye-bye
1 megjegyzés:
Úgy néz ki, ez a nagy búcsúzások időszaka.. Abszolut át tudom érezni a dolgot..:S
Megjegyzés küldése