renascence

Elképesztő változásokon megy át az életem. Olyan dolgokat csinálok, amit máskor nem mernék és még élvezem is. Kiszabadult a kisördög vagy mi történik velem? A legjobb az egészben, hogy a felszabadulás olyan mértékű, mintha évek óta szororngatták volna a nyakamat és most végre elengednék. Nem is értem, hogy eddig mi akadályozott, miért nem vettem észre a világot?!

Egy hét összefoglalása

Olyan ez a hét, mint egy álom, de ez az álom valójában múlt hét végén kezdődött :). Fantasztikus és tökéletes hétvége volt. Pénteken kis hazaruccanás. Sziszi bulija, fotózás. Nagyon jól sikerült, már maga a buli része persze szintén nem tett rám mély benyomást, de mivel történelmi eseménynek számított, ezért egyszer megpróbáltam élvezni. És egyébként is Sziszinek legalább örömöt okoztam. Aztán szombaton visszajöttem Pestre, majd este spontán koktélozás Móval és Evelinékkel. Aranyosak voltak és Móval mi is sétáltunk egyet, meg megosztottuk a hétvégi történéseket, na nem mintha vasárnap nem együtt mentünk volna vásárolós körútra. Igaziból most jöttem rá, mennyit tesz az ember lelkének a vásárlás testi kielégülése. Aztán hétfőn kis pihi, majd kedden ismét koktélozás Morrisons 2-ben. Hát a lányok igazi élményt nyújtanak. Szerencsére most csatlakozott hozzánk Edina is (akit ezúton is üdvözlöm a "fedélzeten"). Téma a szokásos. Pasik. Részemről elég erősen kiegészülve... remélem csajok nem vagyok még uncsi nektek :).

A munka így lassan egy hónap távlatából igencsak tetszetős... na nem egy Pannon, de azért szerethető és igaziból a kollégák ehhez baromi sokat hozzátesznek. A héten azt érzem, hogy sokat lazultam és ez oda-vissza mindenkire érvényes.

A héten van egy felismerésem, vagy öndiagnózisom, amit valahogy kezelni kell, csak még a módjára nem jöttem rá. Szóval, az Ogilvyből való kirúgásom hagyott egy eléggé nagy lelki sebet, ami szépen lappang bennem, mintha nem is lenne, de feszült vagy pánik helyzetben azonnal jelentkezik. Ez egy belső szorongás a bizonytalantól. Hogyan lehet ezt kezelni? Jó lenne eltüntetni... Vajon az idő megoldja? Vagy mostmár örök seb?

Hétvégi program:
Végre elkészül talán a bicóm és jövő héttől bicajjal közlekedem. Aztán Móval vásárlás és persze fősikola szombaton.

2010.03.19. - Sterbinszky @ Simontornya

Buli volt a hétvégén Simontornyán. Becsatolom a képet ami közösbe készült Sterbivel, aztán majd ahogy lesz időm a hétvégi sztorit is leírom:
ja, és a képsorom megtekinthető itt!

Letargia

picit beborult ma a hangulatom, nem tudom miért, talán mert rátapintottak bizonyos emberek a legváratlanabb pillanatban egy érzékeny felületemre, vagy mert amúgy is kicsit belecsömörlöttem a melóba... és még este évfolyamdoga megbeszélésem is volt... asszem lemerültem egy pillanatra. De végül eszembe jutott Misi, az Ogilvys exKreatív igazgatóm. És tudom, hogy mi kell ilyenkor eszembe jusson: ez ami van, nem igazi probléma, csak pillanatnyi szomorúság. Szinte hallom, ahogyan mondaná: holnap új nap, új lehetőségek. Na már most jobb, hogy végiggondoltam. Misi a legklasszabb ember akit csak valaha ismertem. Még mindig ő a mentorom.

Nyugodt vasárnap reggel

Ma Móval csinálunk közös programot. Vásárlás, szoli, ilyenek, csajos nap :), tök jó lesz. A héten úgy érzem teljes mértékig visszaálltam a régi kerékvágásba, és mostmár az is elmondhatom, hogy a lelki világom is visszanyerte a régi egyensúlyt. Ami néha kicsit aggaszt, az a suli kérdés, hogy hogyan fogom az évvégi vizsgákat teljesíteni meló mellett, de majd remélem munkahelyem tolerál nekem és simán fog menni a dolog.

(szerk.:)
hűűű nagyon jó felsőt vettem Móval. Nagyon kellemes volt a délután. Apropó, debütáltam tavaszi fokhagymakrém leves ügyileg... jól sikerült, igazi kulináris élmény volt :)))).
Viszont most meg kéne csinálni a prezi vizsgámat, meg a Sziszinek elvállaltam a saját web oldalának tervezését... valahogy azt sem ártana befejezni. Szal van mit tenni. Előre!

végem lett, mint a botnak.

Megőrülök az illatokért. Vannak helyzetek, amiket nem tudok kezelni... áááááááááááá. Help!

nehéz...

...a nyomdai véglegesítés. Meg kéne tanulni. Jó gyorsan. :(

tuskó - tesó

Azt hiszem most véglegesen eldőlt a mérleg az Auchan vs. Tesco harcban... Voltunk bevásárolni kistestvéremmel, én kizárólag akciós termékeket vásároltam (volna), ám otthon a számla láttán kiderült számomra, h minden egyes terméket normál áron számítottak. Nesze neked akció! És ez már nem az első eset!

at Zsidótornya*

Na ma hazaugrottam Simontornyára kicsit. Egész héten dolgoztam meghát igazítottam vissza az életemet a régi ütembe, így nem volt időm blogolni sem. Hát igen, meg kell még szokni, hogy nincsen időm szinte semmire, dehát majd gondolom egy-két hét és realizálódik. Egyelőre nagyon boldog vagyok. Nagyon kellemesen érzem magam az új helyen. Közben nyertünk is egy kampány tendert, és kaptam egy márkát, ami teljesen az én felelősségem alatt fog futni. Kihívás, felelősség. Még sosem éreztem ilyen jól magam első héten új munkahelyen.

Aztán tegnap Móval megnéztük moziba az "Alice csodaországban"-t (Tim Burton filmje). Nagyon tetszett a látvány, de a fim mégiscsak olyan 7,5/10. Mivel alapmű, talán azért érdemes megnézni.

Szerdán volt SH díjátadó. Kb azok nyertek akiknek nem drukkoltam. Nem vagyok én már annyira benne ebbe témába. Sőt egyre inkább azt érzem, hogy miközben éppen partyzni kellene, én csak nézek ki a fejemből.

Azért persze készült rólunk szokásos fénykép*:

(Kata, Gabesz, PRS - avagy "a csapat")

*by PRS

Első nap

Túl vagyok az első napon (azt hiszem végre leírhatom) az Effektív-Art reklámügynökségnél :). Azt hiszem haza érkeztem (és ezzel mindent elmondtam). Nagyon jól éreztem magam, volt már éles munkám, kedves volt a környezetem, tetszik az iroda, tetszik a hangulat. Már látom nagyjából, hogy a munkahelyi kapcsolatok, hogy fognak alakulni és elégedettség érzet tölt el. Azt hiszem a legfontosabb tapasztalat az egészben, hogy az embernek van miért küzdeni, és van miért hinni. Bár még csak most jön a java, a beilleszkedés, de az első benyomás rám nagyon pozitívan hatott.